Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
395' If»«r! 0,4 Kp' &&■1* Üátoyefob less vagy nehezebb? így látják ők Már az elmúlt év végén betört a mindennapi beszélgetések témái közé. Mindenki beszélt róla. Az új gazdasági szabályzók rendszere nemcsak a szakemberek, de a baráti asztalok legfontosabb társalgási témájává nőtte ki ma"át. Viccek születtek, aggódó és sokatmondó, jól értesült su'fogások hangzottak el. Egyesek tudni vélték, hogy hét szűk esztendő köszönt ránk, .mások az ellenkezőjére esküdtek. Egyszóval, a gazdasági szabályzók így vagy úgy, mindenkit lázba hoztak. O Ü O O — Mit jelent az ön számára 1976, az új gazdasági szabályzók első éve? Válaszol Nagy István, a Hevesi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. — Mindenképpen megszigorítást jelent a gazdasági fegyelem terén. — Mire vonatkozik ez a nagyobb szigor? — A termelés minden területére. Arról van itt szó, hogy az állami gazdaságnak az új árak miatt többletkiadásai lesznek. Növekednek a vegyszerek, műtrágyák, az alkatrészek árai. Növekedett néhány mező- gazdasági termék felvásárlói ára is, a többletkiadások azonban jelentős terhet rónak ránk. Ezt csak a hozamok stabilizálásával és .természetesen ahol lehet, növelésével lehet egyensúlyozni. Nálunk arra már nincs lehetőség, hogy új termelési ágakat honosítsunk meg, mert a belső szerkezeti arányok kialakulása' megtörtént. Az új szabályzók arra kényszerítenek bennünket, hogy a maximumot hozzuk ki a termelési ágakból. Mivel lényegi kérdéssé lépett elő a bértömeggel való gazdálkodás, így a legszigorúbban kell gazdálkodni az élő munkaerővel. Mindent pontosan ki kell számolni, hogy a lehető legkisebb létszámmal, a legkevesebb ráfordítással termeljünk. A munkabér-gazdálkodásért személyesen vagyok felelőssé téve. — Többletmunkát jelent ez? — Feltétlenül. Többet kell követelnem a kollégák‘ól, tehát nekem is sokkal többet kell dolgoznom. — Ezzel a többletmunkával egyenes arányban növekszik-e a jövedelme ebben az esztendőben? — Nem. Arról van szó, hogy jobban meg kell dolgozni ezután a fizetésért. O C 0, O — En úgy érzem, hogy nekünk könnyebb lesz gazdálkodnunk az új szabályzók keretei között — mondja Borbély Gyula főkönyvelő, a pélyi Tiszamente T ermelőszövetkezet ben. — Miben látja ezt aköny- nyebbséget? — Valahogy úgy néz ki a helyzet, hogy a gyenge termőhelyi adottságú termelő- szövetkezeteknek kevésbé jelentenek terhet a megváltozott körülmények. Az új jövedelemszabályozás erőteljesen differenciál a gyenge és erős termelőszövetkezetek között. Talán úgy lehe:ne összefoglalni a lényeget, hogy fizessenek a gazdagok. — A termelőszövetkezetet hogyan érintik az árváltozások? — Mi főh^ppen búzát termelünk. Ennél az ágazatnál egyértelműen nyereségcsökkentő hatású a műtrágya- és alkatrészárak emelkedése. A gázolaj árához ezután nem kapunk- támogatást, ez is csökkenti a nyereséget. Az igazság viszont az, hogy még itt nálunk, a rendkívül rossz talajok miatt viszonylagosan alacsony terméshozammal is jövedelmező a búza. Természetes, hogy az említett árváltozások még inkább arra ösztönöznek, .hogy minél kevesebb ráfordítással érjük el a mi földünkből kihozható -termésátlagot. — Az állattenyésztést hogyan érintik az új intézkedések? — Nálunk a tejtermelés a döntő. Ügy néz ki, hogy a takarmányárak' emelkedésével nincs arányban a tej felvásárlói árának növelése. Persze, ehhez megint hozzá kell tenni, hogy ha jobbail megszervezzük a belső takarmányellátást, s azon belül is minden részfolyamatot gazdaságosabbá teszünk, akkor talán más lesz a helyzet. — Miben lesz kimondottan kedvező az új szabályozási rendszer a termelőszövetkezetnek? — Mint már említettem, a jövedelemszabályozásban, és az úgynevezett jövedelemnövekmény adózásban, amely a gyengébbeket jobban engedi fejlődni. Ezek egyértelműen kedvezőek számunkra. Az olajos növényeknél, amelyek remekül gépesíthetők, kimondottan kedvezően alakultak a fel- vásárlási árak. Egy szó mint száz, én úgy érzem, hogy az új szabályozó rendszer lehetőséget ad számunkra, hogy felzárkózzunk az erősebbekhez. O O 0 3 — Engedje meg, hogy egy kicsit filozofikus legyek, bárA azt hiszem, ezt nem szívesen veszik egy tsz-elnöktöl — mondja Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. — Az új gazdasági szabályzók rendszere kétségtelen, hogy nagyobb fegyelmet, többletmunkát, szigorúbb gazdasági feltételeket diktál. Korai lenne még számokról beszélni, hiszen az úgy is csak menet közben derül ki, hogy hol és milyen arányban konkretizálódnak az új elvárások. Én inkább most egy arányossági kérdést boncolgatnék. Nekünk a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén természetesen az volt a célunk, hogy f.öbbet keres, sünk, jobban éljünk. Ez így is van rendjén. Akkor azt gondoltuk, amennyivel jobban fogunk élni, annyival jobban is fogunk dolgozni. EZ azonban nem teljesen így van. És ezt most nagyon fontos, hogy helyesen sikerüljön elmondani. Az emberi természet egyik velejárója, hogy a jobb körülmények kényelmesebbé teszik. ÉszreveSzem én ezt maimon is. Az új szabályzók rendszere szerintem nem | más, mint annak a helyes aránynak a keresése, hogy | meddig szigorítsunk és meddig hagyjuk meg a termelési kedvet. Ennek az aránynak a helyes megtalálása itt a fő kérdés. Azt eddig természetesnek tartotta mindenki, hogy évről évre jobban éljen, most azt is természetesnek kell tartani, hogy évről évre jobban is dolgozzunk. Szigethy András ....mi—Mimii........ i G éppréba a hullámpapírgyárban A Papíripari Vállalat épülő Dunai Hullámpapírgyárában, Dunaújvárosban, egy hónappal a tervezett határidőnél korábban megkezdték a hűl- lámpapir-alapgép úgynevezett hidegpróbáit. A 4,3 milliárd forintos beruházás első egysége június 30-án kezdi meg üzemszerű termelését. A hazai hullámpapír-felhasználás mellett, a második félévben már exportálják is termékeit. Képünkön: Grá- czer György az egyik vezérlőpultnál. > (MTI fotó — Bara István — KS) A beszámoló taggyűlésekről jelentjük A hatvani kommunisták a jövőt tormálják Egy kis pártszervezet beszámoló taggyűlését hallgatva rájön az ember, hogy milyen sokan elférnek egy lényegében nem is tágas teremben. A hatvani 1. számú Általános Iskola pártalapszervezetének taggyűlésén mindössze 15-en ülték körül az asztalokat — egy híján a tagság egésze — és néhány vendég csupán. Mégis, egyetlen helyiségben helyet kapott a jelen, á jövő, 40 pedagógus, 900 iskolás gyerek, a család, az egész társadalom öröme és természetesen a gondjai is. Nem mondható, hogy befelé fordult volna az iskolai pártszervezet, amelynek titkára, Varga Illés, a vezetőség beszámolóját előterjesztve határozott, személyekre szóló elismeréssel és kritikai megjegyzéssel szólt a tagság munkájáról, s elvi alapról, de gyakorlatiasan megszabta a soron következő feladatokat. A beszámolóból, a vitából — a tagság több mint fele felszólalt — és természetesen a városi pártbizottság értékeléséből, még az is alapos képet kapott az alapszervezet munkájáról, aki most először vett részt az iskola kommunistáinak tanácskozásán. Sok mindenről szó esett a taggyűlésen, a párt vezető szerepéről, az elkötelezettségről, az erkölcsi magatartásról, az emberi kapcsolatokról, és többek között arról is, hogy az elmúlt egy esztendőben tízről tizenötre emelkedett a párttagok száma. Az örvendetes hír mellett — lényegében fiatal a pártszervezet, többen vannak olyanok, akik még csak másodszor, vagy harmadszor vesznek részt taggyűlésen — mindjárt ott a feladat is, amely arról szól, hogy az új tagokat be kell vezetni a pártéletbe, megbízni feladatokkal, tanítani, nevelni. S ez a nevelés nemcsak belső, szűkkörű tevékenység. A változatos témák között ugyanis többször is szóltak az alapszervezet kommunistái a nevelésről, s megfogalmazták annak módszereit is. A tantestületi feladatokon túl valami üzenetféle is kicsendült a hozzászólásokból, a csapatvezető fogalmazta meg a leghatározottabban a munkára és a közösségi életre való nevelés politikai jelentőségét. És elmondták azt is, mégpedig tapasztalatok alapján, hogy a legjobb iskola és a legképzettebb tantestület sém képes megfelelően nevelni a család és a társadalom segítsége nélkül. Mert a mindenre fogékony gyerekek nemcsak a pedagógusokra figyelnek, hanem a szülők magatartására, a felnőtt-társadalomra, és nemcsak az úttörőfoglalkozásokon vesznek részt, hanem olykor megjelennek az üzemekben, a munkahelyeken is. S a felnőttek bizony nem mindig mutatnak jó és követendő példát. így szélesedett egyetlen alapszervezet gondja, túljutott az iskola falain, mégpedig azzal az igénnyel, hogy mindenki segítse formálni a felnövekvő nemzedéket, hogy valóság legyen a társadalmi nevelés szép és magasztos gondolata, mert csakis így válhatnak szocialista emberré azok a gyerekek, akik napjainkban ott ülnek az általános iskola padjaiban. Róluk volt szó & hatvani taggyűlésen. m Gyurkö Géza riportsorozata A Nagy-tó faluja in. A plébánia falán fémtábla, rajta piros betűkkel ott díszük: „Tiszta udvar — rendes ház” Ha . nekem kellene ilyesfelől döníenem, én is oda javasoltam volna a példás tisztaságú és rendű plébániának ezt a táblát Azt persze nem tudom, hogy a fejekben karbantartott és őrzött „rendért” cserébe, ide- ítélnék-e egy ilyen táblát. Aligha. — Barátságos, kedves nép lakik itt. A boldogi nép na gyón kellemes, sima n\odo~ rú. A maga egyszerűségében sima, mint egy jól ke Xesztett kenyér .. A hasonlat, amit. Pusztai Kálmán plébános használ, tulajdonképpen sántít egy kicsit, de bicegve is igazat szól: a plébános jól érzi magát itt a másfél év után. Aszkéta arcú, csendes beszédéből is kitetsző szikrázó el szán ósággal rendelkező, har cos „katona”. „Hű”' katonája a v'áci egyházmegyének, amelynek Boldog a végső bástyája. Felvillan a szeme, amint lelkesen meséli, hogyan sikerült neki egy évszázados szokást megszün tetnie a templomban, nevezetesen, hogy... — ... tessék elképzelni, nem volt külön hely a temp lomban a férfiaknak. Álldogáltak csak, de ülni csak az asszonyok ültek. . Most már reijd van ... — Akkor plébános úr adta vissza a férfiak egyen- jogúsáqát a templomban — jegyzem meg és Pusztai Kálmá'- boldogi plébános értve < meg elértve is .a tréfát, megelégedett mo- 9oüv»l nyugtázza: ipey bizony. Kis ügyben, kis csatát nyert. Sok kis csata sokra megy! — Végvár? Azt hiszem, találó a megállapítás. Boldog valóban az. A váci püspökség végvára. Ezt otl tudják is, és a legjobb katonáikat küldik ide, ahol pedig nem tudták ezt, vagy elfelejtették. Jó ideig csak a gyengébbek kerültek az ál- lami vezetés, de a pártvezetés élére is. Nem voltunk egy súlycsoportban — fogalmazza kissé élesen, de találóan a helyzetet Hegedűs , Ernő, a pártszervezet titkára, aki „civilben” a 24 tagú tantestület igazgatója. A tantestület majdnem fele egyébként. Hatvanból jár ki a faluba • tanítani. O is, Medveczki Sándor, a jelenlegi tanácselnök is, de mások is elmondták, hogy hosszú évekig sajnos, nem volt itt egység a vezetésben, de jó néhány esetben a példamutatásban sem. Vezetők jöttek, mentek, meg se melegedtek és össze sem melegedtek a falubeliekkel, máris egymással kerültek szembe. Nem felhány corgat- ni akarja az ember a múl tat, de az aligha lehet kétséges, hogy ha egy közösség vezetői egymással vannak elfoglalva és ráadásul a ké^x-s-úgeik tri“"k4rdő- jelezhetőek. akkor aligha lehet jó és eredményt hozó a nyűggé ét Ifi energiával végzett munkájuk a közösség számára. — Üzem létesült a községben. _ Kétszáz asszony dolgozhat ott, és a kétszáz asszony számára, egyelőre még csak mintegy hatvan fő részvételével, politikai vitaköröket rendezünk ... ígért nagy az érdeklődés, és any- nyi a kérdés, hogy csak győzzük őket megválaszolni fejtegeti Hegedűs Ernő.. —. Es ettől várják, hogy az anyagiak mellett a szellemiekben is előbbre jusson a falu? — Nem ettől csak, de ettől is. Üzem, szervezett közösség ez. És nem is fogalmaznék úgy, hogy széllé miekben... Boldog sem áll hátrább számos kérdésben, mint bármely más község lakossága... Sőt, ki merem mondani,' hogy nem utolsósorban a paprika miatt, de azért is, hogy eljárnak és világot látnak, sok tekintetben szélesebb látó- körűek, mint jó néhány más község... És ha meglesz a vezetők példamutatása a munkában és a tettekben, a világnézetben és a magatartásban, akkor ott is előbbre lépünk... A boldogi nép ókos nép, csak nem szereti, ha vizet prédikál valaki és bort iszik ... KISZ- esküvő például és utána titkon a templomi szertartás.. Na, de előre nézzünk inkább . — Nézzünk... Mit hm a holnap? j A tanácselnöknél folyik most már a szó. — Okos, meggyőző szóval, jó példával, szervezőkészséggel, meg az itt megszokott munkával csak előbbre léphet minden tekintetben a község — vélekedik a tanács elnöke, Medveczki Sándor és igencsak optimista mosolyt bocsát utánam búcsúzáskor. o o o o , Nagyot. , nagyon nagyot változott az élet Boldogon is. A termeloszövé',kezet puszta léte is döntő változást hozott a falu életében. S ez a változás csak felgyorsult, egyrészt a szövetkezet gazdálkodásának rohamos korszerűsödésével, másrészt a tudomány és. a technika mindama vívmányainak jóvoltából, amelyek a szocialista rendszer keretei között nap mint nap a bol- dogiak&t is szolgálj ák. Valahol a lelkek mélyén, ese tenként nem is olyan nagyon mélyen, ott ösztönöz még az évszázados feszült rémület, sokakban tán meg- fogalmazhatatlanul. de kimondva is egyeseknél: maradjon valami fogódzkodója az embernek ebben, á pergő új világban. Akár egy pad a templomban. A páprika. A. népviselet. A vallás. Mindegyik külön külön is, együtt is valamiféle archimedesi sziláru pontnak tűnik a forgó, forrongó világunkon túl és kívül, amelyen megvetheti a vallásba kapaszkodó ember a lábát. Nem azért, hogy kiforgassa a földet a sarkaiból, hanem hogy bizton vélhesse. megtámasztani a sajátját. Üj jätet adni egy régi helye ;t, ráadásul egy olyan hitet, amelynek iste- . ne bennünk van, munkálkodásunkban, eszméinkben, közös cselekvéseinkben már akkor is nehéz, és hosszas dolog lenne, ha ezt mindig a legtisztább lelkű és a legokosabb forradalmárok ten nék. De hát az ember, még „ ha jó is. megbotlik. Hátha még amúgy is gyenge, vagy a tehetség, vagy az emberség dolgában. A lét határozza meg a tudatot. Az, hogy volt és még van is gond emberekkel a vezetés különböző posztjain, az cíak lassíthatja, de meg nem állíthatja a józan előrehaladást minden téren. A gondolkodásban is. Lehet, hogv bérmáláskor még a szülők is Bgnzt kapnak az itteni szokás szerint és ez jó dolog, szervező erő is, mármint a pénz. De éljön az/az idő, amikor e sokat szenvede t és sokat dolgozó közösségnek megérik az élete arra, hogy a szerzett gazdagságot és gazdaságot szellemi kincsekké is tudja beváltani. Ehhez a csekket kitölteni a falu vezetőinek kell. o o o o Ügy hívják, hogy Nagytó. Már az öregek öregjei sem emlékezhetnek vissza arra, hogy nagy volt-e, és tó volt-e egyáltalán. De ma is úgy hívják e határrészt, hogy Nagy-tó. Mélységesen mélv a múltnak kútja — írja Thomas Mann, a József trilógiában. De ennek a múltnak a tava is lám néha parttalannak tűnik. 197& január 17„ szombafi «
