Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 7. szám
Szép új szokásaink Zavarba jöttem a múltkoriban. Külföldi vendégei voltak a gyárnak, megnézték az üzemrészeket, majd amikor visszafele mentünk az irodaházba, meglepetten torpantak meg egy számukra különös látvány előtt. Gyerekkocsit totó, pólyáso- kat dajkáló fiatalasszonyok lépkedtek velünk együtt az úton. Mellettük férj, nagypapa, nagymama. A hangulatosan, alkalomhoz illően berendezett tanácsterembe igyekeztek, ahol a nemzeti- színű szalagos anyakönyvvezető is ott állt az üdvözlők csoportjában. Mi aven- cégekkel, mögöttük. Végignézték a névadó ünnepséget, tapsoltak az úttörők kórusának, gyönyörködtek a kicsikben. Később azonban feltették a kérdést: mi is valójában ez a névadó ünnepség? Hogyan fonódott esszé annyira az emberek élete munkahelyükkel, hogy még a legbensőségesebb családi eseményt is ebben a körben tartsák? Zavarba jöttem — mert annyiféle válasz kínálkozott. Elmondhattam volna, hogy a társadalmi ünnepségek szép, új népszokássá válnak. Beszélhettem volna & kezdetekről, amikor még értetlenség fogadta a próbálkozásukat. Majd a folytatásról, amikor m^»csontosodott szokásokat egyre többen kívánták felváltani valami újjal, s ehhez már a szakemberek, a népművelők adtak segítséget. Felismerve az igényt, összeállították az új „illemtankönyvet”, amely a mai emberhez szól, a mi gondolkodásunk, fogalmaink szerint teremt ünnepélyes kereteket az ünnepi alkalomnak — ha nem is mindenben tökéletesen. Mesélhettem volna a brigádokról, amelyek ugyancsak családi eseménynek tartják, ha valamelyik társuknál megszaporodik a família. De akkor a brigádmozgalomról is szólni kellett volna, hiszen ennek története nélkül az is érthetetlen, hogyan erősödnek a munkahelyeket és az otthonokat összekötő ezerféle szálak. De ekkor már az üzemi demokráciát, a munkások és vezetők kapcsolatának változásait sem lehetett volna kihagyni a felsorolásból, szólni kellett volna az önálló vélemény- alkotásra nevelő közszellemről, hiszen a szálak erősödésének ez a talaja. A bőség ejtett zavarba, ezért hát inkább a történetet mondtam el. Az anyakönyvet először aláírt házaspár, Margit és Pista történetét. Régen ismerem őket. Az életüket, az indulásukat. Mind a ketten faluról kerültek a gyárba, itt tanultak szakmát, itt ismerték meg egymást és a munkássorsot. Evekig éltek albérletben, hajnalban keltek, késő éjjel kerültek ágyba, így végezték el mind a ketten a technikumot. Mégsem voltak keserűek soha. Gyűjtöttek, élére állították a forintokat, remélték, lesz majd nekik is önálló otthonuk Tavaly kaptak lakást, saját pénzük és a gyári kölcsön fedezte az előzetes befizetést. Tavaly töltötték otthon először a karácsonyt Máskor mindig a szülőkhöz utaztak, kimenekültek az albérletből, de megfogadták, ha egyszer saját lakásuk lesz, soha többé nem mennek karácsonyi vendégségbe, hanem ők várják a családot. Tavaly költöztek, a kicsi nemrég született. I A névadó ünnepség előtt beszélgettem velük, én is azt kérdeztem: miért? Miért ezt választották? Margit és Pista összenézett, mosolyogtak. Őket megkeresztelték annak Idején, a szülők tulajdonképpen most Is nehezteltek, miért fosztják meg az unokát az egyházi szertartástól; de hát nem az ő dolguk, nem szólnak bele, Ok viszont: tudatosan döntöttek a névadó ünnepség mellett. A maguk sorsából tanulták meg, hogy csak saját magukra és munkahelyük közösségére támaszkodhatnak. Attól semmi nem lesz könnyebb, semmi nem változik, ha egy csecsemőt egy vélt, magasabb hatalom kegyelmébe ajánlanak. Neki is azt kel! majd megtanulnia, amit a szüleinek, a maga helyét magának kell megtalálnia a világban. Azok között, akik most tanúskodtak az anyakönyvi bejegyzésnél — rokonok, munkatársak baráti családjában, V. E. Lfsr, ami Seg£, melt {vágok —■ Szerepcsere — Az örökös első Vizsgadrukk az egri főiskolán VP7P*c!lf blnh'A- Tudósítás új létesilméBreMI A televízió e'ső negyedévi műsoraiból A televízió első negyedévi műsorai sokoldalúan, színesen kívánják tájékoztatni a nézőket országunk és a nagyvilág eseményeiről, ismertetik új ötéves tervünk főbb irányelveit, és beszámolnak a célok megvalósulásáról, Termel 1976-ban címmel például rendszeresen foglalkoznak olyan nagyberuházásokkal, amelyek ezekben a hónapokban lépnek üzembe. Az Úton levők című film a kétlaki munkások helyzetével foglalkozik, azokkal, akiket életmódjuk lakhelyükhöz, megélhetésük pedig a gyárhoz köt. A vezetés gondjairól, az új gazdasági feladatokról cserélnek eszmét* a vezetők klubja részvevői. Ma este fogad a tanácselnök címmel egyik megyénk négy tanácsi vezetője esti rendkívüli fogadóórát tart, hogy az ügyes-bajos kérdésekkel hozzájuk fordulóknak felvilágosítást adjanak. A műsor célja: nyilvános közigazgatási ismeretterjesztés, a tanácsdemokrácia vizsgálata. Világvége után címmel dokumentumfilmet láthatunk. A film az adventisták, őskeresztények, jehovis- ták, metodisták, nazarénu- sok, egyszóval a magyarországi kisegyházak különös és alig ismert világába kalauzolja el a nézőt. A 4. számú Építőipari Vállalat egyik ácsbrigádját mutatja be a televízió másik produkciója. A legkeletibb keleten címmel útibeszámolót láthatunk, amely a Szovjet- unió távolrkeleti részét ismerteti meg a közöséggel. A háromrészes sorozat stábja több mint 40 ezer kilométert utazott, hogy filmjét elkészítse. Közép-Szibéria kuznyecki iparvidékén vették fel a Kuzbász című dokumentumfilmet, amelyben megismerkedhetünk a Szovjetunió nehéziparának híressé vált kombinátjaival, például a Novokuznyecki Vasművekkel, a Belovó melletti kőszénbányával. Az Olombetűs vallomások sorozatban ezúttal Ruffy Péter, a Magyar Nemzet főmunkatársa, a pályán csaknem öt évtizede működő publicista meséli el életútjának főbb állomásait, legnevezetesebb emlékeit és a riportkészítés módszereit. Ugyancsak riportfilmet láthatunk a Londonban élő 83 éves világhírű tudósról, Hauser Arnoldról. A magyar tudósokat bemutató sorozatban Bay Zoltánt állítják a kamerák elé. A Vendégségben Wilrtz Adámnál című műsort a művész Ba- laton-parti házában vették fel, és ebben Würtz Adám a hivatásról, pályájának alakulásáról, munkáiról vall. A nagy érdeklődésre való tekintettel mindennap jelentkezik a tévé-torna, s havonta egy alkalommal a Sakk-matt című műsor. Január 14-től Géniből sugározzák a műkorcsolya Európa-bajnokság versenyeit. Kitzbüchelből közvetítik január 24-én és 25-én a sí alpesi világkupa versenyt. Február 4-e és 15-e között lesz Innsbruckban a téli olimpia. A televízió az eddigieknél sokkal bővebb beszámolót nyújt a verseny eseményeiről. Ez az év is jól kezdődik! — így sóhajtanak fel a diákok, hiszen a január az egyetemeken és a főiskolákon a vizsgaidőszak hónapja. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán Is nagy a forgalom ezekben a napokban, hiszen csakném háromezer nappali és levele- zős diák kap osztályzatot féléves munkájáért. Az egri főiskola földszinti folyosóján, az ének-zene tanszék előtt első éves, fehér blúzos lányok toporognak, Néha be-bepillanta- nak a kulcslyukon, abban bízva, hogy sikerül valamit elcsípni társuk feleletéből Számukra a kollokvium most még nem mindig jelenti a könnyed, kötetlen csevegést, hiszen a tét nem kevés. így vélekedik erről az egri Saárossy Csilla is, akivel a vizsga előtti izgal mas percekben találkoztunk. — Az érettségi szinte gyerekjáték volt az Itteni vizsgákhoz képest. Igaz, még egyikünk sem mondhatja el magáról, hogy rutinos vizsgázó, hiszen még csak egy kollokviumunk volt tömegkommunikációból és még hátravan kettő. Azt az egyet azonban soha nem felejtem el. Nemcsak azért, mert álmatlan éjszakát okozott, hanem azért is, mert nem volt tankönyvünk, ami segjtett volna a felkészülésben. Én például a tétel kihúzásáig attól rettegtem, hogy vajon az előadásokon mindent pontosan feljegyeztem-e, mert ha nem és éppen abból faggatnak... rossz rágondolni, mi lett volna. így aztán azzal a bizonyos „lesz, ami lesz, nekivágok” jelszóval álltam a tanár .elé, s az eredmény: négyes. Most pedig jön a következő, a zeneelmélet, s ettől még jobban félek. Helyette szívesebben felelnék inkább szolfézsből, vagy hangszerjátékból. De azért bízom benne, hogy ez is menni fog és Fortuna sem lesz kegyetlen hozzám. Nyílik az ajtó, mosolygó lány jelenik meg, kezében mutatja a jelest. Utána Csilla következik. Nagyot sóhajt és még mielőtt belép a terembe, a fülembe súgja: Még szerencse, hogy csak félévenként van vizsga. — Amikor reggel megmásztam a csillagvizsgálóba vezető száznál is több lépcsőt, többször vissza akartam fordulni. Ügy éreztem, hogy nem tudok semmit, ötszáz oldalas, vaskos könyvet kellett pár nap alatt „bekebelezni” — mondja az elsős levelezős hallgató, Gémest Dorottya. — A szülőfalumban, az Ipoly melletti Drégelypalánkon tanítok, mint képesítés nélküli nevelő. Tegnap még én feleír désre. Negyedéves, magyar —történelem szakos, tapasztalt „rókának” számít a vizsgákon. A csoportban • mindig ő felel elsőnek. — Nem szeretek sokáig tettem a gyerekeket, ma engem - kérdeznek. Nem kellemes szerepcsere, ez már igaz. Nemrégen fejeztük be csillagászatból az írásbelit. Kicsit megnyugodtam, úgy érzem, jól sikerült, talán még négyes is lehet belőle. Persze, mindent a holnapi szóbeli dönt majd el. Kevés nap volt a felkészülésre, mivel a téli szünetben konzultációra jártunk Tatabányára. Máskor pedig a dolgozatjavítás, feleltetés, a félévi jegyek lezárása elvette az időmet Nagyon irigylem a nappalisokat, hiszen egész félév alatt, óráról órára nemcsak a tanárakat ismerhetik meg jobban, hanem apránként átveszik a vizsgatételeket is. Persze, nem egészen igaz az a mondás, amely szerint egy főiskolás vagy egyetemista, ha jegyzete és tankönyve van, három nap alatt még hindu nyelven is megtanul, A marxizmus--leninizmu8 tanszék előtt egy magas fiatalembert szurkolótábor gyűrűje fogja körül. Noszogatják, hogy beszéljen már, milyen a hangulat odabent, nincs rossz napja a tanárnak? Az egri Dorkó Attila, indexében a jelessel, boldo1- gan válaszol minden kér21.35? Operabarátok A negyedévenként jelentkező színes magazint ezúttal is Baranyi Ferenc vezeOIÜÉ ; isit, január 8» 9«ntak tésével láthatják. Most Mascagni Parasztbecsület című operájának színpadi életéről, bemutatójáról, sikereiről hallunk — természete sen megszólalnak az opera híres áriái is. A fiatal énekesek bemu tatása is állandó műsorszáma az Operabarátok című műsornak. Most Gáti István életével, pályájával ismerkedhetnek a nézők — egy riport keretein belül. S Mozart Don Jüanjából hangzik fel Gáti István tolmácsolásában a Regiszterária. A műsor vendége az Operaházban nagy sikerrel szerepelt művész, Kari Rid- derbusch, akivel arról beszélget a riporter, mit kellene tennünk az oneraműfaí népszerűsítéséért. Majd Rid- derbusch Falstaff bordalát énekli Nikolai Windsor! víg »ők című operájából. 7. Népszava Naptár Századunk első éveitől majd minden napi-, sőt, hetilag Is megjelentetett évkönyveket, naptárakat, kalendáriumokat, almanachokat. Természetesen a lap szellemi, politikai színvonalának, állásfoglalásának megfelelően. Eme évkönyvek nemcsak a fővárosban, hanem sokfelé vidéken Is napvilágot láttak. Példaként hadd idézzük a Debreceni Képes Kalendáriumot, ebből is ragadjuk ki az 1912-ik évre kiadottat. Dr. Molnár István Az orosz népdal címmel tanulmányt publikált a kötetben, melyben többek között ezeket írta: „Az itt közölt orosz dalok fordítások, amik távolról sem fedhetik az orosz eredeti bájosságát és zeneiségét. Más a magyar nyelv szelleme, más az oroszé. Az orosz nyelv tudja kicsinyíteni a főnevet, ■melléknevet, az igét! Tudja fokozni is az igét. Az orosz nyelv végtelenül finom műszer, hajlékony, mint a lehellet, s kemény, mint az acél. Az orosz minden tárgynak, gondolatnak, földnek, égi testnek, elvont fogalomnak, természeti jelenségnek valósággal családi színezetet ad, amit a fordításban nem lehet követni.. A magyar munkásmozgalom forradalmi kibontakozásával egyidejűleg megjelent a munkásság kezében a Népszava Naptára, melynek lapjain számos korszerű politikai írás, tanulmány, ismeret- terjesztő cikk mellett a naptárrészben ismeretlen szerzőtől származó versekkel buzdítottak a további harcokra. mint például az 1912-es Népszava Naptár márciusi figyelmeztetése: Csak szántsatok, csak vessetek. Hadd hulljon szét a mag! Lesz egyszer még olyan nypr is — (Fotó: Szántó György egy helyben téblábolnl, jobb a tételeken túl lenni, minél előbb. Már csak azért is, mert reggel még minden frissen él a fejemben, de délutánra már a tanár is elfárad, én meg még azt Is elfelejtem, amit tudtam. A félév során kedvenc tantárgyam volt a marxista etika és szerencsémre jó témát kaptam. A közélet erkölcsi problémái ma is sokat vitatott kérdések, s ezért erre a kollokviumra nemcsak a jegyzetet kellett lapozgatni, hanem a folyóiratokat és egyéb marxista irodalmat Is, Ennél a feleletnél éreztem igazán a kollokviumi beszélgetés, vitatkozás jellegét. Minden beszámolóra naponta 5—6 órát készülök, közben sokat úszom, futok, hogy másnap frissen kezdhessem újra. Ebben a félévben nagyon rá kellett hajtani, mert „csak” hét tárgyból vizsgázunk. Az etika a negyedik volt,, hátra van még két kollokvium és egy szigorlat egyetemes történelemből. Na és júliusban a nagy hajrá, az államvizsga. , Sietve összeszedi holmiját, hazaindul, hiszen az éti- ka után következik a francia forradalom, Robespierre és a többiek. Szüle Rita Ki vetett, az arat. Júniusban a naptárrészben ez áll: Ordítson bár a henye nép, Ne fogd meg a kaszát! A tűzre vesd vasát, nyelét, Ha munkád díjat nem ád! Októberhez pedig ezt fűzte hozzá az ismeretlen költő: Nehéz a zsák, ugye nehéz? Hátha azt tudnád, látod. Hogy hátadon emeled te E széles nagy világot?!... Te úri csorda, henye népség, A táncot most kavagva járod; Táncoltok ti majd sírva is még —, Ha mi hegedülünk alátok! • Az 1912-es Népszava Naptár-bán jelenték meg a következő elméleti sorok Világnézet címmel, a szerző megjelölése nélkül: „A szocializmus nem csupán noliti- kai mozgalom. amelynek célja, hogy megváltoztassa a termelés rendjét. A szocializmus nem tudja alánjában megváltoztatni a világ rendjét, ha ugyanakkor nem igyekszik az emberi gondolkodást is teliesen átalakítani. Ezért a szocializmus betekint a tudomány minden áeáha. foglalkozik minden tudománnyal. Űj megvilágításban szemléli a dolgokat és új szempontokból foglal állást az életet illető mind«® kérdésben, amelyekkel eddig a bölcsészet és a vallások foglalkoztak. Ezen a réven a szocializmus egészen új világnézetet teremt.. Mit tegyen a nagyüzemi munkásság azért, hogy megteremthesse a kizsákmányolásmentes, új szocialista társadalmat? A Népszava 1912- es Naptára A gépmunka című elvi cikkében felvilágosítja a munkást, amikor többek között ezt írja: „Mindenkorra a tőke rabszolgája maradunk, amely kisajtolja idegeinkből a munkaképesség utolsó parányát is, hogy gazdagságát gyarapítsa. Mindenkorra rabszolgái maradunk a tőkének és a gépnek, ha szervezkedésünk erejével nem igyekszünk a kapitalista társadalmat átalakítani. Mert csak a kizsákmányolás neg~ szüntetésével. a Síoc'ö.izmus megvalósításával leszünk képesek az izommunkától megszabadító gépet úgy alkalmazni, hogy a felszabadulásért cserébe ne az idegölő munka pusztítson bennünket, hanem úgy, hogy a gép kezelése, annak irányítása könnyű játék, élvezetteljes tevékenység legyen mindany- nyiunk javára .. Mint említettük: 1912-beis írta ezeket a forradalmi gondolatokat a Névszava Nap- tára. S hol vút még ekkor a munkásosztálv a magyar nép felszabadítása ? Hévész Tdm X
