Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

\ Élelm'srerrerme'és és -fogyasztás 4, Á korszerű táplálkozás érdekében Az Állattenyésztés fejlesztésére a tervtörvény évenként háromszázalékos nö­vekedési ütemet ír elő, de fz csak úgy lehetséges, ha a nagyüzemekben évi 5—6 szá­zalék lesz a plusz. Mindezt pedig úgy, hogy - korszerű „istállóvárosok” építésére a tervidőszakban nem nagyon lesz pénzünk. Legfontosabb minálunk a sertéshús. Termelését a terv­időszakban kilenc-tíz száza­lékkal akarjuk a mai igen magas szint fölé emelni. Ez . lehetséges akkor, ha jobban kihasználjuk a nagyüzemek korszerű telepeit, továbbra is üzemben tartjuk a régebbi nagyüzemi telepeket és nem mondunk le a kistermelők segítségéről. A közelmúlt hó­napokban sajnos — igen ösz- szetett okok miatt — a kis- / üzemi sertéstartás-hizlalás csökkent. Eredményesnek ígérkező lépéseket teszünk most, hogy ismét megnyerjük - a kisemberek bizalmát, tá- . mogassuk munkaidőn túli, otthoni tevékenységüket, mi/ közben a nagyüzemek is ■ megteszik a magukét. Á korszerű táplálkozás egyik kulcskérdése a ba­romfi. Fogyasztásában világ­méretekben is előkelő helyen vagyunk, és annak is örülhe­tünk hogy baromfitenyészté­sünk viszonylag korszerű, ki­egyensúlyozott. Marhahúst nem sokat fo­gyasztunk, viszont ez a me­zőgazdaság egyik legfonto­sabb exportcikke. A szarvas­marha-tenyésztés a közel­múltban nem fejlődött meg­nyugtatóan, sőt, egyes terüle­teken visszaesést is tapasztal­hattunk. Ennek egyik tünete, hogy esetenként külföldről kel! vajat és sajtot behoz­nunk. Nem nyugodhatunk bele, hogy ilyen „határesetet” produkáljon szarvasmarha­tenyésztésünk. Biztonságosan kell előállítani az idehaza és az exportra szükséges hús­mennyiséget, valamint a tej- és tejtermékfogyasztás fel­tétlenül fontos fokozásának ; itthoni fedezetét. Nem lesz könnyű. A termelőszövetkeze­teknek például az évi fejési átlagot 2300 literről 2900 li­terre kell növelniök. NAGYON HOSSZADAL­MAS és átgondolt tevékeny­ség szükséges a takarmány- helyzet megváltoztatásához. Sajnos, ma még nem kevés helyen azt etetnek, ami ép­pen van és annyit etetnek amennyi van. Ez minden, ésak nem korszerű állatte­nyésztés. Pedig meglevő le­hetőségeink tűrhető kihasz­Tények és és adatok j Autóbuszgylrtic 13000 db/év 1976-10 K6zúti|ármű __—J rtuegY*4gek:55-6ÖV. Sze rszámgépek? 60 657. SxialtAwrtwilMi eszközök? 63-707. Elektronikus alkatrészek: 120-130’/. AuUKRJÜfcai ««közök? 55*60“ Vákuumtechnikai lemékek:; 3 iv.v.v I20-U07 Gördüldc»*pígV: 35 millió db/év nálása is sokkal biztosabb ta­karmány- — mindenekelőtt fehérje — bázist jelenthetne. Egyszerűen nem lehet mente­ni azt a tényt, hogy rétjeink legelőink ma kisebb hozamot adnak, mint a felszabadulás előtt. Rohammunkával ezen nem lehet segíteni, de ez az ötéves terv rákényszeríti a mezőgazdaságot arra, hogy feltárja a takarmánytermesz­tés tartalékait és biztonságo­sabb alapokat építsen ki. Az élő állat útja hosszú a hentes pultjáig. Sajnos, itt sincs összhang. Húsiparunk nem tudta követni az állatte­nyésztés fejlődését. A sertés­hizlalás felfutása idején péU dául még túlórázással sem bírták az iramot a vágóhi­dak. A már meglevő húst pedig gyakran azért nem tudjuk dobozolt sonka, sza­lámi, vagy csabai kolbász for­májában értékesíteni a világ­piacon, mert nincs hol elké­szíteni ezeket az értékes cik­keket. (Még a hazai piaora sem jut elegendő). A hús­ipar rekonstrukcióján dol­goznak, már termel a mis­kolci. gyorsított ütemben ké­szül a gyulai húskombinát. • Közben még a termelőszö­vetkezetek, fogyasztási szö­vetkezetek is létesítenek ki- sebb-nngyobb vágóhidakat, húsfeldolgozó üzemeket, no­ha ez nem mindig egyértel­műen jó üzlet. Reméljük, ötödik ötéves tervünk meg­hozza a feszültségnek, ha nem is a feloldását, de lega­lább a lényeges enyhülését. És végül a forgalmazásról. Konzerviparunk 1200 (!) féle cikket gyárt. Az igényekhez képest elmaradott húsipa­runk van, de ez az iparág is a közelmúltban negyvenegy új terméket dobott piacra. A VÁSÁRLÓ AZONBAN ezt •nem veszi észre, vagy nem mindig veszi észre. A vertikum további láncsze­mei ugyanis még gyengéb­bek. A konzervipar teljes vá­lasztékának árusításához há­romszáz négyzetméteres üz­let kellene. De nálunk az Jól és jobban Beszámoló taggyűlés a gy öngy ösi főiskolán élelmiszerüzletek átlagos ■ alapterülete nem éri el a száz négyzetmétert! Árválkodik tehát a polcon néhány doboz májkrém, talán hozzá még marhapörkölt. Tessék korsze­rűen táplálkozni, a munká­ból hazatérő családnak gyor­san vacsorát készíteni... Örömmel olvassuk a terv­törvényben, hogy a belkeres­kedelem 33—34 milliárd fo­rint beruházási kerethez jut. Ennek a pénznek is sok he­lye van, de bízhatunk ab­ban, hogy jelentős rész jut a korszerűbb üzletek kialakítá­sára, a hűtőtér bővítésére, is. Hazánkban a következő öt esztendőben is fokozódik majd a mezőgazdasági ter­melés, korszerűsödik és mennyiségileg is magasabb j szintre lép a fogyasztás. Köz­ügyét szolgál a termelőszö­vetkezet és az állami gazda­ság, amikor feltárja tartalé­kait, okosan használja föl a beruházási kereteket és moz­gósítja dolgozóit, támogatja a kisüzemeket, a magasabb szint elérése érdekében. Ugyanezt a célt, társadalmi érdeket szolgálja az állam is, amikor megfontolt mérték­ben támogatja, segíti a me­zőgazdasági termelést, a fel­dolgozást, valamint a forgal­mazást. Közügy azonban a korsze­rű táplálkozás is. Tovább kell tehát lépnünk a korsze­rű táplálkozás propagandá­jában, nemcsak újságcikkek­kel és üzleti célú plakátok­kal, de a szó nemes — nyu­godtan mondhatjuk népgaz­dasági szemléletű — értelmé­ben vett felvilágosító munká­val és az ennek érdekében hozott áldozatokkal is. MERT MAGASABBRA TETTÜK a mércét. Elfogad­tuk és sajátunknak érezzük ötödik ötéves tervünket. Szin­te mindannyiunknak jut fel/ adat a most tárgyalt fejeze­tek teljesítéséből. Földeák! Béla Amikor a gyöngyösi Ker­tészeti Főiskola pártalap- szervezetének tavaly végzett munkáját minősítette a vá­rosi pártbizottság vélemé­nye alapján dr. Fülöv Lajos, egymást követték az ilyen szavak: jól végezte, elisme­résre méltóan, helyesen, megfelelt a határozatoknak, kifogástalanul és így tovább. Ezzel volt összhangban mindaz, amit Szűr szabó Gusztáv, a megyei pártbi­zottság megbízottja mondott el a főiskola kommunistái­nak pártéletéről. A minősítés épült azokra a megállapításokra, amelye­ket a megyei pártbizottság és part-vb fogalmazott meg tavaly ősszel, amikor tár­gyalta a gyöngyösi főiskola alapszervezeíének működé­sét. Egy szó. mint száz: rit­kán hallani ennyi jót egy- egy pártszervezetről, ami­nek értékét még csak nö­velte az a tény, hogy a felsőbb pártszervek minő­sítették így, nem pedig ön­maguk iránti elfogultságuk sorakoztatta fel a pozitív töltésű meghatározásokat. Ezek után azt lehetne várni, hogy a gyűlés egé­szén valami hasonló, az elé­gedettséget jelző hangulat uralkodott volna. Szó sincs róla. Nemcsak dr, Dráviczky Imre párttitkár hívta fel a figyelmet a vezetőség be­számolójának ismertetésekor arra, hogy „még jobbá kell tenni”, „fokozottabban kell törekedni arra”, „növelni kell a szíri vonalat”, „el kell érnünk még azt” és így to­vább sorolva a feladatokat abban a meggyőződésben, hogy a továbblépésnek nemcsak a feltételei ismer­tek, hanem annak a szüksé­gessége is. Ha mindez csupán a ve­zetőség véleménye lenne, úgy foghatnánk fel: termé­szetes, ez a kötelességük is. tgy fogalmaztak azonban a felszólalók is. Mintha min­denki valamiféle mérleget tartott volna a kezében, és sorra helyezték volna el an­nak két oldalán az „eddig jól”, illetve az „ezután job­ban” tételeket. Az utóbbiak közé feltét­lenül odatartozik két olyan fontos dolog, ami félreért­hetetlenül központi helyet kapott a beszámoló taggyű­lés egészében: a szocialista világnézetű mezőgazdasági szakemberek képzése és a személyes agitáció fokozása. Mindkét igény azt mutatja, hogy a főiskola kommunis­tái világosan látják, a mar­xista—leninista világnézet alapján lehet csak a mi tár­sadalmi rendünk igényének megfelelő agrármérnököket adni a szoicalista mezőgaz­daságnak. Olyan üzemmér­nököket, akik biztos tu­dással és megingathatatlan világnézettel tudják a mező- gazdaságban dolgozók életét irányítani, jobbítani, fejlesz­teni. A gyöngyösi Kertészeti Főisko'a pártalapszervezeté- nek beszámoló taggyűlése nagyon reálisan, nagyon cél­tudatosan végezte munká­ját, határozta meg működé­sének további feladatait. ^gmf) A Heves megye1 gazdaságok idmogatására ISO millió műtrágyából, gépből, takarmányból A múlt esztendőben a ter­vezettnél 30 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolí­tott le a Heves megyei Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Kölcsönös Segélyező és Gazdasági Vállalkozása Ezt állapította meg pénteken délelőtt Egerben, a Techni­ka Házában tartott évzáró ülésén a vállalat igazgató tanácsa. Zsebe József igazgató ér­tékelésében méltatta a közös vállalat tevékenységét, azt a töretlen fejlődést, amelyet eddig elértek. Emlékeztetett arra, hogy 11 alapító szö­vetkezettel kezdték a mun­kát és ez a szám tavaly már 78-ra emelkedett. Kez­detben a közös gazdaságok támogatására 270 ezer forint értékű műtrágyát, mezőgaz­dasági gépet és takarmányt értékesítettek. Ezzel szem­ben áruforgalmuk tavaly már megközelítette a 150 milliót. Hangsúlyózta, hogy öm­lesztett műtrágyából az el­múlt 12 hónapban több mint nyolcezer tonnát hoztak for­galomba. Ezenkívül mező­gazdasági erő- és munkagé­peket, szállító járműveket, meszet, tűzifát, építőanyagot, fa- és vasárut, sörárpát, ta­karmánybúzát, és lucerna­lisztet is értékesítettek a termelőszövetkezeteknek. Az igazgató befejezésül az idei tervekről szólt. El­mondta, hogy 1976-ban 160 millió forint értékű árut és mezőgazdasági terményt ér­tékesítenek. Arubeszerző te­vékenységüket szolgáltatá­sokkal is bővítik. A válla­lat egri központjában pél­dául agrokémiai laborató­riumot létesítenek, ahol a termelőszövetkezeteknek ta­lajvizsgálatokat végeznek. A megye közös gazdaságaiban levő szarvasmarhatelepeken levő fejőberendezések javí­tására pedig szervizhálóza­tot hoznak létre. Ezenkívül közreműködnek az olcsó, fa- szerkezetes szarvasmarhate­lepek elterjesztésében is. Kétmillió forintos házak TgRRA-Kij A házaknak is megvan a maguk sorsa — nemcsak a könyveknek. A kis házaknak, a családiaknak is. Még akkor is megvan, ha múltjuk és sorsuk nem évszázadokra nyúlik vissza, mint holmi an­gol lordok kísértetkastélyaié, csak néhány évre esetleg, mint Tóth András traktoris­táé. vagy Főczény Györgyö­ké, ahol a férj ugyancsak traktorista, az asszony meg „gyermekszabadságon” van. Ók és még vagy húszán má­sok jutottak lakáshoz, azaz­hogy. nem is' lakáshoz, két- három szobás szép családi házhoz ijt Detken. az elmúlt nem több mint fél évtized alatt. Mégsem csak a házaknak van meg a maguk sorsa, ha­nem a termelőszövetkezetek­nek, így a detkinek is. s kü­lönösen papírra méltó sors ez. ha maga formálja okos­ra. jóra. gyarapítóra. Már pediglen mindettől elválaszt­hatatlan a huszonegynéhány ház ügye. o o o o A terepjáró nagvot kerül a faluban, kikavarodunk a te­metőn is túlra, aztán vissza a falu lábáig húzódó réten, csak úgy futtába bejárjuk azokat az utcákat, amelyek­ben „betelepítést” hajtottak végre a detki. illetőleg most már a három községet — Detkel Nagyutat és Halmaj­-ugrát----összefogó hétezer h ektáras termel ^szövetkezet. A volán mögött Holló Jó­zsef. a szövetkezei^ fi atal fő o^ronómusa. ..az hírért, né- rt”. de még inkább az úi ■ ógíró^rt'. szívességből fel­csapott gépkocsivezetőmnek. Imre bácsi, azazhogy Sza­bó Imre országgyűlési képvi­selő. a szövetkezet elnöke az imént még az irodában muto­gatta azt a lepedőnyi kimu­tatást. melyen nevek sorjáz­nak egymást követően, meg rubrikás-vonalazott oszlopok egymással párhuzamosan: ne­vek, számok, a végzett mun­kaegység. a ház költsége, a letörlesztett összegek szere­pelnek itt katonás rendben. — Nem kis summa volt ez, bizony nem. Nincs nálam minden adat, de fejből is megmondom, hogy úgy két­millió körül vettünk házakat... Ha nem többért — tette hoz­zá az elnök, mintegy önma­gában-summázva az elmúlt évek házvásárlásaira fordí­tott összeget... Itt volt pél­dául a Borsodi Pista. Manó- sült, másnap költözhetett is a kétszobás, konyhás, kertes családi házba ... Megvette a szövetkezet nekik. Fiatalok, had’ induljanak jól az élet­nek ... — Mi ez, szövetkezet, vagy amerikai nagybácsi? — a kérdésem nem a legtapintato- sább. de mindenképpen jo­gos. Valaki megnősül, és más­nap házat kap a szövetkezet­től. Máris itt a kommunizmys Detken? Aligha valószínű, hogy egy jó termelőszövetke­zet is ennvire előre szalad­na. valamiféle sajátos sziget­ként letezve egymaga, a tár­sadalmi és a gazdasági fejlő­désben. — Ez szövetkezet! Mégpe­dig jómó’l, és becsü’eítel, de ésszel is gazdálkodó — horkan fel kissé Szabó Imre. aztán mindenféle félreértést kikerül ondón elmondjál hogy 80—140 ezer forint-kö­zött megelőlegezik a ház vé­telárát, s azt öt. tíz év alatt ahogyan a megegyezés törté­nik. kell visszafizetni — ka­matmentesen. És ez a lényeg itt — emeli fel ujját és egy­ben másik kezével a papírt is. amelyen a törlesztések rendje és összegei láthatók, Dehát mi célja lehet egy szövetkezetnek, hogy házakat vásároljon ezután is — most is három igénylő kérése van benn. ebből kettő a helybeli, a detki. egy pedig nagyúti—, mint ahogyan tette eddig Is. Szociális meggondolások?, O O 0 U — Az is, persze, hogy az is — magyarázza a legelő fü­vén meg-megcsúszó terepjá­ró kormányát keményen szo­rongatva Holló József —, de nemcsak az. Mert az ugyan igaz, hogy családos emberek azok mind, akik házat vehet­tek a szövetkezeten keresz­tül, de mind szakember is ám ... EZ a lényeg. Állatte­nyésztésben dolgozó vagy traktorhoz, teherautóhoz ér­tő. géppel bánni tudó szak­munkás mind az, akit ide te­lepítettünk ... — Kevés az ember? — A szakember. A föld­höz, a géphez, a jószághoz korszerűen értő, vagy érteni akaró — javít ki pontosabb­ra a főagronómus, miközben már megcsodáltuk Tóthék szép. fenyőfás, nagv kertes házát, s épperj Főczényék előtt fékezünk... — Mi már kifizettük. Négy éve is annak már, hogy ki. — Megveszem ... — Az lehet, de esi'- . ron mír — érti el'a Fpczéiiy G'j ürgvii“ akit ki hajtott a kí­váncsiság a ház elé, nem mintha elénk állna, hogy be ne men­jünk, mint inkább az, hogy ne csak a házat bá­muljuk, de ' lássuk is, ki lakik benne. — Nagy se­gítség volt bizony ez a lakás — mu­tat az ugyan­csak inkább villának, mintsem va­lamiféle fa­lusi háznak beillő portá­ra a háta mö­gött és nem mulasztja < el rögtön még- egyszer hoz­zátenni : kifi­zették már a szövetkezet­nek a „gye­rekkel” is, meg a pénzzel Is azt, ami­vel tartoztak. Becsülettel 1 — Ha azt akarjuk, hogy jövőre, meg az utánavaló években is haladjunk, akkor ahhoz sok értő fiatal ember kell a mezőgazdaság ba — folytatja a félbeszakadt be­szélgetést Holló József. — És az értő embereket le kell te­lepíteni. Jó munkával, biztos jövedelemmel meg az otthon­nal ... — És a kamat? A nagy tnm: - ' "mata, amit g «?ö­‘lonöz? Főczény Györgynél ,Jtagy segítség volt ez a termelőszövetkezettől" •— A munka. A jó munka. Az a legjobb kamat — ka­nyarodunk vissza a szövetke­zet irodája elé. ... és ebben maradunk Mert lám, valóban a házalt nak is megvan a maguk sor sa. Gyurkó Géza Mmsia €\ 197& január 3L-, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents