Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 21. szám
Országos pályázat Egerért A tizenhetedik lett az első Az egri városi tanács végrehajtó bizottsága és az Építésügyi és Városfejlesztési Min'sztérium a múlt évben országos Dálvázatot hirdetett Eger történelmi nevezetességű városközoont iának rekonstrukciójára. A pályázatról s eredményezői Zámbo- ri Ferenctől. a városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől kértünk információt. — Milyen feladatok: elvégzésére hirdettek pályázatot,? — Az volt a célja, hogy a szakemberek készítsék el Eger úgynevezett köz gazga- tási negyedének és a hozzá- kaocsolódó városrész rekonstrukciós terveit. Értendő ez alatt: a megyei és a városi tanács énületének rekonstrukciója a két éniilet közötti terület közterületté alakítása, a Büklc-fennsíki Nemzeti Park igazgatósági énületének — a Kossuth Lajos u. 24. számú telekre — egy 'első osztályú cukrászda, esznresszónak — a lebontásra kerülő Kossuth Lajos u 5. szám alatti énület helyére — és az IBUSZ egri kiren- de'tságének — a Bajcsv- Zs linszky u. 2. számú épületének telkére — a megtervezése. Továbbá, hogy milyen lakások énükének az ugyancsak lebontásra kerülő Jókai u. 2. és a 2'A számú énületek helyére és tegyenek javaslatot a tervezők a Dobó tér 3 szám alatti épület — a”’ennyiben SOr kerülne a cipőipari szövetkezet kiköltöztetésére — más célokra történő — turistaszálló, irodaház — hasznosítására. A feladatok között szerepelt továbbá a parkírozóhely bővítése és a Dobó tér még szebbé tétele is. A pályázat követelményei között szerepelt természetesen a varos anyagi lehetőségeinek, valamint a gazdaságosság mesz- szemenö figyelembevétele, s akár az első helyen is említhettük: a műemléki adottságokhoz való, harmonikus alkalmazkodás. — Hányán vettek reszt a pályázaton? — A vártnál is többen. Nyolcvanan jelentkeztek. s végeredményben harminc pályaművet készítettek. A tervek díjazására és megvásárlására 420 ezer forint állt rendelkezésre. A minisztérium, az Országos Műemléki Felügyelőség, az Építőipari Tudományos Egyesülés, a Magyar Urbanisztikai Társaság, valamint a megyei és a városi tanács szakembereiből álló zsűrinek az volt a véleménye: a pályázat hasznos volt, elérte célját. — Melyik pályázat nyerte el a nyolcvanezer forinttal járó első díjat? — A 17-es sorszámú pályaterv. Az alkot ^kollektíva éoítésmi: Zádori Attila és Kaszab Ákos budapesti lakosok. — Néhány szóban mulassa be a díjat nyert pályamunkát! — Az egyik fő értéke, hogy a városi és a megyei tanács épületeinek bővítését a legszükségesebb bontásokkal, illetve a leggyatrább állagú épületrészek szanálásával javasolják megoldani. A Jókai utca és a megyei tanács szárnyépülete közötti részen levő tömbbelsőt a városszerkezeti hagyományoknak is megfelelően tagolja a terv. Értékes gondolata a pályázatnak a megyei és a városi tanács két szárnyépülete közé iktatott oasszázssor is. amely a tömbbelsőt kapcsolja be a város életébe. A terv kiemelkedő értéke továbbá, hogy igen magas színvonalon oldotta meg a postaműszaki épület kapcsolását a tömbbelsőhöz. Igen jól beleillik környezetébe majd a Bükk- fennsíki Nemzeti v- Park irodaépülete is. összességében a terv igen sok okos gondolatot. javaslatot ad a tervezett rekonstrukciós munkálatok elvégzéséhez. — S mikor lesz valóság az elfogadott tervekből? — Mint ismeretes, az ötödik ötéves tervben is folytatódik az egri belvárosi rekonstrukció. nagyon reméljük. hogy gyorsabb ütemben, mint edd'g. Az említett központ kialakítása is része a rekonstrukciónak. S hogy mikor valósul meg? Pontos határidőt nem tudnék mondani. de az ötőTk és hatodik ötéves t''rv'klusban bizonyára meg' ^tolodik. megszépül a városnak ez a r^sze is. — koös — £püíi c 'V. ötéves tervben m m foi*ko?a I •• •• «oils»? oson ^ • A modern vonalú, méreteiben is tiszteletet parancsoló épülettömb ünnepélyes átadása 1972 nyarán történt meg, és ekkor kapta meg a fó’'kola rangot is a gyö- g’Tösi mezőgazdasági oktatási intézmény. A beruházás ös'.esec hetvenöt millióba került. Miért összkomfortos ez a főiskola? Mert 1 hallgatók mindé it egy helyen megtalálnak: előad "‘érmékét, laboratóriumokat, versenyméretű tornatermet, tanpincészetet, sportpályákat, ifjúsági klubot, kollégiumot, éttermet és sokszorosító üzemrészt, jól be-endezett könyvtárt, gépműhelyt, kísérleti telepet, a felnőtt hallgatók pedig az úgynevezett tanfolyamosok otthonát. A tantestület létszáma ötven, a hallgatóké a nappali tagozaton 300, a levelezőn 180 a tanfolyamokon 600— 800 a külföldiek részére tartott tanfolyamon 15—20. Hét tanszék és egy nyelvi 1(-k orárus végzi az okta. >. munkát, három laboratórium pedig a gyakorlatot támogatja. A főiskola a gazdaságok termelői tevékenységét is segíti szerződéses kapcsolat keretében, konkrét feladatok végrehajtásával. A kutatói munka a szőlészet és a borászat mellett kiterjed a hegyvidéki tsz-ek gazdálkodásának fejlesztésére is. Jelentős szerepet vállalnak a visontai külfejtés rekultivációs törekvéseinek elősegítésében. Lehetne még sorolni a témákat a géptani tanszék és a társadalomtudományi tanszék területéről is, ahogv a különböző publikációk száma, a nemzetközi tudományos tanácskozásokon 1976. január 25., vasárnap I való felszólalások száma is sok helyet venne igénybe. A tudományos tevékenység színvonalát az is jelzi, hogy hat doktori minősítést értek el tavaly, négyen készülnek kandidátusi fokozat elnyerésére. A főiskola tevékenysége az üzemmérnökök képzését szolgálja, érthető, ha alapos vizsgálatot folytatnak ani.uK megállaní'ására. hogyan illeszkedik be az üzemmérnök a termelés irányításába, milyen feladatot láthat el a legeredményesebben a gazdaságokban. A gyöngyösi kertészeti főiskola fontos szerepet játDübörögve zúdult le a hullámvasút, azután lihegve kapaszkodott felfelé, majd újra levetette magát a mélybe. A lányok, asszonyok köteles- ségszerűen sikongattak. A fiúk, a férfiak védelmet adó- an ölelték magukhoz partnerüket. Nemsokára befutottak a végállomásra, az utasok kiszállásra készülődtek Az egyik ülésen egy nő bújt a mellette ülő széles vállú, jóképű férfi mellére, és ■ még mindég reszketett. — Ne haragudjon, de ki szeretnék szállni — mondta a férfi és gyengéden eltolta magától a nőt. — Bocsánat, hogy ismeretlenül a nyakába csimpaszkodtam — mondta zavartan a nő —, de nagyon féltem odafönt. Igazán szégyellem magam. — Kérem, nem történt semmi — biccentett a férfi, és máris eltűnt a kavargó forgatagban. Néhány perc múlva már ott állt a büfé pultjánál, és virslit evett mustárral. — Inkább tormával, az az igazi — duruzsolta mögötte egy kedves női hang. Az útitársa volt a hullámvasúiról — Igazán ne értsen félre, de ha maga is egyedül van itt menjünk el együtt az elvarázsolt kastélyba. Nagyon rossz egyedül. Magányos vagyok, mint a legtöbb férjes asszony. szik nemcsak Gyöngyös, hanem a megye és a távolabbi országrészek mezőgazdaságának fejlődésében, általában a kulturális munkában is, jelentősen befolyásolva a közvetlen és a távolabbi környezet életfelfogását, világképét. A Kertészeti Egyetem Gyöngyösi Kertészeti és Agronómiái Karának tevékenysége, oktató- és nevelőmunkája fontos tényezője a mezőgazdasági szakember- képzésnek, olyan körülmények között, olyan modern keretekben, amelyek elősegítik ennek a célnak minél hatékonyabb elérését. — A kastélyban már voltam, de a dodzsemre szívesen meghívom — mosolygott a férfi. — Köszönöm. De csak kiki alapon. Ehhez ragaszkodom. Sajnos, elég rosszul sikerült a házasságom. A férjem mindig Bachot, Beethovent hallgatná, én viszont a körhintát imádom, ö unalmas, tizennyolcadik századi francia regényeket olvas, engem viszont sohasem érdekelt a könyv. Nekem az az igazi kikapcsolódás, ha ötször egymás után felülhetek az óriáskerékre. —* Az óriáskerék hozzám is közel áll — bólintott komolyan a férfi. — Akkor mehetünk, A nő úgy simult a férfihoz, mintha hosszú évek óta együtt járnának. Az idő repült, szinte észre sem vették, hogy már beesteledett. Gyönyörű perceket töltöttek a tobogánon, micsoda öröm volt hasra esni a guruló hordóban, igazi kikapcsolódás volt a „lökd meg "a kecskét” elnevezésű mutatványos játék. A nő zavartan hozzásimult a partneréhez és Deák Ferenc halálának századik évfordulódra ÉLETE , ÉS ÉLETMŰVE összefonódott a magyar polgári átalakulás korával. Harminc éves korában 1833 tavaszán jelent meg Po zsonyban, a rendi országgyűlésen, szűkebb pátriájának, Zála megyének követeként, s amikor néhány nap múlva először szólalt fel, a lendület mindenkit meglepett. Bal lábát székére helyezvén, kardját térdén keresztbe fektette, s oly hévvel, a soron lévő kérdés lényegéig hatolva szólott, hogy egycsapásra figyelmet keltett személye iránt. Néhány hét leforgása alatt az országgyűlés liberális ellenzéki csoportjának egyik elismert vezetője lett. Ezen a hosszú, 1832—36-os országgyűlésen elvbarátaival együtt ő is elsősorban a jobbágyrendszer lazításán munkálkodott. Az országgyűlés lezárulja után Zala megyei birtokára húzódott vissza, s tulajdonképpen neki köszönhető, hogv Zala megye nemesi közgyűlésének állásfoglalásai, határozatai adtak irányt az 1830-as 1340-es évek magyar reformmozgalmának. Ezekben az években Széchenyi elsősorban gazdasági vállalkozásokkal (Al-Duna, Lánchíd) foglalkozott, Wesselényit perbefogás után internálták, Kossuth börtönbe került, Kölcsey meghalt. Deák csaknem egy évtizedig, a liberális mozgalom mindenki által elismert legfőbb vezetője lett. Az ő neve alatt jelent meg az ellenzéki egységet helyreállító 1847-es Ellenzéki Nyilatkozat, s az 1847—43-as utolsó rendi országgyűlésről távol maradván, mindent megtett, hogy Kossuth országgyűlési vezető szerepét elfogadtassa. Deák is Magyar- ország teljes különállására törekedett á Habsburg-biro- dalmon belül. 1813-3AX a forradalmi kormány igazságügyminisz Nercként Deák feladata lett volna az egész jogrendszer polgári szellemű átalakítása és a legfontosabb, a jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtása. Az események azonban erre már nem adtuk időt. Deák, 1318 végén az országgyűlés küldötteként megpróbált tárgyalni a támadó Windischgríitzel, majd Pesten rekedvén hasztalan próbált eljutni a forradalmi kormányhoz Debrecenbe; birtokára távozott. Nem az ő nézetei változtak, maga a helyzet változott meg: békés kiegyenlítésre, tárgyalásra, alkura nem volt lehetőség — csak az önvédelmi harc és a behódolás között lehcteH válaszom. Deák nem a behő- dolást választotta, s miután kiváló politikai-taktikai képességeit ebben a helyzetben nem tudta hasznosítani, a visszahúzódás, a kényszerű tétlenség maradt csak számára. A passzivitást választotta 1849 után is. Birtokát eladva Pestre, az Angol Királynő szállodába költözött, s ott várta az események alakulását. Személyének fontossága még inkább megnőtt, hiszen a szabadságharc aktív részesei a csatatéren, a bitón pusztultak el, vagy — börtönbe, száműzetésbe kerültek. Ekkor vált a passzivitás, a nyugalom megtestesítőjévé, amiben nem annyira politikája, mint inkább testileg elhízással, lelkileg lehangolt- sággal járó hosszas betegsége játszott szerepet. Politikájának, a passzív rezisztenciának a lényege abban rejlett, hogy kellő hazai erőforrások híján meg kell várni, amíg a nemzetközi események lehetővé teszik a visszatérést a felrúgott, eltiport 1848-as alkotmányhoz. Az évek múlásával azonban úgy ítélt, hogy nem lesz már kedvező alkalom 1848 vívmányainak maradéktalan visszaszerzésére, s 1865 hús- vétján a Pesti Napló nevezetes „húsvéti cikkében” közzétette elgondolásait arról, hogy hogyan lehetne egy alkotmányos kompromisszumot találni. Indítványa nyomán indultak meg a kiegyezési tárgyalások. Deák arra törekedett, hogy az állam jogi biztosítékok maximumát építse a kiegyezési törvényekbe, s nem utolsósorban a kiegyezést siettető konzervatívok nyomására volt kénytelen engedni saját elképzeléseiből is. A „DEÄKI TETT” a kiegyezés tehát nem teljes egészében Deák műve, noha alapgondolata az övé, és a kiegyezést megkötő pártnak is nevét adta. A kiegyezésről, az osztrák és magyar uralkodó osztályok kompromisszumáról megkötése óta folyik a politikai, majd történelmivé váló vita. Ami Deák és a kiegyezés további viszonyát illeti, rá kell mutatnunk: Deák személyes tragédiája abban rejlett, hogy maga láthatta művének, a kiegyezési rendszernek rugalmatlanságát, be kellett látnia, hogy liberális elveit nem tudja maradéktalanul az életbe átültetni. Saját művét nem la- gadhatta meg, így a végső, rezignált visszavonulást választotta, indokául idős korát, egészségi állapotát jelölve meg. Valóban, légzési nehézségek miatt feküdni és járni nem tudott már, így élete utolsó éveit karosszékben töltötte. Mégis, ha kellett, erőt tudott venni magán. Utolsó nyilvános szereplése során, 1873-ban, mintegy politikai végrendeletéül jelölte meg az egyház és állam teljes szétválasztását, a magyar . törvényhozás liberális irányú továbbfejlesztését. HALÁLAKOR, száz esztendeje, mint az' aik i, az egyezkedés, a mérséklet politikusát dicsőítettek. Pedig az az államférfi volt, aki a végső célok szem előtt tartásával, az erőviszonyok reális számbavétele alapján részeredményekre. egyezségekre is kész volt akkor, ha azok valóban egy lépcsőfokot képeztek a távlatos célok megvalósításához. A nemzet boldogabb jövőjét kívánta politikai cselekvéseivel megalapozni. Az egyéni ambíciók hiánya, szerénysége, puritán személyisége, tapintata százados távlatból is méltán rokonszenvessé teszi Deáknak történetírásunk által még oly kevéssé elemzett s ezért az idők során szoborrá merevült alakját. Gergely András 20.10: Rivaidalén? Amerikai film Az 1952-ben készült Rivaldafény ben Charles Chaplin művészetének legmagasabb fokára crt. Már 1913-ban kijemtctte: „Hadat Lze* n:k Hollywoodnak”. Hogy új filmjét Európában bemutassa, 1902-ben végleg elhagyja az Egyesült Államokat, de egész útján a hivatalos harag dühkitörései kísérték. Caivcró, a ven komédiás, a Rivaldafény hőse, akit magányos öregségében is üldöznek, bizonyos mértékben a művész önarcképe A Rivaldafény 1913 és 15 között játszódik Londonban. TraÍ ikus cselekményének középpont- ában két ember áll, akik elszakadtak az élettől. Az egyik a megalázott, meggyötört aggastyán, átadja a „szent tüzet” egy fiatal táncosnőnek (Claire B’oom), vagyis odaad mindent, amit Ő maga már elveszített: tehetséget, szerelmet, dicsőséget. Calveró pár percig ismét átélheti régi dicsőségét, de utolsó merész mutatványa halá’át okozza. Végső nil- lanatr.lban még láthatja a táncosnőt,' aki más eszközökkel, mint ő, de ugyanazon az úton, a művészet és az emberség útján halad tovább. A TÉT halkan, elfogódottan így szólt: — Első, feledhetetlen szerelmem egy céllövőbajnok volt. Magában sok minden emlékeztet Emilre. Itt van előttünk a céllövölde. Látja azt a pléhbohócot? Tíz lökés közül, ha egyszer is eltalálja a sipkáját, még ma felmegyek magához. Elfogadja feltételeimet? — Elfogadom — válaszolt ünnepélyesen a férfi, és odaszólt a micisapkás üzletvezetőnek: — Tíz töltényt kérek. Hosszan, megfontoltan célzott a bohóc sipkájára, aztán eldördült a lövés. Néhány centivel fölé ment, a második lövés egy kicsit balra, a harmadik kissé jobbra, a negyedik méterekkel a cél fölött csapódott be. A nő gyengéden ngegsimo- gatta a férfi homlokát: — Remeg a keze. Ne legyen ideges! Nyugodtan összpontosítson. En bízom megában, hiszen tudja mi a tét. Fél szemét behunyva, vállához emelte a puskát a férfi és lőtt. A bádogbohóc gúnyosan vigyorgott. Hat... hét... nyolc... A nő diszkréten a céllö- völdés füléhez hajolt: — Nem lehetne valahogy azt az izét úgy intézni, hogy mindenképpen tál iljon? — Hölgyem, hová gondol? Ez egy becsületes, korrekt mutatványos üzlet — válaszolt sértődötten. A kilencedik lövés sem talált. Az utolsó esély. Vigyázzon, ne hamarkodja el! _ ké rlelte a nő. A férfi hosszú, mély lélegzetet vett. A keze most egy cseppet sem remegett. Vállához emelte a fegyvert. Célzott és lőtt A bádogbohóc sipkája theg sem rezzent. A tizedik lövés sem talált. — Sajnos, ez sem sikerült! — dünnyögte mérgesen a férfi. — Ügyetlen, tehetségtelen fráter! Ennyire sem volt képes ériem! Látni sem akarom többé! — kiáltotta a r.ő izzó haraggal és elrohant. A céllövöldés ámultán kérdezett: — Mester, én ismerem önt. On Európa céllövőbajnoka. Hogyan lehet az, hogy tíz lövés közül egyszer sem talált? A férfi cigarettára gyúitott és könnyedén elmosolyodott: — Naavon nehéz vru mellécéloznom, de ez a nő, sajnos, nem a zsánerem... Galambos Szilveszter
