Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

fl KSH a nö'( helyzetéről 5,7 áwe’ lovábh e nek a ni, n'it a férfiak - fi .mli szakma: a tanítás X£L, A KSH összefoglalva óz- readta a nők helyzetéről és annak változásairól szóié adatait. A számok is 'ükrö- zik, hogy hazánkban a fel­szabadulás óta eltelt három évtizedben a nők történél mileg kialakult hátrányom megkülönböztetése sok vo- na*kozásban megszűnt vagy legalábbis enyhült. Hazánk 10.ő m'llió lakosá­nak föbb m;nt fele. 51.5 szá- z~'éka nő. Ez az arány az e’múlt négy évtized alatt lényegesen nem változott. Eisi férfira 1062 n5 jut A nők aránya a 30 évesnél fiatalabbak között alacso­nyabb, az idősebbeknél ma­gasabb. mint a férFiaké. Ez abból is adódik hogy a nők hosszabb ideig élnek, m'nt a f"^'ak. A férfiak át­lagéletkora hazánkban 66,9, a nőké 72,6 év, vagyis egy fiú és egy lány születésekor a leány várhatóan 5,7 évvel tovább él, mint a' fiú. A nemzetközi statisztikák a többi országban is hasonló hnlvzetet mutatnak, a nők általában mindenütt öt-hat évvel túlélik a férfiakat. A legmagasabb életkort a své­dek érik el, itt a férfiak 72 a nők átlag 77,4 évig él­nek. Az országok többségében több a nő, mint a férfi, ami­ben nemcsak a nők hosz- szabb életkora, hanem sok helyen a férfiak háborús veszteségei is közrejátsza­nak. A Szovjetunióban és az NDK ban 1157 nő jut 1000 férfira. Néhány or­szágban viszont kevés a nő. A férfiak túlsóivá Indiában a legnagyobb, ahol csupán 929 nő jut 1000 férfira, de kisebbségben vannak a nők Kubában '956) és Ausztrá­liában (990) is. Hazánkban a 15 éves és idősebb nők 6t százaléka házas. 16 százaléka bakidon és me’dupfn o<svan->nnvi az ft-.ra-fy ^Z II* fShtf|l< SZÓmO 1975 eleién 695 000 volt. öt­ször ennyi, mint az özvegy férfiaké. A maevar családok mint­egy kétharmadában van gyermek A gyermektelen, valamint az egy-két gyer­mekes családok aránya 1949- től napjainkig emelkedett a három- és több gyermekes családoké csökkent. A csa­ládtervezés az utóbbi évek­ben általánosabbá vált. osztályoknál tapasztalható, a fiatalok iskolai végzettsége megközelítőleg egyforma. Hazánkban az aktív kere sők 44 százaléka, szám sze­rint 2 millió 235 ezer a nő A sze’lemi pályák közül a legnőiesebb a tanítói hiva­tás, ahol az oktató-pednqó gus gárdának 57 4 százaléka a gyengébb nemhez tartó zik. A gyógyszerészek köré ben is túlhaladta a 70 szá­zalékot a nők aránya. A fi­zikai szakmák közül a fo­nás-szövés 93.8, a szabás- varrás 89 6 százalékában nő: munka Sráz villamosgép- rádió- és tévészerelő közü' 38 tartozik a női nemhez. A nők szakkénzettséoének jelentős emelkedése ellené­re többségük ma is a szak kéozettséget nem igénylő fi­zikai munkakörökben, a szellemi munkakörök közül pedig főként irodai dolgo­zóként helyezkedik el. Az utóbbi években a nők köré­ben nőtt az érdeklődés né­hány szolgáltató szakma, to­vábbá a vegyipari és a nyomdaipari szakma iránt Tá'múzsiint Kunszentm.kióson A Kiskunsági Nemzeti Park kunszentmiklósi táj­egysége új létesítménnyel gyarapodott. A Nemzeti Park Baráti Köre társadal­mi munkával egy romos épület helyreállításával lét­rehozta a kiskunsági szikes ouszta élövi’ágíl és múltiát bemutató állandó kiállítást. Képünkön a szikes pusz- ‘át átszelő csatornák és a sekély vizű tavak élővilágát, valamint a halfogás szerszá­mait bemutató tárolók. (MTI fotó: Karáth Imre) 13 országbő 46 féle újság Népszsrű a szakszeiveie’.e': központi hírlapolvasó^a A 18 éves és idősebb nők közül tíis’er annyi az érettrégizett, mint 1930-ban volt és ti­zenháromszorosra emelkedett a felsőfokú képzettséggel rendelkező nők száma. A nők iskolázottsági színvona­la összességében azonban még most is alacsonyabb mint a férfiaké, de ahhoz közelebb került. A nagyobb különbség az idősebb kor­Mo^ócs1 vész — kitekben Méretarányos rajzok egy boton „A mohácsi vész” közelgő 450. évfordulója különös ak- tua.itást ad egy — a ma­ga nemében páratlan — néprajzi tárgynak, amelyet a pécsi Janus Pannonius- Múzeum néprajzi osztályán őriznek: az 1526-os csatát ábrázoló botról van szó. Al­kotója ismeretlen. A ke­ményfából faragott, eszter­gált bot szárán körbe-kör- be helyezkedik el a kompo­zíció, amely egy csatajele­netet ábrázol naiv felfogás­ban. Sáfrány Zsuzsa mu­zeológus elkészítette a 66 centiméter hosszúságú kép­sor méretarányos kiterített rajzát és akkor bontakozott ki teljes mozgalmasságában a jelenet. A képen mintegy százhúsz figura és tárgy lát­ható: gyalogos- és lovas ka­tonák, tüzérek, ágyúk, lo­vak, tevék, kutyák, szeke­rek. sátrak, házak. fák. A magyar és a török tábor térbeli elhelyezkedése szin­te mértani pontosságú, így az összecsapás jelenete a bot szárának közepére ke­rült. Mint egy folyam, úgy hullámzik, hömpölyög végig a finom vonalú rajz a bot szárán. A mester gondolat- világára utal a botra teke- rődző domború faragású kí­gyó is, amelynek feje egy feliratra mutat, Kisfaludy Károly ismert soraira: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője: Mohács.” A „mohácsi vészt” ábrá­zoló bot népművészeti érték­nek számít. Ritkaság ugyan­is, hogy egy néprajzi tár­gyon a megszokott betyár- jelenétek vagy virágmotívu­mok helyett egy konkrét történelmi eseményt örökít­senek meg. Ilyen vagy eh­hez hasonló technikájú nép­rajzi tárggyal nem talál­koztak Baranyában a szak­emberek, így nem is tudják azonosítani a fél évszázados bot alkotóját. 22.11: Va]id 1a"o? A magyar avanlyarde mű­vészet legkiemelkedőbb mes­teriről, Vajda Lajosról ké­szített filméi a televízió. Vajda Lajos a szentend rei festészet, a magyar szűr real'iu-i-v" nvik legnagyu1-’ Ulti. január 29., cakttiríök mindmáig nagy hatást su­gárzó egyénisége. Tragiku­san rövid művészi pályája, amelynek utolsó éveit még a munkaszolgálat és a tü­dővész is megrabolta, rend­kívüli ívelésű. Főiskolai ta­nulmányaiban az egyszerű és sommás formák uralkod­tak. Kassák hatására átme­netileg absztrakt kompozí­ciókat fest, Párizsból 1934- ben hazatérve — ahol mon­tázsain az emberi létezés világméretű drámájának adott hangot — a mindin­kább bizonytalan tör'éaelnr szituációban — a jelensé­gek ősképéig akart vissza­nyúlni, amelyet a népművé­szetben talált meg. Szent­endrén megfogalmazza konstruktív-szürreális ssma- tiká’át. A vallási kultusz és i paraszti élet ha-zná^a'i •gyaib^’ ékítette képei* ’’zait. kollázsé'*. Utolsó lűvei nagyméretű csórni- .olópanirra ve*ett szén- és usrajzok. az anyag és a szellem küzdelmének koor Az aktív keresők számi 1930 és 1975 között hazánk­ban 1.3 millióval nőtt, a nö­vekedés 93 százaléka a nők keresővé válásából adódott Jelenleg a 14—54 éves nők­nek csupán 16,4 százaléké ház*artásbeli és egyéb el­tartott, vagyis nem tanú1 vagy nem folytat keres' munkát, szemben az 1949 évi több mint 60 százalék­kal. A statisztika azt is meg­állapítja, hogy a nők átlagkeresete átlagosan körülbelül 30 szá­zalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Ebben szerepe van a férfiak és nők eltérő kép­zettségi szintjének, foglalko­zás szerinti összetételének szakmastruktúrájának, a munkakörülmények külön­bözőségének, továbbá annak, hogy a nők munkaideje, va­lamint átlagos szolgálati ideje rövidebb, mint a fér­fiaké. Mindezek mellett hoz­zájárul a kereseti különbsé­gekhez az is, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve még mindig nem érvényesül következetesen minden területen. (MTI) (Tudósítónktól) Délután három óra. A sa­rokban álló fogas még üres. A hangulatos kis helyiségben kellemes a meleg. Elsőként húsz év körüli fiú érkezik. Sokáig ácsorog a polcnál, majd néhány maga­zinnal a kezében helyet fog­lal. Pár perc múlva nyugdí­jas korú öregúr lép be, fel­akasztja a kabátját, orrára biggyeszti régimódi szemüve­gét. majd a Deltával, meg az Élet és Tudománnyal egy sa­rokba húzódik. Egyre sűrűb­ben nyílik az ajtó. Egy asz­talnál középiskolás diáklá­nyok divatlapot bújnak, odébb középkorú férfi kül­földi lapból jegyezget. ölé­ben hatalmas szótár. Megint mások a napi híreket, ese­ményeket fürkészik a hasábo­kon. A fogason már fürtök­ben lógnak a kabátok. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának egri hír­lapolvasójában mindenna­pos kép ez. A szoba falait két oldalt borító polcokra egy­szerre több mint 139 magyar és 13 országból érkező 46 kül­földi sajtótermék kerül, melynek sorában a közlö­nyök, tudományos, szakmai és ismeretterjesztő kiadvá­nyok irodalmi, kritikai, mű­vészeti folyóiratok éppúgy helyet követelnek, mint a ké­peslapok, nemzetközi maga­zinok vagy az országos és a megyei napilapok, egyéb saj­tókiadványok. Legszélesebb a divatlapok kollekciója ugyanis hét ország, 12 lapja illusztrálja hazánk, s a kül­föld női—férfi, továbbá gyermekdivat prognózisát. A leghosszabb, kereken 20 ezer kilométeres utat a Vietnam című, több nyelven megjele­nő lap teszi meg és különös véletlen, hogy a másik leg­távolabbról érkező Popular Mechanics ezermester folyó­iratot épp az ellenkező irány­ból, az Egyesült Államokból kapják. Az olvasók közül so­kan fordulnak lakberendezé­si tanácsokért, többek között a Lakáskultúra, a Kultúra im Heim, vagy az olasz Domus magazinhoz. Az évente itt megforduló hat-hétezer láto­gató között sok a gyerek is, akik lelkes, rendszeres ven­dégei a hírlapolvasónak, és a Kisdobost, a Dörmögőt, a Pajtást, a Képes nyelvmestert a hónap végére bizony rend­re salátává olvassák. A csak­nem 50 ezer forintos évi költ ségvetésnek jelentős hánya­dát kötik le a külföld sajtó termékei, melyből csak a IV tőkés lap több mint 30 ezer forintba kerül, de ennek el­lenére 1976-ban is további 16 újsággal bővítik a választé­kot. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának égisze alatt működő hírlapolvasó különben nehéz évet zárt 75- ben. A kálvária valójában már három évvel ezelőtt el­kezdődött, amikor az SZMT művelődési otthonát — ahol a hírlapolvasó is működött -j a Széchenyi utcai székházé-; ból az-épület életveszélyes ált lapota miatt kiköltöztették. Egyéves kényszerszünet után 1974-ben a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ajánlotta fel segítségét, így a múlt év februárjától már ol­vasókat is fogadhatott és fo­gad a mai napig is. Bár gond, probléma továbbra is akad bőven, de ezek megoldására csak akkor kerülhet sor, ha a hirlapolvasó végleges helyére költözött Cziráki Péter Gilbert Bácaud, a neves francia sanzonénekes és dal­szerző kanadai hangverseny- kőrútja során vadászaton vett részt. Erről a következő táviratot küldte egyik pári­zsi barátjának: „Medvevadászat közben gyönyörű dallam jutott eszembe. Stop. Sajnos, me­nekülés közben elfelejtettem. Stop”. * Lietta Tornabuoni olasz új­ságírónő nemrégiben elárulta a titkot, miért engedik át a férfiak rpind gyakrabban a nőknek a kormánykereket: — Az utcákon és az autó­sztrádákon olyan szédítő és idegesítő a forgalom, hogy emiatt az autóvezetés nem él­vezet, fianem állandó boqszan- kodás forrása Éppen ezért, ha férje átengedi önnek a kormánykereket, ne higgye, hogy kedveskedni akar, csu­pán sofőrre van szüksége!... ■ir Woody Ailei amerika* "ilmr-'-i'iezi így indokolta m-ig válását: — Hosszasan ta lácskoztam a feleségemmel arról, hogy e’ine-jii-k-e két hétre üdül­ni a Bermudákra, vagy pedig kiváljunk. Végül ii a válás mellett döntöttünk, mert az mégiscsak tovább tart két hétnél.,. •A­Maurice De.cobra francia író gyakran megragadta az alkalmat, hogy egy-két csípős megjegyzést tegyen a nőkre, íme kettő belőlük: „A kutyának bolhája van, a férfinak felesége”. „Ha a nő azt mondja, hogy új életet kezd, ez azt jelenti, hogy ugyanúgy fog élni, mint előtte, csak egy másik férfi­val”. ★ Fernandel, az ismert fran­cia komikus egy este rengete­get vesztett kártyában, s ami­kor egyik barátja sajnálkoz­va jegyezte rmg, hogy még sohasem lát*a ilyen balsze­rencsésnek, Fernandel Így le­gyintett: — Én vagyok az oka. Két ászt otthon f e1 z \*ettem ... ★ Az újságírók megkérdezték Eva Etna színésznőt, hogy sok vendég vett-e részt 33 Tzü’etés”apjának megünnep­léséi. A színésznő így vála­szolt: — Születésnapomat a leg­szűkebb családi körben ün­nepeltem. Ott volt harmadik férjem negyedik felesége, má­sodik házasságomból szárma­zó fiaim, első férjem a felesé­gével, harmadik házasságom­ból származó lányom, negye­dik férjem özvegye, fiával és néhány meghitt barátom ... ★ David Niven, a népszerű angol színész mondta: — Ha rossz hangulatban va­gyok, kényszerítem magamat arra, hogy hangosan neves­sek, pontosabban: röhögjek. Ilyenkor egy kicsit hülyének érzem magamat, de a rossz hangulatom biztosan elmú­lik ... * Charles Boyer francia filmszínész mpndta nemrégi­ben: — Szörnyű dolog ez az öre­gedés. A feleségem tizenöt évvel ezelőtt ünnepelte leg­utóbbi születésnapját!... ★ Alfred Hitcock neves ame­rikai filmrendező panaszko­dott társaságban, hogy az emberek beskatulyázták, mind'g c'-ak bűnügyi filmeket várnak tőle — Biztos vagyok benne — mondta keserűen —. hogy ha történetesen elvállalnám egy musical rendezését, a nézők elkívánnák, komi * prtam­donnát meggyilkolják ben­ne ... + Liza Minelli és Charles Az- navour együtt léptek fel a brit televízió show-műsorában. Londonban a forgatás idején azt rebesgették a rossznyel­vek, hogy szerelmi idill van kialakulóban a két világhírű művész között. Liza Minelli azonban erélyesen cáfolta az ilyen híreszteléseket: — Minden elismerésem Charlesnak, mint művésznek — jelentette ki a népszerű színésznő —, de mint férfi, egyszerűen elviselhetetlen. Úgy viselkedik, mint egy pri­madonna! ■ár Nagyon sok filmben lát­hatjuk, amint Lino Ventura népszerű olasz színész né­hány ökölcsapással ügyesen leteríti ellenfeleit. De vajon tudja-e a nagyközönség, hol tanult meg a robusztus Lino öklözni? A szőri tóban. M’előtt színész lett. kiváló ökölvívó volt. Mi több. 1950- ben f-M nehézsúlyban Európa- baj nők. ★ Jane Russel a háború előt­ti évek híres sztárja kijelen­tette: — Ha húszéves lennék, s telajánlanák, hogy egy Hím­ben meztelenül lépjek fel, egyszerűen lemo danák ’ilm- sz'”észí pályafutásomról. Egy ros5zmí!ú filmrende­ző m^iieiyerte: — Könnyű szem érmes-ek lenni ötven-hatvan éves kor- feM... Révész Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents