Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
öf terv — Of szabályozók IT® A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere A mezőgazdaság pénzügyi rendszerét is módosítani kellett. Ennek legfontosabb indokai: az V. ötéves terv termelésfejlesztési céljainak, hatékonysági követelményeinek közvetítése a nagyüzemekhez, a mezőgazdaságban használt import eredetű anyagok világpiaci árváltozása, a vállalati és a személyes Jövedelmek tervszerűbb szabályozása. Január elsején módosulnak, emelkednek az Importes ipari eredetű anyagok — egyebek között a műtrágya, a növényvédő és gyomirtó szerek, az állati tápszerek és takarmánykiegészítők — bemert az árváltozások az anyagfelhasználás és a termelési szerkezet függvényében eltérően érintik az egyes gazdaságokat). A január elsején életbe lépő beszerzési éa termelői árváltozások egyenlege azonban negatív, az árváltozások jövedelmet vonnak el a mezőgazdaságtól. Ebben a tervidőszakban a mezőgazdasági termelés dinamikus növekedése közepette a termelési feltételek és eredmények is differenciálódtak, amellett a szövetkezeti szektorban mind a beruházási vásárlóerő, mind • támogatás, a beruházások, a termelő tevékenység és a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatása. A beruházási támogatások kulcsai mérséklődnek, csak a zöldségtermesztés létesítményei, a zöldség-, a gyümölcs- és az ipari növénytermesztés célgépei részesíthetők 70 százalékos támogatásban. A termelési tevékenység támogatása az állattenyésztési ágazatra összpontosul. A harmadik támogatási forma a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek megerősödését, a megfelelő termelési szerkezet kialakítását kívánja segíteni, gyorsíHemesgái a bükki levegőből Miskolc mellett, • ÄWHfc lábánál dolgozik az Egyesült Izzó Rt. Kriptán Gyára. Itt óránként harmincezer köbméter levegőből mintegy hírom köbméter nemesgázt — kriptont és xenont — nyernek. A gyár 98 százalékos idő- kihasználással dolgozik, így az évi nemesgáz ..termésük'' eléri a huszonhétezer köbmétert. MTI Fotó — Erezi K. Gyűl*. Csúsznak egy fél évet — Mi tehát az ai hala.*- idő? szerzési árai, emellett a gépek beszerzési árai is változik. Az új árak korántsem teszik feleslegessé az ártámogatást, csupán arra elegendők — s a beszerzési árak emelésének ez az alapvető eélja —, hogy az importanyagok, az energia takarékos felhasználását ösztönözzék. Amíg az iparban a termelői árrendezést semmi sem ellensúlyozza, s ezért teljes egészében a nyereséget csökkenti, a mezőgazdaságban sor kerül a termelői árak differenciált, a termelésfejlesztési célokat ösztönző módosítására, felemelésére. (Egyes ipari növények, kukorica, sertés, baromfi stb.). A beszerzési árak mintegy 8—9 milliárd forinttal növelik az ágazat termelési költségeit, az új lermelői-felvásárlási árak viszont a többletköltség mintegy 90 százalékát megtérítik. (Természetesen csak az ágazat egészében és átlagában. A hibákat, a hiányosság©‘ at az emberek többségé cazreveszi Sokan szóvá is teszik ezeket a különböző tórumokon, sőt javaslattal élnek, hogy mielőbb megszűnjenek a termelést akadályozó, a munkahelyi légkört mérgező problémák. Egy-egy közérdekű ügyben a népi ellenőrök segítségét is kérték a dolgozók. Mi lett ezeknek a bejelentéseknek a sorsa? Megszüntek-e a hiányosságok, a szabálytalanságok? S vajon nem kerültek- e hátrányos helyzetbe azok, akik e közérdekű ügyekben bejelentést tettek? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a közelmúltban megtartott utóvizsgálatok során a NEB szakemberei. Tizeu három a kilenchez Az 1973-ban és az 1974-ben bejelentett és kivizsgált ügyek dossziéjából huszonkettőt emeltek ki a népi ellenőrök. Megállapították, hogy ezek közül tízet a bejelentést követő 30 napon belül kivizsgáltak és elintéztek. Hat bejelentés vizsgálati eredményéről 30—60 nap között, hattól pedig 60 nap után tájékoztatták a bejelentőket, akiket egyébként már a vizsgálat megkezdésekor -értesítettek arról, hogy az ellenőrzés megkezdődött. A későbbiek során pedig folyamatosan tájékoztatták vala- mennyiüket a vizsgálatok lészeredményeiről. A dossziéból kiemelt huszonkét ügy utóvizsgálata során kiderült, hogy a népi ellenőrök által javasolt intézkedéseket 13 esetben végrehajtották. Ezáltal megszűntek az első vizsgálat során feltárt hiányosságok, sza- báüytdansáflok. lay tettek személyi jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A szabályozómódosítások ezzel kapcsolatos céljai: a különbözeti jövelelmek mértékének tompítása, a fejlesztési forrásoknak és -a személyi jövedelmeknek a népgazdasági tervvel való összehangolása. A földadó annyiban változik, hogy a földek minőségéhez igazodik. A jövedelemelvonás fő eszköze továbbra is a jövedelem- és a jövedelem- növekmény-adó. Ezek módosítását az jellemzi, hogy kevésbé terhelik a munkaigényes üzemágakat — pl. a zöldségtermesztést, másrészt a személyes jövedelmek növekedését az általános jövedelempolitikával hangolják össze. (Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek nagyobb mértékben emelkedhetnek, mint az átlag felettiek). A mezőgazdaság pénzügy! rendszerének szerves része a pontot például egy meglehetősen sokáig húzódó és sokakat érintő ügy — az egri ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet pénzügyi elszámolási vitáinak és hiányosságainak — végére. A népi ellenőrök első vizsgálata után a szövetkezet igazgatósága az elszámolásokkal kapcsolatban tételes könyv- szakértői ellenőrzést rendelt el. Ennek nyomán a szövetkezet elszámolási rendszere helyesbítésre szorult, ez pedig lehetővé tette, hogy 1975. június 30-ra minden lakástulajdonos pontos és végleges elszámolást kapott. Erről egyébként a részletes vizsgálatok befejeződése után a bejelentők — a szövetkezet tagságát képviselő lakók — a NEB-től is tájékoztatást kaptak. Az elmúlt években tett közérdekű bejelentések sorsát vizsgálva, megállapították a népi ellenőrök, hogy kilenc ügyben az első ellenőrzések óta sem történt változás. Sőt: nem egy helyen még rosszabbodtak az állapotok. Ezért a NEB újból megkereste az érintett vállalatok, szövetkezetek vezetőit és felettes szerveit, hogy mielőbb szüntessék meg az észlelt hibákat, s erről tájékoztassák a népi ellenőröket, rajtuk keresztül pedig a bejelentőket. Menetlevél és pineeimilaló A népi ellenőrök az első alkalommal arra hívták fel az Eger—fiaskó völgyi Vízgazdálkodási Társulat vezetőinek a figyelmét, hogy nem kontrollálják megfelelően a menetlevelek kiállítását és az adatok pontosságát Ez visszaélésekre ad lehetőséget, mert a hiányos testani annak érdekében, hogy az ilyen szövetkezetekben a személyes jövedelmek állami pénzből való kiegészítése fokozatosan megszűnjön. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere sajátos, eltér a népgazdaság egyéb ágazataiban érvényesülő rendszertől. Vannak azonban közös vonásaik is. A termelőszövetkezetek számára is előírják a mérleg szerinti nyereség felhasználásának sorrendjét, amelyet a szabályozó rendszerből adódó fizetési kötelezettségek — városi és községi hozzájárulás, jövedelemadó, jövede- lemnövekmény-adó — nyitnak meg, ezeket követi a tartalékalap képzése, illetve pótlása, • csak ezután kerülhet sor a szabadon felhasználható alapok — fejlesztési, részesedési, szociális és kulturális, lakásépítési •lap — képzésére. Jegyzésekből nem állapítható meg, hogy mikor merre jártak a társulat gépkocsijai. Az alapvizsgálatkor azt is javasolták a NEB szakemberei, hogy a ! takarékossági intézkedések megvalósítása érdekében szervezzék meg a gépjárművezetők szakmai továbbképzését, oktatását. Az ügyre visszatérve, azt állapították meg a népi ellenőrök, hogy a társulatnál alig — legalábbis nem dokumentálható módon — tettek valamit a hiányosságok megszüntetésére. Az utóvizsgálat az elsőhöz hasonló hibákat, munkahelyi szabálytalanságokat — sőt: súlyosabb hiányosságokat is — feltárt például * parádi ÁFÉSZ siroki Pincemulatójában. Továbbra sem megoldott a vendégek kézmosási lehetősége, az udvari raktár állapota azóta csak romlott, nem alkalmas az áruféleségek tárolására. A figyelmeztetés ellenére sérti cserélték ki a megrozsdáso- dotrt és életveszélyessé vált hűtőgépei, és semmilyen intézkedést sem tettek a Pin- ‘eemulató előtti térség és a környék rendezésére, szépítésére. Az ÁFÉSZ a felügyeleti hatósága figyelmeztetését sem vette komolyan, így érthető, hogy a szórakozóhely színvonalában semmiféle javulás nem történt! De sorolhatnánk az eseteket, Az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat, a noszva ji községi tanács, az is- tenmezeji Béke Termelőszövetkezet 1973—74. óta rendezetlen ügyét, amelyekre az Egri Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ismételten felhívta az illetékesek figyelmét. Már csak azért 'S. mert a bejelentők a NEB- hez írt levelükben nem mások ellen áskálódtak, csupán a kötelességüket teljesítettek, Az eredeti határidő szerint most az év végén kellett volna átadni a rendeltetésének a visontai egészségügyi létesítményeket. De ebből semmi sem lesz. Tehát az úgynevezett visontai program teljesítése Tárat magára. Pedig nem kevesebbről van szó, mint 550 személy gondozásáról, gyógykezeléséről. Arra kerestünk választ, ml okozta az aránylag nagyobb ) mértékű késedelmet ★ Kicsit vissza kel! mennünk az időben, 1» azt akarjuk, hogy világos legyen/ mindenki előtt az a bizonyos visontai program. Elöljáróban annyit erről, hogy nagyon ésszerű, okos kezdeményezést tudunk most a közvélemény elé tárni. Ritkán büszkélkedhetünk Ilyen törekvéssel, megérdemli tehát hogy fogalkozzunk vele. Amikor a visontai beruházások folytak, az ott dőlamikor a társadalmi tulajdont károsító hiányosságokra, s az ésszerűt] enségekre irányították a figyelmet. S ezek a bejelentők intézkedést, választ várnak a felvetéseikre... Nem kerültek hátrányos helyzetbe Azzal ■ megállapítással kezdtük a cikket, hogy a hibákat, a hiányosságokat az emberek többsége észreveszi. Sokan szóvá is teszik ezekek Mások viszont azért hunynak szemet a problémák felett, mert attól tartanak, hogy az ügy kivizsgálása miatt ók hátrányos helyzetbe kerülnek, mogulra haragítják a vállalat, a szövetkezet vezetőit. Mint a népi ellenőrök • közelmúltban lezajlott utóvizsgálat során megállapították: a 22 ügy egyike miatt sem került hátrányos helyzetbe u bejelentő. Ez már azt is jelezheti, hogy mindenütt rájöttek: a közérdekű ügyek bejelentőit a törvényeink védik, nem engedik, hogy az igazság feltárása miatt a vétkesek üldözzék, büntessék, esetleg jogtalanul felelősségre vonják... Ennek az egyesek részéről kényszerű szemléletváltozásnak köszönhető, hogy napjainkban mind több olyan bejelentés érkezik a népi ellenőrzési bizottság címére, amely valamennyiünk közös érdekeit szolgálja. Ezután már csak oda kelj eljutnunk, hogy a hiányosságokért, a szabálytalanságokért felelős személyeket, az intézkedések végrehajtását húzó-halasztó vezetőket felelősségre is vonják. öfe kerüljenek hátrányos helyzetbe, ne pedig a jó szándékú bejelentők ..! Szilvás Isivé» gozo sok ezer munkásnak fedelet kellett biztosítani a fejek fölé. Sorra épültek tehát a munkásszállások, amik fölöslegessé váltak abban a pillanatban amikor a „nagy mű’’ elkészült. Ezeknek az épületeknek a költségei benne foglaltattak a nagy beruházás teljes költségében, tehát senkinek és sehol nem okoztak volna pénzügyi hátrányt, ha lebontják azokat, annak rendje és módja szerint, ahogy ez már szokás©» egyébként. Akkor támadt * megyei vezetőknek az az ötletük, hogy mi lenne, ha megmentenék ezeket az épületeket. Valamilyen hasznos célra kellene gyümölcsöztetni valamennyit. Egyemeletes házak ezek, kemény, szilárd falakkal, nem faházak és barakkok, tehát kis igazítással, esetleges átalakítással jó ügy szolgálatába, állhafc- nának. De hát egyáltalán mit tehetne kezdeni az összesen tizenhat egyemeletes házzal? Akkoriban is sokszor került napirendre Gyöngyös nehéz kórházi helyzete. Kéznél volt a megoldás, & visontai épületeket fel lehetne használni betegek elhelyezésére. Így jutottak él az elmebetegek kihelyezésének lehetőségéhez. Megszületett, tehát a program: a visontai felvonulási épületekbe és munkászállásokba ki tehet telepíteni Gyöngyösről kilencven elmebeteget, ezzel könnyítenek a gyöngyösi el- meoeztály zsúfoltságán, és kint el lehetne helyezni összesen 250 elmebeteget, illetve helyet tudnának adni még 300 olyan személynek, akiket elme-szociális otthonban ápolnak. Visonta tehát a megye minden részéből fogadhatná a rászorulókat. Az elképzelési tett követte. ★ — Mi okozza a program féléves csúszását? — kérdeztük meg Berényi Józseftől, a Gyöngyösi Városi Tanács elnökétől. — Több okot is kell említeni — hallottuk a választ. — Kezdődött azzal, hogy a megyei tervező vállalat késett. Egy évig tartott, mire a munkák elvégzésére kivitelezőt találtunk. Kezdetben az állami építők jöttek számításba. nekik egy felvonulási létesíményük van is a helyszínen, de végül mégsem ők. hanem a Mátravi- déki Építő- és Szakipari Szövetkezet, ^valamint aMát- raalji Szénbányák petőfibányai üzeme látott hozzá a feladat elvégzéséhez. A szövetkezetiek az elmekórházat, a petőfibánvaiak a szociális otthont alakítják ki. Sok idő telt e! azzal is, mire a vízellátás és a fűtés módjában sikerült végleges megoldást találni. Még nem is olyan régen, az október végén megtartott koordinációi: tá^rva lásnak ic ez volt a fő témája. A Gagarin Erőmű is a segítségünkre sietett, amikor a távfűtés efteéKsfíeséhez — A november 5-en megtartott egyeztető tárgyaláson ott volt a megyei terv és az egészségügyi osztály i:-, akkor hangzott el, hogy 11 június 30-ra a visontai program befejeződik. A munkák azóta is folynak, de olyan „apróság” is útját állta a tenni akarásnak, hogy pél dául a Korzó Cipő Nag? 1 ,t resfcedelmi Vállalat az cti lévő raktárát körűiken,; ./. hiába kapta meg a terv: r kumentumokat. amikből is kiderült, hogy az ál'a lezáit területen kellett vo ' a vízvezetéket és a fii csatornát kiépíteni. Mun,,, közben buktak ki olyan ' , gok is. amikre a terve ..., nem számított, nem is s.-;' mi thatott, és a váratlant,: előállt problémát „naplózás” útján nem mindig sike.iiii kellő gyorsasággal /•entity ;i. mert el kellett azt is dönteni, hogy csupán, az építesi naplóban való bevezetés*-', rendezni lehet-e a problé mát összefoglalva tehát: kezdeti nehézségek me'ktt menet közben is ért bennünket, és az építőket m g- lepetés. Bízunk abban, hogy a féléves csúf,zás után a visontai egészségügyi program hiánytalanul megvalósul. •k Összesen 3ö millió forintot, vesz igénybe a visontai egészségügy i létesítmény elkészítése. Ebből az összegből kilencmillió kell a felújításokra. huszonöt pedig a beruházásra. Meg Gyöngyösre i6 kihatott a program, mivel a Bugát Pál Kórházban bővíteni kellett a mosodát. & kazánházat, de a kórboncta ni részt, is, “hogy ezek kiszol gályák Visontát is. Gondoskodni kell a megfe lelő személyzetről is. Oryo sok, ápolók és takarítók, se géd,munkások Is kellenek Vi son tára. De honnan? Központi. „keretből” nun tehe tett „kiosztani” őket. Az ápolók, gondozók kiképzése a gyöngyösi kórház vezetőin várt. És még mindig nem egyszerű a feladat, ha azt js számításba vesszük, hogy a< orvosoknak, az egészségügyi dolgozóknak szállás, laka* kelL Van tehát egy nagyon ész szerű „visontai program”, aminek végű] rengeteg cs-rze tevője, ága-boga vár az eligazító és rendező tevékenységre, intézkedésre. Ezek a mindennapi apró munkák teszik csak igazán bonyolulttá az első pillanatra olyan egyszerűnek látszó dolgot: a lebontásra szánt munkásszállások átalakítását a visontai külfejtés üzemi területén. De ha minden jól megy egy .fél évi csúszás után ugyan —. 550 rászorult ember ápolása, gondozása kezdődik meg 1975 nyarán Vi- BOOtásL G. Molnár Ferenc rNÉfWSMfí Garamvölffyi htod* A NEB megvizsgálta: Mi lett a közérdekű bejelentések sorsa ?
