Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-09 / 7. szám
Korszerűbb nyomdatechnikával Miniszteri rentfe’et a kizDeiek távbeszélödi.a nak módosításáról fíét nyomdaipari vállalat kooperációban fényszedő üzemet létesített Budapesten, Jlojjy korszerűsítsék az ofszet yomást. A Debreceni Alföldi Nyomda is részt vesz ebben a vállalkozásban azzal, hogy itt készítik elő a kéziratokat, a lyukszalagokat. Az üzemrészben augusztus elsején kezdődött meg a munka és januártól már teljes kapacitással dolgoznak. Képünkön: Rácz László né fényszedő operátor munka közben. (MTI fotó — Balogh P. László felv. — KS) Pillantás az Egcd-hcoyre HAZÁNK szép fekvéséről Ismert városait, ha azokat Bzémba vesszük, kétségtelen megállapítható, hogy mindegyik tájegységében közelebb vagy távolabb emelkedik egy hegy, amely a település hátteréül szolgál. Ilyen városaink, hogy csak a legnevezetesebbeket említsük: Budapest, Pécs, Sopron, Kőszeg, de a bükki és a mátrai tájegységben Eger és Gyöngyös Is. A Bükk előterében emelkedő 537 méter magas Eged- és a közelében fekvő még magasabb Várhegy oly szép hátteret ad Egernek és könyökének, amely a városnak szub- alpin jelleget kölcsönöz. A környező vulkanikus eredetű, riollt tufadombok között emelkedő, üledékes kőzetekből álló hegynek szépségét és becsét főként az fokozza, hogy a város felé néző délles oldalán nem erdő. vagy éppen kopasz hegyoldalak, hanem virágzó szőlőtáblák helyezkednek el. Ezekből évente kiváló minőségű borokat készítenek. A 470 méter magasságig felkapaszkodó, meredek lejtésű szőlőterület egyedülálló hazánkban, mivel megközelítőleg sincsenek történelmi borvidékeinken ilyen magasban telepített nagyüzemi ültetvények. Akik visszaemlékeznek még az Eged városra néző kopasz, kecskerágó bokrokkal és bozótokkal tarkított hegyoldalára, azok tudják igazán értékelni a szép fekvésű szőlőkultúrával bekövetkezett változást. Úttörő munkát végeztek a lejtős teraszok kialakításával. Ma már alig ismert, hogy a filoxéravész « előtt a hegyoldalon felfelé meddig terjedt a szőlőtelepítés határa. Ha nem is a jelenlegi magasságig de akkor is jócskán a hegy derekán felül terjeszkedhetett. Az 50-es évek végén ugyanis, sok eke által kiforgatott öreg tőkét és szőlőgyökeret találtak ezen a területen. A íilo- xéra után — tudomáséin szerint —. a Legányiak szőlőte- leoítései hatoltak á hegyoldalon a legnagyobb magasságig. Az egedi szőlőtelepítést akkor is és ma is a legmagasabb egri. szőlők közé sorolták. A TELEPÍTÉSNÉL, bármennyire is érdemleges munka volt az, kellő tapasztalat híján nem lehetett tudni, hogy északi as klímánk alatt a nagyobb magassági szinteken telepített szőlők biológiai érésére miként hatnak a hómérsékleti csökkenések. Tartani tudják-e a magas hegyoldalakon az ott tenyésző szőlőfalták azokat a minőségi feltételeket, amelyek az egri borvidéken oly jellemzőek. Az epri klíma alatt ugyanis a szőlők tenyészd dele a ta- pa57f-iqti megf' gye'ések szedőt 175—1 cn nanra téried a sz*1ő hio- 1/Srr'o' a ti ven év^ailati fenjelek között a határban levő szőlők kellő minő1962, 1963 tavaszán, nyarán és őszén hőmérsékleti megfigyeléseket végeztem munkatársaimmal az Eged déli lejtőjének szőlővel telepített oldalán. Vizsgáltuk, hogy az emelkedő szinteken hogyan csökken a hőmérséklet. Ezek a mérési adatok az esetek többségében azt mutatták, hogy az egyes szint- magasságok Közöl egy fok körüli különbség adódott felfelé csökkenőben. így a legalsó 320 méter és a legmagasabb 470 méteres szintkülönbség között két fok csökkenő hőmérsékleti különbség volt. Szeles időben ez a különbség még erősebben lecsökkent. Az észlelt hőmérsékleti adatokból megközelítőleg következtetni tudtunk arra, hogy normál tenyészidő alatt a legmagasabb szinten díszlő szőlők csak jó évjáratokban érlelnek minőségi termést. Megállapítottuk, hogy közepes évjáratban s hosszabb tenyészidejű és nagyobb hőigényű olaszrizling, valamint a kadarka 320 méter magasan jó minőségű termést adott. Á rövidebb tenyészidejű kékfrankos, leányka és oportó 380 méter magasan is beérik és kiváló minőséget ad. Az 1963-as éviárat az előzőeknél kedvezőtlenebb volt, így a legfelsőbb magassági szinten a rossz hőmérsékleti viszonyok miatt a szőlőfajták minősége jóval alatta maradt az előző évekénél. A MEGFIGYELÉSEKBŐL adódó következtetések alátámasztására az őszi szőlőérjés idején 1962-ben és 1963-ban cukorvizsgálatot is végeztünk. Ezek igazolták az egyes magasságokban végzett hómérsékleti megállapításainkat. Bebizonyosodott, hogy 1952-ben a leányka és a kékfrankos még 470 méter magasan is húsz cukorfokon felüli minőségű volt, ugyanakkor 380 méteres magasságáén a kadarka is húsz cukorfokot meghaladó minőséget adott. A következő, kevésbé kedvező évjáratban e fajták mustminőségei csupán a 320 méteres magasságban érték el az előző évi jó eredményeket. Ez természetesen az eged-hegyi szőlők értékéből mit sem von le, csunán azt mutatja, hogy a kedvezőtlen évjáratok hőmérsékleti viszonyai még az ilven kiváló fekvésű szőlőterületeket is sújtják. Eger határában a szőlők térbeli elhelyezését tekintve általában magasabban vannak a többi borvidékhez képest. Országosan ISO—250 méter magasság között helyezkedjek el, , míg Egerben általában ISO—300 méter magasságig terjednek a sző'ők. Nem volna aznn- han t°ii°s az Egedről s»*!* nn’iV P? hí}. iv)(s7irr»t at rt laAffv CfV") - tor'll TT-forf'1 Tríi1ö»iöi3nii ron és őcct«! a’-ník^r lényegesen enyhébb IH az td& mtmé méHmsál A Bükkfennsíkról lefelé futó szelek ugyanis az Egeden megtörnek és a szelíd dombokkal körülvett városban szűk rést hagyva Felnémet irányába, közreműködnek Eger légkörének állandó tisztításában. SOK ÉVTIZEDES meteorológiai áttekintés és tapasztalat birtokában megállapíthatjuk, hogy Egert éppen védett földrajzi fekvése miatt igen ritkán érik időjárási katasztrófák: orkánok, tornádók, pusztító árvizek. Ez a kedvező éghajlati adottság, a világhírű bortermelés, ezen belül a neves vörösbortermelés kialakítója. Ugyanakkor ezek a kedvező klimatikus körülmények avatják Egert, különösen nyáron, keresett üdülő- és fürdővárossá, az idegenforgalom egyik leglátogatottabb vidéki központjává. Dr. I’só Andor A közlekedés- és posta- ügyi miniszter — az Országos Anyag- és Arhivatal elnökével egyetértésben — módosította a távbeszélődíjszabást. A változás a közönséget, a magán-előfizetőket nem érinti, kizárólag a közületekre vonatkozik. A rendelet szerint az állami költségvetési szervek, a gazdálkodó szervek, a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, valamint a társadalmi szervek új telefon- állomásért a tényleges szerelési költségeken felül az eddiginél kétszer nagyobb — főállomásonként 30 ezer forint, ikerállomásonként 20 ezer forint — úgynevezett belépési díjat fizetnek. Azt már egy korábbi rendelet tette kötelezővé, hogy újabb telefonállomás létesítésénél fejlesztési alapjukból hozzájáruljanak a távbeszélőhálózat fejlesztéséhez. A rendelet módosította a beruházási hozzájárulásra kötelezett szervek havi telefon-előfizetési díjait is. Ennek lényege, hogy a gépi kapcsolású telefonhálózatban a főállomás havi díja 40 forintról 120 forintra, az ikerállomásé 30 forintról 80 forintra emelkedett. A kézi kapcsolású hálózatban a főállomásért 30 forint hel vett 9G tutim, az ikerállomás után 20 forint helyett 60 forint a havi előfizetési díj A többletbevétel felét a posta ugyancsak a távbeszélő-hálózat és a -központok fejlesztésére fordítja. Az átalánydíj változatlanul 50 forint marad. A rendelet — amely mintegy 180—190 ezer közületi telefonállomást érint — január 1-én lépett hatályba. (MTI) rkesztö [lägen tstvánné, Bgén Köszönjük figyelmeztetését, lapunkban foglalkoztunk Is a problémával. Kérjük, keresse fel máskor 1s észrevételeivel szerkesztőségünket, hiszen ez segíti mindennapi munkánkat, s szorosabbá teszi a kapcsolatot ol-' vasóinkkal. K. Ágoston, Mátraderecske: A nyugdíj újbóli megállapítására akkor lenne lehetőség, ha nyugdija a legalacsonyabb határ alatt lenne, s ennek értelmében teljes munkaidőben tovább dolgozott volna valahol, ötesztendös munkaviszony után a régi nyugdíj és az újonnan megszerzett Jog alapján kérhette volna újra a nyugdíj összegének megállapítását. On azonban jóval a legalacsonyabb határ felett van — bár ez az összeg sem magas — s csak a rendelet szerinti korlátozással dolgozhatott. Ilyen esetekben nem lehet újramegállapltást kérni. J. Géza, Eger: Merész vállalkozás lenne egy Jé esztendős Pú „zsengéi”-ből megállapítani, hogy tehetséges költő lesz-e, vagy sem. Erre nem is vállalkozunk. Csupán annyit mondhatunk, amit beküldött, az niwg messze van a közölhetőségtől. Annyit azonban tanulságul meg kell jegyezni, a költői képnek érthetőnek Is kell lennie. Zvara Zoltán. Kompolt: Magyarázatul mindössze any- nyit mondhatunk, hogy a magyar rádió a műsorváltozás Jogát fenntartja, s Így előfordul, hogy a heti rádióműsor — melyet korábban közölnek, s közlünk ml is, eltér a későbbiekben kiadott napi műsortól. Erről, sajnos, nem tehetünk, — s bizonyára a rádiónál is oka van az ilyen változtatásoknak. K. János, Szihálom: A nyugdíjrendelet megjelenése után a nyugdíjasoknak, járadékosoknak nem kellett külön kérniük a rendeletben meghatározott emelést, mept azt a Nyugdíjfolyósító Intézet külön kérelem nélkül elintézte. Kérjük, pótlólag küldje be apja nyug- dljtörzsszámat. hogy utánanézhessünk, történt-e mulasztás. KERESZTREJTVÉNY Az amerikai munkások írója Mottó: Száz esztendeje, 187«. január ll-én született Jack London Író, aki a század elején az amerikai proletariátus harcosa, képviselője, az amerikai Szocialista Munkáspárt tagja volt. A Vaspata című regénye főhősének a forradalom elbukása uídm szavait idézzük a vízszintes 1., függőleges 48., is 16. számú sorokban. Vízszintes: 1. Az Idézet első része (Zárt betűk: H, C, A, U.) 14. Semennyi vagyona. 15. Az egyik, Balaton melletti községből való. 16. Japán olimpiai bajnok maratoni futásban. 17. Város az NSZK-ban, az osztrák határ közelében. 18. Pas- saunál ömlik a Dunába. 19. Cink vegyjele. 20. Ide, hozzám, oroszul. 21. Közepén szegez. 23. Gábor Dénes. 24. Kedvelt őszi gyümölcs. 25. Nem hagy ott. 26. Könnyű vörös bor. 28. Bemetszésekkel, karcolatokkal lát el. 29. Hangtalanul kelő. 30. Tolna megyei község, a szabadság- harc győztes csatája zailott itt. 32. A kovács ezen üti a vasat. 33. IRU. 36. Árpádházi királyunk egyik neve. 37. Fogyasszon. 38. Nem ezek. 39. Ke'e'-A-'S'ában használt hosszmérték. 40. Magánzárka 42. Főzelék. 43. Lemetsz. 45. Lénvegüeg nagyon hasonló. 49. Kedvelő egynemű beffl1. 50. KiRsá pisze. 51'. Igekötő. 52. Felvigyázó. ford. 54. Ellentétes kötőszó. 55. Maszk 56. Tág- ra nyit. 57. A le=~égibb korszaki. 60. Adóhivatali dolgozó. Tünnőlenes: 2. Surran. 3. mari növény. 4 CVajr a szé- loíp nemi 5, A rÄt 6. eizé- 7. A fejer^nK-í^ii- 1 ng horil Tnn„ó^oJ Utiv Inari vámsa. 9 fsak középen! tO. Val^srinüi^g. rnaid- ne* biaoofoeaffi. II. Saemépovics). 47. A padlás felett. 48. A versidézet második része (Zárt betűk: E, S, O.) 50. Légelhárító ágyú. 51. Göngyölegfajta. 53. Felmenő ági rokona. 54. Ütő hanglyes névmás. 12. Becézett női hév. 13. Méltóság. 16. A versidézet harmadik része. (Zárt betűk: O, S.) 20. Szomszéd nép. 21. Döntésre kerül. 22. Szélhárfa. 24. 1 jakás része. 25. Égerfák, németül. 27. Tömítőpapír fajta. 28. Mutatónévmás. 29. Olajbaraa bőrszín. 31. A harci eszköze. 32. Élelmes, mozgékony. 33. Kiváló norvég drámaíró és költő. 34. Mezőgazdasági munkát végez. 35. Az egyik patkó fajta! 36. Rangfokozat. 40. Az angol nyelvű filmek végén látható. 41. A folyamtisztító hajókat így is nevezik 44. Kicsiny'iőkéoző ford'tva 45. Alarm. 46. Ismert jugoszláv poliükus utAneve (Po- szer 56. Területi Egyeztető Btaotjgág. 58. Gyakori határozószó rövidítése. 59. Szó- összetételekben a fogalom ellenkezőjét jelenti. 61. Zoltán Bálint. Beküldendő: vízszintes 1.. függőleges 48. és 16. számú sorok megfejtése. Gonda Károly Január 4-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: És kívánunk és óhajtunk újnál újabb esztendőt — Szerencsével rakodottat, nem is egyet, nem is kettőt. A helyes megfejtéseket beküldők közül sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Boros Frigyessé Hevesaranyos. Vyés r ászióné Gyöngyös, öcsovai rst”ánné Ró^sasz-’ntm^r-'on, Barta Kázmér Bélapátfalva, Kecső Pálné Gyöngyös. A könyveket postán küldjük »I. MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH Zenekari muzsika Cvvi te, paci... Lottosorsoiás lskt-iarácüo ré> végi csatangoló „Vulkanizáló keresztkötések** Schumann: Gvermekjclcnetek Hogy voit?! Ki nyer ma? Tánczenei koktél Népdalcsokor Kiváncsiak klubja Zengjen a muzsika! Visszatérés Zenekari muzsika Láttuk, hallottuk Hangverseny Esti magazin Vonzások és választások A Dunánál Mozart: Don Juan 8.27 9.34 9.53 10.05 10.25 10.30 10.40 11.00 12.20 12.35 13.20 14.07 15.10 16.05 17.03 17.36 17.51 18.30 19.15 20.00 •J0.-0 PETŐFI 8.33 9.23 9.33 9.53 10.00 11.50 12.00 12.33 13.00 13.33 14.00 17.00 18.00 18.33 19.11 19.40 Klasszikus operettekből Délelőtti torna Katonadalok, néptáncok Lottósorsoiás A zene hullámhosszán Újra Pécsett a magyar filmszemle Népi zene Zenekari muzsika Nőkről nőknek Erkel: Bánk bán Kettőtől ötig... Az Ifjúsági Rádió órája Versenyfutás a 2000 évig Leme»núzeum Népdalok A zene nem Ismer határokat Hogy volt?l Népszerű muzsika verbunkosok, nóták 20.33 21.32 22.33 23.30 Vincze Ottó operettjeiből SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek — Kulturális figyelő — — Oocrarészletek — Szövetkező szövetkezetek — Néhány perc tudomány — Pár perc dzsessz 18.00 Alföldi krónika — Népdalfelvételek — Hírösszefoglaló — Lap- és műsorelőzetes Tsa MAGYAR 9.03 Iskolatévé 9.45 Tévétorna (Ism.) 14.05 Iskolatévé (Ism.) ' 17.55 Melyiket az ötezerből? 18.15 Mindenki közlekedik... 18.3« Látókör 19.30 Tv-híradő 20.00 Tévétorna 20.05 Vonatok között (NSZK-film) 21.10 A legutolsó mohikánok? (Riportsorozat) 21.35 Operabarátok 22.45 Tv-hiradó a: 2. műsor 20.01 Műhely 20.35 Sztravinszkij: Zsoltár-szimfónia 20.55 Tv-híradó 2. 21.20 A tizenöt köztársaság fiai (Szovjet rövidfilm) 21.35 Tisztes úriház (Francia filmsorozat) POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 19.55 Melódiacsokor 20.35 A titokzatos sziget 21.30 Híradó 22.00 Portréfilm 22.25 Garas (Komédia) 23.30 Jói Ismert melódiák EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) Du. fél 4. fél b és S órakor Ln és a tábornok Angjl filmvígiáték Filmmúzeum minden pénteken éjjel negyed 11 órakor A vonat Francia film Jean Luis Trlntignat és'Romy Schneider főszereplésével EGRI BRÓDV . (Telefon i4—07) Du. fél 4 és este 7 órakor Front szárnyalt nélkül Kétrészes színes» szovje- film Tymonov főszereplé sével GYÖNGYÖSI PUSKIN: \ fekete tat kasok üvöltése GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Du. fél 1 órakor Több mese egy sorban Du fél 6 és este fél 8 órako: Kabaré HATVANI vriHÖS CSILLAG! rsábor diák HATVAN» KOSSUTH: Ml van doki? HEVKS Csanda rpfym, A M C» \* Y í i-To »-.✓o-* r»<-r,v«i7 lenni < l> \ ; Ér"!«'»'! ej a szakágamat i.v. t'Nri: Nem adom a lányom /
