Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
Jövőt alapozó oszmeosere A Warséi Kultúra és Tudomány Palotájában Se napon 8 * át, gyakran az éjszakai órákig tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. Megvonta az eltelt öt esztendő mérlegét s felvázolta Lengyelország társadalmi-gazdasági fejlődésének útját a következő öt esztendőre, Mit hozott a kongresszus? A várakozásoknak megfelelően szenzációkat nem. Viszont alkotó, nyűt vitát igen. A csaknem két és fél millió párttagot képviselő 1311 küldött közül százak mondták el véleményüket, tolmácsolták az elvtársaiktól kapott útravalót, az ország, egv-egy fontos munkaterület, vagy éppen gyáróriás helyzetéről, a dolgos mindennapokról A kongresszus sajátos lengyel tükörképpel szolgált. Ilyen háttér «lőtt nyugodtan nevezhetjük reálisnak Edward dereknek, a párt újraválasztott főtitkárának szavait: „Mostani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtizedes történetének legeredményesebb öt évéről adhat számot”. Aki Lengyelországban járt. és az öt évvel ezelőtti helyzethez hasonlít, méltán lepődik meg a látványos változásokon, Akkor, 1971. decemberében a LEMP VI. kongresszusán az előző, aránytalanságokat, társadalmi feszültségeket szülő és robbanásig kiélező politikát olyan program váltotta fel, amelyet Varsóban a leggyakrabban „az új perspektívák politikája” kifejezéssel, „a szocializmus építése az emberekkel, az emberekért” jelszóval jellemeztek. E program lényege volt: a gazdaság elengedhetetlen korszerűsítése, az életszínvonal' sürgős és számottevő emelése, a munkásosztály és pártja vezető szerepének megerősítése, a szövetségi kapcsolatok újraértékelése és a politikai párbeszéd megkezdése. Vagyis: akkoriban méltán beszéltek korszakváltásról Lengyelország életében. Az ugrásszerű fejlődést jelzik a VII. kongresszus elé terjesztett beszámoló adatai is. A nemzeti jövedelem a tervezett 38 százalék helyett 62 százalékkal növekedett. A belső és külső forrásokból végrehajtott hatalmas beruházási program nyomán legalább 3 millió fiatal lépett munkába, t ezzel mintegy feloldották azt a társadalmi feszültséget, amelyet a demográfiai robbanás miatt" foglalkoztatási gon-' dók okoztak. A reálbérek csaknem 40 százalékkal nőttek, felemelték a legalacsonyabb béreket, s példásan bővült a i gyasztási cikkekkel való ellátottság. Több mint egymillió új lakást adtak át. E gazdasági és szociális fejlődés aligha érthető meg az egész társadalmat átható „nyílt párbeszéd” légköre nélkül. Csak így válik világossá, hogy — a nehézségek idején is — miért találtak visszhangra a pórt és állami vezetés felhívásai. „Ezekben az években ->■ mondta a kongresszuson Edward Gierek — gyakran fordultunk a munkásosztályhoz, a parasztsághoz és az értelmiséghez segítségért és támogatásért. Társadalmunk sohasem hagyott cserben”. Erre a támogatásra számít és épít a VII. kongresszuson elfogadott program is. Az alapelvek nem változtak, de a program új belső és nemzetközi követelményeket, feltételeket vesz figyelembe. Megfogalmazódott, hogy Lengyelország — éppen az eltelt években — a fejlődés új történelmi szakaszába lépett: már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. A társadalomban, a gazdaságban egyaránt a minőség, a hatékonyság, a korszerűség kategóriái kerülnek előtérbe. Erre késztetnek, ösztönöznek a belső adottságok módosulása, például az extenziv iparfejlesztés lehetőségeinek .csökkenése, és a külső körülményeit is, nevezetesen a Lengyelországot is gyakran hátrányosan érintő világgazdasági változások. Ide sorolhatjuk azt a fontos feladatot, hogy' a növekvő szükségletek kielégítésére fejleszteni kell a mezőgazdaságot és ez nyilván hatással lesz majd a még döntően kisparaszti tulajdonviszonyokra. Változatlanul fontos célnak tekintik a lakosság életszínvonalának emelését, szociális biztonságának megszilárdítását, s az egyre növekvő fogyasztási igények kielégítését A fejlődés szerves részének tekintik a gazdaság irányításának korszerűsítését — a központi irányítás erősítésével párhuzamosan kiszélesítik a gazdasági tervek önálló döntéshozatali jogát és felelősségét L engyel elvtársaink, barátaink valós célokat határoz-^ tak meg kongresszusukon. A múlt időszak kedvező mérlege, a valósághű helyzetértékelés és a továbbfejlesztett irányvonal — így együtt kínálja immár a fejlett szocializmus építése jövőbeni sikereinek biztosítékát VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 293. szám ARA: 1,— FORINT 1975. december 14., vasárnap A vezető szervek megválasztásával befejeződött a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa Ismét Gáspár Sándort választották a SZOT főtitkárává A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa szombat reggel fél 9 órakor zárt üléssel' folytatta munkáját. A kongresszus titkos szavazással megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Tanácsának 207. és a számvizsgáló bizottság 25 tagját A Szakszervezetek Országos Tanácsának tagjai köré választották megyénkből Cifra Anna ápolónőt, az egri megyei kórház asszisztensét, a szakszervezeti bizottság. az Orvos—Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Heves megyei Bizottságának és a központi vezetőségének tagját, és Dorkó József munkást, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa vezető titkárát. Ezután a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság megtartotta alakuló ülését. A SZOT titkos szavazással megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökségét, titkárságát, a SZOT elnökét, alelnökeit, főtitkárát, <<és a titkárokat, továbbá a ‘választott tisztségviselőket. Nyílt szavazással megválasztotta a munkabizottságokat, és megerősítette tisztségükben az osztályok és Intézmények vezetőit. A számvizsgáló bizottság titkos szavazással meevá- Jpsztotta elnökségét, és titkárát. \ A SZOT és a számvizsgáló bizottság alakuló ülése után a kongresszus nvílt üléssel folvtatta munkáiét. Földvári Aladár ismertette a választások eredményeit. A SZOT-etnök«ég tagja!: elnök: Földvári Aladár: al- elnökök: Kiss Károlv, Ligeti László, Ország Ferencné, Pavlovszky Ferenc; főtitkár: Gyár - nagy T-vel Gáspár Sándor; titkárok: Duschek Lajösné, Gál László, Hérczeg Károly, Timmer József, Virizlay ‘ Gyula.' Az elnök bejelentette, hogy a Szakszervezetek. Országos Tanácsa kilénc állandó munkabizottságot alakított, amelynek feladata, hogy a szakszervezeti munka egy-egy területén tanácsadó jelleggel segítse a választott testület munkáját. Az egyes bizottságokban * Szakszervezeték Országos Tanácsának tagjai, a szakszervezetek központi vezetőségének egyes tagjai és más szakemberek is részt vesznek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megerősítette tisztségükben a SZOT osztályainak é® intézményeinek vezetőit. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője dr. Bartos István, a testnevelési és sportosztály vezetője Berzi Sándor, a szakszervezetek elméleti kutatóintézetének igazgatója Búza Márton, a nőbizottság elnöke Czerván Mártonná dr., a nemzetközi kapcsolatok oszt.- nak vezetője dr. Dobi Ferenc, a munkavédelmi osztály vezetője Donáth Béla, a közgazdasági osztály vezetője dr. Jandek Géza, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság vezetője Kiss Károly, a SZOT központi iskola igazgatója Kohári József, a nemzetközi propaganda bizottság vezetője Láncos János, a „Munka” szerkesztőségének vezetője Rozsmann István, a Népszava főszerkesztője dr. Siklós János, a kulturális, agitáciős és propaganda osztály vezetője Simö Tibor, a gazdasági' igazgatóság vezetője dr. Suth Péter, a szervezési és káderosztály vezetője pedig Vas János. . Az elnök a kongresszus nevében külön megköszönte azoknak a munkáját, akik eddig a SZOT, a SZOT-el- nökség, vagy a.számvizsgáló bizottság tagjaként dolgoztak, s most nem kerültek be ezekbe a testületekbe. Külön méltatta Somogyi Miklós áldozatos tevékenységét, aki 1920 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s aki 80. életévéhez közeledve, most megvált a szakszervezetek számvizsgáló bizottságának elnöki tisztségétől. Az elnök kérte őt, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagjaként továbbra is segítse gazdag tapasztalataival a szakszervezeti mozgalmat. A kongresszus jegyzőkönyvben rögzítette Somogyi Miklós érdemeit Az elnök ezután rámutatott, hogy a kongresz- szus küldöttei és a meghívott vendégek nagy politikai felelősségérzettel és a szocializmus igaz ügye iránti' elkötelezettséggel tanácskoztak.' A magyar szakszervezeti mozgalom e nagy eszmecseréjén összegezték az eredményeket- és a gondokat, kialakították a további tennivalókat. — Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a magyar Bzakszervezetek XXIII. kongresszusa eredményes munkát végzett. Színvonalasan teljesítette feladatát, betöltötte funkcióját. Tennivalóink, világosak, most a cselekvésen. ;van a hangsúly. Az elnök köszönetét mondott a külföldi testvérszak- szervezeteknek, amelyek küldöttséggel képviseltették magukat a kongresszuson, továbbá a magyar szakszervezetek küldötteinek és a meghívott . vendégelmek, akik munkájukkal, felszólalásaikkal elősegítették a kongresz- szus sikerét. Köszönetét mondott a kongresszust előkészítő és segítő dolgozók naiv, a sajtó, a rádió, a televízió munka társainak. Az elnök tisztelettel és szereltettél köszöntötte a szak- szervezeti tagságot, a négymillió szervezett dolgozót, akik az élet minden területén nap mint nap — sokszor nehéz körülmények között — részt vesznek a fejlett szocialista társadalom építésében. Meggyőződését féjezte ki, hogy a következő öt esztendőben is számíthatnak a szakszervezetek vezető szervei ' a tagság egyetértésére, támogatására, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselőinek, aktivistáinak cselekvő közreműködésére. Végül a kongresszus valamennyi résztvevőjének további eredményes munkát, sok sikert és jó egészséget kívánt, és a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz - szusát bezárta. A kongresszus az interna» cionálé hangjaival ért véget. Jelentős előrelépés az együtt működés elmélyítésére Befejeződött Egerben a KGST-szakemberek tanácskozása Csaknem félezer ember dolgozik a Finomsrerelvényzyir hevesi üzemében. A mindennapi nehéz munka meneti s dolgozók 53 szizzlékt vesz részt az oktatás kü’ö'böző formáiban. Köztük van Ország Mihály anyxjmozgitó is, aki mlenleg a dolgoz>’ kihelyezett jitgéarOT úicoiajanak hetedik osztályát végzi, őEüportuiiic a lap 5. oldalán) A KGST Gépipari Állandó Bizottságának 13. energetikai —gépgyártás szekciója 1975. december 8—13. között Egerben tartod# meg 17. ülését. A tanácskozáson részt vett Bulgária, .Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztár, saság, Magyarország^ Románia és a Szovjetunió delegációja. A 1-3. szekció: munkája szombaton a tanácskozás jegyzőkönyvének aláírásával zárult-EgerbenPavel Oszipovics Szíri}, a Szovjetunió energetikai gépgyártási minisztériumának miniszterhelyettese, a 13. szekció elnöke a tanácskozás befejeztével nyilatkozott munkatársunknak a 17. ülés eredményeiről, a szekció eddigi tevékenységéről, valamint az ülésszak részvevőinek megyénkben szerzett tapasztaltairól. P. O. Szirij elmondotta, hogy az egy hétig tartó egri tanácskozáson megvizsgálták a műszaki-tudományos együttműködés, a szabványosítás kérdéseit, valamint a 13. szekció tevékenységének programját Hozzátette, hogy a KGST-tagállamok ezút'al négy szabványosítási ajánlást egyeztettek és széles körű programot irányoztak elő egé- 1380-ig «ejfiáées & engergefikai gépgyártás terén a KGST-sza’oványok kidolgozására. 'A szekcióülésen ezen k'Vül kidolgozták és egyeztették a 13-as szekciónak a jövő évi tevékenységére irányuló intézkedéseket, jóváhagyták az X976. évi munkatervet. Szirij elvtárs beszélt arról Is. hogy a 13. szekció munkája az energetikai gépgyár- iá« terén a KGST-tagországok együttműködésének erő. Si&é& & « ígtóSzáció & mélyítésére irányul. Ezen a téren az egyik eredménye az, hogy 1973 novemberében, az érdekelt KGST-tagországök aláírták az energetikai berendezésekre vonatkozóany.a nemzetközi, sokoldalú gyá'r- tásszakosítási és kooperációs egyezményt. A helyi tapasztalatokról szólva ' elmondotta a szekció eltiöke, hogy az ülés ' résztvevői meglátogatták-Magyar- ország, egyik legnagyobb, -a Gagárinroi elnevezett hőerőművet, amely'-, a helyszínen termált tüzelőanyaggal • dolgozik. A Gagarin Hőerőmű megtekintése jelentős' érdeklődést váltott ki az üiée résztvevőiben. El kell mondanom —. hangoztatta ‘ p. O. Szirij. —. hogy sz egri tanácskozás idején mindvégig érezhettük a magyar' elvtársik, az értekezlet szervezőinek szívélyességét és vendéglátó szereteted Jelentős benyomást váltott ki valamennyiünkben Eger város és a környék történelmi nevezetességeinek megtekintése. Gazdag élményeket és számos hasznosítható tapasztalatot is szereztünk — mondotta befejezésül P. O. Szirij, az energetikai gépgyártási szekció elnöke.________SzJci i. i
