Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

( A Sakál napja Angol—iraocig tiim Az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállítja Veszprém megye egyik legérté­kesebb román kori falusi műemlékét, az ősküi kerek templomot A XII. században emelt évűiét úi kupolát kap, s reméólhetőleg évszázadokra biztosítják állagát (MTI fotó — Jászai Csaba —- KSi Tavasa a (étben Rendellenes Időjárás Ä nézőnek rögtön a film elején az a kérdése támad: esetleg ez az angol—francia koprodukció csupán ürügy és alkalom arra, hogy De Gaulle államfői nagyságát vagy em­beri rendíthetetlenségét to­vább misztifikálja? S ez a kérdés a film végén, a nagy ünnepi parádé bemutatásá­nál csak megerősödik. Nem De Gaulle-ró! szól ez a Sím, a legjava a krimiből. A film pergése közben úgy érezzük magunkat, mintha egy bonyolult gyárüzembe kerültünk volna, ahol titok­zatos szakemberek dolgoznak anélkül, hogy bárki láthatná őket. Kint, a nagy csarnok­ban folyik a zajos, a min­dennapi, a tömegmunka, de a titkokat megoldani kész műhelyekben, részlegekben hallatlan kitartással, han­gyaszorgalommal. hivatástu­dattal gyötrődnek a szakem­berek a fontos és halasztha­tatlan kérdések megoldásán. S valóban ma már a társa­dalomban annyi minden ösz- szesűrűsödött, annyi minden nem egészséges, annyi min­dent szalagon gyártanak, hogy az egyedi és merész A község lakói falugyűlé­sen szóltak először arról a gondjukról, hogy kevés a hely az óvodában. A Horton élő asszonyok közül ugyanis többen vállalnának munkát, ha el tudnák helyezni a gyer­meküket. Az apróságok má­sodik otthona azonban már így is, túlzsúfolt, emiatt mindössze 75 kicsi ellátásá­ra és gondozásárá képesek az óvónők. A tanácstagok és a község vezetői ezután a falugyűlés után dugták össze a fejüket, hogy megoldást keressenek erre az égető gondra. Meg is találták a járható utat. hi­szen a községben működő üzemek, gazdaságok, szövet­kezetek vezetői és dolgozói a 16.35: 3(5 m aimsat Kemács Gabriella, a mű­sor szerkesztője mondja: Még az őszi, jubileumi iparművé­szeti kiállításon riportokat készítettünk- Megkérdeztük a látogatókat, szerintük mi az iparművészet. Legtöbben egy- egy szép vázában, szőnyeg­ben, díszítő textilben vélték felfedezni az iparművészet megtestesülését. Csak egyedi, ' díszítő tárgyra gondoltak. Pe­dig ezen a kiállításon volt autókarosszéria, konyhai használati tárgy, bútor is bő­ven. Majd ellátogatott forga­tócsoportunk az őszi BNV házgyári konyhaprogram el­nevezésű desing kiállításra. Srre az első, átfogó jellegű bemutatóra, ahol minden tárgy művész által terve­zett formában jelent meg. Majd tervezők, szakembe­rek, kritikusok szólnak arról, hol tart ma a nagyközönség íormakultúrája. Arról, hogy van-e igény a szép. forma­tervezett tárgyak iránt, s ki­elégíti-e az ipar. a kereske­delem ezt az igényt. A mind­végig a riport eszközeivel dolgozó műsor sok hasznos ötletet is felvet, s helyzetfel­mérést nyújt az ipari forma- tervezés hazai lehetőségeiről. Január ÍZ* ummbeé munka már meghökkent. Az meg főképp, hogy egy nem­zetközileg felértékelt és nyil­vántartott bérgyilkos így és ekkor és arra vállalkozik, -ami és ahogyan a film té­mája. A film Frederick Forsyth regényéből készült és nyil­vánvaló, hogy Fred Zinne­mann ' filmjének sikerét már egy olvasói siker megelőzte. Sőt. az az érzésünk, hogy ez a film. a regényben szereplő hős nélkül elképzelhetetlen. Remek mozaiktechnikával minden apró részletre fény de­rül. az összefüggések lánco­latából kikerekedik az a két­személyes küzdelem, a Sakál és a főrendőr között — per­sze ezrek segédmunkája mel­lett —, amely a „hogyan” iz­galmát ismerteti meg ve­lünk. Lélektanilag azonban egyet nem értünk. Persze csak ak­kor,; ha a bűnöző hajlamát, hiúságát, önmagába vetett hitét és célja felett való töp­rengését kizárjuk. A főhős rengeteg szakismerettel ren­delkezik; annyi mindenhez ért, hogy több szakmában is sokat kereshetne. De az neki segítségükre siettek. A tanács letette az asztalra az óvoda- bővítésre jutó pénzt, a helyi ÁFÉSZ, a takarékszövetke­zet, a MEZŐGÉP gyáregysé­ge, a termelőszövetkezet, a hatvani cukorgyár, a TIGÁZ brigádjai, dolgozói pedig tár­sadalmi munkájukkal járul­tak hozzá az építéshez. Ezek a vállalatok, szövetke­zetek adtak segítséget az anyagok szállításához is. s ők biztosítottak munkagépeket a munkálatokhoz. Felajánlot­ták a segítségüket a szülök és a kisiparosok is. A tervek szerint az óvoda elkészült részeit az átadás után azonnal berendezik, -hogy ezzel is enyhítsenek a gondokon. A végleges avatás­ra augusztus 20-án kerül sor. Ekkorra a község óvodájába már 125 anróságot vihetnek el reggelente a horti szülők. Bodag kidugta nagyra sza­bót: fejét az árnyékból, hu­nyorogva megvizsgálta a nap állását, elégedetlenkedve megrázta fésületlen haját, majd visszahanyatlott a hű­vösbe. — Hogy nem alusszák ki a szemüket? — Rázogatta a fejét, aztán leste tnegin; a legyeket. — Mit csinálsz, hé? —ki­áltott feléje Patkós a szem­közti kunyhó ajtajából. — Gondolkozók, testvér, mit tud az ember egyma­gában csinálni? Gyere, be­szélgessünk! Patkós lomhán, kelletlen járással átballagoit Bodag kunyhójához, elöl-hátul ki­domborodó mezítelen felső­testén, buja rendetlenségben tarkállottak a tetovált figu­rák. — Na, halljam, min gon­dolkodói? — vonta kérdőre Bodagot — Tudja a bánat, testvér, mindig tele van az ember feje rossz gondolatokkal. Kí­noz bennünket a csóróság, meg az istenverése. —r Unatkozol megint, ko­mám — találta ki Patkós a gondolatait. Bodag moso­lyogva felnézett í Patkósra, aztán megadva magát, bó­lintott. — Gyere, ülj le, kis da­cosom — mutatott helyet maga mellett. Patkós ím- mel-ámmal lekuporodott a fal tövéhez, várakozva bá­mult Bodagra. — Testvérem — kezdte Bodag nagy lélegzettel —, tégtd nemhiába m&ndtmek nem kell; elhiszi magáról, hogy ő másért született a világra, neki óriási feladato­kat kell megoldania. Például megölni egy dél-amerikai diktátort, Truj illőt. vagy mást. aztán eltűnni a pénz­zel. amit a vállalkozásért ka­pott a süllyesztőbe eltemet­ni magát, hogy senki ne tud­hassa. ő volt-e. hol van. mi­ből él. minek, vagy kinek él. Vagy a mondat kell neki, en­nek a súlyos mondatnak a kimondása, gesztusa, fölénye izgatja: „Önök fizetnek ne­kem félmillió dollárt, és én Franciaországot teszem a lá­buk elé?” Milyen számítási képlet alakul ki egy ilyen emberben, milyen belső mér­legelés után? S ráadásul tudnia kell, hogy győzelmi esélye egy a százezerhez, vagy — legyünk szerényeb­bek — egy az ezerhez? És mindezt harmincegynéhány évesen képzeli el, vagy lega­lábbis úgy gondolja, hiszi hogy a kitűzött célt eléri. S közben hidegvérrel, minden gátlás nélkül öl. rabol, ki­használ. egy pillanatra nin­csenek érzései és idegei. Ki­nek a betegsége ez, honnan származik »a kórokozó és hol a gyógyítás lehetősége? A nézőt fogva tartja a film minden kockája és az a gondolat, hogy a társadalom­nak ez a nyugati szabványa, ahol ilyen vagy olvan érdek­ből kiindulva, ilyen vagy olyan meggyőződés birtoká­ban egyesek mindenre kéne­sek. Felmerül a gondolat, hogy a társadalom harca, ez a küzdelem nem jutott-e már az értelmetlenségi szakaszba, amikor az esetlegesség.) a fé­lelem felfalhatja az emberi' célokat, megtépázhatja az emberek idegeit és felfesti az anarchia rémét a földre egyre többször és egyre több he­lyen? Edward Fox alakítása nem különösebb teljesítmény, nem is ő itt az érdekes, hanem az. amit a kének erről az egyen­lőtlen küzdelemről olvan be­szédesen közölnek velünk. Lehet, hogy ezúttal Zinne- mann „csak” egy remek kri­mit akart rendezni, de1 a ké­pek nyomán gondolatok tá­madnak. amelyek nem tava­szi színekben tündökölnek. Farkas András a gádzsók (gádzsó = nem ci­gány) tudósnak, mert ahogy elnézem, te vagy itt a te­lepen a legokosabb ember. — Ne hízelegj — vágott a szavába Patkós. — Mi a rövidséged? — Semmi — húzta el a száját —, csak rosszul érzem magam* — Nem úgy nézel Id, mint aki beteg. Három em­ber kihasadna belőled, olyan, mint én. — A vármegye sem aggó­dik a betegségeddel — le­gyintett — dögöljön meg az emberf amikor eljön az ide­je, csak ne csináljon belőle az isten csodát! Patkós rossza: sejtve ősz- szeráncolta a homlokát. — Hűm, nézel, ugye? — mosolygott Bodag kénysze­rültén. — Enbelőlem csodát csinált az -isten, kis daco­som, mert itt is van egy szívem, meg itt is — tette a kezeit szőrős mellbim­bója felé. Patkós arcán egy pillana­tig a harag reszketett, majd szánalommá enyhülve mo­solyba fulladt. — Verd meg isten, vala­hol egy bolond van! — csó­válta a fejét. — Hallottál már olyant, hogy valakinek két szíve volt? — Hallottam, bizony — bólogatott szomorúan — nagyapámnak is kettő volt. — Mije? — robbant ki Patkós. — Talán két fony- nyadt, krumplija? — Fei akart ugrani, de Bodag visz- sza tartotta. ■5 ■&£ igeétüé, assets Ha e hónap időjárási ada­tait vesszük szemügyre, azt kell mondanunk: nem he­lyes a mérsékelt övi megha­tározás. Sokkal inkább ille­ne ez a jelző a Kárpát-me­dencére. hogy a „változékony időjárás” területe. E hónap­ban voltak fagyos, téli, sőt zord napok is. De az utóbbi napok hőmérsékletjárása egyenlő a tél kigúnyolásával. Kedden, szerdán országszer­te 8—10 fokkal haladta meg a napi közéohőmérsáklet sok év e naoi átlagát. Figyeljük meg az egri. e heti naooaii legmagasabb fel- melegedéseket: 11-én 0.0. 12- én már 7.0 13-án 10.5, 14:én 9,3. 15-én csak 2 0 fokot mér­hettek. Kékestetőn a reggeli hidegeket jegyeztük le. 11-én —3.0. 12-én— 2 0. 13-án —7 0, de 14-én már a reggeli hö~„ mérséklet sem süllyedt 0 fok alá. A hóríteg vastagsága 14- én 13 cm volt. Tekintsük át e heti időiá- rás okozóit. Már 11-én vár­ható volt a gvors változás, ám nem jelezték a rendkí­vüli felmelegedést Izland dók, akkor mind a hat gye­rekemnek te kösd fel az ál­lát. Hallgasd csak meg! — hajlott közelebb Patkóshoz. — Fö, more, olyan büdös vagy, mint a dög! — hárí­totta el magától. — Hogy tudsz feküdni mellette, te, cigányasszony? — kiáltott be a pitarba motoszkáló Szulá- nak. — Tudja az, árvaság a fe­jébe! — szólt ki rosszked­vűen. Patkósék egyre han­gosodó vitája felverte a délutáni csendet, melegtől, unalomtól elgyötörtén né­hány kíváncsiskodó férfi hozzájuk szegődött. Bodag még mindig bozontos mel­lét tapogatta, mint aki ma­ga is meg akart győződni érzése felől, lelógó bajusza mellett kétoldalt megjelen­tek a keserű vonások, te­kintete kifejezéstelen, ön­magába néző lett. Szula előbújt a putriból, szoknyáját gondosan meg­igazítva körülnézett — Bizony, úgy nézzetek rá, hogy ennek két szíve van — pislantott Bodagra a szeme sarkából —. azért nem tudja az isten elpusz­títani a fejemtől. — Majd elpusztítalak én mindjárt, ha jól megrug­doslak! — förmedt az as­szonyra. — Jól van no — tetette Szula az ijedőst — Csak mondtam, hogy neked is kettő van. mint a nagyapád­nak. — Szula sokat sejtető- en Patkósra kacsintott, az­tán magukra hagyta őket — Nah, 5aistáié* — feesd­íelői erős és fejlett ciklon­család indult kelet felé. Is­meretesek azok a viharok. amelyek az Északi- és Kele­ti-tenger partjai mentén ga­rázdálkodtak. A szélroha­mokból mi is kaptunk. Január 11-én Izland felett igen alacsony légnyomásköz­pont alakult ki. Ott volt a ciklon magja. Az ellentétes góc az Azori-szigetek térsé­gében mutatkozott. A két központ között csaknem 70 mm-es volt a légnyomáskü- lönbség. Módosította a kiala­kuló légmozgást az a hely­zet, hogy a Földközi-tenger felett is kialakult egy maxi­mum, ami a meleg frontot erősítette. így aztán a haladó ciklon hideg és meleg szár­nya váltakozva sepert át ha­zánk felett is. A hideg front hűvös, nedves felhőket ker­getett. nálunk kevesebb csa­padékkal. de pl. Lengyelor­szágban vastag hótakarót ra­kott le. Az élénkebb és erő­sebb délnyugati számv már afrikai melegebb levegőt ön­tött el a Kárpát-medencében. A várható időjárást e hét­re minden unszolás nélkül. — Apám olyan karonülő gyerek lehetett, a többi mind nagyobb volt nála, hisz csinált Bála egy iskolára valót. Na, de ki volt közöt­tük a legidősebb, a Bangó. Ez már olyan legénysorba járt, egyik lábára egy kicsit biccentett, de megállta a he­lyét, ahol egy embernek meg kellett állni. Szegény nagyapám, nyugodjon béké­vel, rááldozta volna a csil­lagokat, hisz még javakora- beli ember volt. Úgyhogy Bangónak nem kellett szé­gyenkezni, ha átment a má­sik faluba asszonyt keresni. Bodag összeráncolta a homlokát, elhallgatott, amíg összerakta a mondanivaló­ját, majd folytatta. — Udvarit, jómódú pa­rasztok lakták, olyan kocsi­val. olyan lóval jártak, mini a táltos. Télen meg cseng ős szánokkal, amit maguk fa- rafffefcb m «»iá» Mm ® . re a Meteorológiai Intézet úgy fogalmazta, hogy felhő­átvonulások. elszórtan futó eső, hol erősödő, hol gyengü­lő északi, nyugati széllel. Hát ebben minden benne van. A nappali maximumot 3—8 fokban jelezték, nem gon­dolták, hogy abból 10 fok is lehet. E hét időjárása Európát két területre osztja. Izland— Skócia—Dánia—Kijev vona­lától északra hideg, zord időjárás uralkodik. Moszkvá­ban 14-én reggel —15 fokot észleltek. Ugyanakkor Buda­pesten 8 fokot mutatott a hőmérő. Január 14-én újabb ciklon­sor indult el Európa közepe felé. A 16-i szélroham ennek a következménye. Az utóbbi négy nap alatt szinte az egész országban mérhettek kevés csapadékot. Hiányzik azonban a hótaka­ró. A táj közel sem télies. A gyümölcsösökben tevékeny­kedő kertészék a tavaszt idé­zik. Talán „nem fázunk rá” Dr. Zétényi Endre fúró, mint a jó bors. Akik ismerték a fúrós Bulát, nagy darab barna embernek mondják, kettő-három kiha­sadt volna belőle, olyan, mint ti. Lehet, hogy babo­nából, de az is lehet, hogy szerénységből nem hasonlí- v. tóttá magához a nagyapját, pedig aligha nyomott súlyra többet nála. Aki nem is­merte Bodag istenáldotta természetét, a látványtól is megriadt. Egyszer fogadás­ból alábújt egy kétéves csi­kónak és megemelte. — De a légynek sem ár­tott. — Dicsérte tovább a nagyapját. — Senkit nem szerettek úgy a faluban, mint Bulát. Ügy élt, minta kiskirály. Egyszer aztán, egyem a szátokat, a Bangó akkor is odavolt valahol assronyozni, majd felébred éjjel, mondja a nőnek: Hallod? Haza kell mennem, mert va’amt baj van az ott­honiakkal. f Társadalmi összefogással bővilik a horti óvodát Lakatos Menyhért; Áldás, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents