Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
A lz SZKP XXV. kongresszusa Tudományos műszaki fejlesztés a Szovjetunióban Műszerfal a 126-oshoz A SZOVJETUNIÓ Kommunista Pártjának közelgő kongresszusán az ország gazdasági feladatainak, az új ötéves tervnek a megtárgyalásán belül különleges figyelmet szentelnek majd a tudományos-műszaki fejlődésnek. A Szovjetunióban ennek a szakterületnek a vezetői — így például Gvi- sianyi a Minisztertanács mellett működő tudományosműszaki kérdésekkel foglalkozó bizottság elnökhelyettese — ismételten rámutattak: a szocialista társadalmi rendszer különösen kedvező lehetőségeket biztosít a tudományos-műszaki fejlődésnek. A tervgazdálkodás feltételei módot nyújtanak arra, hogy a legfontosabb területekre koncentrálják a kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket. A szovjet kormány legfelsőbb tudományirányítási szerve az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság. Ez alakítja ki a tudomány és technika távlati fejlesztésének főbb irányait. Emellett javaslatokat terjeszt a Minisztertanács és a Tervhivatal elé a tudományos és műszaki vívmányok népgazdasági alkalmazására. A jelenlegi helyzetben ennek az utóbbi tevékenységnek különleges jelentősége van. 1968 őszén ugyanis párt- és kormányhatározat született a termelés és a tudományos-műszaki fejlesztési tevékenység kapcsolatának szorosabbá fűzésére. A cél a tudományos munka gazdasági hatékonyságának növelése volt, illetve az, hogy a korszerű technikát gyorsabban vezessék be az iparba. Más szóval: hogy a tudománytól a termelésig terjedő „átfutási időt” csökkentsék. EZ A HATÁROZAT számos rendkívüli fontosságú gyakorlati intézkedést tartalmazott. így például a tudományos intézetek felelősségét kiterjesztették és hálózatukat úgy szervezték át, hogy lehetővé váljék közvetlen kapcsolatuk a termelői egyesülésekhez. Fokozták a tudományos kutatómunka intenzitását a vállalatoknál. S nem utolsósorban: a tudományos és műszaki fejlesztési tevékenység területén új ösztönzési rendszert dolgoztak ki. Ennek lényege az, hogy az anyagi ösztönzést a tudományos-műszaki fejlesztés tényleges népgazdasági — tehát termelési — hatékonyságától tették függővé! Mindez még a szovjet gazdaságfejlődés történetében is páratlan fellendüléshez vezetett a tudományos-műszaki fejlesztésben. Az a tény, hogy a Szovjetunió gazdasági tevékenységében a tudományos és műszaki fejlesztés eddig nem látott jelentőségre tett szert — megmutatkozik a Szovjetunió nemzetközi tudományos-műszaki kapcsolataiban is. Ennek legfontosabb eleme természetesen a szocialista országok közötti több oldalú tudományos és műszaki együttműködés, amelyet a KGST komplex programja is hangsúlyoz. Ezek a kapcsolatok a most elfogadásra kerülő ötéves tervben, valamint az 1990-ig terjedő távlati tervben is megfelelő hangsúlyt kapnak. A KGST-TAGÄLLAMOK jelenleg is csaknem 300 tudományos-műszaki fejlesztési témán dolgoznak összehangoltan. Az 1980-ig terjedő időszakban körülbelül 900 kutatási témán működnek együtt a KGST tagállamai. Ennek a tudományos munkának a kereteit az a több mint 70 több oldalú egyezmény adja meg, amelyet a KGST-országok egymással aláírtak. Ezek az energia és energetika területétől a gépgyártásig és az élelmiszer- iparig a termelési ágazatok egész sorában irányozzák elő a közös tudományos-műszaki fejlesztési tevékenységet. A 70 egyezmény gyakorlati megvalósításában a KGST-országok több mint 1500 tudományos kutatóintézete vesz részt. Tevékenységüket 43 koordinációs központ és 12 erre a célra létrehozott nemzetközi szervezet irányítja. Éppen a Szovjetunióban folyó tudományos és műszaki kutatás és fejlesztés színvonalának gyors emelkedése miatt a legfejlettebb tőkés országok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a nemzetközi együttműködés iránt. Jelenleg a Szovjetuniót 14 fejlett tőkés országhoz (közöttük a technológiailag élen haladókhoz) fűzi kormányközi együttműködési megállapodás. Emellett a Szovjetunió tudományos és műszaki fejlesztési politikája nagy jelentőséget tulajdonít egyes vezető cégekkel és a tőkés országok tudományos intézményeivel lét rehozandó munkakapcsolatnak. Jelenleg 160 ilyen jegyzőkönyv vagy egyezmény van érvényben a Szovjetunió és a tőkés partnerek között. A PARTKONGRESSZUS küszöbén e tevékenységből azt a végkövetkeztetést lehet levonni, hogy a Szovjetunió és a KGST-országok kapcsolataiban a tudomány és technológia közvetlen termelőerővé vált. Ami a tőkés viszonyokat illeti, a Szovjetunió a műszaki -tudományos együttműködés területén is készen áll a kölcsönösen előnyös és egyenrangú kapcsolatok megteremtésére — ami a nemzetközi enyhülés komplex folyamatának jelentős alkotóeleme. (—i—e) A Ganz Műszerművek angyalföldi gyáregysége — a KGST gépkocsiprogram fának keretében — Polski Fiat 126 típusú gépkocsikhoz készít műszerfalakat. 1975-ben 23 ezer darabot gyártottak. (MTI fotó — Balaton József — KS) A beszámoló taggyűlésekről jelentjük A tejüzemnek és a szállítóknak - közös a feladata Viszonylag kis üzem és kis pártalapszervezet az egri „tejeseké”, ám — ahogyan kicsendült a taggyűlésen, a vezetőség beszámolóját ismertető Vilmek József titkár szavaiból is — a mindennapi munka igen fontos területe. Hiszen Eger és környéke, a „szűkebb hazánk” nagy részét, illetve még a szomszédos megye peremvidékét is magába foglaló körzet mintegy 250 ezer lakosának ellátásáról kell gondoskodniuk az ittenieknek. Amellett, hogy a- fővárosnak is szállítanak. A feladat — komoly felelősséget követel. S nos, néztr ■ Uj alapokon Heves megye sütőipara Beszélgetés Oiáh György igazgatóvá! Január 1-én egyesült a Mátravidéki és az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat. A jövőben a szellemi és az anyagi erők együttes fel- használására, a kenyér és a sütőipari termékek minőségének további javítására közös erővel törekszenek. Az átszervezés jelentőségéről és a várható feladatokról beszélgettünk Oláh György- gyel, az új nevén Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatójával. Rekonstrukció Egerben, Gyöngyösön és Bélapátfalván — Az egyesülés után a sütőipari vállalat a megye egyik legnagyobb élelmi- szeripari üzeme lett. Milyen elképzelésekkel kezdték az ötödik ötéves tervet? — Vállalatunk létszáma megközelíti a 900 főt. Az átszervezés után mindenkinek jutott, hely, senki nem maradt munka nélkül. Kétségtelen. átcsoportosításokra került sor. Gyöngyösön példáid egy üzemcsoport maradt, miután a központ Egerbe került. Árbevételi tervünk az idei esztendőben 230 millió forint lesz. amely több mint a korábbi két vállalat összárbevétele volt. Heves megyében 32 sütőüzemünk van és 41 szakboltot működtetünk. Legfontosabb célunk most az átszervezés után. hoev az évi 180 millió forint értékű kenyérgvártást szinten tartsuk. A korábbi 60 millió helvett pedig 65 millió péksüteményt gvártunk a megye zavartalan ellátására. — Milyen fejlesztések várhatóit? — 1980-ig 70 milliós költséggel három nagy rekonstrukciót valósítunk meg. A bélapátfalvi beruházáson máris sokan dolgoznak, tgy növekedett az élelmiszerek, közöttük a kenyér és péksütemények iránti igény. Ezért elsőként az elavult bélapátfalvi sütőüzemet újítjuk fel. Ezt követi majd Egerben a kenyérgyárban a péksüteménykészítő részleg üzembe helyezése, valamint a gyöngyösi kenyérgyár teljes re- konstrukciója. Terveink szerint 1978-ig szeretnénk ezeket mind megvalósítani. — Nem okoz-e majd fennakadást az ellátásban a gyöngyösi kenyérgyár felújítása? — Ez kétségtelen gond, különösen a Mátra idegen- forgalma szempontjából. Szeretnénk azonban megoldani az ellátást azzal, hogy Hatvanból. Tarnaméráról és a környező kis üzemekből szállítjuk naponta a friss kenyeret és péksüteményeket. Ez természetesen az eddigiektől nagyobb szervezettséget követe] vállalatunk dolgozóitól. Mindenesetre türelmet és megértést kérünk Gyöngyös város lakóitól és ígérjük, hogy két és fél év alatt befejezzük a kenyérgyári rekonstrukciót. Ez legalább húsz évre megoldja majd a zavartalan termelést. Törekvés a konténeres kenyérszállítósra — Várható-e javulás az egri kenyérgyárban? — A technológia tökéletesítésével tovább javítiuk a gyárban a termelés színvonalát. Egerben teljesen át- ASluck a busguuyas kenyér készítésére, melyet meg is kedveltek a fogyasztók. Fontos célkitűzésünk, hogy javítsuk a megyeszékhely péksütemény-ellátását is. Ahhoz, hogy a kenyér, a kifli és a zsömle minősége javuljon, fontos, hogy még jobb kapcsolatot alakítsunk ki a Heves megyei Gabona felvásárló és Feldolgozó Vállalattal. Kérjük, hogy biztosítson egyenletes, jó minőségű lisztet, mert csak így várható a kenyér és a sütőipari termékek minőségének folyamatos javulása. — Megyeszerte elavultak a péküzletek. Felújítják ezeket? — Erre törekszünk és már az idén megkezdjük a bolti rekonstrukciót. Új bútorokat kapnak az üzletek elsősorban Egerben. Tovább folytatjuk a műanyagrekeszes kenyérszállítást is. amely jobban védi a terméket és higiénikusabb is mint a régi. Ezenkívül keressük a lehetőségét a konténeres kenyérszállítás bevezetésére is. — Megszüntetik-e a kisüzemeket? — Sokat beszélnek erről most az átszervezés után. Egyelőre azonban nincs szó róla. 198(}-ig várható, hogy a jelenlegi 32 helyett 20-ra csökkentjük a megyében levő sütőüzemek számát. A kisüzemek nagy része ugyanis már elavult, és fenntartásuk hosszabb távon nem gazdaságos. Új termék: a habcsók, a kókusztekercs — A vállalat a pékáruk mellett édesipari termékeket is gyárt. Bővítik-e ezek körét? — Gyöngyösön már korábban megteremtettük az ostya, a babapiskóta, a sós téa- sütemény és a tortagyártást. Ez évente nyolcmillió forint árbevételt jelent a vállalatnak. 1980-ig húszmillióra kívánjuk növelni. Ezért új termékekkel bővítjük a meglevők körét. Megkezdjük a habcsók és a kókusztekercs gyártását is. Édesipari készítményeinket Egerben is szeretnénk meghonosítani azzal, hogy a gyöngyösihez hasonló cukrászipari mintaboltot létesítünk. Ebben saját termékeinket árusítjuk majd. — Hogyan törekszenek a kenyér és péksütemények szállítási idejének csökkentésére? — Nagyobb szervezettséggel. Jelenleg 60 tehergépkocsink van, melyeknek számát az idén öttel növeljük. Megvizsgáljuk, hogyan lehetne lerövidíteni az egyes útvonalakat a települések között Ehhez tartalékkocsikat állítunk üzembe, hogy d meghibásodott járműveket rögtön pótoljuk. így nem lesz fennakadás a szállításokkal. Ahhoz, hogy az eddigieknél jobb eredményeket érjünk el. jobban kell dolgoznunk. Ezt segítik elő a műszaki továbbképzések. a folvamatos szakmunkás-utánpótlás és a további gépesítés. Így évről évre csökkenthetjük a nehéz fizikai munkát. Meatusz Káról/ zük csak, mit jelent ez, miben mutatkozik a tejüzemben, a szállítóknál, a tejipar kommunistáinál, tavaly két új tagged gyarapodott alapszervezetnél? Ügy tűnik; nincs baj az igyekezettel. Az üzem ugyanis tavalyelőtt az előkelő második helyen végzett a Borsod megyei Tejipari Vállalat munkaversenyében, s — mint a pártvezetőség jelentéséből kitűnt — becsülettel dolgozott tavaly is. A IV. ötéves terv első esztendejének 76,9 milliójával szemben elérte a 164,6 millió forintos termelést, ami már az új üzem kezdő teljesítményét is több mint 40 millióval túlhaladta. „Tejre váltva”: 24 millió liter az a mennyiség, amit feldolgoztak az elmúlt évben, ami aztán valamennyi tejterméknél jelentős többlethez vezetett. Méghozzá úgy. hogy eközben takarékoskodni is sikerült: fóliából, műanyag pohárból, energiából, összesen 432 ezer forintot „spórolhattak”. S hogy mindezekről a párttaggyűlésen is szó esett — történhetett azért, mert az eredményeknek tevékeny részesei a legkülönfélébb posztokon, a legkülönbözőbb megbízások alapján dolgozó kommunisták. Azok, akiket a titkár személy szerint is emlegetett, értékelt a tavalyi munka összegezése során. Azok, akik közül az egyik például a fiatalokkal, a másik a női dolgozókkal törődik, vagy éppenséggel szocialista brigádot szervez, patronál. Egyéni példamutatással, illetve oktatóként a tanulásra, a szakmai, politikai ismeretek bővítésére buzdít. Azok, akik megértették vagy segítenek megértetni a tudás fontosságát, s odáig juttatták az üzemet, hogy ma már ilyenolyan formában — a kihelyezett marxista—leninista középiskolán, a debreceni intézet helyi szakmunkásképző tagozatán és másutt — a dolgozók egyharmada képezi magát. Akik gazdákat kerestek, s találtak az üzemben ötezer forint értékű könyvnek. hogy csak néhányukra utaljunk. Kétségtelenül jó dolog, hálás feladat ilyenekről beszélni — sokkal kevésbé az, hibákat is emlegetni. Nos, a beszámolóban mégis helyet, kapott természetesen a kritika is. Kifogásolta a titkár például, hogy néhányan még a taggyűlésekről is hiányoznak. s akik rendszeresen megjelennek ugyan, azok sem egyformán mutatnak érdeklődést a napirendre került témák iránt. Volt olyan, akitől a magatartása miatt meg kellett válni. Sajnos, nem tudtak hivatásuk magaslatára jutni a pártcsoportok, g e megállapítással egybehangzód: a városi pártbizottság minősítése is. Amely egyébként — többi között — hibaként említette azt is, hogy a pártvezetőség tagjai sem egyformán „húznak”, nem osztoznak eléggé a titkár, az alapszervezet feladatain. S a beszámolót, az értékelést követő vitában elhangzottak egyebek is. Többen elmondták — utóbb a taggyűlés külön levélben is tájékoztatta erről a városi párt- bizottságot —, hogy sok baj van a szállításokkal. A testvérvállalat itt állomásozó és a mindennapi munkában foglalkoztatott gépkocsijainak rossz műszaki állapota, a kellő létszámú szerelőgárda, illetve az ennek tevékenységéhez szükséges körülmények hiánya miatt kerül-fordul, fuvarkiesést okoz, kisebb-na- gyobb zökkenőket a begyűjtésben, a feldolgozásban és az értékesítésben. A szállítóknál dolgozó négy párttag ugyan szinte minden tőle telhetőt megtesz, ám legjobb akára-y tűk, igyekezetük is kevésnek bizonyul. E hibák — megengedhétet- lenek. Egyetértett ebben a taggyűlés valamennyi résztvevője. S látszott rajtuk, hogy nem törődnek bele a helyzetbe, javítani akarnak és fognak si munkájukon. Méghozzá közösen. Mert a feladatuk is közös. , (—ni) UU. jaouár 2L, szombat k
