Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Tanácselnöki XXVL évfolyam, 292. szám 1975. december 13., szombat Á Lengyel Egyesült Mun­káspárt Varsában ülésező VII. kongresszusa péntekre virradó éjszaka zárt ülésén megválasztotta az új köz­ponti bizottságot és a reví­ziós bizottságot. A kongresz- szus ötnapos vitája, ame­lyen 1811 küldött vett részt teljes üléseken és részben munkabizottságokban folyt. A záróülésig több mint 1400 delegátus mondta el vélemé­nyét, egyöntetű támogatásá­ról biztosítva az Edward Gi- erek és Piotr Jaroszewicz ál­tal előterjesztett főreferátu­mok programját. A felszólalók hangoztatták, hogy folytatni kell a párt eddigi dinamikus társada­lom- és gazdaságfejlesztési politikáját. Áilástfoglaltak a lengyel—szovjet szövetség és Pénteken reggel az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában a vitával foly­tatta munkáját a Magyar Szili szervezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozá­son részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja és Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Az ülést az elnöklő Koszorús Fe­renc, a Vasutasok Szakszer­vezetének főtitkára nyitotta meg, s elsőként Karakas László, munkaügyi minisz­ter emelkedett szólásra. A miniszter Gáspár Sán­dor. Biszku Béla és Lázár György. hozzászólásaival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tart­ja a helyes munkaidő-gaz- dá1 kodást, mindenekelőtt a törvényes munkaidő és munkarend betartását, be­tartatását. Mint mondotta, a munkaidő 13—20 százalé­ka, vagyis mintegy nyolc- milliárd munkaóra megy éven­te veszendőbe a dolgozók kü­lönféle címen történő tá­vol'été miatt. Ebben a mun­kafegyelem fogyatékosságai éppenúgy közrejátszanak, mint a munkaidőben végzeit társadalmi munkák. A hely­zet javítására a Munkaügyi Miriszt ■’.fiúmnak konkrét el­képzelései vannak és a kö­vetkező esztendőben több fontos intézkedésre tesz ja­vas'riot. Hpw’súlyozte, h'"’v az ötödik ötéves terv idő­szakában tovább kell növel­ni a fizikai munka anyagi megbecsülését és ezzel pár­huzamosan a munkásosztály életszínvonalát. Ezen belül is a figyelmet a nehéz fizi­kai munkára és a több mű­szakban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tására kell fordítani. Maga­sabb rangra szükséges emelni a kvalifikált fizikai és szellemi munka megbe­csülését. Továbbiakban a szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi, mun­kahelyi demokrácia hatéko­nyabb érvényesítésének je­lentőségét hangsúlyozta Ka­rakas László. Mint mondot­ta: a gyakorlat azt bizo­nyítja. hogy azok a váll~1x- tok. ahol a vezriés. a dol­gozókkal együttműködve ha­tározza m"17 a ten"'valók"*, ahol a dolgozók támog"*ják a szervezett és fcnyelmezctt m-i"kát meri-övetelő veze­tőket, ott jobbak a gi"Ari- sé"i eredményiek. i"~~ségo- sabb alapok"", nyugszik a javak elosztása is. Buku Imre. a Borsodi Szénbányák szakszervezeti titkára felszólalásában kifo­gásolta, hogy a bányászok egészségügyi ellátása az el­múlt évek folyamatos fej­lesztése ellenére sem min­denütt megfelelő. Kevés az orvos, holott jól f e’szerelt rendelőt és lakost is bizto­sítanak n-kik. Ké-+e, hogy az Egészségügyi Minisztéri­A íuoo«iláv nagykövet bemutatkozó látogatása Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Apró Antal, az Or­szággyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta dr. Vitomir Gasparovicsot, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság magyarorszá­gi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZ0TTS4GA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA értékértei a Par.artientfeen Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével ma a Parlament­ben értekezletet tartottak a főváros, a megyei és a me­gyei városi tanácsok elnökei. Az értekezlet napirendjén szerepelt a testnevelés és spoftigazgatás tapasztalatai­nál elemzése —< a témáról dr. Beck! Sándor államtit­kár, az Országos Testnevelé­si és Sporthivatal elnöke tartott tájékoztatót. Emlékez­tette az értekezlet résztvevőit, hogy a tanácsok 1974. júli­usa óta gazdái területükön a testnevelés, a sport ügyének. Az azóta eltelt idő igazolta a szervezeti változást: a ta­nácsok tevékenysége nyo­mán szélesedett a testneve­lés, a sport ügyét támogató társadalmi összefogás, szá­mos új létesítmény épült, Utazás, nyelvtanfolyammal összekötve Az Expressz Ifjúsági és Diák . Utazási Iroda szerve­zésében az idén összesen 580 ezer magyar és külföldi uta­zott, üdült. Jövőre — mint Horváth Sándor igazgatóhe­lyettes mondta pénteki saj­tótájékoz atóján a' Hotel If­júságban — mintegy félmil­lió fiatat részére állítanak össze programot. Ismét meg­szervezik a szegedi és sopro­ni ifjúsági napokat, csopor­tokat indítanak az idegen- forgalmi szemoontból is ér­dekes rendezvényekre, mint & ueoreceni virágkarnevál és tt BBCTTtwn tteyí vizi karne­vál. Az országjáró diákok ta­lálkozóját a KISZ központi bizottságával közösen 1976 júniusában bonyolítják le. Külföldre a következő év­ben is mintegy 60 ezer ma-, gyár fiatal utazását biztosít­ják. Nagy figyelmet fordíta­nak a Szovjetunió, a többi szocialista ország szervezetei tömeges kapcsolatait erősítő barátsá "vonatok szervezé­sére. Űj, hogy 1976-ban nyelvtanfolyammal egybekö­tött utazásokat is szerveznek s Szovjetunióba, illetve az A XXIII« konjjress&iis határozata a sxaksxervexeti mozgalom munkájáról ém további feladatairól um és a szakszervezet te­gyen az eddiginél többet a vidéki települések, a bá nyászközepntok egészségügy ellátásának további javításá­ért. Gácsi Ferenc, a Lenin Kohászati Művek szakszer­vezeti tanácséitak ti lkára bé­rezési kérdésekkel foglalko­zott. Véleménye szerint cél­szerű lenne a bárhatárok fo­kozottabb. évenkénti szűkíté­se a felső határok kisebb ütemű növe’ése mellett. Az ülésnapon felszólaló Urbán Lajos, a MÁV ve­zérigazgatója emlékeztetett a vasút 30 év aia,t végbement műszaki fejlődésére, s arról a folyamatról szólt, amely­nek eredményeként kedve­zően változott a vasutasok szemlélete, politikai aktivi­tása. Megállapítása szerint a tudatos fejlesztés eredmé­nyeként a vasút ma már ké­pes ellátni a népgazdaság áru- és személyszállítási fel­adatait. S aláhúzta, hogy az eredményekben nagy része van a 76 ezer vasüast tö­mörítő 7300 szocialista bri­gádnak. A testnevelés és sport problémaköre is az ülés köz­pontjába került, Berzi Sán­dor, a SHOT testnevelési és sportosztályának vezetője ki­fejtette. hogy a testkultúra szükségességét mind széle­sebb tömegek i$me"ik fel, s igényeiké1- társadalmi össze­fogással ke’l ktolé"'tooi. A snortelet egyik Mz'sa a szaks"“"V3ze*-. rme'v a ma­ga sa’átos eszközeivel irá- r'Tt’a ezt a mczt,"’’mat. Mint lesrrV*-zt.e: a tom’te­r-s v^senysno-tot emmránt fel kell karolni mert a ver­sen vs-'ortb—i p'é"t e~edmé- nyess5" rém lehet társ-’^al- mi m4r~re a snort hate- !t<v\ys*',/io"k. v'^znnt- az él- s-vv-trd^k tö p——-imérvei Vöz— vetee vis-^W'-tk a sport- kedve’ök táborát. A pénteki ülésnapon a magyar szakszervezeti kül­dötteken kívül több külföl­di munkásszervezet képvise­lője is véleményt nyilvání­tott, illetve köszöntötte a kongresszust. Közöttük volt Cladio Silva, az Ecuadori Dolgozók Szövetségének tit­kára, Fathi Naji Awad, s Jordániái Szakszervezetei. Á’talános Szövetségének fő titkára, Alberto Mino, a San-marinói Munká^szövet- ség titkára. Salem Achmed Al-Issa. a Jemeni Néni De mokratikus Kö-’torsasáe Munkás-szövetei'’® Központi B:zotteá,,Arsk tcz’a, va'a- m'nt Isidore f trara, a Pe­rui Do'gozók Általános Szö­vetségének elnöke. A kongresszus délutáni ta­nácskozását Petrák Ferenc. a Bőripari Dolgozók Szak szervezete főtitkárának el nökletável folytatták, s az ülésen részt vett Biszku Bé­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának . titkára, a Poli­tikai Bizottság tarja és Bru- tyó János, az MS"MP Köz­ponti E’lenőrm Bizottságá­nak elnöke. Ekkor 1’smertet- ték a M.zgyar Szakszerveze­tek XXIII. kongresszusának t(Folytatás s 2- óldado&i f VILÁG PROLETÁRJA» etíveem tr-rr-ifi Kom át Irén kitüntetése Beleezte munlcáfát a LEiP VE. kongresszusa sokoldalú együttműködés, szakadatlan erősítése mellett s nagy hangsúlyt helyeztek a baráti szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok, va­lamint a szocialista integrá­ciós folyamat fejlesztésére. Mint az ötnapos vitából leszűrhető: a legmagasabb pártfórum, a LEMP szilárd egységét, vezető szerepének tömegkapcsolatainak megszi­lárdulását tükrözte. A kong­resszus megerősítette továb­biakban, hogy Lengyelország a szocialista közösség tagja­ként a jövőben is tőle tel­hetőén munkálkodik majd a nemzetközi enyhülés és a tartós európai béke érdeké­ben. A küldöttek hangoztat­ták meggyőződésüket, hogy a következő öt év dinamikus országápítő programját meg fogják valósítani. A délelőtti ülés végén a küldöttek egyhangúlag elfo­gadták a kongresszus hatá­rozatát és a párt szervezeti szabályzatában javasolt mó­dosításokat. Ezek közül az egyik kimondja, hogy a LEMP kongresszusait a jö­vőben nem négy-, hanem öt­évenként hívja össze. A plenáris ülés végeztével kora délután megtartotta el­ső ülését a 140 tagú közpon­ti bizottság és megválasztot­ta soraiból a LEMP Közpon­ti Bizottságának első titká­rát, a politikai bizottság és a közponi bizottság titkárság tagjait és a központi ellen­őrző bizottságot. Az ötnapos kongresszus záróülése délután fél négy orakor kezdődött. Ezen Piotr (Folytatás a 2. oldalon) f /*r«e divatba A Népköztársaság. Elnöki Tanácsa Komját Irénnek, a MUOSZ alelnökének, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizottsága tagjának, a mun­kásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül a ^tunka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitün­tetést Losonczi Pál, az El­nöki - Tanács elnöke adta át. Jelen volt Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának vezetője. Komját Irén. 80. születés­napja és kitüntetése alkal­mából egyébként pénteken bensőséges ünnepséget tar­tottak a Magyar Sajtó Házá­ban. A magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom, a kommunista újságírás kie­melkedő harcosát Grósz Ká­roly, az MSZMP KB agitáci- ós és propaganda osztályá­nak vezetője, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, valamint a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének több ve­zetője köszöntötte. Képünkön: Losonczi Pál Benke Valéria társaságában fogadta Komját Irént. Talán a túl sok sima vonal, a lakóházak mértani rendje, a modern épületek, szo­bák, amelyek nem ismernek bclthajiást, finoman ívelő lágyabb vonalakat, talán ezek az okok is közrejátszanak abban, hogy a kecses formájú, a hajló, gömbölyödó karfáid bútorok ismét divatba jöttek. Az AGF.IA Bútorgyár barokk kollekciói nemcsak itthon közkedveltek de megnyerte a svédek tetszését is, akik közül sokan az egri gyárban ké­szült fotelokkal, kanapékkal, komódokkal kívánják berendezni otthonukat. A svéd meg­rendelésre ké'züh bútorok ma már a raktárakban várnak, útra készen. Képünkön a Rózsa Fe.enc szocialista brigád tagjai modern, bútorokhoz készítik a kárpitozott betétei. . *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents