Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

m­lanácskozások BRAZÍLIÁBAN 1074-ET még ma is módfelett szo­morú esztendőként emlege­tik. A ; labdarúgó-válogatott­nak nem sikerült , a világ­bajnoksúg elnyerése, vissza­vonult Pelé „császár”^ Így sommáz a brazil átlagpol­gár. Politikai körökben má­sért pakolják a múlt eszten­dőt: olyan események miatt, amelyeknek kedvezőtlen ha­tása még 1975-re is áthúzó­dott. Most egy éve, a tavaly november 15-j választásokon — az 1964-i katonai hata­lomátvétel óta először — a 33 millió választópolgár 72 százaléka szavazott az el­lenzékre, illetve dobott be érvénytelen lapot. A má­sik. aggodalomra okot adó esemény: a tőkésvilág gaz­dasági válsága s erőteljes hatása a mesterségesen fel­fűtött brazil gazdaságra. A „brazil gazdasági eső da” kifelé és belső fogyasz­tásra is mindig hathatós érvnek bizonyult. Ezzel le­hetett leszerelni a nagyobb politikai mozgásszabadságot, az alkotmányos demokrácia visszaállítását követelő el­lenzéket: az országnak „fe­gyelemre” volt szüksége a grandiózus tervek végrehaj­tásához ... A ..brazil csoda" egy ideig rekordokat döntö­getett: az évi növekedés esztendőkig meghaladta a 10 százalékot. Szép volt, csak éppen a lakosság nem élvezte a konjunktúrát. Hi­telesen szól erről egy ille­tékes. Franco Montom sze­nátor, az ellenzéki Brazil Demokratikus Mozgalom (MDB) tagja, aki bestsellert írt „Meglevő demokráciánk és az amilyent szeretnénk” címmel. Montom adatokkal bízó­.ars» december 1*,. péeíek nyitja könyvében, hogy az utóbbi tíz évben a bruttó nemzeti össztermék 56 szá­zalékkal emelkedett, ám eközben a brazilok jövedel­me a felére csökkent (!). A belső jövedelem kárára végrehajtott gazdaságfejlesz­tés részint saját csapdájába is esett; a fiatal brazil ipar termékeinek külföldön kel­lett piacot keresni a hazai vásárlóerő gyengesége miatt. JOGGAL ELŐZTE MEG nagy várakozás a brazil el­nöki székben végbemenő személycserét: tavaly már­ciusban Geisel tábornok vál­totta fel Garrastazú Médi- cit, a kemény kéz hívét. Sokan úgy számítottak, hogy a Geisel áltál meghirdetett „progamatikus liberalizmus” magával hozza a belső piac bővítését és ami ezzel elke­rülhetetlenül együtt jár: a belpolitikai demokratizáló­dást. Geisel tervei (lleltve a ne­ki tulajdonított rzándékok) nem valósultak meg — ez ma már bizonyosan állít- .ható. A gazdasági visszaesés a rendszer öntörvényei sze­rint elkerülhetetlenül a po­litikai módszerek megmere­vedéséhez vezetett., Az ipari fellendülésnek gátat vetett a kőolaj világpiaci árának emelkedése: míg Brazília szomszédai — Venezuela, Ecuador. Bolívia — nagy olajexportálók. Dél-Ameri- ka legnagyobb állama olaj­szükségletének 77 százalékát importból fedezi. Az állami kőolaj-monooőlium, a Pet- robrás 1972-ben 500 millió dollárért vásárolt külföldön ebből a létfontosságú ener­giahordozóból. 1974-ben vi­szont már 3 milliárd dol­lárt volt kénytelen kiadni. A gazdasági visszaesés ú 1 abb adalAk volt az eavéb-1 ként is megtevő elégede*- tenség növekedésihez: en­nek első jelei voltak a már em’ítet*: választások. vagv éppen Montom könyvének viharos fogadtatása; Geteel létező vagy csupán feltéte­lezett nyitási szándékai ha­jótörést szenvedtek: a rend­szer ultrái túl veszélyesnek ítélték a kedvezőtlen körül­mények összeesését és a gyeplő szorosabbra húzását választották. Mint helyszí­ni tudósításokból — így a párizsi Le Monde munka­társának írásaiból — kide­rül, a hadsereg és a biz­tonsági szervek sok esetben kész tények elé állították az államfőt A tavasszal ' elkezdődött folyamat — a cenzúra óva­tos megszüntetése — abba­maradt. Sőt, napirenden van az újságírók sorozatos le­tartóztatása. A fegyveres erők és a rendőrség orszá­gos akciókat kezdett a bal­oldal ellen: számos illegá­lis kommunistát tartóztat­tak le. de hasonló sorsra jutott az ellenzéki MDPnem egy tagja, valamint katoli­kus papok is. A régebbi formákhoz való visszatérést még egy tényező magyaráz­za: a hadsereg egyes réte­geinek rossz közérzete is. Egy névtelenül nyilatkozó, fontos beosztásban levő tá­bornok mondotta a Le Mon­de tudósítójának: „...A ka­pitányok között a propagan­da hatásos lehet.'.. ök köny- nyen balra fordulnak...” Alátámasztva ezzel azt az egyébként is ismert tényt, hogy a brazil hadseregben is létezik a fiatal tisztek között haladó politikát kö­vetelő — egyesek szerint: szervezkedő — tiszti cso­port. A HADSEREG és a ^tech­nokraták uralmának magya­rázataként mindeddig a „gazdasági csodát” emleget­ték; a csoda lassan megszű­nik. Marad a katonai hata­lom. ame’y a növekvő tár­sadalmi és gazdasági fe­szültségekre egyelőre nr- : választ nem adott — m nem képes adni — mim a > csavarok szóró-« KK á h,! m (M h.) • / amelyet hazunknak a világ­ban elfoglalt helye a szocia­lista világrendszerhez tarto­zásunk jelent. A kormány el­sőrendű feladatának tekinti, hogy megfeleljen a nép bi­zalmának, s hogy a gyakor­latban kipróbált politika kö­vetkezetes állami végrehaj­tásával segítse elő nagysze­rű terveink végrehajtását * tőrekvésfinkhős — mondotta Lázár György kérem a magyar szak- szervezeteket a szerve­zett dolgozók millióinak aktiv támogatását ★ A tegnapi nap folyamán felszólalt még Bordás And­rási, set OTP Szakszervezeti Tanácsának titkára. Pataki Gizella, a Budapesti Távbe­szélő Igazgatóság osztályve­zetője, Ondrejovles Kifolyni, az Athéneum Nyomda szak- szervezeti titkára, Roberte Prieto, a Latin-amerikai Dol­gozók Szakszervezeti Egysé­ge állandó kongresszusának titkára, Ben K. Edjah, a Ghánái Szakszervezeti Kong­resszus végrehajtó bizottsá­gának tagja, Szolimán Ali Aehined, az Arab Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövet­ségének főtitkára, Alphonse Ondonda, a Kongói Szak- szervezeti Szövetség titkára, Sayeá $l"Z»ftauyy, az Egyip. tömi Arab Köztársaság Mun- kásszöveteégének vb-tagja, és Toure Abdoulaye, a Mali Dolgozók Országos Szövetsé­gének titkára is. A. Szíriái ezatazervezeti küldött felszólalásával befe­jeződött a magyar szakszer­vezetek kongresszusának ne­gyedik munkanapja. A ta­nácskozás ma reggel 8.30 órakor folytatódik. ★ A szakszervezeti kongnasz- szus küldöttei és vendégei csütörtökön este az Operaház díszelőadásán vettek részt. Megtekintették Bartók: Fá­ból faragott királyfi és Sztra­vinszkij : Tűzmadár című táncjátékát. A kongresszusi küldötteket és vendégeket Lukács Miklós, az Operaház igazgatója üdvözölte. A miniszteri tanács meg­nyitó ülésén Knut Frydm- lund norvég külügyminisz­ter. az idei díszelnök mon­dott beszedet. Hangvétel* jelentősen eltért attól, agait Luns főitkár használt a szerdai sajtókonferencián: kijelentette például. hogy „az enyhülés politikájával szemben nincs semmi íéi« más reális változat” a nem­zetközt életben. Ugyanakkor azonban azt bizonygatta, hogy „az - atlanti szövetség jelentős tényező mind a tagállamok biztonságát, mind pedig az enyhülést tekintve”. Luns főtitkár a jelenle­vőket köszöntve külön is szükségesnek tartotta, hogy Portugáliáról szóljon. Meló An tunes külügyminiszter nem vesz részt az ülésén. Délelőtt a miniszterek, a hadügyminiszterek bevoná­sával a NATO-tagabamok fegyverzetének és fegyver­gyártásának kérdéseiről tár­gyaltak, Luns és a katonai szakértők javaslatai alapján. A miniszterek röviden érintettek néhány környe­zetvédelmi kérdést. Délután zárt ülésen kezdték meg a kelet—nyugati kapcsolatok áttekintését. Kissinger a délutáni ülést követően találkozott Biclosz görög külügyminiszterrel, » - körülbelül egy órán át tár- . gyalt vele. Az amerikai kül­ügyminiszter előzőleg járt Luns főtitkárnál. A pénteki napon Kissinger a- török : külügyminiszterrel m ta­nácskozik. Pénteki program­jában szerepel még egy kü­lön találkozó Genscher bon­ni külügyminiszterrel, -majd egy négyes megbeszélés. Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk; Ciprusi holtpont A* ANKARAI KORMÁNY egy nemrég tett javasla­ta nyomán g nyugati sajtóben olyan híresztelések kap­tak lábra, amelyek szerint remény mutatkozik a ciprusi válságnak a holtpontról való kimozdítására, Az Ihssn Sab« Cagleyangil török külügyminiszter éltei ismerte­tett javaslat amellett száll síkra, hogy a két ciprusi kö­zösség, továbbá Török- és Görögország, valamint „más érdekeit országok” képviselői üljenek össze a helyzet megtárgyalására, illetve a politikai rendezés módozatai­nak megvitatására. A török kezdeményezés azonban azt is leszögezi ■=- i ez nagyon lényeges! hogy e megbe­széléseket semmi esetre sem kellene az ENSZ égisze alatt megtartani, mert hét »a* Ügy nem tartozik a világszer­vezetre”. Nicosiában Mauaríosz elnök a múlt hét végén ösz- szehívte a főbb pártok vezetőiből alakított nemzeti taná­csot a javaslat megvitatására. Ezt követően közölték, hogy a ciprusi kormány elutasítja Caglayangil kezdeményezé­sét. A ciprusi szóvivő hangsúlyozta: a görög közösség a szigetország problémáinak rendezését csakis az ENSZ keretein belül képzeli el. Rámutatott arra, hogy a tár­gyalásokat a világszervezet Ciprusra vonatkozó határo­zatának értelmében, konstruktív módon és az ENSZ fő­titkárának részvételével kell lefolytatni. (Mint ismeretes, a kát ciprusi közösség képviselőinek — a görög Kleridesz és a török Denktes — megbeszélései, amelyeken részt vett Kurt Waldheim is, szeptember óta szünetelnek.) AZ EGYÉRTELMŰEN NEGATÍV nocasiai válasz el­lenére Ford amerikai elnök a minap a kongresszushoz írt levelében azt állította, hogy Törökország és Görögország álláspontjának közeledése lehetővé teszi, hogy a közeli jövőben megkezdjék a tárgyalásokat Ciprus sorsáról. Vá­laszul Makari ősz elnök kormányának szóvivője kijelen­tette: semmiféle alapja sincs Ford elnök eme derűlátá­sának. „A közeli múltban semmiféle olyan fejlemény nett következett be, amely előmozdította volna a prob­léma politikai megoldását” — hangsúlyozta a szóvivő. AZ INDOKOLATLAN DERŰLÁTÁS egyik célja az lehet, hogy Washington ismét megpróbálkozik azzal,hogy a ciprusi válságot a NATO hatáskörébe utalja. Ford ked­di nyilatkozatában hivatkozott is arra: utasítani fogja külügyminiszterét, Kissingert, hogy a NATO miniszteri tanácsának mostani brüsszeli ülésén járjon közbe az ügy előmozdításáért török és görög kollégájánáL Csakhogy a ciprusi válság — amely potenciálisan az egész kelet- mediterráni térség békéjét érinti — nem a NATO „csalá­di ügye” hanem nemzetközi probléma s csakis a világ- . szervezetre tartozik. , o Folytatja munkáját a magyar szakszervezetek kongresszusa (Folytatás ag t, oldalról.) A későbbiek során a Mi nisztertenáos elnöke arról beszélt, hogy munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztsá­gunk, alkotó értelmiségünk — egész népünk — hozzáértő és szorgalmas munkája tovább gyarapította nemzeti vagyo­núnkat, a szocializmus anya­gi, műszaki bázisát. Biztosak lehetünk ab­ban — mondatta a további­akban —hogy a szocialista tervgazdálkodós előnyeit ki­használva és támaszkodva dolgozó népünk alkotó ere­jére, illetve kihasználva a szocialista országok összefo­gásában rejlő nagy erőt, megvalósítjuk népgazda­ságunk töretlen fejlődé­sét és megteremtjük az életszínvonal, az életkö­rülmények megalapozott javításának anyagi alap­jait. A továbbiakban a kormány elnök® arról beszélt, hogy elkészült az ötödik ötéves tervről szóló tervjavaslat, amelyet a korrpány és a Köz­ponti Bizottság határozata alapján kidolgozva benyúj­totta az országgyűlésnek. A törvénytervezet kellő mó­don figyelembe veszi a ne­gyedik ötéves tervidőszakban elért eredményeket, számol a megváltozott külgazdasági és előrelát- ható belső feltételekkel, ugyanakkor épít arra, hogy az eddiginél job­ban kihasználjuk a gaz­daság erőforrásait és tar­talékait. Befejezésül a Miniszterta­nács, elnöke ezeket mondot­ta: — Amikor terveink készí­tésekor számba vesszük mozgósítható erőinket ma jobban érzékelhetjük, mint bármikor azt az óriási erőt, Brazília Csoda után Elutazott hazánkból George Macovescu román külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) lesztik kapcsolataikat a szo­cialista országokkal, erősítik barátságukat a varsói szer­ződés tagállamaival, növelik együttműködésüket a KGST keretében, a komplex prog-, ram megvalósításában. Magyarország és Románia úgyszintén fejleszti kapcsola­tait á fejlődő országokkal, az el nem kötelezett országok­kal az antiimperialista harc, a társadalmi haladás és a világbéke érdekében. A békés egymás mellett élés elvei alapján előmoz­dítják kapcsolataik javulá­sát a tőkés rendszerű or­szágokkal is. A memzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a miniszterek üdvözölték az enyhülés terén elért jelen­enyhülés terén elért jelen­tős eredményeket. Hangsú­lyozták a további erőfeszí­tések szükségességét gz eny­hülési folyamat erősítése és visszafordíthatatlanná tétele érdekében. A miniszterek különös je­lentőséget tulajdonítottak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeres befejezésének. Hangsúlyoz­zák annak szükségességét, hogy minden részt vevő ál­lam teljes egészében alkal­mazza a záróokmány elveit és rendelkezéseit. Kiemelték annak fontosságát, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés egészítse ki. A felek aggodalmukat fe­jezték ki a közel-keleti hely­zettel kapcsolatban. Űjból megerősítették, hogy igazsá­gos és tartós béke csak úgy érhető el, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben elfog­lalt összes arab területek­ről. ha biztosítják a palesz­tin nép törvényes jogait, be­leértve saját független álla­ma létrehozására való jogát és garantálják e térség ösz- szes államainak és népeinek jogát a létezésre és a füg­getlen fejlődésre. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista KÖz- ársaság határozottan tárrn- rotja a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitá­sát és területi integritását, állást foglal amellett, hogy a ciprusiaknak adják mega lehetőséget belső problémáik békés úton történő rendezé­sére. A felek üdvözölték Indo­kína népeinek történelmi győzelmét, amely kedvező feltételeket teremt függet­len társadalmi, gazdasági fejődésükhöz, új távlato­kat nyit a délkelet-ázsiai enyhülés számára és kedve­zően befolyásolja a világ- helyzetet. A miniszterek méltatták az ENSZ jelentőségét a nem­zetközi béke és biztonság megerősítésében. Szükséges­nek tartják, hogy növeked­jék működésének hatékony­sága és szerepe a béke és a nemzetközi biztonság érde­kében, az ENSZ alapokmá­nya elvernék megfelelően. Magyarország és Románia továbbra is aktívan támte gat ja a népek igazságos harcát az imperializmus, & kolonializmus és neokolo» nializinus ellen, a szabad­ságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért A két miniszter úgy érté­kelte, hogy a látogatás új hozzájárulást jelent a Ma­gyar Népköztársaság és., a Román Szocialista Köztársa­ság- sokoldalú együttműkö­désének fejlesztéséhez, or­szágaik politikájának jobb megismeréséhez. George MacovesctJ, a Ro­mán Szocialista Köztársaság külügyminisztere hivatalos baráti látogatásra hívta meg.. Púja Frigyest, a Román Szocialista Köztársaságba, amelyet a magyar minisz­ter köszönettel elfogadott. (MTI) Kijevi sportjelentés Magabiztos siker Csehszlovákia ellen Magyarország—Csehszlovákia 12:5 (6:1) Kijevi Sportpalota: 3500 néző. V.: Svensson ésChris- tenssen (mindkettő dán). Magyarország: Bujdosó — Lelkesné (1). Sterbinszky (4, egyet hétméteresből), Csíkné (5, egyet hétméteres­ből), Vadászná. Németh, An­gyal. — Csere: Lakiné, Nagy Ilona (2), Samus, Nagy Ma­riann. Sterbinszky óriási kapufá­ja vezette be a találkozót, az első tíz percben mindkét oldalon rendkívül ideges hangulat uralkodott, amely szám«.« eladott labdában nyilvánult meg. Lelkesné nagy kapufája után hétmé­teres következett, és ezt Sterbinszky értékesítette a 9. percben. Csíkné nagyon szép kombináció végén óriá­si gólt lőtt a 12. percben, majd 3 perc múlva Ster- binsz.ky révén már három góllal nőtt az előny. F.nnek ellenére alaixjsan akadozott a magyar gépezete. A magyar előny tovább nőtt t6:1). így. a mtr. nyugtató előnnyel fordul! Török Bódog csapata. Szünet után újra Csikné betörése járt eredménnyel, a magyarok sorra lőtték a ka­pufákat. Csíkné értékesített egy büntetőt, azután Va- dásznét küldték ki két perc­re jogtalanul. Az emberhát­rány azonban nem törte lé a csapatot, Sterbinszky átlö- véséval már 9:2 volt az ál­lás. Ezt követően ismét a Va­sas nagyszerű karmestere „halászott el” egy labdát, majd végigrohant a pályán és 10:2-re módosította az ál­lást. A csehszlovákok ebben az időszakban „padlón vol­tak”. A 28. percben már csak a gólkülönbség volt kétséges. Csehszlovákia ezzel a ve­reséggel — elsőként a hatos mezőnyből — elbúcsúzhatott Montreáltól, az olimpiai részvételtől. A magyar csapatban Csík­né eriiékedett ki. Sterbinsz­ky ismét fámdhata+lannak bizonyult. Bujdosó pedig ke­vés dolgát megbízhatóan lát­m -* '

Next

/
Thumbnails
Contents