Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
Kalandozások és tanulságok A szoknyába varrt ötszázasok Mindig is kalandozó nép Tolt a magyar, őseink véréből jócskán csörgedezhet még ma is az ereinkben. Bizonyt ték ,rá, hogy az utóbbi évtizedben fellendült a határát .kelőhelyek forgalma. Manapság bárki — hacsak valami miatt nincs vaj a fején — a zsebébe teheti az útlevelét és nekivághat a nagyvilágnak Csak körül kell néznünk egy- egy turistaszezonban: a Kanári-szigetektől a Tátráig, az Adriai-tenger partjától a Fudzsijama lábáig mindé nütt megfordulnak a honfi társaink. Arról a bizonyos „vajról'’ természetesen nem véletlenül ejtettünk szót. Sokan ugyanis pontosan a kinti „kalandozás” közben elkövetett szabálysértéseik, a nevén nevezve a gyereket: a csencse- léseik miatt maradnak le a világjárás további örömeiről, izgatóan szép túráiról. Bár. «art hiszem, ők ezt sajnálják a legkevésbé, a jól jövedelmező vásárlóutakat, az ..élelmesség” szülte ragyogó lehetőségeket annál inkább . .-!" Tanulságos esetek. re* vámáruü uviliikozal, tömön tá-ka — Magyar vámvizsgálat következik! A Jugoszláviából érkező vonat fülkéjében mozgolódás támad. A vámőrök mindenkitől megkérdezik. hogy van-e elvamolnivalója, aztán gondosan átnézik a vámáru- nyilatkozatokat. Az egyik utas, az sz-i F. Kálmánná üresen nyújtja át a papírlapot, csupán az aláírása szerepel rajta. — Nincs elvámolnivalója? — Semmi értékeset nem hozok ... t — Kérem, mutassa meg. hogy melyek az ön csomagjai! . Ideges kapkodás a válasz, a mozdulatok árulkodnak. Nincs többé titok, a vámos mór tudja is, hogy hová nyúljon. S egymás után kerülnek elő az „értéktelen” holmik: 9.1 méter yersey ruhaanyag, IS női, illetve fér fipulóver, 2 otthonka. 6 fej- kendő, egy fürdőnadrág, egy esernyő, egy farmernadrág és egy női jersey nadrág — 7875 forint értékben ...’ Tudja, hogy megszegte a vámszabályokat, mert mind a behozott áruk értékét, mind pedig a mennyiségét tekintve lényegesen túllépte az engedélyezett keretet. És szabálysértést követett el azzal is. hogy nem a valóságnak megfelelően „töltötte ki” a vámáru-nyilatkozatot! A helyszíni feddéssel azonban még nem intéződött el az ügy. Az áruk nagy részét elkobozták, sőt, F. Kálmánnát a vám és az 1200 forintos pénzbírság megfizetésére kötelezték. / Nem sokkal került kevesebbe a lengyelországi „turistaút” a gyöngyösi N. Andrásnak sem. ő kitöltötte ugyan a vámcédulát, de — talán, mert minden rublika betelt? — csak 4290 forint értékű áru felsorolásáig jutott el. A csomagjában talált fürdőlepedőt, a hat garnitúra ágyneműt, a három melltartót, a három lepedőt, a tizenegy törülközőt, a hat falvédőt és a divatos női kézitáskát már a vámőröknek , kellett lajstromba venniük — csekély 3990 forint értékben. Ezek után — F. Kálmánné- hoz hasonlóan — N. András sem igen dicsekedett el az út „nyereségeivel”: az elkobozott holmik számára elvesztett értékével, az ezer forintos pénzbírsággal és a 800 forintos vámmal.., Fekete napot fogott ki Jugoszláviából hazatérőben B. Ödönné e.-i lakos is. Pedig, milyen jól indult minden .. Kiváltotta a nyolc napra járó dinárt, órák alatt kiért a déli szomszédainkhoz, és mint érdeklődő turista — bevette magát az üzletekbe. Ki sem jött, amíg el nem fogyott a pénze. Aztán másnap: irány haza! így történt ez egyszer, kétszer és majdnem harmadszor is ... .Akkor jött azonban a derült égből a villámcsapás: kiderült, hogy a turizmus céljaira kiutalt dinárjait áruvásárlásra fordította. Mit volt mit tennie, kénytelen volt elismerni — ha másért nem is, a három útért, fizetett 6300 forintos pénzbírság miatt bizonyára —, hogy az állam a csempészutakat nem támogatja. Még neki sem...! Már a 1> Z'ostíí sem biztos! Az ötlet eredeti volt, csak hát ki gondolta vona, hogy a vámosok már ezt is ismerik. Pedig mennyire bízott a „találmányában”, abban a bizonyos biztos tűben a gyöngyösi Sz. Sándor. Csehszlovákiába indulva, meglehetősen kevésnek találta a hivatalosan kivihető koronát, ezért bedobta a vezércselt: biztostűvel átszúrt 5 darab ötszáz forintost és a nadrágjába erősítette. Kinek jutna eszébe ott pénzt keresni...? A határig simán is ment a dolog, ott azonban felfigyeltek az izgatott viselkedésére és leszólítotlák a vonatról. Percek alatt megtalálták a 2500 forintot, amelyet mellékeltek a helyszínen felvett jegyzőkönyvhöz. Az utazás nem sikerült, Sz. Sándor kénytelen volt felülni az első hazafelé tartó járműre, hogy otthon mielőbb bekönyvelhesse a veszteséget: a lefoglalt 2500, illetve a büntetésként kifizetett 1500 forintotI Ugyancsak deviza-szabálysértést követett el a hatvani B. E. és útitársa is. Ok Jugoszláviába menet buktak le, a trükk itt sem vált be: a Í6 éves fiú zoknijából 3 ezer forint került elő. A büntetést éppúgy nern kerülték el, mint Shakespeare gyermekeknek Érdekes feladatra vállalkozott a televízió, A „Clmi rák"-sorozatban bemutatja Shal. ■ .. •ur-s ..Téved -ek ti játéka” című színművét, amely t iskolás korunknak ,-m felelően állítottak a kamera elé. A gyermekeknek átírt d mohban szerepet kapott Juhász Jácint, Oszter Sándor. C ras Dezső. Gál völgyi János és Márton András. Rend" l Kardos Ferenc. (MTI foto — Nászáéi Kornélia felv, ^ KSí a gyöngyösi Sz. Mlhályné, aki az utazótáskája alsó merevítő részébe rejtve akarta kivinni az „aranytartalékot”: a hat darab ötszázast. A vá sárlókörútra igyekvő asszony magas tandíjat fizetett, a 'szabályok megszegése 4600 forintjába került... Az m.-i K. Károlyné is alaposan felkészült a csehszlovákiai útra: három ötszáz forintossal és egy százkoronás bankjeggyel akarta kiegészíteni az útra kiváltott pénzét. Hallhatott azonban a vámosok szigoráról, úgy döntött, hogy 6 túljár az eszükön. A pénzt bevarrta a szoknyájába és a mellényébe, biztos helyen tudta hát, ám mégis lebukott — olyan ideges volt a vámvizsgálatkor, hogy nem lehetett nem észrevenni a csalafintaságot. A dugipénzt elkobozták tőle, sőt még ezer forint büntetést is fizetnie kellett! — Csehszlovák ismerősömtől kaptam. Azt mondta, jól jön az a 650 korona, ha kinn járok — magyarázkodott M. Katalin gyöngyösi lakos, amikor számon kérték az eldugott pénz eredetét. Csehszlovákiába ugyan kijutott, de a 650 korona nélkül, s azzal a tudattal, hogy itthon még 700 forint bírság kifizetése vár rá. Hiába, a pénz nemcsak a zsebben, de a rejtekhelyen is c incog ... Magyarul beszélt! A vámszabályokat nemcsak a külföldre utazáskor, vagy a távoli Országból hazatérőben lehet megszegni, hanem útlevél nélkül — itthon is. Ezt bizonyítja a következő három eset is. T. Miklósné egri lakos Miskolcon járva. 7,25 kilogramm Csehszlovákiából átcsempészett fonalat vásárolt egy ismeretlen személytől. Egerben is örömmel vette át a piacon kínált olcsó árut... R,. Sándorné gyöngyösi lakos viszont Szegedre utazott almáért. Igaz, gyümölcsöt nem vásárolt, vett azonban 8 női. pulóvert, két kardigánt, egy ingpulóvert. 2 fejkendőt, jersey ruhaanyagot és egy harisnyanadrágot a Marx téri piacon. Alig fizette ki az árut az álkatmi „kereskedőnek”, a rendőrség a szokásos razziája során igazoltatta és a csempészáruk megvásárlása miatt feljelentette .... Az egri M, Sándorné egy irhabundát vásárolt 6 ezer forintért. Egy ismeretlen illető kínálta neki a pazar román bundát. Miután megegyeztek a vételárban, kocsiba ültek és az asszony lakására mentek. M Sándorné itt fizetett... — Magyarul beszélt az illető, nem tudhattam, hogy külföldi és csempészárut kínál — védekeztek mind a hárman. A törvény azonban nem méltányolja az ilyen gondatlan cselekményt. Erre szokták mondani: többe került a leves, mint a hús! Kié a zseb*zámoló* gép ? Nézd meg. mit csempésznek előszeretettel egyesek és megtudod — mondta egy ismerősöm —, hogy mit nem gyárt a hazai ipar, mit ad drágán a kereskedelem és mi a sláger a divatpiacon...! Megfogadtam a tanácsát és utána néztem a dolognak. Rájöttem, hogy mit lehet válaszolni a három kérdésre: zsebszámológép ■.. Az a.-i R. Érnőné olasz— osztrák utazáson járt a nyáron. Hazajövet, a határon annak rendje és módja szerint kitöltötte a vámáru-nyilatkozatot. Kereken 4 ezer forint értékű árat hoz, vallotta be a nyomtatványon. Sem többet, sem kevesebbet! Az állítása azonban megdőlt, mert a tüzetes vámvizsgálat során még egy magnót, egy női arany fülbevalót és egy zseb- számológépet találtak nála. Sem többet, sem kevesebbet ... A szabálysértést természetesen büntetés követte. Nehezebb volt a vámőrök dolga az s.-i H. Béla és felesége ügyében, Svédországból jöttek haza 6 ezer forint értékű bevallott holmival. — Van-e még valami övöknél? — Nincs, mindent beírtunk. . A vámőr körülnézett. Feltűnt neki egy hanyagul ledobott kék női kabát. Amint tüzetesebben szemügyre vette, kiderült, hogy a jobb ka- bátujjban egy apró csomagot rejtettek el. Talán nem is kell hozzátennem: 2 zsebszámológép ‘és a hozzájuk tartozó adapter lapult benne — .9 ezer 900 forint érték ben! De kié a csomag? A vámáru-nyilatkozatot a férj írta alá, a csempészárut a nő holmijában találták meg. A vámszabályok megszegéséért mindkettőjüket megbüntették. A bírság jelentős összegű volt. Szükséges-e egy ' ilyen ügyes kis szerkezet ahhoz, hogy egy pillanat alatt kiszámítsuk: vajon érdemes volt? Szilvás István Új növényház Debrecenben A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botani/cus kertjében elkészült az új növényház, ahol háromezer növényfaj található. A botanikus kert elsődleges célja a biológusok szakképzésének elősegítése, de ezen túl az érdeklődők rendelkezésére is áll. (MTI fotó — Balogh P. László) 17.20 Amíg a paprikából fűszer lesz... Riportműsor. Dr. Caoma László, szerkesztő mondja az érdekes műsorról: Stúdióbeszélgetés formájában hallhat a néző a két legjelentősebb magyar paprikatermelési tájkörzet eredményeiről, gondjairól: A beszélgetés résztvevői a szegedi Űj Élét Termelőszövetkezet paprikatermelésd fő- agronómusa és a fajszi Kék Duna Tsz elnöke.. Mind a ■két szövetkezet 3—4 tsz társulása, ahol rendszerben próbáljak termelni a papri kát. Egymásnak, egymással vitázva mondják el, hogyan tudnának többet, jobbat termelni, és egymás tapasztalatait átvenni A műsor gazdasági szakértője az Agrár- gazdasági Kutatóintézet igazgatója. A beszélgetést * helyszínekről szóló filmlejátszások teszik színessé. (Befejező rész) — Ne viccelj, mondj már valamit az újságírásról. . . — Be kell fejeznem ezt a riportot. Majd utána. — Magaddal fejezd be. Miért választottad ezt a hivatást? — Nem választottam, úgy hívtak, pontosabban rámijesztettek ... — Rádijesztettek ...? — Igen. Bent dolgoztam a vagongyár hídműhelyében és jön a Falábú Mici — ő volt kifutólány — mondja, hivatnak a városba, délután háromra okvetlenül bent legyek az újság szerkesztőségében. Minden létező dlsznoság eszembe jutott; ' amelyet a műhelyben elkövettünk, s amelyre most lám fény derült. Sántafi Gyula barátom, aki akkoriban darus volt, ma azt hiszem, már ezredes a seregben — gyanakodva fogadta a hírt. „Ezes ki akarnak cikkezni! A szádat befogod ám!” — „Valaki beköpöít bennünket...” — jegv'ez'em meg bizonytalanul. ..Mindegy! Amit tettünk,szociálpolitikai okból tettük!” — fi ;yelm • i .dett. mert ez » Gyula már akkor — neg- vennyolcban — is szere'e" :Ven. újságokból es szónokin •kból elkapott frázisok'*«' ”élőenl. „Látad, azóta épiv a lánvoknak a rendes :zéi... Mégis igazunk volt!” tényleg építették, mert a régit, egy düledező udvari Iá házat, amely egyben öltözőként is sápijait — hetekkel mwwR, cKjeaz.. korábban felgyújtottuk. De voltak még kisebb-na._ ügyeink ezen kívül. — Ezért hívtak be?. — Nem. A főszerkesztő tudomásomra hozta, hogy sokat hatlott felőlem, példának okúért arról is, hogy teleírom az üzemi faliújságot... — Tehát mégiscsak elkpzd- ted valamikor,.. Nem is volt még faliújság. Legalábbis nálupk nem. Egy fel-tele iskolatábla függött az i ■ oda külső falán, a művezetőm. Katona Lajos, mindig nekem szólt .........kád már k i. gyerek, hogy ma dél dán háromkor pártnap lesz!” Vagy azt, hogy műhelyértekezlet. S én kiírtam. — Erre gondolt a főszer - kekziö? — Nem tudom mire dőlt, de az biztos, hogy va- . uyivel összetévesztett. Ez később ki is derült... Mindegy, akkor közölte velem, hogy holnaptól kezdve ott dolgozom az újságnál. — örültél? — Nagyon megsértődtem. Meg is mondtam neki, ne- kun van becsületes szakmám. — Végül is megkedvelted? — Meg, de első gyári „ri- porlutam" kész vesszőfutás volt. Csak képzeld el, hogy ezúttal fehér ingben (!) — igaz, nyakkendő nélkül —, msg kifényesített cipőben, megyek végig a hídüzem roppant nagy csarnokán, jobb- ra-balra köszöngetek még annak is. akinek azelőtt nem szoktam, csak hogy szó ne ojie a liga eie^ét. Rebteiked-. tem, égett a képem, de hiába, a jóindulatú, de mégis gúnyos megjegyzésektől nem tudtam szabadulni. Az öreg vasasok csak azért fogtak kezet velem, hogy rozsdás és olajos legyen, valaki mí- niummal bekente a cipőm sarkát, amint körbefogtak, hogy: „Mi az? Úriember lett belőled!? Talán még nyakkendőt is kötsz majd?! Az úristen meg a párt fölvitte a dolgodat! Már le sem... izélsz bennünket?!” Mert abban az időben mindenki „úriember” volt a szemünkben, aki, nyakkendőt viselt a munkahelyén, például a szikár, sovány bérelszámolónk is a műhelyirodában, a Bugyi úr. ne nevess, tényleg ez volt a neve, Bugyi Fülöp, a szerencsétlen, pedig hogy lett volna „úriember”, hiszen fele annyit sem keresett, mint egy jó lakatos, viszont volt három esetlenül nagy és csúnya lánya, azokat etetni, ruházni kellett... — Van-e valami nagy élményed? — Nekem minden élmény, az is, hogy kilépek az utcára és szemembe süt a nap, vagy éppen belever az eső, de akár az az autós is, aki az utcánkban dudál minden ok nélkül — a hangos zörejeket roppantul utálom — a legszívesebben a hátán verném szét a kocsiját. — Szerinted miért szép az újságírás? ... Szép vagy nem szép A
