Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

illést tartott az lUISZIUIP Heves megyei Bizottsága f {folytatás a 2. oldalról) élőkészítési, közművesítést feladatait, ezek kommuná­lis létesítményekkel történő ellátását. Ily módon a négy« kiemelt településen mintegy 2500 társaslakás építésére van lehetőség. ■A terv teljesítése megkí­vánja a lakásépítésre vo­natkozó műszaki-gazdasági normák szigorú betartását. A felépítendő állami laká­sok alapterülete az 53 négy­zetmétert nem haladhatja meg. A tervidőszakban to­vább kell fejleszteni a mun- fcáslakás-építés vállalati tá­mogatásának formáit, s a lakások építésénél támasz­kodni kell a lakók társa­dalmi munkájára. / A víz-, csatornahálózat fejlesztésének fő célja a többszintes lakásépítési program közműfeltételeinek biztosítása, a városok és He­ves nagyközség közmű-léte­sítményeinek és hálózatá­nak bővítése. Az ipari köz­műigény kielégítését az üze­mek hozzájárulásával kell megoldani. A községekben elsősorban a közműves víz­ellátás fejlesztése a feladat, társulatok szervezésével a lakosság növekvő anyagi hozzájárulása ínellett. A lakossági szolgáltatások közül a tervidőszakban a textiltisztítás, a háztartási gépek és az elektroakuszti­kai cikkek javítása, a la­káskarbantartás és -takarí­tás, valamint a gépjármű- javítás fejlesztése a ki­emelt feladat. A háztartási gépek és elektroakusztikai cikkek javító hálózatát több új egység megvalósításával szükséges kiegészíteni. A korábbi éveket meghaladó ütemben és ráfordítással szükséges a lakáskarbantar­tó-ellátás kiszélesítése. Eh­hez kapcsolódóan meg kell kezdeni a lakástakarítást végző hálózat kiépítését. A gépkocsiszerviz-szolgál ta­tást Egerben és Gyöngyö­sön, a meglevő üzemek kor­szerűsítésével, jobb kihasz­nálásával kell fokozni. Bő­víteni kell a kereskedelmi szolgáltatások körében a bi­zományi, a barkács- és az árukölcsönzési tevékenysé­get. csóbb szálláshelyek létesítő- a Mátra—Bükk üdülőterület sét kell előtérbe helyezni, távlati fejlesztési programjá- Fokozatosan gondoskodni kell nak megvalósításáról. 1976 legfontosabb tennivalói Hz egészségin és a leltára Az egészségügyi ágazat kiemelkedő feladata a kór­házi fekvőbeteg-ellátás fel­tételeinek javítása, a me­gyei kórházfejlesztés első ütemének befejezése. Emel­lett nagyobb mértékben fej­lesztendő a bölcsődei, a szo- i ciális otthoni ellátás és a működő intézmények orvos- technikai felszereltsége. Szükséges a szakorvosi el­látás minőségi és mennyi­ségi fejlesztése. Bővíteni kell a körzeti orvosi, fogorvosi és gyermekorvosi körzethá­lózatot. í Mivel & tanácsi fejleszté­si alapból biztosítható anya­giak csak az óvodai férő­hely szinten tartásra ele­gendők, ezért szükség van a társadalmi összefogás to- i pábbi szélesítésére, a terven felüli bevételek e célra tör­ténő felhasználására. Az általános iskolai szak- rendszerű oktatás teljessé tétele érdekében jelentősen bővíteni kell a városokban és a kiemelt községekben a felső tagozatos általános is­kolai hálózatot. A közép­fokú képzés feltételeit, kö­zépiskolai osztálytermek - és diákotthonok építésével, a megyeszékhelyen és Gyön­gyösön kell javítani. Jelen­tősen fejleszteni kell a szak­munkásképzés intézményhá­lózatát Egerben és Gyön­gyösön. A városokban — je­lentős társadalmi összefo­gással — meg kell kezdeni az ifjúsági házak, parkok hálózatának kiépítését. A' sportlétesítmények fejleszté­sét a megyeszékhelyre szük­séges koncentrálni. Anyagi lehetőségeinhliez mórién f Az V. ötéves tervidőszak­ban számolni kell azzal, hogy az életszínvonal az előző évekhez viszonyítva mérsé­keltebb ütemben emelkedik. Az alapvető osztályoknak és rétegeknek, elsősorban a munkásságnak és parasztság­nak a jövedelme arányosan kell hogy növekedjék. Az egyes termelőszövetkezetek közötti indokolatlan kereseti különb­ségeket mérsékelni szüksé­ges. Következetesen meg kell gátolni a teljesítménnyel arányban nem álló keresete­ket és jövedelmeket. Az idős korú és ezen belül a nyugdíjasok, a gyermek- gondozási segélyen levők és a több gyermekesek számának növekedésével a lakosság jö­vedelmén belül tovább nő a társadalmi juttatások ará­nya. Az V. ötéves tervidőszak­ban a kiskereskedelmi áru­forgalom mintegy 33—34 szá­zalékkal történő növekedésé­re kell felkészülni. Az érté kesítés struktúrája módosul, tovább növekszik az ipar­cikkek aránya. Az üzlethálózat összes alapterületét 27—28 ezer négyzetméterrel, 13—14 szá­zalékkal szükséges bővíteni. Az értékesítés növekvő szín­vonalon történő lebonyolítá­sát nagyobb részben a mű­ködő hálózat tartalékainak feltárásával, a ’ hatékonyság javításával, meglevő egysé­gek korszerűsítésévei kell biztosítani. . Áz üzlettérbővítés mintegy kétharmadát a négy kiemelt településen szükséges meg­valósítani. A napi cikkeket ,&guauó hálózatot a városi la­kótelepeken, rosszul ellátott peremterületeken, a fonto­sabb szerepkörű és munkás­lakta községekben kell bőví­teni elsősorban. A vendéglá­tó hálózatot a magasabb sze­repkörű és idegenforgalmi te­lepüléseken kell fejleszteni. Fontos feladat a munkahelyi étkeztetés biztosítása. A lö­késszerűen jelentkező ide­genforgalmi igények kielégí­tését a Mátra—Bükk üdülő- és kirándulóhelyein pavilo­nok létesítésével is elő kell segíteni. A szálláshelyek fejlesztési programja keretében az ol­A Thorez Bányaüzem és a Gagarin Hőerőmű 1976-ban a tervekben meghatározott lig­nit- és villamosenergia­mennyiséget maradéktalanul bocsássa a népgazdaság ren­delkezésére. A két vállalat párt- és gazdasági vezetői te­gyenek meg minden intézke­dést, hogy a népgazdasági követelménynek a legtelje­sebben megfeleljenek. Az országos, kiemelt prog­ramokhoz kapcsolódó megyei gépipari egységek határidő­ben, jó minőségű termékeké kel elégítsék ki a kapcsoló­dó üzemek kooperációs igé­nyeit; termékeik műszaki színvonalát állandóan emel­jék. Az országos ipari progra­mokban részt nem vevő vál­lalatok és üzemek, szövetke­zetek 1976-ban vizsgálják fe­lül gyártmányszerkezetüket, a gazdaságtalan tevékenységek felszámolását kezdjék el és gyorsítsák meg. Műszaki fej­lesztésekkel, szervezési intéz­kedésekkel biztosítani kell, hogy termékeik mielőbb megfeleljenek az exportkö­vetelményeknek. Az élelmiszeripari üzemek tegyenek meg minden intéz­kedést a mezőgazdasági ter­mékek folyamatos átvételére, feldolgozására, értékesítésére. Különösen jelentős ebben a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a hat­vani konzervgyár, a Mátra- vidéki Cukorgyárak, a kápol­nai dohánybeváltó szerepe. A mezőgazdasági üzemek­ben koncentrálni kell az erő­ket a szakosított telepek ki­használásának biztosítására; a gabona; a zöldség, illetve az összes növényféleség ho­zamának növelésére. A cu­korrépa vetésterülete az 1975- ben készített ütemterv sze­rint alakuljon. A gyenge ter­mőhelyi adottságú tsz-ekben nagyobb súlyt kell fektetni a termelési szerkezet gazdasá­gosabbá tételére, ezen belül a juhtenyésztésre. Az építőipari szervezetek 1976-os feladata jelentősen növekszik, a követelmények­nek csak szervezettebb, jobb munkával tudnak megfelelni. Fő feladatuknak a megyei szervek által rangsorolt be­ruházásokat tekintsék. Ezek: a kiemelt beruházásoknál végzett tevékenység; a lakás­os közműépítés, a megyei kórház és gyermekintézmé­nyek építése. A vasúti közlekedésben el­sőrendű érdek a kocsi fordu­lók gyorsítása, a folyamatos ki- és berakodás megszerve­zése. A közúti járműparkkal elsősorban a kiemelt nagybe­ruházások és a városi tömeg- közlekedés igényét kell ki­elégíteni. Szükség esetén a megyei tanács, a szállítási bizottság tegyen operatív in­tézkedést a közületi gépjár­műpark igénybevételére. Minden vállalat, szövetke­zet törekedjék az eddiginél is fegyelmezettebb és magasabb színvonalú eszköz- és mun­kaerő-gazdálkodásra. Legje­lentősebb — viszonylag köny- nyen mozgósítható — tarta­lékaink a munkaidő és ter­melőberendezések üzemide­jének jobb kihasználásában rejlenek, amelyek kihaszná­lása révén jelentősen növel­hető a termelés, fokozható a minőség, csökkenthetők a költségek. A vezetésnek minden szin­ten döntő szerepe van a párt gazdaságpolitikájának gya­korlati realizálásában. Cél­jaink 1976-ban és a követke­ző öt évben minden vezető­vel szemben az eddigieknél is fokozottabb követelménye­ket támasztanak. A vezetők többsége nagy politikai fele­lősséggel, megfelelő hozzá­értéssel, emberi magatartás­sal, jó szervezőkészséggel látja el feladatát. Kisebbik része — különböző okoknál fogva — nem képes lépést tartani a növekvő követel­ményekkel. Ilyen esetekben a hatáskörileg illetékes állami, gazdasági szervek haladékta­lanul intézkedjenek a szüksé­ges kádercserék kérdésében, a párt- és a szakszervezeti szervek támogassák ezen in­tézkedéseket, illetve legyenek kezdeményezők a megérett, indokolt cserék esetében. Nagy jelentősége van an­nak is, hogy megyénkben minden szinten, valamennyi termelőegységnél, intézmény­nél tovább növekedjék a párt irányító és ellenőrző sze­repe, felvilágosító és meg­győző ereje a gazdasági mun­kában. Céljaink eredményes megvalósítása igényli, hogy a pártszervek és pártszerveze­tek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek területi és munkahelyi szervei aktívan támogassák a vállalatok, szö­vetkezetek gazdasági vezetői­nek népgazdaságunk érdekét erősítő, a dolgozók kezdemé­nyezéseire, a szocialista mun­kaverseny lendítő erejére tá­maszkodó intézkedéseit. Arra van szükség, hogy a járási, városi, üzemi pártbi­zottságok és pártszervezetek — a Központi Bizottság 1975. november 26—27-i határoza­tával, megyei pártbizottsá­gunk „Cselekvési programjá­val’' összhangban — készít­sék el a helyi, konkrét in­tézkedéseket tartalmazó, a helyi gazdasági célok politi­kai célok alátámasztását szol­gáló saját cselekvési prog­ramjukat. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy céljaink reálisak, vég­rehajtásuk jó alapul szolgál a megye továbbfejlődéséhez. Máin« 8—jűnms 8: béke- és barátság hónap Ülést tartott as Országos Béketanács A Parlament Vadászter­mében ülést tartott az Or­szágos Béketanács. A testü­let az ügyvezető elnökség jelentése alapján megvonta az Országos Béketanács ta­valyi tevékenységének mér­legét, s jóváhagyta idei munkaprogramját. A magyar békemozgalom, az Országos Béketanács az idén különös figyelmet for­dít az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróülésén elfogadott doku­mentumok megismertetésére, a szocialista közösségnek a katonai enyhülést, a straté­giai fegyverkorlátozást, az európai haderőcsökkentést, az általános és teljes lesze­relést elősegítő kezdeménye­zéseinek ismertétésére, s az ezekhez kapcsolódó békemoz­galmi akciókra. Az Országos Béketanács, a magyar béke­mozgalom továbbra is meg­győzően, sokoldalúan juttat­ja kifejezésre a magyar nép cselekvő szolidaritását a sza­badságukért, függetlenségü­kért, az imperializmus ellen küzdő népekkel. A hagyományoknak meg­felelően május 8. és június 8. között az idén is megrende­zik a béke és. barátság hó­napját. A KISZ IX. kong­resszusára összegzik a béke­mozgalomnak az ifjúság kö­rében végzett munkája ta­pasztalatait, akcióprogramot dolgoznak ki a II. stockholmi felhívás támogatására, s megemlékeznek a béke-vi- lágmozgalom jeles dátumai­ról, köztük a békeszerető erők moszkvai világkong­resszusának évfördul ójáról, (MTI) Hírügynökségek jelenük Különlegesen kiképzett kitonák vezetik és Irányítják a madridi metrót, melynek dolgozói sztrájkba léptek. (Népújság teieíotó — AP—MTI—KS) TOKIO Kuroda Mizuo, a japán külügyminisztérium hivata­los szóvivője, csütörtöki saj­tóértekezletén Éliás Bélának, az MTI tokiói tudósítójának kérdésére válaszolva a kö­vetkezőket mondotta And­rej Gfomiko szovjet külügy­miniszter január 9-én kez­dődő tokiói látogatásáról: — Gromiko szovjet kül­ügyminiszter látogatására annak a megállapodásnak értelmében kerül sor, ame­lyet tavaly januárban értek el Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter moszkvai látogatása alkalmával. Ügy vélem, hogy szó lesz tárgya­lásaikon a két ország közti békeszerződés előkészítésé­ről, japán—szovjet bilaterá­lis kérdésekről, valamint a legfontosabb nemzetközi problémákról. PRETORIA A washingtoni külügymi­nisztériumban hivatalosan nem erősítették még a dél­afrikai csapatkivonás hírét. Egy külügyi szóvivő azt kö­zölte, hogy a dél-afrikai kor­mány nem tájékoztatta ilyen jellegű szándékáról az Egye­sült Államokat, de hozzá­fűzte, hogy a csapatkivonás Angolából - „nem okozna problémát”. Karakas László felszólalása Karakas László, a Közpon­ti Bizottság tagja, munkaügyi miniszter tolmácsolta a me­gyei pártbizottságnak a IV. ötéves terv során végzett munkáért a Központi Bizott­ság és a kormány üdvözletét és kifejezte jókívánságait a jövő céljainak megvalósítá­sához. Az V. ötéves tervvel kap­csolatban a következőket mondotta: ez' az ötéves terv pozitív és egyértelmű választ ad »-azokra a kérdésekre, ame­lyeket pártunk XI. kongresz- szusa, a Központi Bizottság novemberi határozata és a tervtörvény állított elénk, és azokra, amelyek népünket foglalkoztatták és foglalkoz­tatják. Hangsúlyozta, hogy az V. ötéves terv legfőbb po­litikai célja a fejlett szocia­lista társadalom építésének tervszerű folytatása, a terme­lőerők. fejlesztése, korszerű­sítése és- hatékonyabb kihasz­nálása útján tovább javítani népünk életkörülményeit és fokozatosan megteremteni a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeit. Gazdaság- politikánk fő iráryvtr.c’e további fejlődésünk döntő feltétele a társadalmi terme­lés hatékonyságának «»tel­jes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tása. Alapvető feladatként határozta meg a miniszter a gazdasági folyamatokban meglevő helyes irányok to­vábbfolytatását, megerősíté­sét, mert mint aiiogy mondot­ta : az V. ötéves terv a IV. öt­éves tervben elért eredmények megszilárdítását, sőt kedvező irányú továbbfejlesztését tűz­te ki célul. E cél megvalósí­tásáért kell szerveznünk munkánkat, konkrétan meg­határozva, milyen munkát kérünk számon mindany- nyiunktól, magunktól, a mun­kásosztálytól, dolgozó né­pünktől. A hatékonyságról szólva elmondotta a miniszter, hogy a IV. ötéves terv volt az első olyan középtávú ter­vünk, ahol a termelékenység kedvezőbben alakult a terve­zettnél, ahol a megtermelt nemzeti jövedelemtöbblet ha ­tékonyságból származik. Ezt a tendenciát az V. ötéves terv folytatni, erősíteni fogja. A munka társadalmi hatékony­ságának fokozása szempont­jából — mondotta — legna­gyobb feladataink és lehető­ségeink a munkaerő-gazdál­kodás területén és az ehhez kapcsolódó tevékenységi kö­rökben jelentkeznek. A gaz­dasági fejlődés üteme és a hatékonyság növelése szem­pontjából döntő jelentősége van annak, hogy az üzem- és munkaszervezés, a munka­erő ésszerű, takarékos fel- használása, a társadalmi munkaidőalap kihasználása — a munkafegyelem javulása, a belső tartalékok feltárása •—_ összegészében a munka­erő-gazdálkodásban lényeges előrehaladást tudjunk elérni. Ezután az V. ötéves terv egyensúlyi helyzetével fog­lalkozott részletesebben Ka­rakas László, majd szólt ar­ról, hogyan dolgozzák ki a vállalatok és a tanácsok a maguk ötéves tervét, hang­súlyozva, hogy ha egy tervet elfogadtunk és törvényerőre emeltünk, attól a terv célki­tűzései még nem valósulnak meg. A törvény minő,enkit cselekvésre kötelez, az össz­munka irányítójává, propa­gálóivá és végrehajtóivá kell mindannyiunknak válnunk. Ismerni, tudni kell a jó terv általános űoigait, azért hogy megmondhassuk, mihez kí­vánjuk megnyerni a kollektí­vák, a dolgozók támogatását. Az V. ötéves terv a társadal­mi célok szolgálatában áll, mert rendszerünk az embe­rért van, mélységesen humá­nus elgondolásokat tartalmaz. A humanitás azonban csak akkor szolgálja mindany- nyiunk ügyét, ha nem gyen­geséget igazol a gyakorlatban, hanem kellő erélyt és cselek­vést képvisel a vezetésben éppúgy, mint a munkapadok­nál, vagy az íróasztaloknál. A vezetői munkával kapcso­latban elmondotta, hogy az akkor lehet eredményes, ha odafigyel a környezetére, ha tevékenységük lényege a tö­megek megnyerésében és akti­vizálásában realizálódik. Ha elszánt tenniakarás van ben­nünk — vezetőkben és be­osztottakban egyaránt — ak­kor végre tudjuk hajtani ter­veinket. Feladataink, céljaink meg­valósításának megvannak, il­letve megteremthetők a fel­tételei, ehhez azonban az szükséges, hogy minden te­rületen tovább javítsuk mun­kánk színvonalát és egysé­gesen munkálkodjunk V. öt­éves tervünk megvalósulá­sáéit — fejezte be fo'tszóialá- iét Karakó» lámáié, ______ M ore kormányfő, aki szer­dán este közölte Leone köz- társasági elnökkel lemondá­sát, csütörtökön bejelentette ezt a parlament két házában is a házelnöknek. Leone megbízta a Moro-kormányt a folyó ügyek vitelével, így valamilyen megoldás kiala­kulásáig a kormány hivatal­ban marad. A pártok ta­nácskoznak. hogy a Qusrina- le-palotában hétfőn kezdő­dő konzultációkra kialakít­sák álláspontjukat. Képünkön: az 1974. októ­ber 29-c óta hivatalban volt Aldo Moro miniszterelnök távozik Giovanni Leone ál­lamfőtől a Quirinale-palotá­bóL (Népújság telefotó — AP—MTI—KS} jaguár &* jpmtefc

Next

/
Thumbnails
Contents