Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

A szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozata (Folytatót az 1. oldalról.) határozatát is. amely öt fe­jezetben ismerteti a küldöt­tek állásfoglalását a szak- szervezetek munkájáról és további feladatairól. Az el­fogadott határozat megjelö­li a szakszervezetek helyét, szerepét, alapvető feladatait a fejlett szocialista társa­dalom felépítésében. Meg­határozza a mozgalom fel­adatait a gazdasági építő- munkában, a szociálpoliti­kában a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kításában. Állást foglal a szakszervezeti nevelőmumka feljesztése. a tagsag színvo­nalasabb politikai, szakmai, erkölcsi és kulturális neve­lése mellett. Kitér a szak- szervezeti demokrácia el­mélyítésére, a vezetőtestü­letek és a tagság kapcsolatá­nak erősítésére. Továbbiak­ban pedig nagy fontosságot tulajdonít a magyar szak- szervezetek nemzetközi tevé­kenységének. Ezután az elnök felkérte Gáspár Sándort, a SZOT fő­titkárát vitazáró beszédének elmondására. Gáspár Sándor vitazáró beszéde Gáspár Sándor a követ­kezőket mondotta: A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa befeje­zéséhez közeledik. A kong­resszus vitájában 84-en mondtak véleményt a szak­szervezetek elmúlt években végzett munkájáról és a kö­vetkező éveik tennivalóiról. A vitában elmondta, véle­ményét a bányász, a vasas, az építő, a kalauznő. a fo­nónő, az egyetemi tanár, a művész, a közalkalmazott. Az elhangzott gondolatok sokszínűek voltak, az élet minden területére kiterjed­tek. EZ a sokszínűség kife­jezte azt a határozott kí­vánságot. hogy céljaink megvalósításá­ban következetesen ha­ladjunk előre, hogy cél­jaink mihamarabb való­suljanak meg a minden­napi életben, hogy miha­marabb küzdjük le azo­kat as akadályokat, ame­lyek fékezik az előreha­ladást. Kongresszusunk mondani­valója tartalmazta mindazt, •mire az elmúlt években tö­rekedtünk, -és-amire-a -jövő— ben még inkább töreked­nünk kell: erősíteni a mun­káshatalmat. segíteni nagy társadalmi céljaink, a szo­cialista építés megvalósítá­sát; még következetesebben érvényesíteni szocialista el­veinket a társadalmi élet minden területén; segíteni megoldani népgazdaságunk jelenlegi' feladatait, hogy ha­zánkban a dolgozók élete minden tekintetben tovább javuljon ' A küldött elvtársak előtt Isint-'í'esek azok az irány­elvek. amelyeket pártunk Koo ni, .Bizottsága a ké­szülő ötéves terv alapjául elfogadott. Meggyőződéssel mondjuk; az ötévé» terv célkitűzései reálisak és lel­kesítőéit. mert biztosítják népgazdaságunk . s ezzel együtt életszínvonalunk to­vábbi fejlődését. Mély meggyőződésűnk, hogy azokat a célokat, amelyeket az ötödik öt­éves terv tartalmaz, meg lehet és meg is fogjuk valósítani. Fel lehet és fel b fogjuk számolni azokat a rendellenességeket is, amelyeket most is soka. szóvá, tettek. A vita során szóba kerül­tek az árkérdések is. Akik ismerik a szakszervezeték ed­digi tevékenységét, jól tud­ják, hogy sohasem örültünk, ha áremelésre került sor. Népgazdaságunk jelenlegi helyzete azonban szükséges­sé teszi, hogy megosszuk a terheket az állam és a la­kosság között. A jelenlegi helyzetben a szakszervezetek is úgy Ítélik meg, hogy más lehetőség nincs. Ezért egyetértünk a kormány intézkedéseivel. Egyetértünk azért is, mert az., áremelkedések ellenére tovább nő az életszínvonal, -lehetőség " van ~a~ reálbérek és a reáljövedelmek továb­bi növelésére. Ugyanakkor azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy a szakszervezetek elvárják a kormánytól az árak hatékony ellenőrzését. Még következetesebben biz­tosítani kell, hogy az árak ne lépjék túl a tervezett mértéket. Ami a munkaerőhelyzetet illeti, mindenki helyeselte, hogy határozott intézkedések szülessenek. Jogos ez a kí­vánság, de nagyon körülte­kintően és emberségesen kell végrehajtani, nem korlátoz­va a munka törvénykönyvé­ben a szabad munkavállalás­ra biztosított jogokat Rendet kell teremteni a munkafegyelem terén, és a szakszervezetek eh­hez segítséget nyújtanak. A munkafegyelem azonban nemcsak azt jelenti, hogy időben kezdjék el és időben fejezzék be a munkát. Azt is jelenti, hogy a munkaidőt hatékonyan kell kidolgozni, és olyan minőségű munkát kell végezni, amire nem le­het panasz, legyen az lakás­építés, lakáskarbantartás, textiláru, vagy lakossági ügyek intézése, beteg-ellátás, vagy bármi más. A kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták a SZOT és a számvizsgáló bi­zottság írásos beszámolóját, a szóbeli kiegészítést, vala­mint a Gáspár Sándor ösz- szefoglalóját. Az előterjesz­tett határozati javaslatot a módosításokkal együtt egy­hangú szavazással határo­zattá eme’ifcék és elfogadták a módosításokkal együtt a magyar szakszervezetek új alapszabályát A kongresszus ma as utol­só napirendi ponttal, a SZOT és a számvizsgáló bizottság megválasztásával folytatja munkáját Befelezte munkáját a IfMP VII. kongressius& (Folytatás az 1. oldalról) Jaroszewicz miniszterelnök elnökölt Adam Baldys bányász, az új központi bizottság tagja lépett a szónoki emelvényre. A küldötteit hosszan tartó tapsa közepette bejelentette, hogy a központi bizottság is­mét Edward Giereket vá­lasztotta meg első titkárává. Ismertette a politikai bi­zottság összetételét. Ezután Edward Gie-rek mondott beszédet. Bevezető­ben hangoztatta, hogy a kongresszus betöltötte fel­adatát. kijelölte az ország következő ötéves időszaká­nak tennivalóit. Megköszön­te a bizalmat. hogy újra megválasztották a párt első titkárává. — A központi bizottság a kongresszus útmutatásainak marxista—leninista szelle­mében fog tevékenykedni —/ folytatta, majd megállapítot­ta: a vita megerősítette az elmúlt öt évben járt út he­lyességét. Elmondhatjuk, hogy teljes egység volt po­litikánk megítélésében. A A tizenötödik••• dinamikus társadalom- éj gazdaságfejlesztési politika hasznos volt és jó eredmé­nyeket hozott. A kongresz- szus azzal bízott meg min­ket, hogy tovább folytassuk ezt a politikai vonalat. Ez számunkra, a központi bi­zottság es az egész párt szá­mára a legfőbb útmutatás. Ehhez hűek leszünk. Azon fogunk munkálkodni, hogy Lengyelország erői nőve. kedjenek és lakói jólétben éljenek. Fő célunk a fejlett szocialista társadalom fel­építése. A szocializmus ál­talános törvényszerűségeit alkalmazzuk a saját viszo­nyainkra. Feladatunk a mun­ka színvonalának és az em­berek életszínvonalának egy­idejű emelése. — Erőnk fő forrása az, hogy egyesítjük a szocialis­ta eszméket a hazafisággal. Hazánk jelene és jövője a kezünkben van. ÉDítsük tö­retlenül és fáradhatatlanul az erős szocialista Lengyel- országot. Ezzel a vezérgon­dolattal és felhívással kez­dünk hozzá feladataink meg Oldásához — mondotta Ed ward Gierek, berekesztve a kongresszust­A küldöttek ezután eléne­kelték az íntemadonálét. SALT Kihirdették a IS. tűzszünetet a libanoni fővárosban, Bejrútban az egymással szemben álló fegyveres csoportok között. A képen; a nemzeti-hazafias erők egy csoport ja meg­beszélést tart a bejrúti Phoenicia utcában, a szállodanegyed központjában, (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) MOST LENNE 70 ÉVES, de már 19 éve halott. Testi­lelki erejének teljében ölte meg az eilenforadalmárok golyója. Korai halala azok­tól az évektől fosztotta .meg, amelyekoen szocialista ha­zája gazdasági, .politikai, kulturális virágzásának és ebben saját munkája, har­cai gyümölcsének örülhe­tett volna. Mégsem mond­hatjuk, hogy élete csonka maradt, mert amit gyermek­korától. ifjú éveiben és fér­fikorában tett. kimeríti a teljes élet fogalmát. Eletútján rendkívüli aka­ratereje. bátorsága és opti­mizmusa vezette, oly biz­tonsággal, hogy soha nem tévesztett irányt és meg se torpant semmilyen nehéz­ség előtt Akaratereje győ­zedelmeskedett. amikor ti­zenhat éves korában, cse­lédsorban tanult meg ími- ejvasni. amikai a szabómes­terségbem segédlevelet szer­zett, amikor emigráns lété­re Belgiumban nyelveket és marxizmust tanult; amikor kifejlesztette szervez® ké­pességeit. mert szükség volt rá, hogy a kivándorolt ma­gyar munkásokat tanulásra összefogja. De a spanyol szabadság- harc lett nagy Iskolája. Ez edzetté mos ^to’-sánát tet­te r^r^f+bote^ienné a kom- m'irijrm"<’-'a vetett hité* és ott t-milte meg a Nemret- kflri p-'dí.j.'.k Tr-ote+ár in temactenaliTniisának elmé­r it és gyakorlatát Ott tűnt m . külön bőn? frontokon Mező Imre bátorságával. és bizakodó optimizmusával. amelyből juttatni tudott mindazok­nak, akik mellette harcol­tak. Spanyolország népének hő­si szabadságharcában a nem­zetközi önkéntesek jó poli­tikai iskolát jártak. Élő kapcsolatba kerültek az egy­ségért, a népfront győzel­méért és védelméért folyó küzdelemmel, annak katonai és politikai nehézségeivel, szembekerültek a népek sza­badságának. Spanyolország függetlenségének ellenségei­vel. Megismerhették a spa­nyol reakció természetét, a német és olasz fasisztákat A politikai életben jól tájé­kozódó ember számára, ami­lyen Mező Imre volt csak­nem kimeríthetetlen lehető­ségek nyíltak a munkásmoz­galmon belüli ellentmondá­sos erők tanulmányozására is; az anarchizmus, a trockizmus. a szociáldemók- ratizmus megismerésére. Amikor a fegyverek egvik- másik fronton rövid időre elhallgatok, amikor a har­cosok sebesülten, betegen kórházba kerültek, ©ti sem telt ifteü'k hOba: előadáso­kat hallgatok, vitatkoztak, oo’iükai ismereteket szerez­tek. MINDDÉ FELKÉSZÍTET­TE Mező Imrét arra a poli­tikai pályára, amelyre ha­zatérése napján lépett és amelyen, vezető posztra ke­rült A népfront Spanyol- országában kialakult egy új típusú állam, amely a vi­lágháború utáni népi de­mokratikus államok előfu­tárának tekinthető. Nagy gyakorlati értéke volt te­ltót mindannak a tapaszta­latnak, amelyet Mező Imre magával hozott (Magyaror­szágra. De ez nem volt minden. Mező Imre a spanyol fron­tokon többször Is megsebe­sült, majd egy dél-francia­országi koncentrációs tábor viszontagságait is ki kellett bírnia Mégis, ezek után új feladatokat vállalt. A Fran­cia Kommunista Párt hívá­sára részt vett azokban a harcokban, amelyeket 1943 —44-ben a francia hazafiak oldalán a volt „spanyolosok” Franciaország teljes felsza­badításáért, a Hitler-csapa­tok kiűzéséért folytattak. Mező Imre nemcsak, bá­tor partizán, de kiváló agi­tátor- és propagandista is volt. A ma még élő vélt harcostársai közűi bárki el- mondh’+ia, hogy megnyer? egvérrsé^e titat nyitott szá­mára mindazok szívéhez akikhez szőtt Mindenkive1 ü"-’es-hakw deitgáról a fr»H* nve’vén. saját stílusában bérré! Atett. Merő Imrét gazdag ta­pasztalatai, szervezői tehet­sége* rendíthetetlen hűség* és sok év munkájával szer­zett politikai tudása tette alkalmassá arra. hogy Pá­rizsban az ellenállás nem­zeti csoportjainak csúcsszer­vében felelős munkát vé­gezzen. Eljött végre az Idő, ami­kor a sokatküzdött harco­sok hazájukba térhettek vissza. Mező Imre az elsők között indult útnak, hogy itthon, 18 évi távoliét utón, részt vegyen az új, szocia­lista Magayrország építésé­ben. Nagy feladatok előtt állt az alig negyvenéves, szerény kommunista. Ké­pességeit felismerve, a buda­pesti pártbizottság titkárává választották és a nagyüze­mi pártszervezetek irányítá­sát bízták rá. Tanította, nevelte munka­társait (Magyarázta nékik, hogy okosan, megértőén és türelmesen foglalkozzanak a munkásokkal. Életének vég­ső, drámai szakaszában, bős? halált halt a Köztár­saság téri pártház védelmé­ben. „Mező Imié — írta Kádár János elvtárs a Mező-élet­rajzhoz fűzött előszavában — eszével, szívével, két ke­zével vette ki részét né­pünk szocialista vívmányai­nak létertrotéeá'ből é* azok v-WAlmtert. sd*a életet.” ÉT.FTF BÖVET .TCFOTK tn- tmlsávökben a mai nemze­dék számára. De ne csak nemes életéből . okuljunk, hamm haté1» okainak fel­ismeréséből is. . Kmtfdé Mm GENF Pénteken a genfi szovjet képviseleten a Szovjet és az amerikai küldöttség megtar­tatta a stratégiai támadó­fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalások soronkö- veitkező fordulóját. A szovjet és az amerikai delegáció megállapodott ab ban, hogy december 19-től 1976. január 12-ig szünetet tartanak. LISSZABON '* losé Pinheiro de Azevédo portugál kormányfő péntef ken megkezdte tárgyalásait a polgári pártok vezetőivel az MFA és a fontosabb po­litikai pántok idén április­ban rögzített politikai szer­ződésének felülvizsgálásároL Politikai megfigyelők szer rint a tárgyalások után kor­mányátalakításra kerül sor, A tanácskozás nem .sokkal art követően kezdődött el, hogy a Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának Legfel­sőbb Forradalmi Tanácsa hajnalban végétért ülésén elhatározta: kezdeményezni fogja a pártok és az MFA megbeszéléseit. BRÜSSZEL Pénteken kora délután Brüsszelben végétért az észak-atlanti szövetség ta­nácsának kétnapos üléssza­ka. Az ülésszak központi tő-- mája a kelet—nyugati, kap* csolatok helyzete volt Á NATO szavakban ugyan . ál­lást foglalt a kapcsolatok fejlesztése mellett, de, .az ülésen -elhangzottakkal ; azt a benyomást igyekezett kelter ni, mintha az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszakban a helyzet, a szocialista országok hibá­jából romlott volna;- - ; • ­RABAT Hivatalos marokkói korok- - re hivatkozva a nyugati hír­ügynökségek arról számol­nak be, hogy Marokkó el­foglalta és ellenőrzése alatt tartja a spanyol-mauritániai -marokkói megállapodásban Marokkónak juttatott nyugat szaharai területekeit, A madridi megállapodás á! apján Spanyolországnak 1976. február végéig teljesén ki kell vonnia csapatait Nyu­gat Szaharából. ' Az Indiai-óceán térségében Tervek békére Vasco da Gama, a nagy portugál hajós és felfedező 1498-oan érkezett Indiába, igy jött létre az első közvet­len hajóút Európából a szub- kontinensre. Az Indiai-óce­án térsége ezzel nyüt meg Európa felé és a múlt év­századok során sok bonyo­lult probléma térségévé vált. Legutóbb Roscsin, a Szovjetunió képviselője az ENSZ-közgyűlésben kijelen­tette: hazája kész egyenjogú alapon, anélkül, hogy bár­mely fél kárt szenvedne, megvitatni az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítását. Az Indiai-óceán békeöve­zetté nyilvánítása persze megköveteli a térségben le­vő összes ■külföldi katonai támaszpont felszámolását. A Szovjetunió ebből kiindulva közelíti meg a Diego Gar- cia-i amerikai katonai tá­maszpont kérdését is. Az Egyesült Államok kü­lönféle bázisokra támasz­kodik az Arab-öböltől Auszt­rália nyugati csúcsáig, és a környező szigetvilágon. A sok vitát keltett Diego Gar­dát az óceán közepén pe­dig a britektől vette át. Ér­dekelt a térségben Francia- ország is Dzsibutíban és Réunionon, az egykori ide­genlégiós támaszpontokon. Bizonyos esapategységek még most is állomásoznak ott, de modern korunkban nincs ka­tonai jelentőségük. Nagy Britannia még jelen van Délkelet-Arábiában, s a ha­talmi körhöz tartozik Dél- Afrika is. Az aggodalomra okot adó lényeg azonban az erősödő amerikai behatolás. Az Indiai-óceán olyan or­szágrészek körül hullámzik, amelyeknek lakossága a vi­lág népességének a felét te­szi ki. Ez a tény maga is jelzi, hogy milyen stratégiai jelentősége van. Bizonyos, hnn-t az érdekelt hatalmak elsősorban biztonsági okok­ból. foglalkoznak a térség­gé1.. Viszont Nami-Bri*annia és immár részben utóda, az Egyesült Államok keveset törődik «- térségben érintett országok gazdasagi-tarsadal- mi problémáival. Az amerie kai katonapolitika elsősor­ban a flotta jelentésére tá­maszkodik és hadihajókkal igyekszik a hatalmi pozíció­kat fenntartani. Hatással van döntéseire a vietnami veresége, ez egyrészt fel­szabadított bizonyos ameri­kai erőket, másrészt arra ösztökéli a Pentagon veze­tőit, hogy a régebbi tá­maszpontokat erősítse, sőt újabbakat építsen ki. Nem feltétlenül egyértelmű ezzel kapcsolatban a kongresszus álláspontja, ahol meglehető­sen erős ellenzéke van az újabb kalandoknak. Emlékszünk még egy má­sik szovjet kezdeményezésre is. A lényege: kollektív biz­tonsági rendszert kell létre­hozni Ázsiában. Ez eddig nehézségekbe ütközött, ami­hez nagyban hozzájárult, hogy Kína mindenképpen ellenez minden olyan ázsiai megoldást, amely esetleg csökkentené a törekvést Pe­king hegemóniájára. Kíná­nak egyelőre nincsenek tá­maszpontjai az Indiai-óce­án térségében, de mindent megteszi hogy legyenek. Kér­dés, hogy a rendkívül össze­tett és bonyolult problé­mában milyen kiutat találj nak az érdekeltek. Biztató jelnek tűnik, hogy India, Sri Lanka, a Fülöp- szigetek, Nepál és más or­szágok képviselői már állást foglaltak az Indiai-óceán térségében levő külföldi ka­tonai támaszpontok felszá­molása mellett. India kivé­telével azonban ezeknek az államoknak a szava külön- külön nem döntő, de tény, hogy akár az első tervezet az ázsiai biztonsáai rendszer létrehozáséról, akár a máso­dik az Indiai-óceán béke- övezetté nyitván ítására hasz­nos lenr>g mindnrokv.nk az államoknak, nmeh/at-nek la- kossána a v'lág né-'ess-aé- nek tétét teszi k- és csök­kentené ti nairiha*"lmak kö­zötti súrlódásokat is. Sümeghi ÉrtdFf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents