Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
Mit keiüljünk el - születésnapo Magánlevél — az erőszak megfilmesítéséről A reimsi angyal Jókai Anna novellás kötele Nemrégiben volt a születésnapom, s ebből az alkalom- ool a feleségem azt javasolta, menjünk moziba vagy színházba. Megvettük a „Mi megy Londonban” című műsorlapot és elhatároztuk, hogy ízlésünknek megfelelő szórakozást választunk magunknak. Szerettünk volna valami jót, valami nagyszerűt látni. Sajnos, kiderült, hogy a műsoron szereplő színdarabok zömét már láttuk, legalábbis azokat, amelyek figyelemre méltóak voltak. Ekkor megnéztük a mozik műsorát... A választék nagy volt. De sajnos jóformán az összes filmet elvetettük, miután elolvastuk a címüket és a műsorfüzet róluk szóló rövid ismertetőjét. íme néhány film a sok közül „Abbat”: démonikus film, izgalmas és feszültségben tartja a nézőt: szexuális jelkép. „Arab éjszakák”: rengeteg illetlenség, a legdisznóbb nyelvezet. „Tüzes nyergek”: westernfilmszatira, sok vulgáris szexuális jelenettel. »A bostoni fojtogató”: izgalmas film, amely arról szól, hogyan fojtott meg nyolc nőt egy mániákus, „összetört pillangó”: szexuális film, és így tovább hasonló szellemben. Egy időben arra gondoltam, hogy eltúlzom a dolgokat, hogy lemaradtam az élettől De a múlt hónapban elolvastam a Times-ben Philip French filmkritikus cikkét. A szerző a jelenlegi Angliában gyártott filmeket úgy jellemezte, hogy „ízléstelen, igénytelen, unalmas” filmek. Megjegyezte, hogy valamennyien messze vannak a valóságtól, hogy nincsenek bennük új típusok és jellemek. Philip French fiatal, ízig-vérig mai ember. De még ö is undorodik a jelenleg Angliában gyártott filmek többségétől. értelmiségiek” azt állítják, hogy az erőszak és a pornográfia „felszabadító'1 hatást kelt az emberben. Állítólag kielégítik az emberre jellemző erőszakvágyat és ezzel felszabadítják annak szükségessége alól, hogy a valósáéban kövessen el erőszakot. Véleményük szerint a szex és az erőszak a filmvásznon pozitív jelenség. Ezek az emberek alaposan tévednek. Számos, a feudalizmushoz közel álló pszichológus ezzel teljesen ellentétes elméletet vall. Egészen más szerepet tulajdonítanak az erőszakkal telített filmeknek. Miután végiglapoztam a szórakoztató műsorfüzetet, elolvastam a Sunday Times cikkét, amely arról szólt, hogyan képezik ki különleges módszerekkel a bűnözőket az VSA-ban, a külföldi amerikai követségeken végzendő munkára. Ezeket az embereket a politikai gyilkosságok *technikájára” oktatják. A lap arról is beszámolt, hogyan tanítják az amerikai katonákat gyilkolni Kiképzési rendszerükhöz tartozik olyan filmek megtekintése, amelyek „kimondottan gyilkosságokról, erőszakoskodásokról, csonkításokról szólnak”. A katonák az ilyen filmek megtekintése után úgymond akklimatizálódnak ahhoz, hogy hasonló körülmények közé kerülve ne erezzenek semmiféle „viszolygást”. A Sunday Times ezzel kapcsolatban arra az előadásra hivatkozik, amely a „megdolgozás új pszichológiai módszereiről” szól, és amelyet Thomas Narua, a nápolyi amerikai haditengerészeti kórház pszichológusa készített a NATO oslói konferenciája számára. Mi mégsem néztük meg a csupa szex- és erőszakfilmeket. Azzal ünnepeltük meg születésnapomat, hogy megnéztünk egy háború előtti filmet, amely a belső feszültségre, az ember kölcsönös kapcsolatára, a társadalmi ellentmondásokra épült. Marcell Carné „A szerelmek városa” című filmje volt. A filmen ábrázolt emberi kapcsolatok széles skálája mentes volt az erőszaktól, • borzalmaktól és a pornográfiától. A filmben nem csalódtam, Nagyszerű születésnapi ajándék volt London James Aldridge angol író. TÁNC (Kelet! Sva felvételei) Jókai Anna későn indult az írói pályán. A késői pályakezdés hátránya azonban előnyére vált: nem a kritika, hanem az idő lett műveinek füsifogója. így történhetett, hogy a tíz évvel ezelőtti pályakezdést kritikai elismerés és népszerűség követte. Nem stílusa, nem írói módszere, hanem kemény valóságszemlélete, az ábrásait életanyag újszerűsége adta írásainak izgalmát. Bégtől felgyűlt érzések vallomáskényszere fogatott vele tollat. Egykor visszafojtott írásvágy éledt újra egy érvtizeddel ezelőtt Jókai Annában. A mindennapok világában felnőttként megtalálta igazi mondandóit, felfedezte műveinek valódi élményanyagát Mindig arról ír, ami izgatja, irritálja, aminek megírását elnyomhatatlan íráskénysaer sürgeti, amit meg kell írnia, hogy nyugalma legyen. Számára az írás nem életpótlék, hanem letelem, amely célt és értelmet ad a látvalató ember élet- és valóságigényének. Valóságfaggató saenvedé- lyének intenzitása az ábrázolt élmények frisseségével együtt írói. művészi hatásának a legfőbb forrása. Novelláiról a kritika is elfeledkezett háttérbe szorították őket egy kicsit a nagy regénysikerek is. Pedig nem másodlagosak, nem tekinthetjük őket a regényíró forgácstermékének. A novellák kritikai visszhangjának hiányosságai nemcsak Jókai Anna írói művészetét érintik, érezhető ez a magyar irodalom egészében is. Pedig a novella régtől honos nálunk, és nagy íróink nem ritkán novellában alkották életművük legértékesebb részét. Jókai Anna novellái szerves részei alakuló életművének, folyamat- szérűén mutatják az írói fejlődést, amelyet első müveitől a Napokig megtett Erről győzheti meg az olvasót űj kötete, A reimsi angyal, amelyben tíz év no- veilatermésének legjavát gyűjtötte össze szigorú rostálás után. Alapos és vá) - iozatos élettapasztalatról tanúskodnak írásai. Sokféle munka és munkahely biztosította számára a jelenkori valóság mélyebb megismerését Az iskolában is társadalmi Viszonyokat, emberi sorsokat tükröző írói élménykört talált. A Magyaréra, a Szép. kerek egész, a Selyem Izabella is ébbő; a témakörből merít Novelláit folyton gazdagodó esztétikai értékük emeli a tényleírások fölé. Belső értékrendet, határozott egyéniséget kíván az embertől. Nem feledkezik meg az egyénítésről, pedig a rendkívülinél jobban vonzza — mert jellemzőbb s igazabb _ a tipikus, a közérdekűén á ltalános. Novelláiban a család, a környezet mikrokozmoszából is általános érvényű társadalmi érdekű mondanivalót tud megmutatni. (Családi kör. Piramis.) Nincsenek eszményített hősei. életvitelt, magatartásformát képviselő ember alak- jai vannak, akiknek alapvető kérdése: hogyan lehet és kell a ma emberénél' „Emberül élni”. Az írások szigorúságából is embénsze- retet érződik, rólunk, „szeretteinkről. szerelmeinkről” ír Jókai Anna művészi hitellel. mély szenvedéllyel. A reimsi angyal íróját tisztelettel köszöntjük pályakezdésének évtizedes jubileumán. abban a reményben, hogy a „rendíthetetlen mosolygása Reimsi angyal” mindent elmond, amit tud, és mindig szebben. mert csak úgy érdemes. (Szépirodalmi, 1975.) CS. VARGA ISTVÁN K orinthoszban nyugalom vase A polgárok bizakodva végzik megszokott tevékenységüket. A sportversenyeket és színházi előadásokat leszámítva nagyobb csoportosulások nincsenek. így a Piac valódi rendeltetését tudja betölteni. Feltűnőbb eseményként legföljebb a Diogenész nevű csavargó által okozott botrányokat említhetem. Legutóbb például fényes nappal lámpással ment végig a Piacon, benézett minden üzletbe és egyéb épületbe; a polgárok azon kérdésére: .giiit óhajt?”, azt válaszolta: „Embert keresek!”, és továbbállt, nagy megbotránkozást keltve a polgárokban. Ez a csavargó jelenleg a város gimnáziumának olajfaligetében tanyázik, mivel se háza, se egyéb tulajdona nincs. Azzal is kihívta maga ellen a városbeliek ellenszenvét, hogy nyáron a legtűzőbb napon tartózkodik, télen pedig a szobrok hideg kőtalpazatán alszik csaknem meztelenül, vagy egészen úgy. Ezzel is az emberi kultúra iránti megvetését óhajtja kifejezni. Korinthoszban továbbra is teljes a nyugalom. A korábban már említett Diogenészről kiderült, hogy a távolt! Szinopéból származik, ahonnan aty-| jával együtt pénzhamisítás miatt kellett valaha menekülnie. A korinthosziak pompás lakomával emlékeztek meg khaironeiai győzelmedről, és arannyal ékes elefánt- csont lovasszobrot állítottak tiszteletedre. A szobor nagyon művészi : és csaknem a megszólalásig hason- ; lit. Értéke mintegy ötezer talentum. ; Ez évben rendkívül jó termés ; ígérkezik. A városban és környékén Jelentések hordóügyben lázasan készülődnek a szüretre. Soha nem tapasztalt mennyiségben kelnek el a hordók, és az emelkedő árak örvendetes virágzásnak indították a környékbeli műhelyeket. Hasonlóképpen fellendült a takács- mesterség, a tarisznyakészítök is napról napra meggazdagodnak. Az örvendetes fellendülés újabb dühödt támadásokra ingerelte a már többször említett csavargót a tulajdon, a jólét és annak élvezői ellen. A nép azonban egészséges derűvel válaszol a szitkozódásókra. Egy fazekas például apró terrakotta szobrocskákat hozott forgalomba, melyek a csavargót hordóból kifelé csaholó kutyának ábrázolják. A fazekas rövid idő alatt nagy vagyonra tett szert. R észben helyesbítenem kell korábbi tájékoztatásomat. A nagyszámú hordót nem a must elhelyezésére vásárolták. Az idei szőlőtermés nem tért el jelentős mértékben a szokásosnál. Ellenben a korinthoszi fiatalság körében bizonyos furcsa 6zokás kapott lábra. Hordókat cipelnek a gimnáziumhoz tartozó olajligetbe, és beléjük költöznek. A jelenség eredete egyelőre nem tisztázott, noha különös összefüggésre enged következtetni a rejtélyes csavargót hordóban ábrázoló gúnyszobrocskákkal. Nem világos azonban, hogy ezek a fiatalok is gúnyolódnak-e, és ha igen, kit gúnyolnak. Kiegészítés legutóbbi jelentésemhez: A hordó-bolondéria mögött tényelegesen a Diogenész nevű felforgató áll. A fiatalok azt állítják, őt akarják követni, mert „ő tudja, mi az igazi élet”, A korinthoszi polgárok és fiaik viszonya az utóbbi időben erősen megromlott. A közvélemény elítéli a lázadó ifjakat, már csak azért is, mert többségük atyja nevében, de annak tudta nélkül vásárolta hordóját. Főképpen az iparosok és kereskedők háborognak, mert az atyák gyakran vonakodnak fiaik számláját kifizetni. Diogenész nézetei: 1. „Mi a legfőbb jó? Vizet inni, ha szomjasak vagyunk.” 2. „Száz palotánál többet ér egy rongyos köpönyeg, de legtöbbet ér a szabadság, mert azt magunkban hordjuk.” Homályos értelmű bölcsesség, mindenesetre szó szerint továbbítjuk. fk mai napon botokkal felfegy- * • vérzett polgárok vonultak a gimnázium elé. A kárvallott iparosok és kereskedők egyben atyák is voltak, így kétszeres indulattal közeledtek, hogy feloszlassák a gyülekezetei és visszavezessék az ifjabb nemzedéket a szülői házhoz. Dühük azonban morgolódássá szelídült, amikor egy útforduló után észrevették, hogy nem csak a gimnáziumhoz tartozó olajfaüget, hanem a mögötte emelkedő egész hegyoldal tele van hordókkal. Több hordó volt itt, mint amennyi ‘ Korinthosztól telhetett, és a hegyoldalakon heverésző ifjak száma i6 sokszorosan múlta >U!1 a harcias atyákét. A most már 'al higgadtabban csörtető polgár- ! is csupán Diogenész hordóiéi reste, de a Hellász minden tájáról ídegyűlt fiatalok nem hallottak Diogenészről, következésképpen hordóját sem tudták megmutatni. Magam is kérdezgettem őket vezérük holléte felől, de én sem jutottam közelebbi eredményre. Pedig úgy járkáltam — megszaggatott köpönyeggel, vándorbottal, tarisznyával — mint aki maga is közöttük, hordóban akar élni. A polgárok dühe sokat veszített erejéből, amikor meggyőződtek, hogy a csavargó nincsen fiaik közt. Megnyugvással vették tudomásul, hogy nem is nélkülöznek, ételük-italuk bőséges; sőt, a hordók belső berendezése is —- bár dacol mindenféle hagyománnyal — kellő védelmet nyújt a forróság, a szél és a hideg ellen. Nem kerülhette el figyelmüket az sem, hogy a hordólakók közé — honnét, honnét nem — leányok is keveredtek, akik szemmel láthatólag gondoskodnak a józan polgári mérték és az egészség megőrzésének minden szükséges feltételéről. Az atyák, ilyen tapasztalatok birtokában megnyugodva, lassacskán rendezték fiaik számláit, és ezzel végre helyreállt a békesség Korinthoszban. p lekerült Diogenész. Ismét hangoskodva vonult végig a Piacon. Szidalmazta és gúnyolta a fiatal korinthosziakat és más görög ifjakat, akik „jódolgukban addig vedelik a bort, míg magukat is bornak nézik. Akik még a szüreti munkától is annyira undorodnak, hogy a hordókat a pince helyett a hegyre teszik: hátha belemásznak a tőkék, fürtöstül! Bele is másznak ám! De csak a madárijesztők!” Efféle acsargősaival újfent nagy megbotránkozást keltett a város polgáraiban. Ma szállásáig követtem D.-t. Meg. < győződhettem róla, hogy szavai nem j állnak összhangban tetteivel. Miköz- i ben a hordólakókat szidalmazza, < maga is hordóban lakik! Mégpedig! milyen hordóban! És micsoda he-' lyen! Távol a várostól, az ország-! út mellett, de háttal az útnak. Ke-! resve sem találhatnánk ennél hival-" kodóbb szegénységet! Vagy még in- < kább: szegényesebb hivalkodást. Képzeld, Uram, nincs a szűkös hor-j dóban egyetlen bútordarab, egyet-< len tűzhely, egyetlen főzőedény! . Beszédbe elegyedtem az eszelős? öreggel. Szidtam előtte az általa is< kárhoztatott ifjúi bohóságokat, főként a „hiú versengést”, hogy ki-ki ^ mennél nagyobb és díszesebb hordót akar magának építtetni. Azt vá- j laszolta, a hordó a legszerényebb hajlék, nem látom-e, hány heverj úton-útfélen, elhagyottan? Kérdé- < semre, vajon nem vall-e nagyobb! szerénységre a puszta földön hálni,? az alábbiakat közölte: azért bújt a) hordóba, hogy ülepét mutatva, véleményének adjon hangot, a kori thosziak kedvteléseit illetően. To- j vábbi kérdésemre, vajon mely kedv- < teléseikre gondol, azt felelte: „egyrej megy, mert akárhányféleképpen < fognak hozzá és bármint nevezik, a J vége az, hogy részegen röfögnek, mint a disznók.” A1 közismert terrakotta szobrocskák nyilvánvalóan a fentiek- ; ben fölsejlő obszcén jelenetet ábr í- í zolják. A sajátosmód filozofálgató! csavargó, valamint a szobrocskákat) forgalomba hozó mesterember kapcsolata azonban egyelőre homályos. Korinthoszban nyugalom van. A 5 polgárság a szőlőkben szorgoskodik.? Diogenész eltűnt a környékről. Az? emberek nem tudják — láthatóan í nem is érdekli őket — meghalt-e, j vagy odébbállt. TRENCSÉNYI IMRE V 4
