Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
Esedménvek és tervek a* Egervőlgyéfee* Egyesülés után - egyesült erővel Onnepl rmirikásdrgy ülések A megye legjobb egysége: az egri járásé SZÖVETKEZETÜNK vezetősége ismeri, hogy az ötödik ötéves tervben a mező- gazdasági termelés 16—18 százalékos növekedésével számol a kormány, valamint ismeri az 1976. január 1-től bevezetésre került — a termelőszövetkezetünk gazdálkodását is érintő — árintézkedéseket. Ezek tudatában, ha eredményeinket tartani akarjuk, hatékonyabban kell gazdálkodni az élő és holt munkával. Minden költségmegtakarító, ésszerű lehetőséget figyelembe kell venni a gazdálkodásban. Népgazdaságunk helyzetéből kiindulva reális, megalapozott célt tűztünk szövetkezetünk elé, amelynek megvalósítására elsősorban saját pénzeszközeinket használjuk fel. Intézkedéseket tettünk az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatából adódó üzem- és munkaszervezési feladatok javítására. Vezetőségünk külön megtárgyalta a munkaszervezés helyzetét és gondjait. A következő időszakban felmérjük munkaerő-helyzetünket és főleg az alkalmazotti létszám helyzetét. Ha indokolt, azt át is csoportosítjuk. A felelősség elmélyítésére az egyes munkaköröket ezentúl meghatározzuk. A fegyelem érdekében pedig olyan bérezési rendszert dolgozunk ki. amely a minőségi munkát, a termelést segíti elő. A negyedik ötéves tervidőszakban történt közös gazdaságunk' egyesülése, és a beállt változások nem teszik lehetővé az ötéves időszak értékelését, így most csak az egyesülés óta eltelt másfél éves időszakkal és a gazdasági eredményekkel foglalkozunk. valamint az ötödik ötéves terv termelőszövetkezetünkre háruló feladataival. 1974: április 1-én az andornaktályai, makiári és nagytályai termelőszövetkezetek egyesülésével a kívánt nagyságú üzemmé alakultunk, 4765 hektár területtel. Ezzel megteremtettük az intenzív fejlődés természeti és közgazdasági, feltételeit. AZ ELMŰLT IDŐ ALATT ugrásszerű fejlődés következett be a termelés korszerűsödésében. Ehhez megfelelő szakemberekkel rendelkezünk: gazdaságunkban 31 egyetemet és főiskolát végzett szakember dolgozik. A szövetkezeti tagság és az alkalmazottak fegyelmezett csoporttá kovácsolódtak, és mindent megtesznek, hogy munkájukkal a párt gazdaságpolitikájának végrehajtását előbbre vigyék. Vizsgáljuk nieg, hogy _ a népgazdasági programokért mit tettünk termelőszövetkezetünkben. A növénytermesztésben viszonylag rövid idő alatt nagyot léptünk előre. Korábban a szövetkezetben 15 növényfajtát termeltünk, ma már csak öt növényféleség termelésével foglalkozunk. 1480 hektáron rövid egy év alatt bevezettük az iparszerű • kukoricatermelést, két gépegységgel. A termésátlag a zárt rendszerben ugrásszerű en megnőtt. A korábbi öt év 23 mázsa/helctár átlaga he lyett 1975-ben 60 mázsa a hek- tárankénti átlag. Ezer hektáron előkészítettük az 1976 évi Zárt rendszerű őszibúzatermelést is. Kétszáz hektáron felkészültünk és mindent megtettünk az iparszerű burgonya- termelésre. 54 vagon vetőgumót tároltunk, ezzel is biztosítjuk megyénk lakosságának folyamatos ellátását. Négyszáz hektáron termelünk lent, amely mint ipari növény, mezőgazdasági terményeink közül az első helyet foglalja el. Hazai ellátásunk szempontjából is fontos, «mellett keresett exportcikk is. Kétszáz hektár a tavaszi árpánk, melyet a söriparnak értékesítünk. 1976 őszétől a szántóterület 85 százalékán nagy hatékonyságú, zárt rendszerű növénytermelést valósítunk meg. Gazdálkodásunk további fejlesztését a szakosodás gyors érvényesülése biztosítja. A technika és a technológia dinamikus fejlődéséhez összefüggő nagy területre van szükség, melyben optimálisan kihasználjuk a nagyüzem előnyeit. A SZÖLÖTERMELES TOVÁBBRA is kiemelt helyet kap gazdálkodásunkban, hiszen 405 hektáron folytatjuk ezt. A szőlőkultúra adottsága miatt a korszerűsítés lassúbb ütemű. 1975-ben 47 hektár szőlőt telepítettünk, amely nagy hozamok elérésére, gépi betakarításra alkalmas. 56 hektár keskeny sor- távolságú, alacsony művelésű ültetvény korszerűsítését is elvégeztük, a meglevő 300 hektár szőlő korszerűsítését pedig folyamatosan végezzük, amely a tápanyag-utánpótlástól a kémiai talajjavításon át a légi növényvédelemig, illetve a gépi szüret bevezetéséig tart. Célunk továbbra is az, hogy megközelítőleg iparszerű termelési rendszerben is végezzük a szőlőművelést addig is, amíg az egri borvidéken ez tökéletesen meg nem valósul. Az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésére hozott kormányhatározatok megvalósítására megtettük az első intézkedéseket. Az elmúlt időszak alatt azonban csak kevésbé intenzív fejlő désröl tudunk beszélni. Gondjaink, hogy az épületek elavultak, új technológiai eljárások bevezetésére alkalmatlanok, a meglevő egyedek tejtermelése ~ igen alacsony, és a takarmányozás sem megfelelő. Nincs elegendő takarmánybetakarító gépünk, emiatt a termés bel- tartalmi értéke gvénge. Nincs állattenyésztési szakmunkásutánpótlásunk sem, az ott dolgozók életkora magas, szakmai felkészültségük nem megfelelő. Baj van az állategészségügyi fegyelemmel is. Ennek ellenére az a törekvésünk, hogy az intenzív tej- hozamú szarvasmarha-tartás feltételeit megteremtsük. Mit tettünk eddig a fejlesztés érdekében? NEGYVENNYOLC HEKTÁRON végeztünk gyepfelújítást. Nyári szállást építettünk és csaknem egymillió forintért fejlesztettük a technológiát. Befejeződött a tbc-mentesítés és jó irányban halad a brucella-mente- sítés is. Az állategészségügyi körülmények javulásával megteremtődött a létszámfejlesztés lehetősége, amit már meg is kezdtünk. Az ötödik ötéves terv végére teljes biztonsággal megoldjuk 400 szarvasmarha tartását. Ennek a programnak megvalósítása a tervidőszakban mintegy 16 millió forintos beruházást és nyolcmillió forint forgóalap feltöltését igényli. A termelőszövetkezetben fokozott figyelmet fordítunk a termőtalaj jobb kihasználására. Felszámoltuk a nélkülözhető mezei utakat és növeltük a táblák nagyságát. Elkészült az egyesült szövetkezet teljes területére a meliorációs és vízrendezési terv, melynek kiviteli költsége 1976-ban 3,5 millió forint. A meliorációs és telkesítés! munkát folyamatosan, évi egy-két millió forintos költséggel folytatjuk. Az állóeszközök értéke az egyesülés óta eltelt mintegy két év alatt 130 8 millió forintról 150,7 millió forintra növekedett, amety 13 százalékos emelkedésnek felel meg. összefoglalva az alábbiakat tartjuk indokoltnak kiemelni a népgazdasági programok végrehajtása érdekében. A népgazdasági igényeknek. az üzem adottságainak megfelelően elkészítjük az ötödik ötéves tervre vonatkozó fejlesztési tervet. A szarvasmarha-tartás elsőrendű fontosságú! Biztosítjuk, hogy az 1980-ra előírt állományfejlesztési tervet végrehajtsuk. A szőlőtermelésben tovább fokozzuk az ültetvények termőképességét. Biztosítjuk a hektárankénti 100—120 mázsás hozamot, és előkészületeket teszünk a gépi szüret bevezetésére is, az ültetvények egy részét pedig felújítjuk. Szántóföldi növénytermesztésben a zárt technológia alkalmazásán túl kihasználjuk az öntözés termelésnövelő hatását. 1980-ig három-négyszáz hektáron biztosítjuk az öntözést. Továbbra is támogatjuk a háztáji gazdálkodást, új szőlők telepítésével, fólia alatti zöldségtermeléssel és állattartással. A MEGKEZDETT ÜTEMBEN folytatjuk a telkesítési, vízrendezési és meliorációs munkát, a kémiai talajjavítást pedig gyorsabb ütemben végezzük. A jelenleg használaton kívüli földterületeket fokozatosan művelésbe vesz- • szűk, és nagy gondot fordí- I tunk a racionális földhaszná- 1 lat megvalósítására. Az el- j múlt években szerzett tapasztalatok azt mutatják, j hogy szövetkezetünkben ■ adottak a feltételek az elkö- , vetkező évek reális célki tű- • zéseinek megvalósításához. Az elért eredmények mögött emberek állnak. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. párt- kongresszus tiszteletére nagyarányú szocialista munkaver- seny-mozgalom bontakozott ki, amelyhez csatlakozott szövetkezetünk tagsága és alkalmazottai. A rűunkaver- seny továbbszélesítésével biztosítjuk az ötödik ötéves terv első esztendejében és ezt követően is pártunk gazdaság- politikájának megvalósítását. Becsületes munkánkkal kívánjuk továbbra is támogatni az idei népgazdasági terv teljesítését. Czifra Miklós a termelőszövetkezet elnöke Virág Károly üdvözli a megye legjobb munkásőregységét Verpeléten a Fegyveres Erők Klubjában rendezték meg az egri járási munkás- ‘őregység ünnepélyes évzáró és egyben új kiképzési évet nyitó egységgyűlését. A díszelnökségben helyet foglalt többek között Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára. Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára, Gáti József, a Munkásőrség Országos Parancsnokának helyettese, Ár- mért Aurél, a munkásőrség megyei parancsnoka, Kovács Bertalan, az egri járási hivatal vezetője, valamint a társ fegyveres szervek és a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok képviselői. Sólyom Ernőnek, az egri járási pártbizottság titkárának elnöki megnyitója után Klavasch József egységparancsnok értékelte az egri járás munkásőreinek 1975- ben végzett munkáját. A parancsnok bevezetőjében megállapította, hogy egysége eseményekben gazdag és sikeres évet tudhat maga mögött Az 1975-ös esztendő nagyban hozzájárult harc- készültségük további növeléséhez, a zászlóalj politikai, erkölcsi egységének erősítéséhez. Az egység sikeresen hajtotta végre többek között az új bázisra történő átköltözést, a munka feltételeinek kialakítását, az új egységtörzs szervezését, a törzs közvetlen alegységeinek megszervezését és az új beosztásba került munkásőrök kiképzését. Sikeres volt az új bázis építésének befejezése, berendezése, a váratlanul rájuk tört belvíz elhárítása és egy újabb belvízveszély lehetőségének megakadályozása. Ugyancsak sikeres volt a Mátra 75’ fedőnevű gyakorlatok meg-' szervezése és végrehajtása is, amiért országos parancsnoki, illetve országos parancsnokhelyettesi dicséretben is részesültek. — A törzsmunkába sokat segített és ezért külön is köszönetét mondott Jerszi Gábor, Czank Péter, • Págyor Mihály, Győrvári Róbert, Paskó Sándor és Kovács László elvtársaknak —mondotta a parancsnok, majd kiemelte, hogy az egység munkáját előnyösen befolyásolta a párt XI. kongresszusa hatására kialakult kedvezőbb közhangulat és politikai aktivitás, valamint a pártszervezetek folyamatos segítségnyújtása. A beszámoló után Armán Aurél, megyei munkásőr- parancsnok átadta a szocialista versenyben elért első helyezésükért járó vándorserleget, mert mint mondotta is, a múlt év eredményei alapján az egri járás munkásőrei vívták ki a megve legjobb munkásőregysége címet. Ezt követően Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokhelyettese kitüntetéseket nyújtott át. Kiváló parancsnoki kitüntetést kapott Klavasch József egységparancsnok és két helyettese. A járási pártbizottság nevében Habéra László első titkár szólt a jelenlevőkhöz, méltatta a sikereket, mentette fel a leszerelő, illetve tartalékba vonuló munkásőröket, majd a megyei pártbizottság üdvözletét Virág Károly, a pártbizottság titkára tolmácsolta, aztán 90 munkásőrt részesítettek különböző kitüntetésekben és elismerésekben. Az ünnepélyes egységgyűlés az új munkásőrök eskütételével — 43-an tettek ezen a napon fogadalmat — ért véget. ífazekas) A legjobb ellátó szakalegység a iüzesabonyi (Tudósítónktól.) A füzesabonyi járási Há- mán Kató munkásőrszázad vasárnap délelőtt a füzesabonyi járási-nagyközségi művelődési központban tartotta ünnepélyes egységgyűlését, amelyen részt vett dr. Sípos István, a megyei párt- bizottság titkára, Veres István, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára, Armán Aurél, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Bocsi József, a füzesabonyi járási hivatal elnöke, valamint a társ fegyveres erők képviselői. Joó Istvánnak, a járási pártbizottság osztályvezetőjének elnöki megnyitója után Cseh József egységparancsnok értékelte a végzett munkát. Elmondotta, hogy a kiképzési feladatok teljesítése és a szolgálat példás ellátása mellett erősödött a politikai nevelő tevékenység. Egészségesen fejlődött a vezetői . irányító munka módszereiben és tartalmában egyaránt. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a munkásőri pártmegbízatáson túl az állomány 3800 munkaóra társadalmi munkát vállalt, melyet maximálisan teljesített ... Befejezésül az ünnepi egységgyűlésen kiállított, a már korábban véglegesen elnyert megyei parancsnoki vándorserlegre Épült a !V, ötéves tervben Síküveggyár Orosházán Ez év októberében avatták fel az orosházi síküveggyárat, amelynek építése másfél milliárd forintba került. Az üvegipar tizenkettedik gyára, a salgótarjáni síküveggyár testvérpárja. A két gyár tervezett évi termelése 10— 10 millió négyzetméter táblaüveg. Az idősebb testvér gyártja a vékony, az orosházi 4—12 mm vastag építészeti, jármű- és bútorüveget. Együttes termelésük 4—5 millió négyzetméterrel meghaladja majd a hazai szükségletet s értékben együttesen eléri a másik tíz üveggyárét. Az egykoron „legnagyobb magyar falu”, Orosháza gyors fejlődését jelzi, hogy a síküveggyár segédmunkáshi- árnnyal MLzködik. A létszámhiány e korszerű létesítményben is fokozott gépesítést igényel. Mindez arra figyelmeztet, hogy az ötödik ötéves tervben már új üzemeket vidéken is többnyire csak úgy szabad építeni, ha az elavult munkahelyek megszüntetésével, illetve korszerűsítésével megteremtik a munkaerő-feltételeket. Minden beruházás a ma áldozata, lemondása, takarékbetétje a holnap megalapozásáért. Az orosházi síküveggyár 1971 januárjában már épült, 1974 januárjában gyújtották be a kemencét. fGázfogyasz'ása négyszerese a városénak.) És termelése 1976 közeoén éri el a tervezett évi 10 millió négyzetméter» kapacitási, Vagyis 8*^6 jó fél esztendő szükséges ahhoz, hogy Orosházán a tervek szerint teljes erővel tör- leszthessék a másfél milliárdos befektetést. S a másfél milliárd szerény, pontosan 360-ad része annak a hatalmas összegnek (570 milliárd forintnak), amit a magyar népgazdaság a szocialista álló alapok bővítésére költött 1971—75-ben. Ezek a befektetések immár valamennyiünket gyarapítanak: a növekvő feladatok és igények ellenére javítják az üzemek, az építkezések, a lakosság ellátását, gyarapítják az ország termelő erejét, infrastruktúráját, segítik, megalapozzák az ötödik ötéves terv célratörő törekvéseinek elérését. mutatva elmondta a parancsnok, hogy: „Ez a serleg kötelez bennünket a jobb, eredményesebb munkára. Dolgozzunk úgy, hogy az új serleget is közelebbről is megismerhessük.” Veres István, a járási pártbizottság első titkára mentette fel a leszerelő munkásőröket munkáson pártmegbízatásuk alól, s megköszönte becsületei helytállásukat. Az egységgyűlésen sor került a szocialista versenymozgalom értékelésére és a kitüntetések átadására is. „A területi parancsnokság legjobb ellátó szakalegysége” címet kapta a füzesabonyi önálló század ellátó részlege. „Kiváló munkásőr jelvény” kitüntetésben részesült Mlinkó Frigyes, Szabó Gyula, Török József, Tóth Ignác és Zolnai Lajos, míg Krisztián Pál és Perger László „Kiváló parancsnok” kitüntetést vette át. A munkásőrség országos parancsnoka „Szolgálati Érdemérmet” adományozott 15 évi becsületes helytállása elismeréseként Forgó Andrásnak, dr. Pápai Sándornak, Sz. Kovács Jánosnak, Lázár Miklósnak és Csala Sándornak. Tízévi szolgálatért 13- an lettek kitüntetve. A leszerelő és tartalékállományba vonulók közül 13-aa kapták meg a Munkásőr emlékérmet és emléklapot Felszólalt az egységgyűlésen dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára, aki elmondotta, hogy a füzesabonyi járási egység 1975- ben sikeresen tett eleget a vele szemben támasztott követelményeknek. Majd 3 XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról szólt. Szigetvár^ Józsefi /
