Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

«ME aw ÜTÄW l£®WSffiSS'ü ISALasar? — LEGTÖBB GKSITO Aa ntASUO — A is®. jyuyVEZSTÉS BOSS3ÜJIX. — BIZTONSÁGBAN £ GXB&MB&KK í^y közlekedtünk 1975-ben Ilii: bizosytalanság list! «pi elivígrfzatosság Jelelnek a tiszai hajók <a Tanyahajók, uszályok, ® ízfímssok, es&nakházak, hajóállomások pihennek e sssgedS iéU kikötőben. Az alacsony vízállás miatt eléggé szűkös a hely a kikötőben, ahol a ki­tavaszodást várják. (MTI fotó — Tóth Béla telv.) Épült a IV. ötéves tervbee Obszervci!órium Mátrában Slind nagyobb a zsúfolt­ság utainkon. Csupán m&- gyénk több tízezres gépjár­műállománya tavaly 7,2 szá- aalékka! gyarapodott és négyezer új vezetői enge­délyt- adtak ki. Ennek el­lenére úgy tűnik, nemhiá­ba fáradoztak a szakembe­rek a közlekedés biztonsá­gának növeléséért; Heves megye ú’.jain, sok év után először, kedvező volt a helyzet 1975-ben. Bognár Sándor rendőr alezredes, a megyei közlekedésrendészeti eeztály vezetője joggal örül annak, hogy 3,1 százalékkal kevesebb a közlekedési bal­eset — Mű jelemi ez számoké Hm Az előző évi 703-vel szemben @3ö sérűléses bal­eset történt útjainkon. Az abszolút számok csökkenése kedvezőbb változásra utal, ha megemlítem, hogy a bal­esetek súlyosságéban van Csökkenés. Megyénk útjain 25 százalékkal volt keve­sebb tavaly a halálos bal­esetek száma és hasonló a helyzet a súlyos sérüléssel végződött baleseteknél is. — A kedvező statisztikád •jaák van egy szépséghibája. — Nagyon nyugtalanít bennünket, hogy az ittas gépjárművezetők aránya nö­vekedett. Nana kevesebb, mint 141 balesetnél irtás volt a vezető. Olyan sérülés nélküli baleseteknél, ahol igényelték a rendőri intéz­kedést, ugyancsak több vök az ittasság. 1979-ben a bal­esetet okozókká! együtt 287 Ittas járművezető ellen foly­tattak le büntető eljárást és acaeken a súlyosabb esete­ken túl is Sfió járművezetőt szabálysértési úton kellett it­tasság miatt felelősségre von­ni. Éz a 'magas szám már a közlekedés biztonságát ve­szélyeztette. Az intenzívebb rendőri kiszűrés következ­ménye: 518 vezetői enge­délyt vontunk be, csupán it­tasság miatt 345-öt. . — Mik voltak a baleseti bkok? — ISSsŐ helyen van mos; & a gyorshajtás, amelynek leggyakoribb formája a se­besség helytelen megválaszt Zása. Ezután következnek, de már csökkenő számban a szabálytalan előzés, az el­sőbbségi jog meg nem adá­sa; a követési távolság hely­telen megválasztása. Növe­kedett a szabálytalan ka­nyarodás, a szabálytalan, bal oldali közlekedés. Szám­ban nem jelentős, de növe­kedett a műszaki hibás bal­esetek száma. A gyalogosok hibájából tavaly 10 száza­lékkal kevesebb volt a 'bdt- esei a korábbi évnél. Ör­vendetes, hogy főútvonalain­kon csökkentek a balesetek. Növekedett a baleseteknél a szemben haladó járművek összeütközése. — Kik okozták a legtöbb bajt? — Motorosok 16, autósok 7, tehergépkocsi-vezetők 7,3 százalékkal okoztak1 keve­sebb balesetet Sajnálatos viszont, hogy az előző év] 7-tel szemben 17 autóbusz- vezető okozott balesetet. Na­gyon sok a baj a segédmo­torosokkal, itt a legnagyobb a, növekedés és különösen el­szaporodott a vezetői enge­dély nélküliek gondatlansá­ga. A kerékpárosok is nem kevesebb mint ©8 balesetet ©kozák. Beigazolódott, hogy a sokéves rutin nem elég a biztonságé« vezetéshez, a ko­rábbinál sokkal több bal­esetet okoztak a hivatásos gépjárművezetők, míg a ma­gán-személygépkocsik veze­tőivel tavaly kevesebb volt & baj. Különösen örülünk annak, hogy az óvodai és is­kolai KRESZ-okta'ás hatása érződik a gyerekek bizton­ságos közlekedésében, keve­sebb gyermekbaleset volt a megyében, mint korábban. Területileg Hatvan és kör­nyéke áll a legrosszabbul, 48 százalékkal volt itt több a baleset, az egri. járás terü­letén pedig 2,9 százalékkal, mint egy évvel előtte. Gyön­gyösön, a hevesi és a füzes­abonyi járásban csökkent a balesetek száma. A jelen é~ sekből kitűnt az is, hogy a hét utolsó három napja a veszélyesebb, azok közül is a szombati- napokon történt a legtöbb baleset... —> Milyen volt megyénk­ben ez új KRESZ premier- je? — Jó két hét alapján ne­héz messzemenő következte­téseket levonni, de tapasz­talataink azt bizonyítják, ál­talában még a régi szabá­lyok szerint közlekedik a járművek jelentős rééze. Na­gyobb az elővigyizmiotzig az ■ tstakon, de ez a bisonyta- lanságból ered. Széles kör-1 ben elterjedt a járműveze-1 tők körében az udvariasság, az egymást segítő maga tar-1 tás. — Mi a leggyakoribb üst­be? — Legtöbb kifogásolni va- 1 lót a világítási szabályok al- 1 kalmazásánál találtuk. Kő- 1 dös időben a ködlámpát ak­kor is használják az au ő- sok, ha a látási Viszonyok már nem indokolják és akár J SO kilométeres sebességgel is haladhatnak. Nem tart­ják be a gépjárművezetők a jobbra tartási kötelezett­ségüket, ezért jobbról is előznek a gyorsabban hala­dók, mert a lassúbb jármű nem húzódik le. A főútvo­nalak kanyarodásánál az irányjelzést nem használják még következetesen az új előírások szerint. A gyalogo­sok közlekedésénél problé­ma az új szabályok ismere­tének hiánya A kerékpáro­soknál hiányos a kivilágítás, sok az italfogyasztás, sza­bálytalan főúton a kanya­rodás. Általában a jármű­vezetők nem élnek rugal­masan az új szabály adta lehetőségekkel, például a mellékútvonalakról való ki­hajlásnál. Éppen a bizony­talanság szülte elővigyáza­tosságból ered, hogy súlyos vétség nem történt, elég volt a figyelmeztetés , is. 17 baleset volt, közöttük há­rom < súlyos, 14 könnyű sé­rüléssel járt. Egynél Ittas volt a vezető. Január 1. óta 24 ittas vezetővel szemben kellett eljárni, hat esetben volt súlyos az italfogyasz­tás. A sebességmérő kocsik­kal mintegy száz felvétel készült és 84 gépjárműve­zetőt a sebesség túllépése miatt már a helyszínen meg kellett bírságolni — Ügy látjuk, hogy az új KRESZ-ből tartott tan­folyamok és vizsgák alapot adtak! de a jó gyakorlati alkalmazáshoz szükség van a további önképzésre. Ne restell je senki újra előven­ni a tankönyvet, a maga helyzetét könnyíti, vala­mennyiünk biztonságát se­gíti vele — mondta befe­jezésül a megyei közlekedés­rendészet vezetője. Pilisy Elemér A Magyar Tudományé« Akadémia mátrai csillagvizs­gálója nem mondható éppen újnak, hiszen a hatvanas évek elején építették a 967 méteres magasságú Piszkés- tetőn. hogy távol a városok fényétől, zavartalanul kutat­hassák a csillagok járását. Az obszervatórium 90 centimé­teres átmérőjű, 1,80 méter gyújiótávolságú teleszkópjá­val nagyszerű eredményeket ériek el a kutatók. A piszkés- tetői csillagvizsgálóhoz fűző­dik szupernóvák és egy új üstökös felfedezése Is. A régi épület szomszédsá­gában az elmúlt évben több mint 50 millió forintos költ­séggel új obszervatóriumot építettek, amely külső formá­jában egy kupolás erődre emlékeztet. Karcsú csigalép­cső vezet a 10 méter átmérő­jű. gombnyomással forgatha­tó kupolába, amely ilyen nagy méretben első hazai gyárt­mány. A kupolába beépítve, mint egy légvédelmi ágyú tekint az égbolt felé az or­szág legnagyobb csillagászati távcsöve, amelyet a jénai Zeiss Művekben készítettek. Az új távcsőről érdemes feljegyezni, hogy súlya 17 tonna, a tükör átmérője egy méter, a gyújtótávolsága pe­dig kétféle rendszerben hasz­nálható 13, illetve 28 méte­ren. A Cassagrain-rendszerü távcsővel — amely lényegé­ben egy hatalmas teleobjek­tív — sz égbolt egy kisebb területét, tehát az egves ob­jektumokat lehet megfigyel­ni és fényképezni. Az új távcső közel hozza az égbol­tot. s fgy alaposabban meg­figyelhetők a halványabb fé­nyű. változó csillagok, a szu­pernóvák. valamint a tejút­rendszer szerkezete is. Tiszta időben jól látható például a Jupiter is. Az óriási teleobjektív au­tomatikus vezérléssel két irányba is mozdítható, beál­lítható az égbolt egy-egy te­rületére, amelyre aztán ön­működően visszatér. Ugyan­akkor az új távcső egyik szerkezete elektromos jellé alakítja át a távoli csillagok és egyéb objektumok fényéi és a hozzákapcsolt kompu­terbe táplálja az adatokat, így segítve a kutatók munká­ját, akiknek a fény „beszél* és sok mindent elárul a csil­lagokról. az ' univerzum tit­kairól; ' A korszerűen felszerelt új obszervatóriumot 'a Heves megyei Tanácsi , Építőipari Vállalat építette mégpedig a kitűzött határidő előtt. (m) Pályázat ti.akcMhon] ...és férfi a igazgató Furcsa egy tantestület *3 atkári. Vannak összesen ti­zenhármán és köztük csak egy a férfi.' Az pedig csak természetes. hogy a férfi aeaa lehet más, mint az isko­la igazgatója Vagy fogalmaz­zunk úgy: az igazgató naso lehet más, mint férfi. Akár így, akár úgy sorol­juk a szavakat egymás után, a tény marad Az embernek kedve van háborogni, fel- szisszepni, azonnal tiltakozó szándék lesz úrrá rajta, aztán lecsillapodik, majd elkezd mosolyogni: női egyenjogú­ság és nők éve és még any- nyi egyéb is — Atkáron pe­dig 'a valóság fittyet hány mindenre. Jól van ez így? ■ ■ • — Én azt mondom, szeren­cse. hogy férfi az igazgató — jelentette ki Bágyi Ferencné. — Eleget hallani arról, hogy a női vezető milyen szeszé­lyes tud lenni, mennyire félté­keny a másikra, és még az is hozzájárul ehhez, hogy a nőnek otthon is van tenniva­lója. nem is kevés. Egy férfi már csak ezért is inkább való vezetőnek. Ezt a fajta érvelést nem most hallottam először. Mintha a nők önmagukat sem becsülnék eléggé, ezt érzem ki belőle. —• Hozzátehetem — toldja meg az előbbi véleményt Mo­zsár íjászlőné —, hogy nem érezzük férfiuralom alatt magunkat. Sőt! önállósá­Í^Mimísía gunk annyira tág határok kö­zött mozog, hogy szabadon va­lósíthatjuk meg az elképzelé­seinket az iskolai munkánk­ban, az igazgató nem akar minden áron más útra térí­teni bennünket. Azt szokta hangoztatni, hogy őt a vég­eredmény érdekli. Mintha a másik véglet ve­szélye fenyegetne: a férfi ve­zető „odadobja” a gyeplőt Nehogy bárki zsarnokosko- dással vádolhassa. — Nem így igaz. Mindenki­nek megvan a maga részte­rülete, amiért felel. Ezt a feladatot teljesen önállóan végzi el, az igazgató csak jó­váhagyja a beszámolóját, ha erre sor kerül. Molnár Istvánná azok ne­vében is szólt, akik már jó né­hány évet eltöltőitek Atká­ron. — Nagyon sokat változott itt minden, amióta Gyöngyö- sy József az igazgató. Kiala­kult egy olyan közösség, amelynek minden tagja ön­álló, önmagáért felelős de nem szakadhat el a többitől. Nézeteltérések is előfordul­nak, meg is mondjuk a ma­gunkét egymásnak, ebből azonban tartós harag, gyű­lölködés vagy féltékenykedés soha nem válhat, mert éppen a nyílt beszéd akadályozza meg a sértődések elharapod- zását. sas Atkárnak valami érdekes vonzása van. Ez kitűnik ab­ból is. hogy soha nem volt és ma sincs létszámgondjuk. In­nen senki nem akar elmenni. — Én már tiz év óta járok M GyöngyöspSI = ©sopdj® Bágyi Ferencné —, de eszem ágában sincs azon törni ma­gam, hogy bekerüljek vala­melyik városi iskolába Ta­lán majd valamikor, ha már öregebb leszek, aztán még zsúfoltabb lesz az autóbusz vagy már autóstopra sem szá­míthatok — teszi hozzá mo­solyogva — Ide kívánkozik az én példám is — kapcsolódik a beszélgetésbe Betiei Márta. —■ Én itt jártam iskolába Atká­ron, most pedig itt tanítok testnevelést, méghozzá képe­sítés nélkül. Előttem olyan férfi tanította ezt a tárgyat, akinek neve volt és van ma is a megyében, de most már Gyöngyösön végzi a munká­ját. Nagyon örülök, hogy itt lehetek, annak még inkább, hogy férfi után is bizonyít­hattam: mi, nők is képesek vagyunk jó eredményekre. A csapatsportban elég messzi­re jutottunk el. Kiderül, hogy vannak at­kának, akik pillanatnyilag ugyan teljesen más munkate­rületen tevékenykednek — a húsiparban, a visontai bá­nyában, a gépjavítónál —, de végzik a főiskolát, és arra számítanak, hogy visszame- fcetnek a falujukba, az egy­kori iskolájukba tanítani. Mi ez a furcsa vonzóerő*, arai ennyire köti őket Atkái­hoz? — Jó, beszéljünk a kisebb jelentőségű, de nagyon való­ságos tényekről is — szól közbe Bágyi Ferencné. — Hol van olyan iskola Gyön­gyösön, ahol minden nevelő délelőtt taníthat, mindig a saját osztálytermébe®, sshovái másik csoport soha nem megy be, olyan osztályban, amelynek a létszáma legfel­jebb húsz tanuló .és olyan napközijük van, mint ne­künk? a ■ ■ Mintha a „leg”-ek kisajá­títója lenne Atkár. Itt a gye­rekek is „mások”. — Egy hétig nem voltam az iskolában, mert betegség ka­pott el. Amikor a gyerekeim megtudták, hogy másnap jö­vök, az egyik fiú felállt és ezt mondta: Gyerekek, te­gyük rendbe az osztályt, ha jön holnap a tanár néni, hadd örüljön neki. Leszedték a függönyöket, kimosták, ki­vasalták, a parkettát íelpasz- tázták, az ablakokat lemos­ták, pedig senki nem biztat­ta őket Mindjárt követi ezt a má- cik történet is. — Tegnap megérkezett a szén, de olyanok voltak az útviszonyok, hogy az egyik kocsival itt, a másikkal ott kellett leengedni a sárba. Még a vontató sem tudott to­vábbmenni. Amikor meglát­ták ezt ma reggel a gyerekek, azt mondták, az a szén nem maradhat ott, majd ők tíz- percben a helyére hordják. Azt számolták, . melyikük hány vederre! vitt be az út mellől. — Kell a férfi, akárcsak a családban is más az, amikor az apa szól rá a gyerekre —■ közli meggyőződéssel Mozsár Lászlóné. — Nekii-#» nincse­nek fegyelmezési gondjaink, közülünk nem ment még smM könnyekkel ® saesnéb«® az Igazgatóhoz, hogy segítsen neki rendet teremteni, a tes­ti fenyítést sem ismeri senki az iskolában, de jó az, hogy az igazgató férfi. Amikor minderről megkér­deztem az igazgató feleségét is, aki szintén ennek a testü­letnek a tagja, ő így be­szélt: — A család nálunk Is meg­érzi, hogy az apa vezető be­osztásban dolgozik. Ha más családokban jut idő nyári kirándulásokra, nyaralások­ra, nálunk ez nincs. Tett már szemrehányást a fiunk az ap­jának, amiért nem ért rá vele játszani. Nekem se elő­nyöm, se hátrányom nem származott abból, hogy a fér­jem az igazgató. Kartársnőim sem bánnak velem másként csupán azért, mert az iskola vezetőjének vagyok a felesé­ge fii S B Aki valami tendenciát ke­resne abban, hogy a csupa nőkből levő testület élén mégis egy férfi irányít, az rosszul teszi. Senki sem vé­tett az egyenjogúság ellen, senki sem követett el me­rényletet a nők éve ellen, senki sem szorítja háttérbe a gyengébb nemet és senki nem kivételez a „teremtés ko­ronájával”. Véletlenek össze- esése alakította ki az atkári helyzetet, ami nagyon jó mindazoknak, akik ebben élnek és dolgoznak, de na­gyon hasznos azoknak a kis­diákoknak is, akiknek ér­telmi és lelki neveléséért fá­radoznak a pedagógusok — a tanító és tanár nénik az igaz­gató bácsi vezetésével. Atkáron nincs szenzáció — szerencsére! & Moifflás F m te.vé.e re Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Apáczai Csei« János Gyakorló Gimnáziuma pályázatot hirdet az 1976— 77. tanévre megüresedő di­ákotthoni férőhelyekre. Jelentkezhetnek azok 8 — nem budapesti és kör­nyéki — tehetséges fiúta­nulók, akiknek szülei aktív fizikai dolgozók és akiknek körülményei szükségessé te­szik a jobb tanulási feltéte­lek biztosítását. Felvételüket azok kérhetik, akik jelenleg az általános iskola 8. osztá­lyát végzik, és a tanulmá­nyaikat gimnáziumban, majd felsőfokú intézményben kí­vánják folytatni. Felvétel szempontjából — a jó ké­pesség mellett — előnyben részesülnek a sokgyermekes családok gyermekei, továbbá azok, akik számára helybe« vagy közelben nincs tovább­tanulási lehetőség. A diákotthonba felvett ta­nulók az elhelyezésért és az étkezésért nem fizetnek. A jelentkezés határideje; 19?®. február &. A pályázatot az iskola cí­mére kell megküldeni: EL­TE A.páczai Csere János Gyakorló Gimnázium. 1053 Budapest, Eötvös Löránd o. 4—3. szám. A jelentkezés középisko­lai továbbtanulási nyomtat­ványon történik. Mellékelni kell a szülők írásbeli kérel­mét (a diákotthonba való felvételre megfelelő Indok­lással) és a két szülő hiva­talos kereseti kimutatását ________ mm

Next

/
Thumbnails
Contents