Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Öj terv — ű| szabályozók HL

Bérnövelés, anyagi ösztönzés és juttatások

AZ AKTÍV KERESŐK, a

foglalkoztatottak száma valamivel meghaladja az ötmilliót. s túlnyomó többségük vállalati dolgozó, akiknek bér- és keresetviszonyait a mindenkori bér- és jövedelemszabályozás alakítja, befolyásolja. Ebben a vonatkozásban is jelentősen módosul a szabályozó rendszer.

Az ötödik ötéves terv időszakában négy bérszabályozási formát alkalmaznak: a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-, illetve bértömeg-szabályozást, valamint a központi bérszínvonal- és bértömeg- szabályozást. Egyik bérszabályozási forma sem új, ebben a tervidőszakban is alkalmazták azokat. A változás elsősorban az, hogy mindeddig a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás volt az általános forma, a másik három pedig a kivétel. A jövőben egyenrangúak lesznek.

A vállalatok többségénél a teljesítményekhez kapcsolódó szabályozási formákat alkalmazzák, míg a központi bérszabályozási formákat azokban - a szakágazatokban — pl. szénbányászat, villa- mosenergia-ipar, hús-, tej-, sütőipar, közúti közlekedés, hírközlés, kulturális szolgáltatás stb. — amelyeknek gazdálkodási adottságai, nyereségszerzési lehetőségei meghatározottak. A négy bérszabályozási forma alkalmazása révén az élőmunka racionális felhasználását legjobban ösztönző bértömegszabályozás működési . köre jelentősen kiszélesedett, a jövőben a vállalati dolgozók kb. egyharmadára terjed ki.

Üj vonása a bérszabályozásnak, hogy a bérnövekedés egy részét — maximum két százalékát, de 1976-ban csak 1,5 százalékát — intézményesen és minden bérszabályozási formában biztosítja. Továbbá: a vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozási formákban 6 százalék az adómentes bérszínvonalnövelés „plafonja”, a 6 százalék feletti bérszínvonal-növelésre — ha a teljesítménymutató lehetővé is tenné — magas adót kell fizetni. Progresszív adó terheli a bér- fejlesztést már 6 százalék alatt is, ha nincs gazdálkodási bázisa, azaz, ha meghaladja a bérfejlesztési mutató által megszabott mértéket. Az adómentes bérfejlesztés mértékének behatárolása és a bérfejlesztési adó együttesen mérsékli a bérszínvonal-növekedés szóródását, csak a bérfejlesztési mutató differenciálódhat. A jó! gazdálkodó vállalatok a 6 százalékon felüli bérfejlesztés lehetőségét kénytelenek lesznek tartalékolni azokra az évekre, amikor azt adómentesen használhatják fel.

AZ ŰJ BfiBSZABÄLYO- ZASI rendszerben igen erőteljesen érvényesülnek az elosztással kapcsolatos követelmények; a bérek és keresetek tervszerű keretek között tartása, a bér- és kereseti arányok befolyásolása. A bérszabályozás átlagosan évente 5—6 százalék körüli bérfejlesztésre ad lehetőséget. Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogy a bérszabályozási formákba nem építették be teljes egészében a tervezett átlagbér-emelkedést és bérfejlesztést, annak egy részét központi bérintézkedések és bérpreferenciák valósítják meg. (Az 1976. évi népgazdasági terv pl. 700 millió forintot irányoz elő béremelésre és vállalati bérpreferenciákra.)

A bérszabályozás rendszerét a jövőben is kiegészíti

a részesedési alap, amelyből anyagi ösztönzésre prémium, jutalom, év végi részesedés és újítási díj fizethető, emellett juttatásokra — tanulmányi ösztöndíjra, lakásépítés támogatására, a jóléti és kulturális alap kiegészítésére — is felhasználható. *

A vállalatok részesedési alapképzési lehetőségei az eddigiekhez képest — elsősorban az alapképzést terhelő progresszív adó miatt — csökkennek. Emellett az is döntően befolyásolja majd a részesedési alapból fizethető prémiumot, év végi részesedést és juttatásokat, mennyiben képesek a vállalatok megalapozni és kihasználni az adómentes bérfejlesztés .6 százalékos plafonját.

VISZONYLAGOSAN NÖVELI a részesedési alapot, hogy nem terheli a vezetők prémiuma és jutalma. A vezetők a korábbi nyereségprémium helyett a vállalati teljesítményektől — elsősorban a jövedelmezőségtől — függő prémiumot és tevékenységük átfogó értékelése alapján jutalmat kaphatnak, de prémiumuk és jutalmuk bérköltségként számolható el. Ezek nem garantált járandóságok a felügyeleti szerv értékelése és engedélye alapján fizethetők ki, csökkenthetők és teljesen megvonhatok. A prémium .és a jutalom együttes összege elérheti az alapbér 40—50 százalékát — ez a plafon —. a vállalati vezetők jövedelme tehát nagymértékben függ a gazdálkodás eredményességétől, a nyereségtől. Az érdekeltség pozííiv és negatív jellegű, mert arra az évre, amelyben a vállalat veszteséggel zár, a vezető állású dolgozók számára a személyi alapbérnek csak 75 százaléka fizethető ki.

Garamvölgyi István

Újra divatba jött

Egy klasszikus vonalú komód■ készítője Nyőgesi János asztalos. (Balra)

Kiss Ferenc kárpitos kezei alól kerülnek ki a barokk fotelok. (Fent) (Fotó: Perl Márton)

Bányász bravúr

Kimagasló teljesítmény született a Tatabányai Szénbányák csordakútt aknájában. Pecznyik István elővájó brigádja az év elejétől mostanáig 2C00 méter vágatot hajtott ki. Ez páratlan teljesítménynek számít a szénmedencében.

Pecznyik István ifjúsági szocialista brigádja a párt- kongresszus . és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére még ez év elején felajánlotta, hogy az év végéig 2000 méter vágatot építenek, s azzal a felhívással fordultak a többi elővájó brigádhoz, hogy hasonló teljesítmény elérésére törekedjenek,

—

Turistának érezheti-e magát az egri ember Egerben?... Határozott igent kell mondanom, velem ez már többször is megesett Ezt az érzést legutóbb egy megafon idézte fei bennem. Nem mintha túlságosan szimpatikus találmány volna, vagy különösebbképpen lelkesednék a harsogásáért, hanem annál az egyszerű oknál fogva, hogy ez, sőt ő köszöntött az egri vasútállomáson. Mégpedig idegen nyelven. És ettől rögtön meghatódtam, és hajlandó voltam megbocsátani fülsértő harsogását is. Az idegen szavakból minden magyarázat nélkül megértettem, hogy Eger városa melegen köszönti a különvonat utasait, a messzi földről érkezett kedves vendégeket, akiknek mindenben rendelkezésükre állunk hogy otthon érezzék magukat

Nos. ha az idegen nvelvű köszöntéstől nem i<s változtam kü1 földi turistává, és ha a józan ész el is he&Segette tő'em az ilyenszerű gondolatokat, mégis — be kell vallanom —. különös érzés fogott el. hirtelen fontosnak és vendégnek éreztem magam, akivel a vendéglátók meleg érdeklődéssel foglalkoznak. és aki azzal az alázattal és érdeklődéssel, fölénnyel és európaisággal nézett körül Ezer állomásán, s az egész városban, mintha valóban messzi tájakról csöppent volna 'de. így aztán különösképpen tetszett nekem a völgyek tányérjában lélegző metropolis barokk pompája, a közel’ Bükk kék pácába burko’ózó hezv- lán-ain-k sora ín illatokat, ízeket fedettem f“l a tiszta levpz"K-»i. amiv'Or a modemül lpkótojp-*pt

is s'Temü'gyrp vet*~m pt állomás ^/>Tn«zé',S4rt<'''>0.

peirp* Ci+lzz-.ri rn’V“1h<v»v ír'p'^-a n°m

tudtom votoo m41 óképpen kifejezni csodálatomat.

Pliinom^nv

<ps ho^z^értPS

ÍV ne szakadj”-"^ ^ az JÉmtini l.tol... HozzávetőleIdegenforgalom

Eger plusz kétmillió

ges számítás szerint Eger évente kétmillió turistát lát vendégül, köztük egyre több külföldit. Az utóbbi évok változásai jótékonyan tovább erősítették a város világhírnevét s hogy vendégeink valóban otthon érezzék magukat, ehhez a természeti adottságok mellett a veodés’átás hagyományainak szélesítése éppúgy hozzájárul. mint táifejlesztő törekvéseink, nrnt az okos-szívós szervező munka.

Ám lássuk konkrétan is, mit mu+at az 1975-ös esztendő idegenforgalmi mérlege...

— Ha megnézzük a statisztikai adatokat, igen pozitív képet láthatunk — ez Csépány Ferenc, az Egsr- tourist helyettes vezetőjének véleménye. — Idegenforgalmi hivatalunk szolgáltatásait több mint másfél millió vendég vette igénybe november végéig. 350 ezer embernek adtunk szakmai idegenvezetést, s ebből 60 ezerre tehető a külföldiek létszáma. Oroszlán- részt vállaltunk az „Agria — 75” rendezvénysorozat

előkészítésében és lebonyolításában. A feladat igen sok és izga’mas probléma elé állított bennünket. A legtöbb gondot természetesen idén is a megfelelő szálláshelyek hiánya adta. Árban, felszerelésben, kényelemben, ellátottságban sokoldalú szálláshelyekre van szükség. Mert csak a realitást, a nrvü turisztika kü’önböző igényeit szem előtt tartó szálláshelyek rendszere biz*osíthatja a sikert. Értté* ő ez. h'«’en nem m’pdav, tnr*s*a de

minden tnr’«’ia lakik és ét- k—*V valaMl. Nem minden f"”ista színvonalú”. de mindegyik a maga

anyagi lehetőségein belül a maximumot szeretné kapni. Ezt a széles skálát kell kielégítenünk. ezt a differenciáló,- dást kell állandóan biztosítanunk. Ezért kezdtük el a Mekcsey utcában egy motelszerű szállodát-endszer kialakítását. A földszint plusz kétemeletes épületben kétágyas szobák lesznek majd, hideg-me’eg vízzel, központi fűtéssel. Komfortos, barátságos, családias, otthonos és olcsó száfáshelvtíous ki- alakíxásárá törekszünk.

Regi -oaelSeit az ú’at is

— Nem volt felhőtlen és panaszmentes számunkra 1975, ám mégis jó idegen- forgalmi évet zártunk — mondja Molnár Eszter, az IBUSZ egri irodájának vezetője. — Különösen jól alakult a kül- és belföldi társasutazások mérlege. 1974- ben 12 csoportot szerveztünk és egy különvonatot indítottunk határainkon túlra, az idén pedig 61 csoport és e^v különvonat járta m'g külföldet. Fogadtunk tavaly egy különvonatot és 244 csoportok ebben az évben hozzánk érkezett 276, csoport és egy különvonat. Volt 428 e°ri rendezvényünk (városnézés, oreonahanwemenv), amit lakodalmas és lovas programok egészítelek ki. I,akoda''mrs programjaink nvatt e1 mara^rta1 ó véleményeket ba'lunk. Hadd mondjam el. hogy (‘•’A a nro"- ramok i«*en nf»'*sak és S'és r>pm le'-'tt senkinek S"m ,r0->k^rri ip nvettuik.

O'van p-r{^T\-aj p-fvii+'-ecípk mulatták be a lakn-ttimes játékokat, mint a mátraKatla.i, mátr?v5ere~'kei, mJkó- •fs’vi néni e-nuíttesek. akiknek produkcióját a Népművelési Intézet és a Kulturális Minisztérium is lezsü- rizte. A napokban volt zsűri előtt a mlkófalviak új produkciója például, szép táncos-énekes fonójelenet, amit még ez évben szeretnénk bemutatni külföldi csoport vagy csoportok előtt. Foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy rekonst- ruá'iuk egy XVIII. századi kirakodó vásár eszményeit, a zene-, ének- és táncanyag fe'gyűitésát már megkezdtük. Űgv tervezzük. hogy jövő augusztusban, szeptemberben külföldiek elé áll- h^tonk ma ezzel a mozgalmas. sz'n pompás, tarka produkcióval is.

— Em’ítést érdemel az is, hogy idegenforgalmi tevékenységünk lényegesen eltér az eddigi megszokottól. Az idegenvezetés társadalmi-politikai tartalmáról, új vonásairól van szó. Városnéző programunk ugyanis nem merül ki abban, hogy megmutatjuk vendégeinknek a várat, a bazilikát, a Szépasszony-völzyet. E hagyományos, régi dolgok mellett igyekszünk megmutatni a város ín ar'át is, harmincéves fejlődésünk bizonyítékait. az új lakótelepeket, a déli iparnegyedet.

I ömpofurízmu® élőéi» utó dénvben is

Eger idegenforgalmáról beszélve nem feledkezhetünk meg ma már az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda tevékenységéről sem. Pataki Sándor irodavezető így összegzi a tapasztalatokat.

— Ez évben 30 ezer fiatal vttte igénvbe szolgáltatásainkat, ebb~l 18 ezer pihent F'm-’ben. N'>"v volt az érdeklődés a belföldi országjárás iránt. szervezett au ióbusz-kirándulásainkon ötezren vettek részt. Üdül- tettünk 4200 fiatal, s mintegy kétezret utaztattunk külföldön. Egerben kempingünk. Felsőtárkányban fizetővendég-hálózatunk van. Sokat segít helyzetünkön az a m'niszteri rendelet, amely végre rendezte a kollégiumok ügyét. A rendelet elsődleges helyfoglalást biztosít az Expressz számára, s ez várhatóan az ifjúsági tömegturizmus fel’endülésát hozza. Tárgyalást folytatunk a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Válla’atta1, hogy szerződést kössünk megfelelő és olcsó szál’áshe’vek biztosítására. A szálláshelyek kttaszn^ltsága ugyanis szezonális, elő- és utt'dénv- ben nagy a pangás Ha sikerül egyezségre jutni, lé- nye^sen meg lehet emelni a kih^sm öltéig fokát. És ez megint esek hatékonyan nö- é az id , * -p-crsjimat.

Ol-aóbb szá’i •5«'^o',vekh“Z úVhe-t-á-'-k a f'-'*a1ok az c—is. a

r'-p.o)i<tf

v—ítélj gondjainak jó részétől.

KJ titaz'k Montreaiba

Mindössze három év van még a COOPTURIST mögött, amely elsősorban szövetkezeti turizmussá1 szövetkezeti dolgozók u’-'z+a+ásával, elszá Ué-ol?" al foglalkozik. Az iroda d ''tozói ugyancsak fiats'ok: vezetniük

cs'1 nos, fiatal lány — Tóth Mária.

— Felsőtárkányban az egész évben működő Hotel Szikba és a nyaranta benépesülő jóparía kemping tartozik hozzánk szerződés szerint, s ezenkívül fizetoven- dég-szolgálatunk is van. — magyarázza. — Az üdültetés mellett mi is szervezünk bel- ,és külföldi társasutazásokat. Ez évben például 1300 főt utaztattunk külföldre, belföldi társasutazáson pedig 1200-an vettek részt A tárkányi hotel és kemping vendég forgatói

1500-ra tenető. A GYÖNGY« SZŐ V-vei közös beruházás I ban készül Mátraíüreden az Avar Szálló, ahol egyszerre 260 fő elhelyezése biztosítható. Igen korszerű látesíf mény lesz ez a szálló, uszodával, kondícióteremmel, szaunával. Márciusra ígérték az átadását, s így már tavasztól vendégeket fogadhat. E gyarapodás mellett hadd dicsekedjek kicsit azzal, hogy mi kaptuk a megtiszteltetést: szervezzünk 30 fő részvéteiével társasutazást a montreali olimpiára. Nagy erőpróba lesz ez számunkra, de b’zom ab^en. hogy megbirkózunk a feladattal...

A

e e© W P ö

jovo ev is sikeres lehet

íme, így mutat 1975. idegenforgalmi mérlege. Mint írtuk, nem volt felhőtlen, gondmentes ez az esztendő, de összességében eredményekről. sikerről adhatunk számot. A precíz mérlegek készítése még háttá van. s közben hozzákezdtek már a következő ide-enforziimi esztendő előkész’"téttVz. úiabb utazások, üdülések sze-vezécéb-ez. úi programok kido’sózásához is. Az e-ed- ményeket tekintve, a tapasztalatokat összegezve, a terveket vizsgálva azt mondhatjuk, nincs ok aggodalomra. A jövő év még sikeresebb lehet.

Pataky Dezső

.NlWSMfí

1975. december 13* szombat