Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
jfa?U%JtoA^z£f«...hogy ő, illetőleg nagy ő-vel, így: „Ö”, a világéletében ellenzéki ember volt. Kérni ugyan tőle ezt senki számon nem kérte, de azit bizonyítani soha el nem mulasztotta, bizonyos tanút, sőt tanúkat az esetleges kétkedőknek erre megidézni mindenkor előhivalkodni kész volt, s eat a világéletében ellenzéki emberi mivoltát az érdemének betudni »it a leghatározottabban elvárta. Ö, a világéletében «ílenzéki. A: világ élet, azaz hogy a világélet, összetett sző, egy élet világát hangsúlyozza, nevezetesen azt, hogy ennek a hivatkozott életnek más világa nincs, és az a nincs más világ egyenlő az ,ő egyetlen életével. Annak megélt eddigi, illetőleg addigi részével. Nyilvánvaló — ez a kis eszmefuttatás is igazolja —, hogy aki vi- lágél.etében ellenzéki ember: volt és, ha az életkora is megvan hozzá, akkor az természetesen ellenzéki volt a Horihy-korszak, majd a nyilasok idején is. Hogy ez az ellenzékiség miit is jelent, azt többféleképpen lehet értelmezni. Ügy is, hogy bármit tett az ellenforradalmi rend, ő úgyis ellenezte, talán fegyverrel is, talán sztrájkkal, rópcédula-ragasztássaí, vágy egyszerűen csak befelé morogva, a tőle íelhotő passzív elléríál- lással. Amelyért több ízben szóban meg is fenyegette a körzeti nyilas megbízott. Például. ' ' " Ne becsüljük le ezt az ellenzékiséget sem. Nem adatott meg mindenkinek a hősi bátorság a tettekhez, talán igazi lehetősége sem annak idején. Az is igaz, hogy egyfelől ez a passzív ellenállás, ez a nem cselekvő cselekvés fel nem tartóztatta Horthyt és gárdáját, hogy az egész magyar népet belehajszolja egy (tragikus háborúba — bizony, még segítette is. De, az is igaz, hogy ennek a passzivitásnak vo& része abban is., hogy a felszabadulás után, az újjáépítés során mindez aktivitássá váljék. A passzív — vagy aktív! — ellenzékiségből gyakorlati tettek lelitek. ■"'Így tehát hivatkozni harmincegynéhány év után is lehet éppen valakinek az ellenzéki voltára, csakhogy ellenzékinek sem általában ellenzéki az ember. Mst ellenez? Mivel szemben ellenzéki. Egyáltalán nem túlzás, hogy az ellenzékiségnek is osztálytartalma van, á polgári ellenzéken túl a munkásosztály „ellenzékiségéig” és viszont. És manapság kimondva, vagy kimondatlanul jó néhányan, a világéletükbéli ellenzéki voltukból kiindulva egyfajta és újfajta magatartást képviselnek. A nekik semmi sem jó ellenzékiségét, a mindent megkérdőjelező, a „mindent fontoljunk meg újra, de alaposan, elvtársak” ellenzékiségét. A kriti- kátlan kritika szocializmus kitermelte,' — vagy' meghagyta? — ellenzékiségét. • - H4t :hogyan, talán minden Intézkedést hozmán-?; názva-f l?$};pne ,r|ogadma azv.embernek?, Talán a kormány, vagy a miniszter, sőt uram bocsá’ a pár'.titkár még soha sem tévedett? Akkor meg minek ez az egész cikk az ellenzékiségről? Szóval, aki szól, az ellenzéki, aki bólogat, az a jó szaktárs, vagy az a jő elvtárs. A példa, mint minden példa, erőltetett, de mégiscsak érzékelhető és értékelhető példa lesz. A demokratikus hadsereg vezérkara a megelőző viták, érvek, elgondolások után meghozza a döntést: merre kell támadni. És ekkor jön néhány tiszt, vagy honvéd, aki világéletében ellenzéki volt, az volt már a Don-ka- nyarhan is. meg most is, jön és különböző kifogásokkal él. Kritizál. Mert a kritika, joga az övé.. Tartózkodik, a cselekvés helyett széttárt karral ielzi, hogy nem értvén egyet a döntéssel, nem vehet részt a csatában. Megteheti, utóvégre demokrácia van nálunk és nem is akármilyen. Nevetséges? Gondoljuk végig: talán mégs-ern az. Ellenzéki voltának ama világéletbéli megvalósulása a párton belül különösen, de az egész szocialista közéletünkben általában is igen veszélyes, munkánkat fékező eredményeinket megkérdőjelező. magatartás. A kákán is csomót keresés még a kákának, meg a csomónak sincs a hasznára. És különben is: nemet mondani valamire az a legkönnyebb. A nem dialektikája az igen. Ha „nem”, akkor milyen „igen” legyen: mié javasol, kit ajánl, mit gondol a minden intézkedést megkérdőjelező állampolgár? — Hogy én, elvtársam? Hát ml vagyok én? Azért vannak a fejesek ott fenn. hogy töprengjenek ők. Majd én megmondom, hogy amit kV.öprengmek ott fent, vagy csak fentebb, az jó nekem vagy sem... így a rend! Hát ..persze, hbgy nem így a rend, semmilyen rend nincs így. csak a rendetlenség. Az állandó és értelmetlen ellenzékiségtől olyan lész egy a valódi ..ellenzékiség” tüzébőí és tüzében forrná1'dóri (társadalom, mint az ugyan értékes terhet, de azért csak terhet cipelő olyan ember, akinek még egy homokzsákot is a.. vál’—" Iára dobtak. Ha már olyan erős. Melyiktől szabaduljon? Egyszóval, aki bírál,, az felesleges és ellenzéki? \ Egyszóval, aki bírál, az igen hasznos, tagja a társadalomnak. Ám. aki valamifé'e Pökhendi, önző. v^gv csak értelmetlen emberi a'aoál’ásból. mindent e-akis fenntartással, nem megítélve, de elítélve te®ad. az önmagát teszi feleslegessé a kisebb, vagy nagyobb közösség számára. Erről van szó és arról, hogy csakis erről van sző. Meszléry Judit. Kertész Ákos: Sziklafal. Szereplők: Kassai Kornél hangja, Anna, Hanna, Anyus• ka, Róza. Történik napjainkban. Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban, 1976. január 15-én. Ennyi az első lap, amelyet 122 gépelt oldal követ. A dráma. Pontosabban a szövegkönyv, amelyből a dráma a színpadon. . születik. . Néhány napja végre Igazi színházi légkör honol Thá- lia egri templomában, ahol most színészek laknak, és az ébredés utáni'.reggelit készít az ügyelő, a műszak berendezd a próbaszínpadot, s pontosan 10 órakor csendet parancsol a kis piros lámpa.- Az alkotás láza forrósítja fel a levegőt E riport szereplői: Meszléry Judit, Gyöngyössy Katalin, Demeter ■ HedviffT Pécsi Ildikó és Kertész Ákos. Í-Ao Próba. MSsőáiK" részié- Jól ; szituált polgári lakás nappali szobáját jelzik a díszletek. Hátul tálaló, jobbra Virágállvány, a szobában heverő, asztal, székek, fotelek. Demeter Hedvig döbbenten ül. Meszléry Judit szinte megmeredve figyel a bejárati ajtóra, ahol a következő pillanatban Gyöngyössy Katalin kíséretében belép Pécsi Ildikó. (A szerző instrukciója szerint: 38 éves, vaskos, de vonzó asz- szony, ruhája egyszerű, de nem szegényes.) Lassan elindul a jelenet. A súgó még segíti a szöveget. a színészek próbálják a hangsúlyt, keresik a figurát, a rendező összekapcsolja a mozgást, közbeszól, magyaráz. aztán kezdődik minden elölről. A szerző szerényen kuporog a színpad jobb oldalán majd felugrik, és a következő pillanatban már a nézőtérről figyel, rágyújt egy cigarettára, aztán a más:kra, harmadikra, ötödikre. tizedikre, felrohan -a színpadra, megnyugtatja a színészeket, akiket ki tudia hányadszor állít le a rendező. .. Ki a felelős? , Már belelendült a játék, amikor egyszer estje a színészek álinas. le egy hirtelen jött ötlet miatt, gyorsan elmondják, a rendező rábólint, kipróbálják a szöveget, a mözgást. a villanásnyi tekintetet, a reagálást, az újabb gesztust, a csendet. Hosszú percek, órák, napok telnek el a kereséssel, a dialógusok mögött meghúzódó gondolatok felvillantásával, és a premieren mindez, lehet, hogy röpke pillanat lesz csupán. De élményt nyújtó drámai pillanat. A nézőtéren az ügyelő szorgalmasan jegyzi a változásokat, a rendező utasításait © Egv ismert művész, a kor felfeuezettje . aki az utóbbi években már egyre kevésbé h’tt tehrts4rében. gépkocsi- iával 140 kilométeres s°bes- ä«v hata’n-’s szikla-, fa’ngk • mhant. Párom asz- sw>-iv gvásteHa és egvmást marva kutatja,- mi történt Pécsi Ildikó Dráma születik, ősbemutató •• Ölen a Sziklafalról És miért? öngyilkosság, vagy baleset? Ki a felelős Kassái Kornél haláláért? S ekkor valahonnét Kőbányá- 'síől betép égy Hegyedikfasz- szony; Róza, aki vágy '201 esztendővel ezelőtt,.., takarított, és ekért lakott ennél a polgári családnál. Míg peregnek a jelenetek, sok minden kiderül, G Szünet Kávé. Cigaretta. És kereső-kutató beszélgetés. A színházi alkotóműhely tagjai segítenek bemutatni a dráma hőseit Demeter Hedvig: — Anyuska. Ilyen szeretetteljesen neveznek a színpadon, pedig valójában nem is szeretnek. Vagy legalábbis rosszul szeretnek, mint én Kornélt, a fiamat, aki nagy művész volt, de nincs többé... S most szembetalálom magam a fiam nőivel. A volt feleségével, akihez talán vissza akart térni, az új feleségével, aki gyereket szült neki és Rózával, kiben Kornél megtalálta a maga békéjét, valamit, ami eddig Irányzott az életéből. Későn ... Most alakulnak a szerepek. A próbákon figyeljük a szerzőt, a rendezőt és a partnereket is. Az már biztos. hogy Anyuska fő gondolata: ragaszkodni az élethez. „Én megtanultam, hogy az - élet a legdrágább kincs. Én meg is őriztem...” Gyöngyössy Katalin legutóbb Nyinát játszotta, • hamarosan a • Három- nővér Olgája várja.' s a két- Gsehóv- hős között most: egy bonyolult lelkületű, -mai művész szerepét ízlelgeti. ■' .— Igen, én leszek Hanna, a befutott > színésznő, akit valamikor Kornél fedezett fel. Szerettem, később a felesége lettem, a barátja, a haverja, társa, kritikusa a művészetben, de azt hiszem, az asszonya soha. Még .gyereke* se szűrtem nek;, mart az életei mindig alárendeltem a munkámnak. . Hét éve. hozv elváltunk. aztán az u+óribi hónapo’-ban elható rcztul*. hogy úttá kezdjük az e’etet. JSaídítt... Az első felvonás végén Hanna ezt mon^te: .Azr régen tudom. homi r>lrm**s szonátát ke-nefen és má- •ni*lr-'* szola-T-* d- akit *z ar S--'7-r ír" 7 T- flr?,. Pvr<* horn/ emt élő.: hús-"*r embert is képes legyen szol* Gyöngyössy Katalin gálni,.az előbb-utóbb sterilizálja magát.” Vagyis á művész is csak teljes élettel lehet igazán művész. A többit majd eljátszom a színpadon ... Meszléry Judit ez alkalommal Egerben is próbára teheti tehetségét. — Anna vagyok. A butikos Anny — így mondják. •Kornél özvegye. Igen, én privát vagyok, egy primitív üzletasszony,, aki megszerezte magának a nagy Kassait. Megvásároltéból, ha úgy tetszik, mert imponált a híre, a társasága. Aztán beleszerettem ... Güriztem, mint egy állat, hogy mindent előteremtsek. luxuslakást, autót, külföldi utazást és pénzeltem a szórakozását, a piát, a kártyát és mindent. És most senki sem hiszi el, hogy valóban szerettem. Csak arra emlékeznek, hogy megvásároltam magamnak. Még ő sem hitte el igazán... Milyen bonyolult is az élet: lehet győztesnek lenni, de nem éri meg... Most, Kornél emlékét akarom. tisztán, hogy be ne mocskolják. Mit mondok a fiamnak...? Semmiért nem ad az ember A váratlan vendég, akihi- vatlanul becsenget a második részben: Pécsi Ildikó, — Róza, akihez másfél évvel ezelőtt először beállított a művész úr. Részeg volt, fáradt és beteg. Én megmosdattam, lefektettem... és amikor a művész úr engem is akart, nem ellenkeztem. Aztán jött máskor is... nálam mindig olyan jókedvű volt. Most azt mondják, hogy a szeretője voltam... mindegy az, hogyan mondja az ember. De hát mit kellett volna csinálnom? Magától értetődőnek kell venni az életet, a szerelmet, a házasságot és nem szabad kutatni, vájkál- ni az emberekben, a kapcso. latokban. Ha az ember adhat, adnia kell. Semmiért persze. nem ad az ember... Én nagyon tiszteltem-a művész urat. de lehet, hogy rosszul szerettem...? Pályám egyik legnehezebb feladata ennek -az egyszerű asszonynak a megformálása. Érdekes. Izgalmas személyiség. aki bele tud szólni egy ilyen polgári család éleiébe. Ezért a szerepért érdemes pendliznem a kecskeméti színház a budapesti irodalmi színpad és Eger között — A bemutató előtt még meg lehet kérdezni az írótól: miről síől tulajdonképpen a Sziklafal? — Az emberi kapcsolatokról. Pontosabban egy férfi kapcsolatrendszerérő! válaszolja Kertész Ákos. — Jól ismeri az emberi kapcsolatokat? — Ha mindent ' tudnék, akkor tanulmány írnék róla. íriszen a tudom ány fog- IttV/vrjV az e'van -'okkal, amelyeket m4- felmért, ismer. .a műrészét pedig azokkalamelyeket éppen Demeter Hedvig.(F„: Márkusz) így . próbál megismerni'. Én azért írok az emberi- .. kapcsolatokról, hogy a lehető legtöbbet tudjak még - róluk, ég a mű .közvetítésével a közönség is. Sok. szó esik ebben a drámában á szerelemről. de. ,ez számomra csak ..abból 'a szempontból érdekes, ahogy arról Marx írt, valahogyan. így: férfi és nő, az embernek az embethez való legtermészetesebb kapcsolata. — Ilyen értelemben mar bizonyos társadalmi mércéül is szolgál2 — A férfi és a nő kapcsolata képes kifejezni egy adott társadalom fejlettségi fokát. Batokolja-e egyik a másikat, vagy egyenrangú társak? Hogyan befolyásolják a kapcsolatok megőrzését az anyagi tényezők? — mindez valahogyan a társadalom szerkezeiének tükre, és így választ ad arra is: hol tartunk itt és most. — Ki ez a Róza és vajon melyik korábbi Kertész-műből lépett elő. — Majd kibogozzák ezt az esztéták és a kritikusok, ha akarják. Én csak azt tudom, hogy három nő jártat- ja a száját a színpadon, lelkizik, követeli magának a múltat, igazolja önmagát, és akkor belép Róza. Nincsenek elméletei, nem magyaráz, természetesen felmutat egy emberi magatartást, teszi, ami a dolga. Azt hiszem, sikerült megfogalmazni egy olyan jellemvonást, amely nem általános, hiszen Róza talán még egy kicsit mese... — A szövegkönyv nem jelzi a műfaji meghatározást. — Egyelőre még nincs műfaji meghatározás, de le hét, hogy nem is lesz. Sok mindent elcsépeltek az utóbbi időben, s különben is csak utólag lehet pontosan megfogalmazni, hogy mit. látott az ember. Majd a kritikusok... Ha a próba meggyőz, átírom — Mit jelent az író számára ez az alkotói együitlét a rendezővel, a színészekkel? — írók és rendezők hőikül. -volt. már színház, de színész nélkül soha. Egy dráma csak akkor van kész, amikor a premieren felmegy a függöny. Sót. még akkor sem igazán. Mindig formálható, alakítható. Tulajdonképpen azért vagyok .itt Egerben, figye’em a próbákat, a színészek reagálását, és kezdetben ugyan igazolni akarom mindazt amit leírtam, de ha. a próba meggyőz, akkor átírom. Ami oe- dig a rendezőt illeti. Illés István a barátom — akivel e°vürt dol?oztem már a Névnap bemutatója ejőtt is — pontosan érti. hogy mit akadok. Különben is, itt val-imenntnen em/mással focizunk és nem egymás ellen. Márkosz László a
