Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

ffeVivti«7erterme1és és -foijYSSrtás 3. Friss zöldség és gyümölcs SZÁNTÓFÖLDI TERMÉK a zöldség, a gyümölcs, a sző­lő is. Ezek termesztési prob­lémái azonban sajátosak. A konzervipari zöldségfélék jó­részének gépesített, nagyüze­mi termelése ma már megol­dott, vagy a megoldás jó úton halad. Nem kell tehát fél­nünk attól, hogy télen nem lesz zöldborsó, zöldbab, le­csó és ecetes uborka, j A közvéleményt azonban ennél jobban érdekli a friss zöldség piaci helyzete. Saj­nos, a piaci zöldségtermesztés babramunka, sok munkaerő kell/hozzá, ami vagy van, vagy nincs. A mezőgazda­ságnak nemcsak feladata, ha­nem kötelessége, hogy en- i nek ellenére kielégítse az I igényeket A módszerek ár- | nyaltak. I A nagyüzemek a konzerv- ! gyári táblákról is leszedhe- I tik a színe-javát a piacra. Ha I van felelősségérzetük, akkor a növénytermesztő táblákról a gépek által kiszorított asz- szonyok, idősebbek munka­erejét is hasznosíthatják ker­tészkedéssel. Be semmi kép- pen nem nélkülözhetjük a sók-sok kicsi parcellát. A háztáji gazdaságokat, a falun lakó munkások kertjeit sőt a városi emberek telkeit. Ezek a források hihetetlen sok friss zöldséget állítanak elő. Ebből másnak is jut, ha biztatjuk őket, ha segítjük őket, de legfőképpen, ha meg­találjuk a módját, hogy az általuk előállított kicsi téte­lek odahaza már felesleges részét a piacra irányítsuk Laikus el nem hinné, hogy ezen a területen mekkora a pazarlás. A legfinomabb, pri­mőrnek számító zöldbab is szemétre kerül, ha a család már jóllakott, és nincs hol eladni a talán csak néhány kiló felesleget. Összesen azonban vagontételekről, vo­natszerelvény méretű meny- nyiségekről van szó. Régóta beszélünk erről, de ha a pi­aci idegességet le akarjuk vezetni, akkor ezt a valóban sziszifuszi munkát most már valakinek el kell végezni. HASONLÓ A HELYZET a gyiimölcsfogyasztássaL Almát termelnek a nagyüzemek, zú­dítják a piacra. Lassanként talán már a körtét is. De a munkaigényesebb gyümölcs- féléket — cseresznye, málna, stb. — csak akkor tudjuk ki­elégítő mennyiségben a fo­gyasztás rendelkezésére bo­csátani, ha az előállításba messzemenően bevonjuk a kisüzemeket És most az árakról. Nem lehet azt mondani, hogy ná­lunk az élelmiszeripari ter­mékek, az élelmiszerek drá­gák lennének. Dehát élet- színvonalunk ezt így tartal­mazza és ha az árak csak egy kicsit is emelkednek, a fo­gyasztó máris felszisszen. Az igényes táplálkozás általá­ban az átlagosnál magasabb családi jövedelemszint kísérő jelensége. De ez nem mindig igazságos. *A táplálékra igé­nyes például a csecsemő, a kisgyerek, a cukorbeteg. Ilyen cikkek kaphatók, de ál­talában a megszokottnál lé­nyegesen magasabb áron, csakhogy az édesanya, vagy a cukorbeteg nem mindig tartozik a jobb keresetűek körébe. Gondolkodni kellene Az Energomasexport sajtótájékoztatója A szovjet Energomasexport külkereskedelmi egyesülés tízéves jubileuma alkalmá­ból csütörtökön a szovjet nagykövetség klubjában D. J. Leocsenko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője és B. Szinjevsz- kij. a külkereskedelmi egye­sülés elnökhelyettese sajtó- tájékoztatón ismertette a vállalat tevékenységét. Az Energomasexport szál­lítja hazánkba a szovjet elektromos áramot, a met­rókocsikat, a háromezer ló­erős Diesel-mozdonyokat, a magyar gyárak hegesztőgép- parkjának 60 százalékát, va­lamint. erősáramú félvezető szükségleteinek 80 százalé­kát is ez a vállalat szállítja. A forgalom a következő években tovább bővül. talán azon. hogy a valóban rászorultak valami módon olcsóbban juthassanak ezek­hez a cikkekhez (Az általá­nos árdotáció nem biztos, hogy célravezető, mert pél­dául a diabetikus ételeket gyakran a fogyókúrázók vá­sárolják meg, akik viszont ál­talában nem szegény embe­rek.) Tudatformáló munkát kell kifejtetünk annak érdeké­ben, hogy a közvélemény megértse: az árszínvonal tar­tásának is vannak határai. A friss zöldség és gyümölcs szabadáras cikk, az eladó annyit kér értük, amennyit remél, hogy megkap. Ha úgy érzi, nem fizetődik ki a ren­geteg munka, akkor nem ter­mel, és nem lesz a piacon se olcsón, se drágán. A kisüze­mi termelést tehát serkente­nünk kell, de akár akarjuk, akár nem, tudomásul kell vennünk, hogy itt árcsökke­nésre számítani nem lehet. Beszéljünk röviden az ita­lokról is. Hovatovább szé­gyen, hogy nem tudunk ide­haza olyan üdítő italt pro­dukálni, amely a versenyben ha le nem is győzi, de lega­lább megszorongatja a kétfé­le colát ‘ Sajnos, üdítőital- gyártásunk is túlzottan de­centralizált. A hazai üdítő­ital-gyártást mindenképpen fel kell futtatni — a terv ezt elő is irányozza. Már csak azért is szükséges ez, hogy ne csupán a Colának, de a szeszes italnak is legyen ver­senytársa. A TERV EZÚTTAL a sző­lő területét nem szándékozik növelni, a többletbor inkább az elavult ültetvények újra­telepítésétől, valamint a meg­levők jobb hasznosításától várható. A sörtelmelést fo­koznunk kell, mert ma még elég sok az import A pálin­kaügyet sajnos már alig tud­juk szabályozni, mert a zug- főzdék mételyként terjednek. Nagyon komoly felvilágosító mánkéra van szükség ahhoz, hogy a szeszfogyasztást kul­turáltabbá tegyük (út közben egy pohár sör, evés után egy pohár bor) és alkoholizmus­ba csapó kilengéseit lefarag­juk. Földeáki Béla Á sraVszerveieteknek is {e'adata ©fosegfteni az V. ötévit terv sikeres megva ásítását Ülést tartott az SZMT Gubán Dezső elnökletével ülést tartott a Szakszerve­zetek Heves megyei Taná­csa csütörtökön Egerben. Az szb-titkárok részvételével kibővített tanácskozáson megjelent a megyei pártbi­zottság két osztályvezetője, Lévai Ferenc és Somodi Lajos, ott volt dr. Varga József, a megyei tanács el­nökhelyettese, valamint Czif- ra Anna, a SZOT tagja is. A résztvevőknek előbb dr Varga József adott tájékoz­tatást a megye IV. ötéves tervének teljesítéséről, elért eredményeinkről, majd az újabb tervidőszak célkitűzé­seit ismertette általánosság­ban és ágazatonként. A tel­jesítményekről szólva, a megyei tanács elnökhelyet­tese elismeréssel említette, hogy sokat segítettek a szak- szervezetek, a, társadalmi összefogás ismét kiemelkedő sikereket hozott. S hangsú­lyozta: mindennapi gondja­ink csökkenteséhez, tovább, feladataink megoldásához a ' jövőben is szükség van az ilyen támogatásra. Ezután dr. Jenes Pál, az SZMT titkára .fűzött észre­vételeket, újabb gondolato­kat az elhangzottakhoz, majd a szakszervezetek cselekvési programját, az idei tenni­valókat tárta a résztvevők elé. Egyebek mellett ki­emelte: a szakszervezetek fordítsanak, különös gondot arra, hogy a megyei, válla­lati, munkahelyi helyes el­képzelések az idén is telje­süljenek. Mindenütt segít­senek biztosítani a dolgozók számára a folyamatos, a tervszerű és eredményes munkavégzés feltételeit. Erő­sítsék a fegyelmet, emeljék maaasabb fokra a szerve­zettséget, kellő anyagi és erkölcsi ösztönzés kialakítá­sával adjanak még frissebb lendületet a m'”''’.-.verseny­nek. A jelentés, az iJ.nerlesz- tés, illetve a hozzájuk kap­csolódó kiegészítés felett nyitott' vitában —- amely­ben felszólalt Somodi La­jos, a megyei p../ ’> /.o’tv í gazdaságpolitikai 'osztályá­nak vezetője is — többen hasznos észrevételekkel, '-a - vasiatokkal juttattak kifeje­zésre cselekvő, alkotó szán­dékukat, akaratukat, maid az elhangzottakat egyhan­gúlag elfogadták. Végül Dorkó József. v. SZMT vezető titkára beszá­molt a legutóbbi tanács­ülés óta végzett munkáról, illeltve Farkas Sándor, az SZMT titkára a tanács és az elnökség első félévi munka- tervére tett javaslatot. A be­jelentéseket a tanácstagok tudomásul vették — majd egyéb szervezeti ügyekről tárgyaltak. <—ni) OMFB'javasSai — szovjet licenc Évi 600 millió forint értékű energiamegtakarítás a vaskohászatban A vaskohászat teljes ener­giaigényének hét százaléka megtakarítható azoknak a javaslatoknak az alkalmazá­sával, amelyeket az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság e célra alakult mun­kabizottsága dolgozott ki. Ez a hét százalék évi 190 000 tonna fűtőolajjal egyenérté­kű fűtőenergjának felel meg, ez mintegy 600 millió fo­rint. Egyik — jelenleg a Dunai Vasműben — már gyakor­lati megvalósítás alatt álló javaslat a nagyolvasztók el- gőzölögtető hűtésénél alkal­mazható. Lényege, hogy az olvasztókemencét körülölelő tűzálló téglák között cir- kuláló hűtővizet felforrása után gőzként a környező épületek fűtésére „foghatják be” a lehűlt, ismét vízzé Ez a brigád jól kezdte vált gőzt pedig zárt rend­szerben visszavezetik hűtés­re. Eddig az olvasztó hője mindössze 30—10 fokra me­legítette fel a csővezetéke­ken gyorsan átfolyó hűtő­vizet, s ilyen hőfokú víz még nem alkalmas fűtésre. Az újabb berendezés las­sítja a cirkulációt, így a víz fölforr benne, s gőzzé vá­lik. A berendezés azonban meglehetősen bonyolult, s kizárólag hazai gyártása nem lenne gazdaságos, annál is kevésbé, mert mindössze kilenc nagyolvasztó műkö­dik az országban. Ezért a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés a Szovjetuniótól Vásárolta meg a berendezés licencét, s egyes elemeit is. Több más javaslat között, különösen gazdaságos a szá­raz kokszolás eljárásához kapcsolódó új módszer. A kokszoló kemencéből kizú­duló, 1100 fokos felhevített kokszot zárt bunkerbe ön- tik, s hűtésére az égést nem tápláló gázt például nitron- gázt fújnak át rajta. Ezál­tal a koksz lehűl, a gáz pe­dig felmelegszik. A forró gázt vízgőz fejlesztésére, ezt pedig fűtésre használhatják. Egyben környezetvédelmi cé­lokat is szolgál a zárt rend­szerben áramló gáz, mert a kokszport nem engedi el a levegőbe. Ilyen berendezést lehetne például a Dunai Vasműben alkalmazni, itt. évi 37 000 tonna fűtőolajjal egyenértékű fűtőenergiát ta­karíthatnának meg, s a be­ruházások alig több mint egy év alatt megtérülnének Az OMFB a még csak fel­építendő kon verteres acél­gyártó üzem hulladékhő- hasznosítására is előre ki­dolgozott egy eljárást. A leendő üzem kemencéjéből kiáramló 1600 fok körüli füstgázokat hőhasznosíió kamra közbeiktatásával' gőz- fejlesztésre hasznosíthatnák. Egyedül ezzel a módszerrel 29 000 tonna olajjal egyen értékű hőenergiát nyerhet - nek majd évente az üzem­ben, s a berendezés egyben a környezet (védelmét is szolgálja, mert a füstgáz porát leköti. (MTI) Távvezeték épül re egy 120 kV-os távvezeték Semmi meglepetés nemér­hette őket az év első nap­jaiban, erről gondoskodtak. Még december végén beké­szítették maguknak a javí­tásra váró vágányfékaszta- lokat. Ügy szilvesztereztek, hogy a jó hangulatot nem zavarhatta meg semmi bi­zonytalanság. A MÁV gyöngyösi Kitérő­gyártó tizemében az Április 4. címet viselő brigád tag­jai úgy mentek dolgozni az új év első munkanapján, hogy mindenről'tudtak min­dent + A nagycsarnok méretei im­ponálóak. A zaj sem marad el arányaiban a méterek nagy száma mögött A fém nem egykönnyen enged a szerszám erőfeszítéseinek, sír, jajdul, dörög, csikorog, és visongat. Az emberi be­széd itt egymás füléhez ha­jolva is csak akkor hallha­tó, ha ordít a másik. Itt dolgozik Reviczki Fe­renc vezetésével a nevezetes brigád. — Méghozzá az Április 4. I., mivel más ilyen nevű brigád is van, ezért a meg­különböztető sorszám a bri­gád neve után. Azt sem hagyhatják, hogy meg ne tekintse az érdek­lődő a maguk kis „kiraka­tát”. Az üvegezett szekrény szembe néz. azzal, aki a brigád munkahelyére belép. Oklevelek, kitüntetések, nap­lók sorakoznak benne egy­más mellett és egymás fö­lött. — Éppen tíz éve annak, hogy a brigád megalakult. Most vagyunk tizenketten és tartozik még hozzánk két próbaidős dolgozó is. ök még nem tagjai a brigád­nak A zömük lakatos, aztán hegesztők, egy festő és egy daraboló mellett még egy segédmunkás is ott találha­tó a létszámban. Arra külön büszke a kis közösség, hogy hét olyan tagja van, akik már 15 vagy 16 éve ebben az üzemben kezdték. A törzsgárda a brigád biztos alapja. — Ügy ismerem őket, hogy tudom, melyikre milyen munkát érdemes rábízni, me­lyik mit csinál meg jobban, gyorsabban. Ne hallgassuk el, az idén ünnepli fennállásának hu­szonötödik évét a kitérő­gyártó üzem, amely azzal is büszkélkedhet, hogy a fel- szabadulás után ők hozták magukkal a szocialista ipart Gyöngyösre. Úttörők voltak, a szó nemes értelmében, ve ­lük kezdődött el annak ide­jén a város ipari fejlődése és átalakulása. Az természetes, hogy a brigád a szokásainak megfe­lelően készült az új esz­tendő feladataira. Mindent megtárgyaltak, abban is megállapodtak, hogy a ter­vüket 110 százalékra fogják teljesíteni. — De a valóságban a vál­lalásunkat is túlteljesítjük néhány százalékkal, pilla­natnyilag úgy látszik. Szabó László, az üzem fő­mérnöke hozzáteszi: — Ebben az évben már eddig hét újítást adtak be a brigád tagjai, és ezek az újítások mind a munkaidő csökkentését teszik lehetővé. Magyarán: a brigád ön­szántából Igyekszik szigorí­tani a normák Az ember csak pislog, amikor ezt hall­ja, és szeretné az okot is tudni Mi érdeke fflaődfe a munkásnak ahhoz, hogy ő kezdeményezze a szigorí­tást? Nagyon nehéz erre vála­szolni úgy, hogy frázisnak ne hasson, végül is nem tudjuk kerülgetni a tényt: öntudat kérdése mindenek­előtt. Mi lehet a következő kérdés: hány párttag van a brigádban? A válasz pedig az, hogy három és a mun­kásőrök száma is három. Majd megtoldják még azzal, hogy a jubileum tiszteletére újítási versenyt is hirdettek az üzemben, és ök nem akarnak abban sem lema­radni. Eddigi hagyománya­ikhoz mérten. — A mi munkánk olyan, hogy nagyon sok fizikai erőt követel. Ha tehát hatéko­nyabb megoldást tudunk ki­találni, azzal magunkon is segítünk — teszi hozzá az elmondottakhoz még Re­viczki Ferenc. Az csak nem szégyen, ha az egyéni érdek egybeesik a közösség érdekeivel? ★ Most vizsgázott a szak- középiskolában a brigád két tagja, Vincze Gábor és Ba­lázs István. Mind a ketten 3,2-es átlagot értek el. Nekik is jól kezdődött az év. A brigád állandóan rajtuk tartja a szemét. Előfordul, hogy gyors segitséget is nyújtanak: a hatalmas vas­lemezek ilyenkor az. iskola­tábla szerepét töltik be, és a fehér krétabetűk és számok ott nyüzsögnek a fémlapo­kon. — Ha nem is olyan szi­gorúan, mint a családban az apa, én is elő szoktam ven­ni őket — mondta a brigád vezetője. — Halljam, mi var, az iskolában! Heten járnak különböző politikai tanfolyamra, janu­ár 5-én már négyen ültek be az ’ asztalok mellé, jfcú- hetenként kerül sor a *<■ vábbképzésre. Említésre méltó esemény még, hogy Veres István de­cember végén nősült, a Vá­rosi Művelődési Házban megtartott ünnepségen ott volt a brigád két tagja is, az egyik közülük a brigád vezetője volt. Dísztáviratban is kifejezték jókívánságaikat. Az csak természetes, hogy Veres István számára az év csakugyan jól kezdődött. Két hétig üdültek, nászúira men­tek. fr Az Április 4. X. brigád ezt az évet jól indította. Nem­csak a munkában, hanem a tanulásban és a magánélet­ben is sorra jöttek azok az események, 'amelyek - mind emlékezetesek, örvendetesek, azt bizonyítják, hogy a kis közösség kiegyensúlyozott életet él, a munkáját Is ko­molyan veszi és egész em­berekként igyekeznek meg­felelni mindannak, amit tő­lük elvárhat a társadalom és a család. Nem nagy tettek ezek, nem szenzációk, de hát mi­ért is lennének azok, ami­kor az emberi élet úgy van berendezve, hogy nagyon sok szürke tennivaló után ion csak nagy ritkán vala­mi különleges/1 Ebből követ­kezik az emberi boldogság titka is: a hétköznapok höm­pölygő folyamában kell . az örömeink forrását megtalál­nunk, az apró sikerek se­gítségével. Ügy látszik, ez a brigád ió helyen keresgél és ered- ménny?T 6. Molnár Fcdwnc Sajószögednél építik a Munkács—Göd 400 kVos távvezeték léniavárosi le­ágazását. A 42 méter magas, 13.5 tonna súlyú tartóoszlo­pokat a földön szerelik ösz- sze és egy speciális daru segítségéltei állítják fel. Ké pünkön: daru segítségével egy darabban állítják helyé­tartóoszlopát. (MTI fotó: Horváth Péter felvétele — KS) Mntümfí W&, bmuÁt 3a, péatfeit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents