Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
Épült a 19. ötéves tervben A Könnyűfémmű milliárdía ' BOT EK JOBBAN látóik, ■ennyire .sokoldalú” anyag as alumínium: formálni. ötvözni lehet szinte tetszés szerint s ezzel a legkorszerűbb ágazatok — híradástechnika, elektronika, műszeripar — legújabb, modem termékeihez nyújt alkalmas, olcsó hasai nyersanyagot Legújabban az építőipar és a járműipar is egyre szélesebb kiében használja. A magyar aloeamiwaalpev termékeinek (elhasználása lendületesen növekszik: öt év alatt mintegy 88 százalékkal emelkedett A fejlődésnek — mint ismeretet — ,az lMS-ben megkötött magyar—szovjet ttmföld-aluraí- laíum egyezmény képes! biz- tto* alapját Ennek keretében lassan már évi 30C—330 ezer tenne timföldet kohódtanak részűnkre a nolgográdi alo- gníniumkobók, i ez így nyert teljéé mennyiség — 1« sor tenns almnfalumtűmb — a magyar Ipar feldalgaabaté nyersanyagát adja. A 8et~ basználási igények, Illetve a geidolgnsható mennyiség tety- moae növekedése e hazai félgyártmány- és készáruterme- 16 kapacitások szinte állandó bővítését teszi szükséges»*. Az alumínium félgyártmány-termelés hazai legnagyobb központja, a Székes- fehérvári Könnyűfémmű építése tadajdonképpeii IS éve szakadatlanul tart A Sóim évek elején egy — az akkori színvonal szerint —korszerű présművet helyeztek özembe. Ennek mai termelése 35 ezer torma évenként A világ mai ahsmlaiuma&j- soló technikája anonhaa ma már előbbre tart ■ mert as egész magyar alumíniumipar egyike legkorszerűbb ágazatainknak, valóban a nemzetközi élvonalhas tartozik, s ha meg akar ott maradni, akkor nem engedhető meg még egy kismértékű lemaradás sem. Ezért az alumíniumipar 15 éves központi fejlesztési programja keretében javában zajlik a fehérvári Könnyűfémmű présüzemének korszerűsítése és bővítése. Ennek befejezése után az izem évente SS ezer tonna alumínium sajtolására lesi alkalmak A Könnyűfémmű másik „kulcstechnológiája" — a sxalaghengerlée. A Oö-as években gyorsan elavulttá vált a régi, csupán 3—S méter bosszú táblákat készítő hengersor. Ekkor kezdték meg az új technika bevezetését Fehérvárait: a szakaszos hengerlés helyett a folytonos, a szalagszert! hengerlés meghonosítását A IV. ötéves terv első évében — 1971-ben — avatták a széles- szalag-hengermű elaő lépcsőjét: ennek kapacitása évi 60 ezer tonna. A tervszakasz derekán már látszott — oly gyorsan növekedett az alumíniumot egyre jobban megismerő és megkedvelő hazai iparban a kereslet —, hogy a korszerű hengerde bővítésével nem lehet várni Az 1973. január elsejével kezdődött bővítés célja, hogy a jelenlegi kapacitást 75 ezer tonnára emelje A CSAKNEM EGYMItJUl- ÄKDOS költséggel létesülő, korszerű, új présmű és a ezélesszalag-hengermű !DL lépcsőjének munkába állását eredetileg 1970 végére tervezték. A gyorsan növekvő hazai és külföldi kereslet azonban Indokolta, hogy es a program Is bekerüljön a gyorsított beruházások közé. s fél-, háromnegyed évvel előbbre hozzák az indítást. A kül- és belföldi gépszállítók egyaránt hajlandók voltak a magyar beruházók segítségére sietni, az építőipari vállalat, alvállalkozóival együtt úgyszintén, s mert a KISZ már korábban védnökséget vállalt a beruházás felett, most a védnökség keretében újabb vállalásokkal sietett a kivitelezők segítségére. A legkorszerűbb alumíni- umfeldolgozó technika kerül most a fémműbe, amellyel az eddigieknél nemcsak több, hanem sokkal választékosabb és jobb minőségű termékeket szállíthat majd megrendelőinek. Meglepő, hogy 1955 és 1973 között ötszörösére nőtt hazánkban az alumínium félgyártmánytermelés. 1973-ban már 110 ezer tonnát tett ki. S ez a gyorsan növekvő, nagy mennyiség mégsem elég. Biztató jelenség ez: hiszen emögött a magyar gépipar, tömegcikkipar, építőipar, kábelipar fejlődése, termékeinek változása húzódik meg. A KÖNNYŰFÉMMŰ gyorsított fejlesztése gyorsan bővíti az ipar termékszerkezetében az értékesebb gyártmányok arányát Már pusztán azzal, hogy a bauxitnál 80-szór, ÍOO-szor értékesebb az alumfnium-féltermék, és 120-szor, 150-szer a készáru. Az alumíniumkészáru-gyár- tás a tervek szerint a IV. ötéves terv utolsó évéhez képest, 1980-ra 70—75 százalékkal nő, 1985-re pedig két és félszeresére emelkedik. így határozzuk meg. döntjük el mai beruházásainkkal és fejlesztő munkánkkal a magyar Ipar holnapi lehetőségeit és eredményességét Gerencsér lferesas Évkezdés az MHD-bcn A Magyar Hajó- és Van- gyár angyalföldi gyáregységében az év első. heteiben egy 16 és egy 32 tonnás úszódarut készítenek a Szovjetunió részére. Ezenkívül hozzáláttak egy további lé tonnás daru hatalmas alkatrészeinek gyártásához. Most készítenek elő szállításra egy 25 tonnás úszódarut, amelyet még az elmúlt évben fejestek be. Képűnkön: Kiss József és Senke Endre hajóko- váesok, egy 16 tonnás úszó-, daru alkatrészeit készítik (MTÍ-foto — Bors Istvánul Négyen egy kis hatvani műhelyből A gépi kötődé évek ót« egyik megbízható üzemegysége a hatvani háziipari szövetkezetnek. A Rákóczi úti kis műhelyekben dolgozó húsa asszony, leány rendre teljesíti munkatervét, jó közösségi szellemüket bizonyltja, hogy öten törzsgárdatagok, s hosz- szú gyakorlatuk révén szint® napok alatt képesek átállni egy-egy új modell, munkadarab gyártására. Az utcára nyüó helyiségben. ahonnan már reggel hat órakor fény vetődik a járdára, négyen állnak a „Diamant” rendszerű gépek mellett Farkas Erzsébet, aki tizennyolc esztendeje szövetkezeti tag. S három fiatalabb: Ha aoeg&mdogjuk, >sy®l<saaillió Sortat aess akármilyen összeg. Ext a pénzt úgy te felfoghatjuk, saint e visznek! Béke Tsz tandíját Eny- ayibe kerüt as a „tudás”, amire rákénysxerítette ékaA az élet Még ss a OS«erestose, hegy saa már űk is könnyen beszélnek az elmúlt évről, pedig még akár néhány nappal ezelőtt Is inkább csak sóhajtoztak volna, mintsem higgadt nyugalommal rakták volna egymás után a szavakat, ha a dolog ezóbe került volna. Hogyan is lettek önsaagtfí bajának stegvallatóá? ★ Éppen a pontot kaazöteE kitenni & megbeszélés végéire, amikor as újságíró betoppant az elnök irodájába. Ahogy előhozakodtam a témával, mintha két állt voltba meg a levegőben. Egymásra néztek a vezetők, aa- tán Csörgő Tibor ««nők cat mondta: mondja el A hogyan alakultak a terveink as elmúlt évben. Nagyon rőted Idő alatt meg is fogalmazta a lényeget Kóerldn István: — Lényegében minden özemé gunk elmaradt a tervtől. Mintha valami nagyon WStea helyzet alakult volna ki a • szavai nyomán. Az Idegen megdöbbenve hallgatta a végkövetkeztetést, bízva abban. hogy kiderül, as egén» csak tréfa. A főkönyvelő már adatokkal la tudott szolgálni. Véért Károlyni kimutatásán es ált: árbevételi terv 5« millió, a tény pedig 45 millió. A kettő közötti különbség ötmillió. Ha ezt még összevetjük azzal, hogy azösz- szes termelési értékük a terv szerint m°*rhaladta volna a 45 milliót, ehelyett azonban csak valamivel több mint 38 milliót tudtak produkálni. még kéteégbeejtőbb kép alakul ki. Mi ez? Csőd? Szanálás? — Azt a nagyiéból nyolcmilliót. ami hiányzott volna — közölte most már m TfVön - vnHHfi1 + m/i^lv3ís- sal az elnök — hazahoztok valahogy. Nem volt könnyű, és most senki sent Tanultak belőle « _ kalappal, mert ezt közösem áldottuk meg. Pedig az év elején még nagyoa kétséges) veit rairsdaa.. Anfker atár jstefbaetbe»ase tartottunk a részletek felidézésében, akkor kissé tadulatasaa megszólalt Ádám Sándor einőkhriywk itta, íóagremómau*: — Ne hallgassuk már eil azt sem, and jó volt A kalászosokról miért sssca beszélünk? Ha a kalászra»* um sikerűitek volna úgy, akkor most ugyancsak tőrőlgethet- tsék Izzadó homlokukat a visznek! vezetők. Az első bíztató jelet a kalászosok adták. — Mindenki megkap*» a (feladatán — folytatta tovább az elnök. — Nekesw éppen egymillió jutott Eny- ayit kellett előteremtenem. No, ha már így van, akkor nem maradhattam a pácban. Lett belőle három De hát miért, hogyan keletkezett ez a aok nehézség? — Minket az árvíz próbált aeeg nagyon. Nem elég, hogy 1974 őszén kint maradt a kukoricánk, hanem a vfx kimosta a talajt Is, hiába töltöttük fel trágyával. Az üdén is még a tavalyelőtti árvíz utóhatását fogjuk érezni, ha nem is annyira, mint amennyire tavaly. És mindig ki leszünk téve az újabb árvíz veszélyének, mivel földjeinknek csaknem a fele vésztárolóként szolgál. Ha baj van. a~ra engedik rá a vizet. Tehát úgy kell gazdálkodnunk, hogy számítanunk kel minden évben az árvíz kártevésére. Mit lehet cs;nálni? Állítólag kaotak olyan tanácsot Is a visznekiek, hogy a kritikus terüle+en ne gazdálkodjanak. Ez egyszerűen képtelenség. A földjeik feléről nem mondhatnak le Az elképzeléseik szerint a vész- tároló területinek egv részén rét- s legelőgazdálkodást folvta+nak. nvvel ez a •határrész os^tink-nzík az állattenyésztő üzemhez. Keresik annak • tehetőségéi, te, bogy ss Admlewrlpsrlwe tartozó valamilyen üzemet hozzanak létre, ami a meglévő épületek kis átalakításával megoldható lehetne. Ebben a majdani üzem beás — aminek a körvonala! már határoaottan ki is rajzolódtak, ds egyelőre még közelebbit sem mondanak róla, nehogy az utolsó percben elkiabálják — két műszakban 6ö—70 «ssaonyt tudnának foglalkoztatni. Ugyanakkor a gazdaságossága a biztosíték szerepét Is betöltésié, mert az esetleges árvíz okozta veszteségéé tudná kiegyenlíteni. Rákényszerültek arra, bogy megkeressék a bixtoes- ságoc íGseeoidást ér Már tréfáikon Is vsai kedvük a korábbá keserveken. Hogy Megjegyzéseik*« megérthessük, tudnunk keil hozzá: az elmúlt évet nullára zárják. Hiányuk lesz, de egy forintjuk marad. — Ezért a semmiért jói meg kellett dolgozni — halljuk az elnöktől. — Tulajdonképpen 1975-öt elvesztettük, mert mi 1970-ban úgy indulunk, mintha 1974- et zártuk volna le. — Megtanultunk úszni — hangoztatja Tóth Lajos párttitkár, én maga Is mosolyog hozzá. — Az árvíz kényszerített rá bennünket. Rágondolni is rossz, mi lett volna itt, ha szanálni kellett volna a hiányainkat. A magunk erejéből kellett kimásznunk a bajból. — Mi már egy fél évvel megelőzzük a többi tsz-t az új szabályozók alkalmazásában. Olyan szigorú gazdálkodásra fogtuk rá magunkat, hogy nekünk 1976 már semmi meglepetést nem hozhat. Hetenként tervezzük meg a munkát, a kiadást, a felhasználandó emberi és gépi munkaerőt, aztán hetenként el te számoltatiuk magunkat. A bizonylatok alanyán. Minden fillért kényszerültek megfogni, tehát a hatékonyságra való törekvés ■Mr vonásuk» And satt a beül tervezést és heti „zárszámadást” illett: nem lesz könnyű dolguk! Csak annyit válaszolnak rá: nekik már es természetes. A hiányzó nyolcmillió hogyan Jött volna össze különben? Persze, nemcsak a spórolásból, de abból te Ugye, a kényszer micsoda lendítő erő tud lenni! — Ha történetesen nyolcmillió hiányzott volna 1975 végén, és a mostani vezetőséget elzavarják Vteznékről, aztán jöttek volna mások a helyünkbe, micsoda „dicsőség” lett volna nekik, ha egy év alatt akárcsak ötmilliót is behoztak volna a hiányból. Ml előteremtettük a nyolcmilliót És... ? ár Keservesen tanulták meg a saját kárukon a tennivalókat a visznek! Béke Tbz vezet«. Pedig nem is voltak hibásak minden bajuk forrásának kialakulásában, az 1974 őszi árvízben. Mint az sem as ö szándékaikon múlott, hogy 1975-ben a jég Is elverte a földjeik termésének egy részét Aztán „besegített” még az aszály te, ami a szépen fejlődő szemekből szippantotta ki a nedvességet így lopva el a mázsák ezreit. Hiába, a baj soha sem jár egymaga, tartja a régi népi bölcsesség Nem akar most senki dicsfényt rajzolni a viszneki ísz vezetőinek feje köré. Lényegében csak azt tették, ami a kötelességük: rájuk bízták több száz család sorsának alakulását, ők enngk a felelősségnek a rájuk eső részét vállalták is szó nélkül. Hogy jobban kellett tömi a feiüket. mint korábban. az tény. de végül is kiállják az élet egyik nagy próbáiét. Lássuk be: ez a világ sora. Nem is tudnánk előbbre lépni, ha olykor a kényszer nem lihegne a sarkunkban. Utólag pedig már a verejték csillogására is másként emlékezünk, sőt: megrnoso- Ivogjuk korábbi keserveinket. Visznek tamilt a leckéből. GL Molnár Ferenc Boros Terézia, Lenkei Sár»- dómé, Petrovics Anno. Utóbbi a kereskedő szakmát hagyta ott két éve, havi keresete 2000 forint körül mozog. S ehhez jön még a nyereségrészesedés. Két gépnek hosz- szú ideje nincs gazdája. Len- keiné mondja, hogy újabban az asszonyok szívesebben bedolgoznak a szövetkezetnek házi gépeiken, mintsem itt töltsék a munkaidőt Családként ök négyen azonban JŐS érzik bent magukat szinte egy család tagjaiként élik a dolgos hétköznapokat meghányva időközben egyéni gondokat éppen úgy, mint a szövetkezet létével összefüggő kérdéseket Koránál fogva a nyugdíjba készülődő Farkas Erzsébet számit „családfőnek", ami persze nem azé Jelenti, hogy bárkire ráerőltetné elképzeléseit elveit — Most leginkább az foglalkoztál bennünket hogy lesz-« végre üzemházunk ? — mondja egy orsó fonállal a kezében. — Mert a szétszórtság, ahogyan vagyunk, rengeteg ráfizetéssel jár. Arról nem szólva, hogy nekünk például se öltözőnk, se mosdónk nincs. Pedig higgye el, fárasztó nyolc órát végig álldogálni, s figyelemmel kezelni a gépeket A levegő is kevés. Nyáron fuldoklunk a hőségtől. Ha kiadnák a jelszót azt hiszem, valamennyien segítenénk társadalmi munkánkkal az építkezést Csak már ott tartanánk .. ! Hogy árva gépeink vannak? ide nem lehet bejönni az utcáról. Tanulni kell a mesterséget Egy esztendő, mire úgy belejön valaki, hogy tisztességesen keres. Ezt az egy évet nemj tudják sokan kivárni A tolmács Bóna Séndomé részlegvezetőt emlegetik így Petro vice Annáék Éspedig azért mert gondjaikat vágyaikat törekvéseiket 6 tolmácsolja a szövetkezet vezetőségének Hogy milyen ügyekben segít? — Mi darabbérben dolgozunk, s amikor ideadnak egy új modellt mondjuk valami frissen tervezett bébigarbót, a mintadarabok gyártásakor bemondjuk az eltöltött időt, a felhasznált fonalmennyiséget egyebet. A központ ennek alapján kalkulál, adja meg az árú cikk munkabérét. Előfordul azonban, hogy elszámítjuk magunkat. Ilyenkor hozzá fordulunk, ellenőriz bennünket, majd továbbítja a reklamációt. Még mindig sikerült bizonyítanunk, s a központ korrigálta a korábban megállapított darabbért — kapcsolódik beszélgetésünkbe Boros Terézia. — Persze, egyéb gondjainkban is legtöbbször sikerrel eljár a részlegvezetőnk. Vagy éppen színházlátogatást, csoportos kirándulást szervez. Az ilyesmi jobban elmélyíti közöltünk a munka ‘ársi kapcsolatot, m°ghittebbé teszi éle^ü-ket. Ha va'amit hiányolok, az KISZ-szervezetünk életével ImpnnlatMi Lehetetten hatékony g&lmi munkát végezni megfelelő otthon nélkül. Márpedig mi még a taggyűléseinket is változó, legtöbbször kölcsönhelyiségben tartjuk«, Műhelyen kívül A Párt» család — laevesJ hétjük így őket! — összetartása nem reked meg a kis műhely falai között. S nerffl csupán a szórakoztató egyutt- létekre korlátozódik Mind a négyen igen sok társadalmi feladatot megoldanak mun— . kaidő végeztével. Tatarozás után takarítottak a MÁV- böl csődében, abroszt szegtek sz asztalokra, babaruhát készítettek a kicsinyeknek. Ök tartják rendben több! kolléganőjükkel együtt a kötöd« épületének környékét Annak, virágágyást készítenek, tisztogatják az árkokat Ainí- koe- nem volt takarítónő, még ezt a munkát is vállalták a műhelyekben, különböző helyiségekben. S né- győjük közül Boros Teri szakmunkás- bizonyítványt szerzett, ami ugyan nem jelent többletjövedelmet, de sok hasznos elméleti tudással felvértezte. Aztán and még külön tetszik: két gyermekével is törődik a „család”. Az egyik apróság Bo- roséknál, a másik Len kei éknél lehet hálás a kis közösség számtalan figyelméért, segítő szándékáért. Indián kalandok Tudván, hogy egy-két év múlva kiválik a „családfő", Inkább a többiekért aggódva megkérdeztük Farkas Erzsébetet: nem hosszabbít néhány esztendővel? — Sajnálom ttthngyná őket, meg a munkámat ül nagyon szeretem. Csakhogy nem bírják már a lábaim az álldogál ást, csontkinövés van a sarkamban... Hogy ottho” miként érzem majd magam? Biztos, hogy hiányozni fognak a lányok, akik akkor talán már az új üzemház előnyeit élvezik Nehéz lesz a gépemtől elválni, nem látni többé, hogyan formálódik megannyi szép kötött holmi. De keresek én magamnak otthon kényelmesebb foglalatosságot, szabad óráimat pedig legkedvesebb szórakozásomnak, a könyvnek szentelem. Mert olvasni végtelenül szeretek. S mindent. Most a Rengáli tűz közepénél tartok, azelőtt Maupassant volt műsoron, meg egy vaskos kötet indián kalandokkal. Könyvtáram van. S ezt tudván, a rokonság minden ieles alkalomból ilyesmivel lep meg.„ Kívántuk, őrizzék ezt a jő szoká't! Flr-cPra igazán megárt “mií. ho<*v naponta a Sgnr) frás nvnj‘(jtta élménnyel gazdagodjék. Moldvay GyőzC
