Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-31 / 26. szám
\ Élelm'srerrerme'és és -fogyasztás 4, Á korszerű táplálkozás érdekében Az Állattenyésztés fejlesztésére a tervtörvény évenként háromszázalékos növekedési ütemet ír elő, de fz csak úgy lehetséges, ha a nagyüzemekben évi 5—6 százalék lesz a plusz. Mindezt pedig úgy, hogy - korszerű „istállóvárosok” építésére a tervidőszakban nem nagyon lesz pénzünk. Legfontosabb minálunk a sertéshús. Termelését a tervidőszakban kilenc-tíz százalékkal akarjuk a mai igen magas szint fölé emelni. Ez . lehetséges akkor, ha jobban kihasználjuk a nagyüzemek korszerű telepeit, továbbra is üzemben tartjuk a régebbi nagyüzemi telepeket és nem mondunk le a kistermelők segítségéről. A közelmúlt hónapokban sajnos — igen ösz- szetett okok miatt — a kis- / üzemi sertéstartás-hizlalás csökkent. Eredményesnek ígérkező lépéseket teszünk most, hogy ismét megnyerjük - a kisemberek bizalmát, tá- . mogassuk munkaidőn túli, otthoni tevékenységüket, mi/ közben a nagyüzemek is ■ megteszik a magukét. Á korszerű táplálkozás egyik kulcskérdése a baromfi. Fogyasztásában világméretekben is előkelő helyen vagyunk, és annak is örülhetünk hogy baromfitenyésztésünk viszonylag korszerű, kiegyensúlyozott. Marhahúst nem sokat fogyasztunk, viszont ez a mezőgazdaság egyik legfontosabb exportcikke. A szarvasmarha-tenyésztés a közelmúltban nem fejlődött megnyugtatóan, sőt, egyes területeken visszaesést is tapasztalhattunk. Ennek egyik tünete, hogy esetenként külföldről kel! vajat és sajtot behoznunk. Nem nyugodhatunk bele, hogy ilyen „határesetet” produkáljon szarvasmarhatenyésztésünk. Biztonságosan kell előállítani az idehaza és az exportra szükséges húsmennyiséget, valamint a tej- és tejtermékfogyasztás feltétlenül fontos fokozásának ; itthoni fedezetét. Nem lesz könnyű. A termelőszövetkezeteknek például az évi fejési átlagot 2300 literről 2900 literre kell növelniök. NAGYON HOSSZADALMAS és átgondolt tevékenység szükséges a takarmány- helyzet megváltoztatásához. Sajnos, ma még nem kevés helyen azt etetnek, ami éppen van és annyit etetnek amennyi van. Ez minden, ésak nem korszerű állattenyésztés. Pedig meglevő lehetőségeink tűrhető kihaszTények és és adatok j Autóbuszgylrtic 13000 db/év 1976-10 K6zúti|ármű __—J rtuegY*4gek:55-6ÖV. Sze rszámgépek? 60 657. SxialtAwrtwilMi eszközök? 63-707. Elektronikus alkatrészek: 120-130’/. AuUKRJÜfcai ««közök? 55*60“ Vákuumtechnikai lemékek:; 3 iv.v.v I20-U07 Gördüldc»*pígV: 35 millió db/év nálása is sokkal biztosabb takarmány- — mindenekelőtt fehérje — bázist jelenthetne. Egyszerűen nem lehet menteni azt a tényt, hogy rétjeink legelőink ma kisebb hozamot adnak, mint a felszabadulás előtt. Rohammunkával ezen nem lehet segíteni, de ez az ötéves terv rákényszeríti a mezőgazdaságot arra, hogy feltárja a takarmánytermesztés tartalékait és biztonságosabb alapokat építsen ki. Az élő állat útja hosszú a hentes pultjáig. Sajnos, itt sincs összhang. Húsiparunk nem tudta követni az állattenyésztés fejlődését. A sertéshizlalás felfutása idején péU dául még túlórázással sem bírták az iramot a vágóhidak. A már meglevő húst pedig gyakran azért nem tudjuk dobozolt sonka, szalámi, vagy csabai kolbász formájában értékesíteni a világpiacon, mert nincs hol elkészíteni ezeket az értékes cikkeket. (Még a hazai piaora sem jut elegendő). A húsipar rekonstrukcióján dolgoznak, már termel a miskolci. gyorsított ütemben készül a gyulai húskombinát. • Közben még a termelőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek is létesítenek ki- sebb-nngyobb vágóhidakat, húsfeldolgozó üzemeket, noha ez nem mindig egyértelműen jó üzlet. Reméljük, ötödik ötéves tervünk meghozza a feszültségnek, ha nem is a feloldását, de legalább a lényeges enyhülését. És végül a forgalmazásról. Konzerviparunk 1200 (!) féle cikket gyárt. Az igényekhez képest elmaradott húsiparunk van, de ez az iparág is a közelmúltban negyvenegy új terméket dobott piacra. A VÁSÁRLÓ AZONBAN ezt •nem veszi észre, vagy nem mindig veszi észre. A vertikum további láncszemei ugyanis még gyengébbek. A konzervipar teljes választékának árusításához háromszáz négyzetméteres üzlet kellene. De nálunk az Jól és jobban Beszámoló taggyűlés a gy öngy ösi főiskolán élelmiszerüzletek átlagos ■ alapterülete nem éri el a száz négyzetmétert! Árválkodik tehát a polcon néhány doboz májkrém, talán hozzá még marhapörkölt. Tessék korszerűen táplálkozni, a munkából hazatérő családnak gyorsan vacsorát készíteni... Örömmel olvassuk a tervtörvényben, hogy a belkereskedelem 33—34 milliárd forint beruházási kerethez jut. Ennek a pénznek is sok helye van, de bízhatunk abban, hogy jelentős rész jut a korszerűbb üzletek kialakítására, a hűtőtér bővítésére, is. Hazánkban a következő öt esztendőben is fokozódik majd a mezőgazdasági termelés, korszerűsödik és mennyiségileg is magasabb j szintre lép a fogyasztás. Közügyét szolgál a termelőszövetkezet és az állami gazdaság, amikor feltárja tartalékait, okosan használja föl a beruházási kereteket és mozgósítja dolgozóit, támogatja a kisüzemeket, a magasabb szint elérése érdekében. Ugyanezt a célt, társadalmi érdeket szolgálja az állam is, amikor megfontolt mértékben támogatja, segíti a mezőgazdasági termelést, a feldolgozást, valamint a forgalmazást. Közügy azonban a korszerű táplálkozás is. Tovább kell tehát lépnünk a korszerű táplálkozás propagandájában, nemcsak újságcikkekkel és üzleti célú plakátokkal, de a szó nemes — nyugodtan mondhatjuk népgazdasági szemléletű — értelmében vett felvilágosító munkával és az ennek érdekében hozott áldozatokkal is. MERT MAGASABBRA TETTÜK a mércét. Elfogadtuk és sajátunknak érezzük ötödik ötéves tervünket. Szinte mindannyiunknak jut fel/ adat a most tárgyalt fejezetek teljesítéséből. Földeák! Béla Amikor a gyöngyösi Kertészeti Főiskola pártalap- szervezetének tavaly végzett munkáját minősítette a városi pártbizottság véleménye alapján dr. Fülöv Lajos, egymást követték az ilyen szavak: jól végezte, elismerésre méltóan, helyesen, megfelelt a határozatoknak, kifogástalanul és így tovább. Ezzel volt összhangban mindaz, amit Szűr szabó Gusztáv, a megyei pártbizottság megbízottja mondott el a főiskola kommunistáinak pártéletéről. A minősítés épült azokra a megállapításokra, amelyeket a megyei pártbizottság és part-vb fogalmazott meg tavaly ősszel, amikor tárgyalta a gyöngyösi főiskola alapszervezeíének működését. Egy szó. mint száz: ritkán hallani ennyi jót egy- egy pártszervezetről, aminek értékét még csak növelte az a tény, hogy a felsőbb pártszervek minősítették így, nem pedig önmaguk iránti elfogultságuk sorakoztatta fel a pozitív töltésű meghatározásokat. Ezek után azt lehetne várni, hogy a gyűlés egészén valami hasonló, az elégedettséget jelző hangulat uralkodott volna. Szó sincs róla. Nemcsak dr, Dráviczky Imre párttitkár hívta fel a figyelmet a vezetőség beszámolójának ismertetésekor arra, hogy „még jobbá kell tenni”, „fokozottabban kell törekedni arra”, „növelni kell a szíri vonalat”, „el kell érnünk még azt” és így tovább sorolva a feladatokat abban a meggyőződésben, hogy a továbblépésnek nemcsak a feltételei ismertek, hanem annak a szükségessége is. Ha mindez csupán a vezetőség véleménye lenne, úgy foghatnánk fel: természetes, ez a kötelességük is. tgy fogalmaztak azonban a felszólalók is. Mintha mindenki valamiféle mérleget tartott volna a kezében, és sorra helyezték volna el annak két oldalán az „eddig jól”, illetve az „ezután jobban” tételeket. Az utóbbiak közé feltétlenül odatartozik két olyan fontos dolog, ami félreérthetetlenül központi helyet kapott a beszámoló taggyűlés egészében: a szocialista világnézetű mezőgazdasági szakemberek képzése és a személyes agitáció fokozása. Mindkét igény azt mutatja, hogy a főiskola kommunistái világosan látják, a marxista—leninista világnézet alapján lehet csak a mi társadalmi rendünk igényének megfelelő agrármérnököket adni a szoicalista mezőgazdaságnak. Olyan üzemmérnököket, akik biztos tudással és megingathatatlan világnézettel tudják a mező- gazdaságban dolgozók életét irányítani, jobbítani, fejleszteni. A gyöngyösi Kertészeti Főisko'a pártalapszervezeté- nek beszámoló taggyűlése nagyon reálisan, nagyon céltudatosan végezte munkáját, határozta meg működésének további feladatait. ^gmf) A Heves megye1 gazdaságok idmogatására ISO millió műtrágyából, gépből, takarmányból A múlt esztendőben a tervezettnél 30 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le a Heves megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Kölcsönös Segélyező és Gazdasági Vállalkozása Ezt állapította meg pénteken délelőtt Egerben, a Technika Házában tartott évzáró ülésén a vállalat igazgató tanácsa. Zsebe József igazgató értékelésében méltatta a közös vállalat tevékenységét, azt a töretlen fejlődést, amelyet eddig elértek. Emlékeztetett arra, hogy 11 alapító szövetkezettel kezdték a munkát és ez a szám tavaly már 78-ra emelkedett. Kezdetben a közös gazdaságok támogatására 270 ezer forint értékű műtrágyát, mezőgazdasági gépet és takarmányt értékesítettek. Ezzel szemben áruforgalmuk tavaly már megközelítette a 150 milliót. Hangsúlyózta, hogy ömlesztett műtrágyából az elmúlt 12 hónapban több mint nyolcezer tonnát hoztak forgalomba. Ezenkívül mezőgazdasági erő- és munkagépeket, szállító járműveket, meszet, tűzifát, építőanyagot, fa- és vasárut, sörárpát, takarmánybúzát, és lucernalisztet is értékesítettek a termelőszövetkezeteknek. Az igazgató befejezésül az idei tervekről szólt. Elmondta, hogy 1976-ban 160 millió forint értékű árut és mezőgazdasági terményt értékesítenek. Arubeszerző tevékenységüket szolgáltatásokkal is bővítik. A vállalat egri központjában például agrokémiai laboratóriumot létesítenek, ahol a termelőszövetkezeteknek talajvizsgálatokat végeznek. A megye közös gazdaságaiban levő szarvasmarhatelepeken levő fejőberendezések javítására pedig szervizhálózatot hoznak létre. Ezenkívül közreműködnek az olcsó, fa- szerkezetes szarvasmarhatelepek elterjesztésében is. Kétmillió forintos házak TgRRA-Kij A házaknak is megvan a maguk sorsa — nemcsak a könyveknek. A kis házaknak, a családiaknak is. Még akkor is megvan, ha múltjuk és sorsuk nem évszázadokra nyúlik vissza, mint holmi angol lordok kísértetkastélyaié, csak néhány évre esetleg, mint Tóth András traktoristáé. vagy Főczény Györgyöké, ahol a férj ugyancsak traktorista, az asszony meg „gyermekszabadságon” van. Ók és még vagy húszán mások jutottak lakáshoz, azazhogy. nem is' lakáshoz, két- három szobás szép családi házhoz ijt Detken. az elmúlt nem több mint fél évtized alatt. Mégsem csak a házaknak van meg a maguk sorsa, hanem a termelőszövetkezeteknek, így a detkinek is. s különösen papírra méltó sors ez. ha maga formálja okosra. jóra. gyarapítóra. Már pediglen mindettől elválaszthatatlan a huszonegynéhány ház ügye. o o o o A terepjáró nagvot kerül a faluban, kikavarodunk a temetőn is túlra, aztán vissza a falu lábáig húzódó réten, csak úgy futtába bejárjuk azokat az utcákat, amelyekben „betelepítést” hajtottak végre a detki. illetőleg most már a három községet — Detkel Nagyutat és Halmaj-ugrát----összefogó hétezer h ektáras termel ^szövetkezet. A volán mögött Holló József. a szövetkezei^ fi atal fő o^ronómusa. ..az hírért, né- rt”. de még inkább az úi ■ ógíró^rt'. szívességből felcsapott gépkocsivezetőmnek. Imre bácsi, azazhogy Szabó Imre országgyűlési képviselő. a szövetkezet elnöke az imént még az irodában mutogatta azt a lepedőnyi kimutatást. melyen nevek sorjáznak egymást követően, meg rubrikás-vonalazott oszlopok egymással párhuzamosan: nevek, számok, a végzett munkaegység. a ház költsége, a letörlesztett összegek szerepelnek itt katonás rendben. — Nem kis summa volt ez, bizony nem. Nincs nálam minden adat, de fejből is megmondom, hogy úgy kétmillió körül vettünk házakat... Ha nem többért — tette hozzá az elnök, mintegy önmagában-summázva az elmúlt évek házvásárlásaira fordított összeget... Itt volt például a Borsodi Pista. Manó- sült, másnap költözhetett is a kétszobás, konyhás, kertes családi házba ... Megvette a szövetkezet nekik. Fiatalok, had’ induljanak jól az életnek ... — Mi ez, szövetkezet, vagy amerikai nagybácsi? — a kérdésem nem a legtapintato- sább. de mindenképpen jogos. Valaki megnősül, és másnap házat kap a szövetkezettől. Máris itt a kommunizmys Detken? Aligha valószínű, hogy egy jó termelőszövetkezet is ennvire előre szaladna. valamiféle sajátos szigetként letezve egymaga, a társadalmi és a gazdasági fejlődésben. — Ez szövetkezet! Mégpedig jómó’l, és becsü’eítel, de ésszel is gazdálkodó — horkan fel kissé Szabó Imre. aztán mindenféle félreértést kikerül ondón elmondjál hogy 80—140 ezer forint-között megelőlegezik a ház vételárát, s azt öt. tíz év alatt ahogyan a megegyezés történik. kell visszafizetni — kamatmentesen. És ez a lényeg itt — emeli fel ujját és egyben másik kezével a papírt is. amelyen a törlesztések rendje és összegei láthatók, Dehát mi célja lehet egy szövetkezetnek, hogy házakat vásároljon ezután is — most is három igénylő kérése van benn. ebből kettő a helybeli, a detki. egy pedig nagyúti—, mint ahogyan tette eddig Is. Szociális meggondolások?, O O 0 U — Az is, persze, hogy az is — magyarázza a legelő füvén meg-megcsúszó terepjáró kormányát keményen szorongatva Holló József —, de nemcsak az. Mert az ugyan igaz, hogy családos emberek azok mind, akik házat vehettek a szövetkezeten keresztül, de mind szakember is ám ... EZ a lényeg. Állattenyésztésben dolgozó vagy traktorhoz, teherautóhoz értő. géppel bánni tudó szakmunkás mind az, akit ide telepítettünk ... — Kevés az ember? — A szakember. A földhöz, a géphez, a jószághoz korszerűen értő, vagy érteni akaró — javít ki pontosabbra a főagronómus, miközben már megcsodáltuk Tóthék szép. fenyőfás, nagv kertes házát, s épperj Főczényék előtt fékezünk... — Mi már kifizettük. Négy éve is annak már, hogy ki. — Megveszem ... — Az lehet, de esi'- . ron mír — érti el'a Fpczéiiy G'j ürgvii“ akit ki hajtott a kíváncsiság a ház elé, nem mintha elénk állna, hogy be ne menjünk, mint inkább az, hogy ne csak a házat bámuljuk, de ' lássuk is, ki lakik benne. — Nagy segítség volt bizony ez a lakás — mutat az ugyancsak inkább villának, mintsem valamiféle falusi háznak beillő portára a háta mögött és nem mulasztja < el rögtön még- egyszer hozzátenni : kifizették már a szövetkezetnek a „gyerekkel” is, meg a pénzzel Is azt, amivel tartoztak. Becsülettel 1 — Ha azt akarjuk, hogy jövőre, meg az utánavaló években is haladjunk, akkor ahhoz sok értő fiatal ember kell a mezőgazdaság ba — folytatja a félbeszakadt beszélgetést Holló József. — És az értő embereket le kell telepíteni. Jó munkával, biztos jövedelemmel meg az otthonnal ... — És a kamat? A nagy tnm: - ' "mata, amit g «?ö‘lonöz? Főczény Györgynél ,Jtagy segítség volt ez a termelőszövetkezettől" •— A munka. A jó munka. Az a legjobb kamat — kanyarodunk vissza a szövetkezet irodája elé. ... és ebben maradunk Mert lám, valóban a házalt nak is megvan a maguk sor sa. Gyurkó Géza Mmsia €\ 197& január 3L-, szombat
