Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
„divac^a jott falu — S-ék vettek egy házat Sarudon.... _ » _ — Olyan kis régi, nádfe- deleset. Egész romantikus. Vittek le néhány bútort, sokszor ott töltik a hét végét. — Valóban kezdünk „divatba jönni” — mondja a községi tanács elnöke, amikor idézem ezt a beszélgetést. Sokan érdeklődnek, 1300 telekigénylést tartunk nyilván, de már vannak olyanok, akik házat vettek. Megvásárolják, rendbehozzák, tatarozzák, és kész- a hét végi ház, nem is mesz- sze, a majdani víztározóhoz. Kelendőek most ezek a régi házak. ★ A kiskörei víztároló, nagyságrendben a Balaton után a második nagy tó lesz. Hogy mikor? — Reméljük, 1978-ban megkezdődik a tényleges parcellázás. A tervek késsen állanak. Sarud az egykori Tisza menti poros falucska, ahonnan nem is olyan régen elvágytak az emberek, az érdeklődés egyik központja lett. Sarud a leendő üdülőkörzet! község Első hallásra még egy kicsit furcsa. Persze addig még van néhány év. S ez alatt a néhány év alatt, sok esztendő hátrányát kell behozni! De ehhez nem most kezdenek hozzá, az már egy kissé későn lenne. Megkezdték évekkel ezelőtt, amikor még az első mázsa betont keverték, az első köbméter földet emelték ki a kiskörei vízlépcső hatalmas építkezésén. A tanács elnöke nem is titkolt büszkeséggel sorolja: felépült az óvodánk, a tisztasági fürdőnk, s most már nem azt tartjuk számon, hol húzódik a vízvezetékhálózat, hanem azt hol nincs még. Sokat, nagyon sokat változott ez a falu. Nemrégen fejezték be a közvilágítás korszerűsítését, modem lámpák az úttest felett, valóságos nappali fényben úszik este a falu. Pontosabban városi fényben. ★ Gyarapodtak az emberek pénzben, s ez a gyarapodás újabb igényeket hozott. Aki reggelenként bemegy a fürdőszobába és a megnyitott csapból veszi a vizet, az másban is többet akar. Annak igényei teremtődnek. Talán éppen az volt a fő ösztönző, amikor belevágtak az új klubkönyvtár építésébe. A falu közepén magasodó épületbe már a klub- könyvtár vezetője kalauzolja végig az embert, ö maga is sarudi, itt nőtt fel, s ide jött vissza, — amikor el^- gezte a tanárképző főiskolát, — népművelőnek. Beszélgetünk: mi a titka annak, hogy ez a falu oly erőteljesen fejlődött az elmúlt tizenöt évben. Hogy az ötéves terv létesítményeiről beszámoló falugyűlésen any- nyi mindenről eshetett szó. — Itt mindenki sarudi. S aki itt megtelepszik, nem a városba kívánkozik vissza, hanem itt helyben próbál valami olyat, teremteni, ami egy kicsit közelebb hozza a várost. A tv, a rádió ma már nem elegendő ehhez. — Talán az, hogy nem félünk az újtól. Kísérletezgetünk. Belevágunk mindenbe, s a falu lakói soha sem hagynak cserbe bennünket. S már el is értünk az új kísérlethez, mely egyben a falu következő ötéves tervének nagyberuházását is jelenti. Nagyberuházás? Nem csupán összegben. Szellemiekben. — Bekapcsolódtunk egy kisérletsorozatba, a népművelés és a közoktatás közelítésének nagy kísérletébe. Az iskola és a művelődési ház, — nálunk pontosabban a klubkönyvtár — egy vezetés alá került. A könyvtár vezetője, tanár az iskolában az igazgató egyik helyettese, s a pedagóguskar önkéntes népművelő. A gyakorlatban ennek már érdekes eredményei vannak. Egészen leegyszerűsítve, így fogalmazható meg: az iskola bővült a művelődési házzal, s a művelődési ház, munkájához igénybe veszi az iskolát A klubkönyvtárban már szemléltető magyarázat is van: a nagy könyvtár, az olvasóteremmel, történelem-, ma gyári rodalom-órák színhelye. A gyerekek itt helyben megtalálják, a szakirodalmat, szótárakat s megtanulják kezelni, használni is azokat. A könyvtár ebben az esetben óriási hátrányokat pótol. Mert a faluban kevés az olyan ház és család ahol lexikon és szótár áll a gyermek rendelkezésére. Az egyik klubszoba nyelvi laboratórium lett. Magnóval felszerelve, és ez még csak a kezdet. S mit ad ezért cserébe az iskola? Délután a szaktárgyi termekben —, mert szeptember elseje óta kabí- netrendszerű oktatás folyik többé-kevésbé jól felszerelt szaktermekkel — a felnőttek jönnek el. Például a biológiai terembén hallgatnak végig egy-egy orvosi ismeretterjesztő előadást A szemléltető eszközök kéznél vannak. Az indulás nem volt köny- nyű. Hiszen csak a meglévő berendezésekkel kezdték. A folytatás már eredményes, legalábbis ezt igazolja a nemrégiben lezajlott vizsgálat, melyet az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai végeztek, felmérendő, mit hozott az újítás ebben a falusi iskolában. Az eredmény dicséri a kezdeményezőket. Persze, a klubkönyvtárnak más feladata is van. De a legfontosabbat talán mégis most alapozza, ezzel az újítással. Amelyik gyermek annyira megszokja a klubot, a könyvtárat, az felnőtt korában is természetesnek veszi, hogy van, és az ő rendelkezésére áll. Jelenleg elég gyakran műsoros előadások színhelye a klubkönyvtár színházterme. Gyakori vendég a Déryné „Vendégségben”— egy hétio Több mint hatvan család élvezhette Gyöngyösön a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat „vendégszeretetét”. Az történt, hogy a Jeruzsálem u. 10 sz. tízemeletes toronyhá'ba a bekö’tözkö- dést már december 24-én megkezdhetnék a családok, «Bi önmagáin is nagy örömet szerzett. Ezt a lehetőséget még azzal toldották meg az építők, hogy magukra vállalták mindazt a költséget, ami a hónap végéig felmerült a lakások energiával való ellátásában. Így lehetett több mint hatvan család egy hétig az állami építők „vendég*". Színház. Az ŐRI különböző rendezvényeinek is sokszor adnak helyet. És mindig teltház van. Ma már ott tartanak, nemcsak egy-egy beat-hangversenynek van közönsége, hanem egy-egy komolyzenei koncertnek is. Az anyagiakban gyarapodó falu igényei változóban vannak, megnőttek, s ezeket a felébresztett igényeket tartani és fejleszteni, jó irányba terelni, az egyik legszebb közművelődési feladat ér — Készülünk az új „státuszra” — valahogy így fogalmazzák a községbeliek távlati lehetőségeiket. S ezt a készülődést minden téren kell érteni. Ebben benne van, hogy Patyolat-kirendeltség működik, s hogy a Patyolatban mosatni természetes. Hogy kisvendéglő nyitását tervezik a közeljövőben, már két húsbolt működik. Egy kicsit önellátásra rendezkedtek be — és jól. Most hurkasütőgető vállalkozásról beszélnek, a kirándulókat ellátni ez is kell, éppen úgy, mint a borkóstoló, melynek felállításáról egy hegyvidéki bortermelő tszszel is tárgyalhatnak. — Mikor lesz valami az üdülőkörzetből? — Ügy reméljük és gondoljuk, 1978-ra — mondják a helybeliek. De az első „fecskék” már itt vannak, jelezve, hogy „fantáziát” látnak ebben a községben. , Valóban van is! Ennek köszönheti, hogy előbbrelépé- sét, tulajdonképpen már évekkel ezelőtt megkezdte. Változott a falu, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy rr;ár nem az elköltözés jellemző, hanem a visszaköltözés, a letelepedés. Letelepedik az, akit idehelyeztek, vagy ide pályázott. Visszatér a régi községbeli. mikor nyugdíjba megy, s itt vásárol hét végi pihenőházat a városi. * S.-ék is házat vettek Sarudon ... Annak a falunak jövője van ... Deák Rózsi A uiíinok megtér ölnek Jó helyre került a pénz A KEDVEZŐ ŐSZ elegendő szőlőt, kukoricát, napraforgót érlelt, s a betakarításban is kiemelkedő eredmények születtek. A fő érdem a gazdaságok szorgalmas tagságáé, de az egyre korszerűbb gépek is osztoznak a sikerben. 1975-ben 50 százalékkal fordítottak több pénzt gépvásárlásra Heves megye termelőszövetkezetei, mint egy esztendővel . korábban. A közös gazdaságok a műtrágyák, növényvédőszerek és a nagy hozamú növényfajták mellé felsorakoztatták a nagy teljesítményű gépeket is. Ezzel tovább javult a termelés szerkezete, folytatódott a szakosodás, és az előző éviekhez képest összefüggőbb területen valósult meg az iparszerű gazdálkodás. Az egyesülések befejezése után újabb technológiákat alakítottak ki é-s vezettek be nagyüzemeink. Heves megyében 1975-ben a gazdaságok jelentős részében a búzát, a kukoricát, a cukorrépát, a napraforgót és a szóját iparszerüen termelték. EZEKRE MÄLIÖKAT áldoztak a szövetkezetek, mert az iparszerű termelés tőkeigényes. A gazdaságok azonban bátran nyúltak fejlesztési alapjukhoz, sőt hitelt is igénybe vettek, hogy megvalósítsák a jobbat, a korszerűbbet. Megszerették és egész évben sikeresen alkalmazták a 200—220 lóerős nehéz traktorokat, valamint az ezekhez kapcsolt nagy teljesítményű munkagépeket. A műszaki fejlesztés természetesen az eredményekben is megmutatkozott,. Ákorábbi évekhez képest megy eszelte jobban szervezett, gondosabb talajmunkát végeztek, megalapozva ezzel a jövő évi termést is. Nőtt a traktorosok felelőssége, viszont ezzel párhuzamosan növekedett a teljesítmény is. Nagyobb területen hamarabb végeztek az aratással, az őszi termények betakarításával és szállításával. A nagyobb terméseredmények indokolták, hogy az előző évekhez képest több szántót és tárolót építsenek üzemeink. A már meglevők mellé Andornaktá- lyán, Feldebrőn, Füzesabonyban és Adácson újabb nagy teljesítményű szárítókat helyeztek üzembe. Ezeken kívül befejezéshez közeledik a poroszlói takarmányfeldolgozó építése, valamint a mezőszemerei öntözőtelep létesítése is, amelyek a termelés további korszerűsítését segítik elő. A közös gazdaságok az elmúlt 12 hónapban jelentős hitellel továbbfejlesztették ültetvényeiket is. Ostoroson, Gyöngyösön, Verpeléten és az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben például új szőlőt telepítettek. A gyümölcsfélék körét azonban nem bővítették. Nem éltek a Minisztertanács által meghirdetett termelési program nyújtotta lehetőséggel, holott a hegyvidéki gazdaságokban elsősorban almáskertek létesítésére kínálkozna további lehetőség. A meglevők egy része ugyanis már kiöregedett, és újakkal kellene pótolni. A jövő évi népgazdasági tervet szem előtt tartva a szakosodás, a korszerű agrotechnika elterjesztése továbbra is fontos része lesz a mezőgazdasági üzemek fejlesztésének. 1976-ban már megyénk 14 termelőszövetkezete kapcsolódik be az iparszerű termelési rendszerekbe. Ezzel további lehetőség nyílik arra, hogy még több nagy teljesítmé- s nyű erő- és munkagépet alkalmazzanak. Előbbrelé- pás várható a növekvő zöjjlfégfdolgozásban is. A Hafraríi ‘Konzervgyárban például hozzálátnak az ' új paradicsomféldolgózó építéséhez. Az új beruházással a korábbi hétezer vagon helyett tízezerre növelik a gvár paradicsomfeldolgozását. 1975-BEN TEHÁT jó helyre került a pénz. A gazdaságok az előző évekhez képest előnyösen használták fel fejlesztési alapjukat és éltek a hitelpolitikai lehetőségekkel. Mentusz Károly Kovácsolt járműalkatrészek A Magyar Acélárugyárban készítik a járműipar részére a kovácsolt alkatrészeket: főtengelyeket, szelepeket, lap- és spirálrúgókat. A tengelyekből például évente 120—140 ezer darabot, a szelepekből pedig több mint egymillió darabot gyártanak. Ebben az évben a gyár mintegy tizenötez'r tonna kovácsolt termeket $'állít a Csepel Autógyárnak, az IKARUS-nak. a MÁV-nak és a Győri Vagon- és Gépgyárnak. Képünkön Korpás Elemimé a szelepekét esztergáljozaa. Fotó — WtStót Jíataf) GAZDÁT CSERÉLT * végtelen idő marsallbotja az elmúlt héten. A tavalyi esztendő utolsó hónapja, aa agg december átadta a helyét az ifjú, a minden keidet erejétől duzzadó Januárnak. Az évváltás előtti napek emberemlékezet óta a számadások, az ön- és a közösen végzett leltárok, s a megfontolt tervezések időszaka. Ilyenkor mindenki — legyen az bányász, vagy újságíró — átnézi az egy esztendővel ezelőtt készített listát: klplpálhat-e minden tételt, sikerült-e megvalósítania a terveit, az elképzeléseit... 7 Ám az embereket nemcsak a saját, az otthon elkészíteti leltár eredménye érdekli, hanem a közösség — az üzem. a szövetkezet, sőt: az egész ország — sikereinek és gondjainak as egyenlege Is. A hét kiemelkedő eső- menyeit — egy-két kivétellel — ez a leltározó, ón- értékelő hangulat, légkör jellemezte. A magánk mögött hagyott esztendő munkája, s az Idei év ezernyi teendője volt a témája az egri és a hatvani városi tanács ülésének is. A megyeszékhely „honatyái" mindenekelőtt arra voltak kiváncsiak, hogy mit végeztek és eredményesen tettek-e a környezetünk, a műemlékeink, a pihentető parkjaink védelméért — és egyben a jövőjéért. Ezzel összefüggésben dolgozták ki az Idei év tanácsüléseinek a programját, amelyben a környezetvédelem témája mellett még egy sor közérdekű, a lakosság minden rétegét érintő kérdés megvitatása szerepel. Hatvanban az 1976-os esztendő pénzügyi előirányzatait vizsgálták felül a tanácstagok, akik maguk is oroszlánrészt vállalnak abban, hogy a város lakói 2.5 millió forint értékű társadalmi munkával járuljanak hozzá a 92 milliós pénzügyi terv megvalósításához. Ez a lakosság nevében tett Ígéret nem üres fecsegés. A tanácstagok bátran Ígérhettek, mert a hatvaniak sz elmúlt esztendőkben bebizonyították: akarnak és tudnak tenni a városukért... BIZONYÍTOTTÁK S helytállásukat — adhattunk hírt a héten — a VI- sontai bányászok és a Gagarin Hőerőmű Vállalat dolgozói is. Az erőmű történetében december végén adtak először 850 megawatt áramot az országnak. Szép köszöntése volt ez a teljesítmény az új évnek, amely megyénkben is jó hangulatban, békességben kezdődött el. Szűkebb hazánk polgárai kellemesen szilvesztereztek, hiszen az ünnepi ellátásról, a jókedvről és a különféle ötletes, emlékezetes programokról már jó előre gondoskodtak a termelő-, a vendéglátó vállalatok és az utazási irodák. Különösen fegyelmezetten köszöntötték az új esztendőt a gépjárművezetők. hiszen nálunk ezúttal — erről őrömmel számolhatunk be — elmaradt a balesetek fekete krónikája. Példázza ez azt is, hogy valamennyien, akii; a járművek volánjánál ülünk, megértettük és alkalmazzuk az új KRESZ előírásait. S HA MÁR az új esztendő eseményeit említettem, nem hagyhatom ki ezek sorából azt, amely a hevesi Nagy családot érin-/ tette: a 3 kiló 85 dekái Anna érkezését. Neki, * mint szőkébb hazánk idei első polgárának, a mostaninál még békésebb, boldogabb szilvesztereket kívánunk a jövőben... Szilvás István HfLmsÖBQ 1$76. január t, vasárnap »
