Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

il2Ü2L*szerterme:és és -fcgrasitás t. A cukor és a kenyér Magyar cowboy ok ELSŐ SZAMÜ FELADA­TUNK, hogy adottságainkat — mindenekelőtt a termőföl­det — a legcélszerűbben hasznosítsuk. Sokszor el­mondják, elmondjuk, hogy miből kell többet vetni, ill­etni. Csak azt nem tesszük hozzá, minek a rovására. Csupán példaként említjük i cukor ügyét. 5—10 évvel ez­előtt még úgy gondolkoz­unk hogy nem érdemes ná- unk a cukorrépa termelést irőltetni, terem elég alap- mvag máshol, beszerezhet­jük a cukrot a világpiacon, bonban 1973—74-ben váltó- lattanul tartott nálunk a cu­korfogyasztás emelkedése, miközben a világpiacon az Irak egyre magasabbra szők­ék. Elhatároztuk tehát, hogy s cukrot idehaza kell meg- armelni. 1975-ben valóságos bravúrt íajtott végre a mezőgazda- ág. Állami vetésszerkezet negállapítása nélkül, tervkő- elezettség nélkül 125 ezer .ektár szántóföldet vetettek >e cukorrépával és a termés am lett rossz. Csakhogy. Talán kicsit hír­eién hízott a répa, vagy ki udja mi okból, a cukortarta- om lényegesen csökkent A ok répától kevesebi? fehér >ort várhattunk. Kiderült az s, hogy cukorgyáraink ilyen >riási mennyiség feldolgozó­éra csak 150 napi működés , setén képesek. Százötven nap latt a kiszedett répa sokat -eszít a cukortartalmából. Elhatározásunk változata­iul az, hogy idehaza termel- ük meg a cukrot Ehhez zonban ki kell derítenünk, ni okozta a cukortartalom- sökkenést és ezt a hibát ki :ell küszöbölni. Közben óé­ig építenünk kell még két rukorgyáraí, fejleszteni a meglevőket, hogy a feldolgo­zás se legyen „szűk kereszt- metszet”. Nézzük most a növényter­mesztést A BÜZA az a legfontosabb növényünk, amelynek hoza­mát „egyenesben” fogyasztjuk al. A túltermelés veszélye nem fenyeget mert a búza jó exportcikk is. Búzatermesz­tésben nem állunk rosszul, hiszen ez az a terület ahol talán világviszonylatban is az „előkelőek klubjában” va­gyunk. Nem egészen meg­nyugtató azonban a megter­mett búza sorsa. Gépesítettük ugyan ezt a kultúrát de kicsit nehezebb időjárási viszonyok ' mellett szakadásig kell dolgozni a gépeknek, éjszakázni a kom- bájnosoknak és a vontató­soknak, hogy a termés mag­tárba kerülhessen. A magtár­hálózat szó szerint gomba­módra szaporodik, hiszen sok helyen nőnek ki a földből az óriás gombákhoz hasonlító gabonasiló telepek. De még ez is kevés. Megnyugtató, hogy az ötödik ötéves terv mezőgazdasági beruházásai­nak fő célja éppen a gépesí­tés. Hisszük, a százmilliárd- ból futja, hogy megnyugtató méretű és korszerűségében is kielégítő gépparkunk alakul­jon ki, valamint tökéletesít- lük a szállítást-szárltást-tá- rolást is. Közben pedig az ag­rártudomány feladata, hogy a búzatermesztésben még lappangó biológiai kérdőjele­ket felkiáltó jelekké egyene­sítse ki. A terv előírásai sze­rint műtrágyánk lesz elegen­dő, de korántsem olyan ala­csony áron, mint korábban. Ezért most nem arra. kell majd vigyázni, hogy legyen műtrágya, hanem arra, hogy a meglevőt okosan és haté­konyan valóban felhasznál­juk. Malomiparunk elégséges — hajdan „malomipari nagyha­talom” voltunk — a kenyér­gyárak rekonstrukciója, a ka­pacitás bővítése nagyrészt megtörtént, illetve még fo- yamatban van. Sajnos, az agy éhként helyes decentrali­zálást a sütőiparban sikerült i a leginkább megvalósítani. Annyira, hogy nincs egységes irányítás Hiányzik a tipizá- j lás, a gyümölcsöző tapaszta­latcsere. Ez is oka lehet an- i nak, hogy bár kenyeret min­dig lehet kapni, a minőség; korántsem megnyugtató. Re­méljük azonban, hogy ered­ményeink nem maradnak el és nem kell majd sorba áll­ni egy-egy, jobbnak ismert kenyérbolt, vagy kiváló mi-1 nőséget produkáló aprócska sütöde előtt, hogy „igazi” ke­nyeret vigyen haza a háziasz- ! szony. Közbevetőleg néhány szóts j kenyérpazarlásról. Fél ke-! nyereket mindig, több napos 1 ünnep után egész kenyereket s lehet találni a szemétben. Ezen a problémán azonban — ismétlem, véleményem sze­rint — tudatformálással nem 1 ehet segíteni.,Míg a ma sütött kenyér holnapra savanyú .esz, addig kidobják a mara­dékot NEM IGAZ, hogy nincs [ olyan sütőipari technológia, | amely napokig élvezhető ke- l nyeret tudna produkálni. (A rsúrkenyér például egy hé- j :ig fogyasztható.) És még va­lami: a kidobott kenyér is érték. Budapesten valóságos üzletágnak számít a fölösleg összegyűjtése és eljuttatássá Pest környéki állattenyésztők­höz. Igaz, kárba vész a pék munkája, ha állatoknak ad­ják a kenyeret, de még min­dig jobb, mintha belekeve- -edik a szemétbe és tönkre­megy. Földeák! Béla A legendás idők elmúltak, de a mozivásznon tovább száguldoznak a dal’ás T-ddy Roosevelt — a cowboy mítosz megalapítója — utódai. Ra­gyog a kék égen a vakító nap, a sziklák fenségesen és titokzatosan merednek vad­nyugat látóhatárának pere­mén, miközben Johny Cash acélos hangja lengi be a víz­mosások partjait Amerika hazug, de káprázatos mesét kreált cowbovamak, azaz marhahajcsáriainak. Tehe­nészt! úrnak és féríiainak. Talán ezzel akarta kárpó­tolni őket fantáziátlanul si­vár, kegyetlenül kemény s ami igaz-igaz, rendkívül fér­fias helytállást, fizikai igény- bevételt követelő életükért. A cowboyok belovagoltak ka­maszkorunk történelmébe és hőssé magasodtak a westerö- filmek kockáin. — Mi szeretnél lenni Józsi­ka? — Űrhajós. — És te? — Autóvezető. —r Gyerekek, senki nem akar tehenész lenni? Sűrű és mély hallgatás. Az ötlet enyhén szólva nem arat viharos sikert Talán az országban nincs annyi tehén egy fedél alatt, mint Pétervásárán. Szám sze­rint 360. Ügynevezett tömbö­sített istállót építettek, ami magyarul azt jelenti, hogy az összes tehén egy helyiségben van. Az állatokát két tehe­nész brigád gondozza. A bri­gádok létszáma nyolc fő. A brigád egybe kapja meg a havi bért és úgy dobják szét egymás között, hogy ki meny­nyit dolgozott A ledolgozott órák száma és a teljesítmény számít. Ha a brigádból hiány­zik valaki, legtöbbször nem kérnek helyette váltót, ráhaj­tanak, hogy pótolják a hiány­zó két kezet és ä megkeresett pénzt szétosztják. Jól keres­nek. A tehenészek évi átla­gos keresete 46—49 ezer fo­rint között mozog. A termelő­Az oroszi ér ciánja nagy gonJja: a mnniaerJLlány A színesfémek értéke mind agyobb a világpiacon, az lom- és cinkkészletek egy- e fogynak, s már a közeli lövőben teljes kimerülésüket ósoltak a szakemberek. Ha- ánkban egyedül a gyöngyös- : roszi ércbányában termel­lek ki cink- és ólomércet •.evés rézzel együtt. A jelen- sg ismert érc vagy on har­minc év alatt bányászható ki. artva a mostani ütemet. Van övője tehát ennek az üzem- : ;ek. érdemes nagyobb fi- yelmet szentelni munkájá- iak. A jelenlegi helyzetben ledig úgy tűnik: nagy szük- ége is van a bányának erre a így elemre. B;zor>vífani, gazdaságos termeléssel Flórián Gusztáv, n gyön- fvösoroszl ércbánya igazga­tója elkomorodott. amikor negkérdeztem: van-e elég munkás a fejtéseken? — A tavalyi év sikerének egnagyobb akadálya volt rogy állandóan hiányzott 50 —6Ó bányász. Az oroszi érc- nű tervezett létszáma 900 íö- ött van, s jelenleg is 850 em- jerrel dolgozunk. Sokan mén­ek el a recski beruházásra, de a legfőbb baj az utánoót- ás hiánya Kevés a jelentke­ző nehéz a munka, s úgv át iák az emberek, ezt a pénzt megkeresik másutt, •nég ha kevesebbet dolgoz­lak is. Hogyan hitessük el. logy hosszabb távon itt is negéri. hogy van jövője en­nek a munkahelynek? A választ persze maga az ga-’gató is tudia. Ha a ke­-psriek olvanok lennének ha •H’-v. támooátást él. ha kavaseiah rrű­rzsi-i problémával nagyobb teljesítményekkel tudnának dolgozni. Ha... — A legfőbb törekvésünk, hogy bizonyítsuk, gazdaságo­san tudunk termelni, nyere­séges üzeme vagyunk az Or- zágos Érc- és Ásványbányák Vállalatnak. Az elmúlt év­ben nem tudtuk teljesíteni a Tervünket; a pontos szám­adatok még nem ismertek de némi lemaradásra számí­tanunk kell. Ugyanakkor pél­dául az ércelőkészítő kapaci­tását jobban kihasználva egy új termék cinkhidroxid elő­állításával is foglalkozunk s ez igen nagy nyereségei, tő­kés valutát hoz a vállalat­nak összességében eredmé­nyes a tevékenységünk. s úgy érzem az itt levő ásványva­gyon indokolttá tenné, hogy a szénbányászathoz hasonló el­bírálásban részesül iünk. Bé­rezés és egyéb ellátás tekin­tetében egyaránt. Körlet a műszakot átszervezésével Nagyobb hatékonysággal dolgozni, növelni az eredmé­nyeket. jobban kihasználni a munkaerőt. Szokatlan, bátor Kísérlettel igyekeznek ezt most megvalósítani az érc­műben. Á hírom műszakos termelésről március elseién két műszakra térnek át. Tu- la’donkéooen a krónikus lét­számhiány erre késztet, uevanakkor az előzetes szá­mítások szerint 15—20 száza­lékkal növelhető a munka hatókonvsá'za és a vájárokat, a fejtésen dolgozókat kiszol­gáló létszám legalább 20 száraiévá ig p-vtertakarithatő. más munkaterületre irányít­ható. — Á « HTri-'íni­lista brigádokat megkérdez­tük hogyan vélekednek er­ről — tájékoztatott az igaz­gató. — Már korábban is hangzott el olyan igény, ne szervezzünk műszakot éjsza­kára, mert akkor jobban csökken a teljesítmény, több a kiesés. Ennyi emberrel két műszakban koncentráltabban dolgozhatunk, s bár keve­sebb lesz a munkaidőalap, mi a termelés növekedéséi várjuk ettől az átszervezés­től. — Egy kereseti forrás, az éjszakai pótlék megszűnik ... — Ez nem állt arányban az éjszakai többletterheléssel, s a nagyobb teljesítmények révén talán nem is lesz ez jelentős jövedelemcsökkentés. Kétségtelen viszont, jobb mű­szaki felkészültséggel. íolya- natos munka biztosításával tudunk csak eredményt elér­ni. Tavaly például nagy gon­dot okozott, hogy nem kap­tunk acélcsöveket. Víz és sűrített levegő kell a fejté­sekre, s minden évben kilo­métereket megyünk előre a vágatokkal. Nincs cső. állnak íz emberek, nincs teljesít­mény sem. Ez őket bosszant­ja a legjobban, hiszen ter­melni. keresni akarnak. A bri',c"íok többet Is vállaltak — A hűségjutalmak rende­zése milyen visszhangot pal­lóit ki a dolgozók között? — A jövedelmekben szé­pen jelentkezik, de a munká­sok körében például olyar. vélemény is kialaku’tt. ront­ja a munkafegyelmet, hoev több igazolatlan h'ánvzás esetén is megadják, a hőség­szövetkezetben a legjobban fizetett szakmák egyikének számít. Hogy szakma-e való­ban, az mar másik kérdés. A Két tehenész brigád közül az egyik kizárólag ipari munká­sokból verbuválódott A má­sikban már vannak eredet: -éesztagok is, és a 45 fős te henészeti telepi létszámból v&n két tehenész szakmun- „cás is. D O Ű O — A tehenészeti telep ve­zetőjének szabad kezet ad- -unk a „toborzásra” — mond­ja Molnár Pál, a termelőszö­vetkezet párttitkára. Ez azí jelentette, hogy a termelő- szövetkezet területén belül — ót község tartozik a téesz- rez — bárhonnan, bármelyik Ágazatból azt vihetett el a Telepre dolgozni, akit tudott A tehenészetben ugyanis ko­moly munkaerőgondjaink voltak. Oda munkást kapni, szerezni’ Hát az nem tarto­zik a leány-, de még a le­gényálmok'közé sem. A telep irányításával 1974. január el­sején bíztunk meg egy fia­talembert. Pál Elemért. Hogy, hogy csinálta, hogy nem. azt 6 ; óbban el tudja mondani. Tény az, hogy még Budapest­ből is jelentkezett hozzánk te­henésznek egy kikötőben dol­gozó munkás Furcsa neve van. Zrínyi Miklósnak hív­ják. jutalmai. Eddig két igazolat­lan nap után nem járt a hű­ségjutalom. most pedig azok­ra a hónapokra megkapja az illető, amikor nem volt hi­ányzása. — A munkaerő pótlása ér­dekében tudtak-e tenni vala­mit? — A brigádok kezdeménye­zése elismerésre méltó, több­letmunka vállalásával igye­keztek segíteni a gondokon. Kommunista műszakokat tartottunk tavaly március­ban és áprilisban, annak be­vételéből több mint 100 ezer forintot ajánlottak fel vájár­tanulók ösztöndíjára. Mi az ajánlatunkkal fölkerestük a környék iskoláit, azokat a falvakat, ahonnan járnak hozzánk a dolgozók. Ezer fo­rintot adunk havonta a hi­vatalos ösztöndíj mellett an­nak. aki hajlandó itt dol­gozni. Egyelőre sajnos nines jelentkező. Nekünk is lakást! kellene adnunk, vagy na- í gyobb támogatást biztosítani i a bányászok lakásépítéséhez. Ehhez viszont több vállala- ; iá hozzájárulásra lenne szükségünk. * I A Gyöngyősoroszi mellett! nyitott, két évtizede működő ] Xároly-aknán tavaly felújí- J tották, a biztosító szerkeze­teket. Nagy beruházással, fél i évig tartó munkával Nem tették volna ezt, ha nem len­ne érdemes áldozni itt a bá-! nyaüzemre. He viszont meléri, mis téren is rendez­ni kell az oroszi bánya dol­gát... Hekeli Saadui C .0'0 O Szőke haj, fiai a!, kemény céltudatos arc. Főiskolai vég­zettség, telepvezetői állás, Zsiguli személygépkocsi. Pál Slemér tulajdonságainak, il- etve tulajdonainak rövid Külsődleges összefoglalása hehetne szívhez szóló, vagy éppen vagány történeteket Kitalálni, hogyan csinál kar­úért egy fiatal, ma 26 éves agrárszakember, lehetne úey .mi, hogy egy kis propagandát Keltsen az állattenyésztésben dolgozói? mellett Pál Elemér izonban nem hajlandó ilyes­mire. Mikor azt kérdezem, hogyan sikerült elérni azt a szinte példátlan eredményt, hogy egy esztendő alatt négy­száz (!) liter tejjel emelkedett » telepen az egy tehénre ju­tó évi tejtermelés, csak eny- ryit mondott: munkával. Sok, nagyon sok munkával . — Amikor idejöttem, rend- zeres volt hogy a dolgozók néni, az ebédlőhelyiségben Kártyáztak. & tehenek meg talpig koszban álltak az is­tállóban, KártyaelégetésseJ Kezdődött a fegyelem meg­szervezése. A tehenészetben a legriasztóbb a munkaidő-be­osztás. Reggel négytől dolgoz­lak nyolcig, utána szabad idő és délután négytől megint lyolcig munka. A tehenészek között ez megmásíthatatlan, örökölt törvényként rögző- lött Megváltoztattuk. Ná- .unk két műszak van. Az egyik műszak dolgozik reggel légytől délig, utána jön a váltás. Tehát megvan a ren­des nyolcórás forgás. Ezzel egy időben eltöröltük a tehe­nészek és iakarmányosok kö­zötti különbséget, a nyolcórás munkaidőn belül, . mindenki mindenes. Ez nagyon jó ha­tással volt az emberekre. Ez­zel, na meg persze a jó fize­téssel sikerült ide hoznom, volt bányászokat, és az ipar egyéb területén dolgozó em­bereket. — Mindegy, hogy ki dolgo­zik a tehenészetben, egyfor­mán ért hozzá? — Nem, erről szó sincs. Ideális volna szakmunkások­kal dolgozni. Akik tudják, hogy az abrakot nem kilóra, hanem beltartalmi értékre, fehérje- én keményítőértékre cell kimérni. Az ideális az volna, ha minden tehenész szakmunkás volna. Erre be­látható időn belül semmilyen reális lehetőség nincs... — Tizenkét évig voltam s kohónál, ózdon dolgoztam. Pakeros voll am, így hívják a ■ akodókat Napcma négy-öt­száz mázsát mozgattam meg kokszból, ércből, amiből kel­lett. Nem ezt untam &L ha­nem a sok utazást. Gondol­ám. elég volt. Itt a tehené­szetben is megkeresek any- nyit. mint ott és nem kell ■ itazgatnom. — Fizikailag melyik a no xezebb? — Egyforma. Itt is min­dent kéz?el kell végezni Még a takarmányos kocsi' is kézzel kell húzni az áliá sok között. Az eredetileg ter­vezett gépi berendezés ugyan :.s nem fér el tíz etetőíolyosó- -a beépített oszlop miatt Praktikus mi? Az. Nem lehet rajta se­gíteni? — Ezen már nem. De sóit ninden van, amin még iehet íe. Például jó volna targon iával szállítani a takarmány: de hát a targonca méregdrá­ga. — Mit hiányolnak légin cább a tehenészek? — A szabadnapot Az ál latnak ugyanis vasárnap is szilveszterkor is, karácsony <cr is enni kell és inni kel ügy hónapban egyszer azér . mindenkire úgy jut a szabac tap, hogy az vasárnapi esik. De a legnehezebb talá a családnak. Az istállóbei tmmóniaszag ugyanis beivó' ük.a bőrbe. Ennek egy asz ,;zony se örül. Van ugyan kü ;ön zuhanyzónk, állandó hi deg-meleg vízzel, külön öl özőszekrényünk, ahol mun ta előtt és munka után ru tát cserélünk, de azért a sza­got nem lehet teljesen kifü ödni a forró víz alatt sem. DOOO Esik a hó. Nulla fok alatt van valamivel. Tóth Sándor nyakon kigombolva az öve rali. Mikor beszélgetni kez­dünk a viliét, mint va'am könnyű gerelyt belevágja & äSIökugacöst _________ o o o o Molnár István, a pétervé sári Gárdonyi Termelőszóvei Kezet elnöke; — Valahogy meg kell ol­dani az állattenyésztésben munkaerő-problémát. Hog; miképpen, azt nem tudom de gondolom; nagyon soka; tem tudják még rajtam ki /ül az országban. Kevés a; állattenyésztésben dolgoz- munkás kéz, utánpótlás meg ilig akad. Én tudom, hogy /agyon fontos a kohász, na­gyon fontos a bányász, ők .egalább már az ország sze mében voltak a munka hősei, de legalább olyan fontos a? .állattenyésztő szakmunkás mert húst a kohász is, meg ; oányász is, maga is meg ér s enni szeretne. Ez azonban nélkülük nem megy. Nekik s kellene valami erkölcs’ győzelem. DOOO Hajnali fél négy. Egy ponyvás Zsuk tehergépkocs végigjár öt községet. Vár­aszót. Erdőkövesöet. Ivádot Kisfüzest, Pétervásárát. A tehenészeti telepre indulók még az ágy melegét őrizve a ruha alatt, felszállnak a platóra. A szél besüvít s ponyva résein. Tegnapelőtt mínusz nyolc fok volt. Még sötét van, januárbar későn virrad. A kocsi végig robog a falu néptelen főutcá­ján. A tehenészek indulna; legkorábban munkába. A telepen nemsokára mi' gyűlik a tej, és a tasakol- gép egymás után zárja le e műanyag zacskókat, az em iítetí öt község várja a fris/- tajet A tsz-tej még Istenme nejéig és Szedarkénypusztál -S eljut. Jövőre pedig má Tarnalelesz és Bükkszék i; bekerül & tejszállító koca útvonalába. A tejet mindenki ismeri Egyre többen szeretik Ma gyarországon. A tej közked veit lett. A tejet sokat rek lámozták. A tehenészeket nem. Ró­luk soha nem szólt az ének. Szigethy András fjÉnwm .'9"& jftEüsár 29., esti mm-tói iiszen/ezés két mOszaha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents