Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
Portugália Csak katonákat...? Á port-agái jobboldali erők a november 25-i katonai lázadás ürügyén megtorlást sürgetnek a baloldallal szemben és igyekeznek befolyásuk alá vonni a hadsereget — tűnik ki lisszaboni sajtójelentésekből. A november 11-én megjelent új polgári lapban azt állítják, hogy Vasco Goncal- ves tábornok. Portugália volt miniszterelnöke „erkölcsileg felelős” a lázadásért. Vádoljak B'abiao alezredest, a szárazföldi erők volt főparancsnokát. Carvalho őrnagyot, a COPCON volt főnökét és Couíinho tengernagyot is. A dokumentumból kitűnik: a jobboldali Neves ezredes „elégedetlen” azzal. hogy „csak katonákat börtönöz- nek be’- s szeretné ha olyan „politikai szervezeteket” is perbe fognának. amelyek szerinte „messzemenően kompromittálódtak”. (MTI) Ki marad éleiben? Ultimatum a terroristáid A dél-malukui terroristák csütörtökön újabb két túszt engedlek szabadon az elrabolt vonatról, miután felújították az alkudozást elvbarátaikkal. a Dél-Maluku- nak függetlenséget követelő „száműzött kormány” veze- - tőivel. f A holland kormány egyik anagas rangú tisztviselője csütönökön kijelentette, bogy a rendőrség megroha- i snozzs a vonatot, ha a dél- f ssnalukuiak ismét meggyilkolnak egy túszt. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 391. szám ARA: 8 0 FILLEK 1975. december 12., péntek Tanácskozik a LEMP kongresszusa A LEMP VII. kongreszszusa csütörtök délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját. Az elnöki tisztet ez- út.a! Henryk Jablonski, a párt PB tagja, az Államtanács elnöke látta el. A tizenhét munkabizottság szerdai egész napos vitájáról írásban terjesztették elő a jelentéseket. A csütörtöki tanácskozáson elsőként Jerzy Lukasze- wicz, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Részletesen elemezte a LEMP eszmei-politikai és agitációs- propaganda-" munkájának eredményeit és feladatait, és külön erővel húzta alá az ideológiai munka offenzív jellege fokozásának szükségességét. — A két kongresszus közötti időszakban az ideológiai kérdések és az eszmeipolitikai nevelőmunka a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság titkársága figyelmének központjában álltak. Elmondhatjuk, hogy Erőmű és fegyverszállítás... mm Csütörtökön délelőtt az egyiptomi fővárosban lezajlott Glscard d'Estaing és Anvar Szadat első hivatalos megbeszélése. Mindenekelőtt megvitatták a Franciaország hozzájárulásával megvalósítandó három beruházásról szóló egyezményeket. Ezek értelmében Franciaország gazdasági segélyt nyújtana egy erőmű építéséhez, telex- és távbeszélő-hálózat kiépítéséhez, valamint egy poliésztert előállító gyár létesítéséhez. Ugyancsak szerepelt a megbeszélésen a francia fegyverszállítások kérdése is. „Képünkön: Glscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Anvar Szadat egyiptomi államfő. (Népújság telefotő — AP—MTI—KS) az eszmei nevelőmunkából a régebbinél jobban kive.te részét a sajtó, a rádió és a televízió. A tömegtájékoztatás tökéletesítéséhez jelentősen hozzájárultak Edward Gierek elvtársnak, valamint a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság titkársága tagjainak rendszeres sajtókonferenciái — állapította meg Lukaszewicz. A tizenhét problémabi- zottság munkájáról készített írásos jelentések össáerje- delme meghaladja a 150 oldalt. Terjedelmes anyaguk felelősségteljesen, reálisan cs mélyrehatóan tárgyalja az ország szocialista építőmunkájának kérdéseit. A küldöttek itt elsősorban a problémákról szóltak és azok megoldásának útját, módját keresték. A beruházási problémabi- zottság vitájának részvevői emlékezteitek arra, hogy a következő ötéves időszakba -i több mint kétbillió hatszáz milliárd zlotyt ruháznak be a népgazdaságba, vagyis mintegy 70Ó mill iárddal többet, mint 1971—1975. közöl így a beruházási ciklusok további lerövidítése kulcs- fontosságú teendő. Az intenzív beruházási tevékenység fontos eleme az ak'ív hitelpolitika. 1971—1974. között Lengyelország mintegy 21 milliárd dől! ár értékű áruforgalmat bonyolított le a fejlett tőkés országokkal, s ez 3,8—4,0 milliárd dolláros lengyel deficittel zárult. A lakásépítési bizottság tagjai helyesléssel fogadták, hogy 1976—1980 közö t több mint másfél millió új lakás építését tervezik. A többi bizottságokban főként a szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztésének, a családok helyzete további anyagi, erkölcsi és jogi megerősítésének, az eszmei-politikai nevelőmunka offenzív jellege fokozásának, a kulturális dolgozók és alkotó művészek elkötelezettségének, a szocialista demokrácia további terjesztésének a LEMP vezető szerepe és tekintélye növelésének szükségességét emelték ki a felszólalók. (MTI) Folytai ja itiurkáiá* a magyar szakszervezetek kongresszusa „Q szakszervezetek betütik és küveikszeiesea gyakorol ál éráelvédsírni írnikeióikat” Lázár György miniszterelnök beszéde Csütörtökön reggel fél 9- kor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a beszámoló és az írásos dokumentumok felett folytatódott a vita a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusán. A tanácskozáson részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. A csütörtöki ülést az elnöklő Huszti Györgyné, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára nyitotta meg. Elsőként Timmer József, a SZOT titkára emelkedett szólásra. itr Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről számolt be. Hangsúlyozta, hogy ennek az internacionalizmus szellemében végzett munkának megfelelő hátteréül szolgálnak a szocializmust építő népünk és a magyar szakszervezeték sikerei. Az elmúlt négy évben — mondotta — a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak fejlődésében Európában következett be a legjelentősebb előrehaladás. A magyar szak- szervezetek megelégedéssel tapasztalják, hogy földrészünkön mindinkább kialakulnak azok a feltételek, amelyek elősegítik a mindennapi élettel kapcsolatos együttműködést. Ezután Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti főtitkára, a szakszervezetek termelést segítő munkájának továbbfejlesztéséről szólt. Majd dr. Varga József. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese a tanácsok és a szakszervezetek együttműködésével kapcsolatos kérdésekről beszélt. Többek között elmonVéget ért a KGST-tagországok és a Finn együttműködési bizottságának budapesti Köztársaság ülésszaka A KGST és'a Finn Köztársaság közötti együttműködési megállapodás keretében létrehozott együttműködési bizottság 1975. december 10-én és 11-én Budapesten tartotta harmadik ülésszakát. Az ülésszakon amelynek elnöke dr. Szalui Béla külkereskedelmi minisztériumi államtitkár volt, részt vettek a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szociális* a Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Nénköz+ár«aság. a Magvar 1''TárvKöztíírsa''ág, a Mongol Népköztársaság, a Német Derrp'o-at’kus Köztársaság. a Román Szo"1al'«ta Köztársaság és a Szoviet- unió. valamint a Finn Köztársaság k^nvis'-lői. Jelen sóit a KGST titkárának heia. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az előző ülés óta eltelt mintegy egyéves időszakban a KGST-tagállamok és a Finn Köztársaság között a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés jelentősen fejlődött, amihez nagymértékben hozzájárult a KGST és Finnország között 1973-ban aláírt együttműködési megállapodás. A bizottság keretében működő munkacsoportok vezetői beszámoltak tevékenységükről javaslataikat a bizottság ióváhagyta és az együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozóan határozatokat hozott. A külkereskrö e’met illetően a bizottság megállapította. hogy a KCSY-tagána- mnk és a Finn Köztársaság köaotü án'csare-íorgalora 1974-ben megkétszereződött 1973-hoz képest és 1,8 milliárd rubel értéket ért el. 1975 első felében az árucsere-forgalom 1974 azonos időszakához viszonyítva több mint 20 százalékkal növekedett és értéke megfelelt 1 milliárd rubelnek. A bizottság megbízta a külkereskedelmi munkacsoportot, készítse el a KGST-tagálla- mok és Finnország közötti általános áruszállítási feltételek tervezetét. A bizottság megánaoít.ása ' szerint a gének és berendezések szállítása a KGRT- ta^i’-mok és a F^n Köz- társre*« közö't. fei’ödő tendenciát mu(at és részesedése az összforgalomban növekszik. A részt vevő országok képviselői egyetértettek abban., hogy az érdekelt országok illetékes szervei és vállalatai tárgyalásokat kezdjenek sokoldalú gépipari gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások előkészítésére. Az együttműködési bizottság következő ülésére 1976 októberében Helsinkiben kerül sor. Az ülésszakon megvitatott kérdésekről jegyzőkönyv készült, amelyet a kilenc KGST-tagország és a Finn Köztársaság kéuv'selő.ie csütörtökön délután.' írt alá a Ge’lért Szállóban. A d~legációk vezetőit fogadta dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelye'- tese, valamint dr. Bíró JC° zsef külkeresveöe’mi nr- niszter. A . külfö’di küldöttségek ma elutaznak Magyar, országról* dotta, hogy a szocialista demokrácia szélesítése a tanácsi munkában azért lényeges, mert a tanácsi döntések csakis akkor lehetnek jók, ha az előkészítésbe széles körűen bevonják a lakosságot. Később Kulcsár Edit, a Szegedi Ruhagyár varrónője, majd Gulyás Jfaos, a Vasutasok Szakszervezetének titkára, Ranódy László, filmrendező, Pásztor Gabriella, a KISZ kb-titkára szólalt fel. A vendégek közül ezen a napon Szong Ho Kjong, a Koreai Szakszervezetek Általános Szövetségének alel- nöke adta át a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozóinak forró testvéri üdvözletét, majd arról szólt, hogy a koreai dolgozók nagy figyelemmel kísérik Magyar- ország szocialista építőmunkájának eredményeit. Felszólalt Harold Dunning, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal osztályvezetője és Michel Béré, a Felső-Voltai Szakszervezetek Szövetségének titkára is. Láiár György beszéde A tanácskozás csütörtöki napján felszólalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. Bevezetőben köszöntötte a szakszervezetek kongresszusát, a küldötteket, az ország valamennyi szervezett dolgozóját. — Biztosíthatom önöket — mondotta, hogy a kormány ismeri és nagyra értékeli azt a felfelé ívelő és egyre jobban kiteljesedő tevékenységet, amellyel a magyar szakszervezetek — híven nagyszerű hagyományaikhoz — hozzájárulnak pártunk politikájának megvalósításához. Amint a kormányzati feladatok végrehajtásában eddig sem nélkülözhettük az önök támogatását a jövőben is számítunk arra, hogy a szakszervezetek betöltik és következetesen gyakorolják érdekvédelmi funkcióikat, aktívan és alkotó módon részt vállalnak a gazdasági szervező munkában. (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a látogatásról Elutazóit iiaziulil George Macovescu rónái kü iiymiiiiszfer Csütörtökön elutazott feleségével Budapestről George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. George Macovescu és kísérete búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tóth Elek külügyminisztériumi csoportfőnök dr. Biczó György a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt loan Cotot, Románia budapesti nagykövete. George Macovescunak, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki, amely kiemeli, hogy a két ország külügyminisztere a kölcsönös tisztelet légkörében őszinte és nyílt véleménycserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak jelenlegi helyzetéről, azok fejlesztésének távlatiról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről A miniszterek kiemelték azokat az eredményeket, amelyeket a magyar párt- és kormányküldöttség 1972 februárjában a Román Szocialista Köztársaságban tett Iá-, togatása alkalmával Kádár János és Nicolae Ceausescu tárgyalásain rögzített feladatok, továbbá a két ország miniszterelnökei között 1974- ben létrejött megállapodások végrehajtásában elértek, összhangban az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel. A felek pozitívan értékelték az árucssreforgalom, a termelési együttműködés ét a szakosítás eddigi eredménye it Aláhúzták: kölcsönös erőfeszítéseket kell tenni, hogy a gazdasági kapcsolatokban a termelési együttműködés a jelenleginél nagyobb részarányban legyen képviselve A felek újból hangsúlyozták közös elhatározásukat hogy fejlesztik és erősí-ü, együttműködésüket az éle' minden területén, a két nép a szociaMzmus, és a béke ügve érdekében. A min:szterek hangsúlyozták országaik eltökéltségét hogy a szoralista internacionalizmus elve alapján fej(e'olytaiás a 2. oldalon$
