Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
UM momktm fovESUiJfTEKi M MSZMP HEVES MEGYEI BIZ0TTS4GA ÉS A MEGYEI T4NACS NAPILAPJA SCSTVíS. évfolyam. 5. ssása ÁSSA: Öl® l? II IL IL E I ISitiS. január 7., szerda Kormányátalakítási tárgyalások Portugá iában Lisszabonban újabb Megbeszélést tartott a VX. ido- igler.ee portugá! kormány részleges átalakításáról Costa Gorr.es köztársaság: elnök, Azé ved o minisztere! nők, Vitor Crespo, a. legfelsőbb forradalmi .tanács tagja, valamint a kormányban részt vevő három párt, a PKP, a PSZP és a PPG (demokratikus néppárti képviselői. A tanácskozás után Áze- vedo miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány átszervezéséhez vezető utat szabadnak lehet tekinteni, és már csak „néhány vitás kérdés tisztázása” van hátra. ’ A megbeszélés résztvevői szükségesnek tartották, hogy továbbra is a Portugá! Kommunista Párt képviselője töltse be az agrárreíorm ügyeivel foglalkozó mezőgazdasági államtitkár posztját. létrejött tehát annak feltétele, hogy folytatódjon az ország agrár-struktúrájának a mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen I átalakítása. Megállapodás jött létre arról is, hogy milyen elvek alapján hajtsák végre az agrár-reformot az ország déli részén, különösen Alentejo tartományban, ahol ma már jelentős mezőgazdasági területek vannak a mezőgazdasági dolgozók kezelésében. Alvaro Cunhal, a PKP Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmakét íőti lkára a megbeszélés után kijelentette, hogy a találkozó eredményeit pozitívnak lehet tekinteni, bár néhány kérdéssel kapcsolatban még egyeztetni kell a különböző véleményeket. Hasonlóképpen értékelték a ta- ícskozást a PSZP és a demokratikus néppárt vezetői is. Arabkézi konzultációk az SNSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti kérdéssel foglalkozó, s jövő hétfőn kezdődő ülése előtt megszaporodott az arabközi konzultációk száma. Kedden — több arab államot átfogó kőrútjának első állomására — Szaúd-Arábia fővárosába érkezeit Abdél- Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Mint a rijadi rádió közölte. Khaddam átadja Asszad elnök, üzenetét. amely a BT-ülésse! kapcsolatos szíriai álláspontot fejű ki. Kairóban palesztin delegáció tárgya! Iszmail Pahmi miniszterei nők-helyettessel és külügyminiszterrel. Mint kedden közölték a Biztonsági Tanács ülésének bojkottját bejelentő izraeli közlemény után következő arab lépéseket vitatták meg. TUrre&l Chomort, a Kubai Köztársaság budapesti nagy* követe a kubai forradalom XVII. évfordulója alkalmából kedden fogadást adott a Margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson részt vett Biszku Béla. óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központ; Bizottság titkárai, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ka.ra.kas László, munkaügyi miniszter, Keserű Janosné köny- nyűípari miniszter, dr. Korom " Mihály igazságügyminiszter, dr. Beréez János, az MSZMP KB külügyi osztályának' vezetője. Marjai József külügyminisztérium; államtitkár, s a politikai, a gazdasági, a kulturális, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a. fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és iasia is. (MTI) Husiár István látogatásé» Huszár István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kedden látogatást tett a Magyar Néphadsereg egyik légvédelmi alakulatánál. Látogatása során a Honvédelmi ■ Minisztériumban aktívaértekezleten tájékoztatót tartott időszerű belpolitikai-gazdasági kérdésekről”. A vendégei Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke és Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta. MÉM»ELET *■ ... . . , . . ' > ....... tsz. ígazsatáss és- admíaseziftsíív-űnyviíeliL iéiéaiáaítávéíeüi zási altról A Magyar Közlöny 1975. évi 87.'száma közli a munkaügyi miniszter és a pénzügyfcdpiszter - együttes rendeletét. amely az igazgatási ás adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi ■.zárlatról in-‘ tézkedik. A január 1-én éleibe. lépett jogszabály az igazgatási szerveknél , (minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél, tanácsoknál) teljes létszámfél vételi zárlatot rendel el, a vállalatoknak, szövetkezeteknek, költségvetési ‘ intézményeknek pedig az adminisztratív-ügy viteii dolgozók felvételét tiltja - meg. Ide sorolhatok például' a vállalati ' igazgatási,- rendészeti,' revizori munkakörben , foglalkoztatottak, tér vgazd ászok, beruházók, statisztikusok, anyaggazdálkodók, üzletszerzők, szám- iázók. utókalkulátorok, titkárnők, gépírók, adminisztrátorok, iktatók stb. , Az érintett munkakörök - listáját a rendelet mellékleteként közölt kulcsszámok alapján a „foglalkozások egységes osztá’yozásl rendszere” cífnű KSH-összeállításban lehet megtekinteni. A meghatározott munkakörökben az 1975. december 31-én munkajogi állományban levők munkába való visszatérésén túlmenően új dolgozó akkor sem 'alkalmazható, ha bármilyen okból megüresednek egyes állások, beleértve azt ,az" es“*et is. ha sorkatonai szolgáltra bevonultak, gyermekgondozási szabadságra vagy három hónaoon túli fizetni nélküli szabadságra menők munkahelye üresedik meg. A Munkaügyi Miniszteri- urn bap bZ mtt munkátár- sön»k e’mondták. hogy a rend“l°t Vi*>«i4»á*, «r» alkai- vn-vzn+M 1 i—h oktí1 ®tlan növekedése tette szükségessé. A hetvenes évek elején az alkalmazottak létszáma kétszer, sőt háromszor olyan gyorsan nőtt, mint a munkásoké, s az alkalmazottak létszáma az utóbbi két évben is tovább nőtt, amikor a ’munkáslétszám stagnált,, illetve csökkent. • Sok a párhuzamos munka, a fölösleges adminisztráció, egész sor vállalatnál rosszul tervezik meg az alkalmazotti - létszámot, nem egy helyen rosszul szervezik munkájukat. A . Minisztertanács 1974-ben már foglalkozott az alkalmazotti létszámgazdálkodással, b határozatában felhívta, az intézményeket, vállalatokat' a fölösleges munkák, munkakörök megszüntetésére, a létszám ‘ tíejyes; megtervezésére, a munka jó szervezésére. Ezt a határozatot zömében nem hajtották végre, s ahol tör'éntek is intézkedések, azok nem bizonyultak kielégítőnek.. A kormány felhatalmazása alapján most kiadott miniszteri rendelet rákényszeríti a vállalatokat, hogy a korábbi intézkedéseket hajtsak végre. A csökkenő létszámot munkaszervezési intézkedésekkel, az ügyintézés és adminisztrációs ügyviteli munka ésszerű egyszerűsítésével s a munkafegyelem erősítésével léhét és kell elTensúIyózni. Ugyanakkor a kormányzat arról is gondoskodik, hogy a “rendeletét ne látszhassák ki. Szigorúan felelősségre vonják az érintett'vezetőket, ha például valakit más munkakörben fog1 alkoztatnak, mint ahová besorolták őt. A vá1 la'átoknál különösen Indokolt esetben, az elkerülhetetlenül szükséges mértekig. n fe1(S'>ve’e"et gyakorló mini'zfar. pietve fővárosi t'>r>á""“lnnk enge- dé1vev'~eti, a rn'i-V'-n-zo-iy megszűnése lé^ámcsökkeaéB pótlását, (MTI) Felavattak a rajkai magyar—csehszlovák közös vasúti határállomási A - rajkai közös szolgálatú üzemváltó határállomást kedden délelőtt ünnepélyesen adták át rendeltetésének. Az ünnepségen megjelent a két ország közlekedési minisztere. ott voltak a MÁV és a CSD vezetői, Háry Béla, a. megyei pártbizottság első titkára,, s a megyei tanács képviselői. Részt vett az avatáson dr. Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti, -és Barity Miklós Magyarország prágai nagykövete. A magyar és a csehszlovák himnusz , ■ elhangzása után Urbán Lajos, a MÁV vezér- igazgatója tett jelentést , a közös határállomás építéséről. a..munkálatok befejezéséről. Rödöriyi Kárqly közlekedés- és postaügyi miniszter avató beszédében megemlékezett a magyar és ,a csehszlovák közlekedési együttműködés jelentőségéről, az összefogás, a közös munka eredményeiről. Szólt arról,- hógy a most elkészült létesítmény nemcsak új építményeket; korszerű berendezéseket . és technológiát jelent. hanem azt is, hogy a beruházás kedvezően segíti majd a két vasút közötti nagyobb forgalom lebonyolítását. Eire nagy szükség is van — hangsúlyozta, — mert a közelmúltban a két ország legmagasabb szintű párt- és állami szervei a következő tervidőszakra olyan határozatokat hoztak, amelyek alapján számolni kell a szállítási feladatok , további növekedésével. Dicsérte a miniszter a beruházás végrehajtásánál a magyar és a csehszlovák vasúti és hatósági szervek szoros, egymást támogató együttműködését, s köszönetét fejezte ki az előkészítésben, a tervezésben, a beruházásban, a' kivitelezésben részvevő vasúti és egyéb vállalatok dolgozóinak. Befejezésül felhívta a figyelmet arra, hogy most a vasutasokon, az állomáson dolgozókon ai .sor: sz új technikai benagtdezéseket, a - korszerű technológiát és a fejlesztés útján nyert egyéb lehetőségeket jól kell hasznosítaniuk, a kívánt munka érdekében; rajtuk múlik, hogy a korszerű létesítmény egyben mintaállomás is legyen a szocialista vásutak közös szolgálatú határállomásainak sorában: A beszéd után a miniszter: megadta ,az'engedélyt a rajkai új közös vasúti határállomás üzembe helyezéséhez. Ünnepi beszédet mondott Vladimir 3lázek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közlekedési minisztere, aki ugyancsak utalt a két ország közlekedésének • több évtizedes baráti kapcsolataira. Hangsúlyozta, hogy a két ország közlekedési együttműködésében a vasút megtartotta vezető szerepét, s egyre nagyobb feladatok hárulnak rá nemcsak a két ország közötti. hanem a szocialista országoknak a KGST integrációjából adódó. feladataiban, s a tőkés országok rajtuk átmenő forgalmában is. A megnövekedett forgalom az utóbbi években problémákat oko- zqtí, a régi rajkai és rusov- cei. határállomások kapacitása már nem győzte az árutömeget. Az új vasúti csomópont , — ahol a zavartalan munka1 minden feltételét megteremtették — megszünteti a korábbi gondokat. A miniszter befejezésül köszönetét mondott a MÁV-nak. a nagyberuházás előkészítőinek és kivitelezőinek, a korszerű, a megnövekedett követelményeknek mindenben megfelelő új határállomásért. Az ünnepi beszédek után a két miniszter kitüntetéseket adott át a határállomás építésében, kialakítá-ában közreműködő élenjáró dolgozóknak. vasutasoknak, pálya- és építőmunkásoknak; 30 magyar és 6 csehszlovák dolgozó kapott „Közlekedés Kiváló Dolgozója”, valamint „Kiváló és Érdemes Vasutas” SatüateiésL A közös'haíárállomások fontos , szerepet töltenek be ja szomszédos országok vasúti forgalmában. A személy- és áruforgalommal kapcsolatos kereskedelmi munkát, hatósági ellenőrzéseket ugyanis nem két helyen, külön-külön, hanem mindkét ország vasúti és hatósági szervei egy állomáson egyszerre, illetve folyamatosan végzik. A- feladatok növekedésével a határ mindkét oldalán levő- állomások közül csak az egyiket kell fejleszteni, korszerűsíteni. A Hegyeshalom—Bratislava vonalon "levő rajka—ru- sovcei vasúti átmenet korábban Rusovce közös határállomással üzemelt,, az elavult állomás azonban már nem felelt meg a követelményeknek. ; A mintegy 150 millió forintos-beruházást a MÁV Budapesti Igazgatóságának szer-, vezésében, irányításával valósították meg. A nagy munka során a régi kis állomást itt új vágánnyal bőví'ették, külön javítóvágányt építettek a MÁV és a CSD részére. Hegyeshalom— Rajka, s az országhatár között kicserélték, korszerűsítették a felépítményt is. Az állomás új, korszerű szociális helyiségekkel, a határőr és a vámszemélyzet részére megfelelő szolgálati helyekkel ellátott felvételi épületet kapott, vám-, és áruraktárakat 400, méteres szige* peront stb. építettek. A régi állomás személyzete 9 fő volt, az újon 180—200 vasutas dolgozik majd. Az újabb közös magyar— csehszlovák határállomás befogadó- és áteresztőkér essége kétszerese lesz a korábbinak, lehetővé teszi az előző években gyakori forgalom- korlátozás elkerülését, hozzájárul az ország észak—déli és visszairányuló tranzitfuvarozásainak — a csehszlovák vasút adriai személy- és áruforgalmának — zavartalanabb lebonyoMtásíliűE. Ili és íeMsségpI S enkinek sem kel! köaí gazdásznak lennie áh» hoz, hogy megértse: mit jeleni tervezni, az a munka — tervelőkészítés, megvitatás és döntés' —, amelyet az országgyűlés ülésszakán, a megye parlamentjében, vagy a település tanácsában a képviselők, a lakosságért tevékenykedő tanácstagok végeznek, nem sokban különbözik az otthoni, a családi költségvetés elkészítésétől. Csak^ az ország, a megye, a település pénztárcája nagyobb, nem ezresekkel, hanem milliár- dokkal, milliókkal kell számolni. És ennek arányában — nagyobb felelősséggel, nagyobb odafigyeléssel, döntés- vállalással, hiszen minden intézkedést az emberek ezrei, milliói vizsgálnak majd felül. Hogyan tervez hát a közösség? az a kifejezés ugyanis, hogy körültekintéssel, felelősséggel, sok mindent takar. Hosszú évek aprólékos munkáját’ foglalja magába, hasznos ötletek egész sorát, kémény vitákat, a kollektív döntést, végűi pedig a megvalósítást — azaz : valamennyiünk gyarapodását! Az egri város; tanács V. ötéves tervéről már 1973- ban szó esett. A célkitűzések kidolgozását, a tervjavaslatok elkészítéséi helyzetelemzések előzték meg. Tisztába kellett ugyanis lenniük a szakembereknek azzal, hogy milyen, adottságai vannak a városnak, mekkorára növekednek az igények, s hogy miként biztosíthatók majd az elképzelések megvalósításának a feltételei. Anélkül hát, hogy tudnánk, milyen alapjai, erőforrása: vannak például az óvodaépítkezésekke! kapcsolatos helyi összefogásnak, nem lehet tervezni. Komoly és körültekintő elemzőmunka előzte meg a különböző költségvetés: ágazathoz tartozó városfejlesztési tervezést is. Azt, hogy Egerben az elkövetkezendő öt évben 3280 lakásba költözhetnek be a lakók, hogy elkészüljön a felnémeti ivóvíz- hálózat, a népkerti sportcsarnok, az "50 méteres verseny■» uszoda, a noszvaji, a felsöiár- k&nyi óvoda, hogy jó ütemben folytatódjék az új megyei kórház építése, hqgy 7.5 --8 ezer négyzetméternyi eladótérrel bővüljön a kereskedelmi hálózat. Hogy a lehetőségeinkhez, az erőinkhez mérten gyarapodjunk. . . Nincs és nem is volt Soha könnyű dolguk ,a jövő útját megálmodó, tervező szakembereknek- Az igények —■ tükrözve az emelkedő éle - színvonalunkat— évről évse növekednek, A . lehetőségek, a megye, a város pénztárcájában őrzött forintok viszor.. csak egy részűit, s nem luxusigények kielégítésére elegendők.. Mire költsiink; rz a fontosabb, a legszükségesebb, tették fel gyakorta i kérdést : a megyeszékbe, pártbizottságán, tanács, ban, is. Mint szűkebb lazánkban mindenütt, közös keresték a helyes választ. , , utat afelé,' hogy a lehető: • gek ás az igények itt is jó ban közelítsenek egymásh S amikor a megyei és a városi pártbizottság, vc.la'" a tanácsok tagjai szavazás . emelik majd a kezüket, nyugodt lelkiismerettel tesz:.-, mert egy jól megfontolt, reális tervet bocsátanak a megvalósítás útjára a megyében és a megyeszékhelyen egyaránt. Éppúgy reálisat, mint szerte az országban. Ezzel kapcsolatban állapította meg pártunk Központi Bizottsága: „A célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthetők. Népünk érdeke, hogy társadalmunk anyagi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasznosítsuk J ó! és felelősséggel — az elkövetkezendő ci év minden napján! Szilvás
