Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

Ifjú internacionalisták MAGYAR DAL zeng a színpadon. Tiszta gyermek- hangok éneklik oroszul, majd csuvasul: Tied vagyok, tiad, hazám! IC szív, v lélek; Kit szeretnék, lia tégedet Nem szeretnélek? De én nem mondom senkinek,. Ki nem kiáltom: Legkedvesebbem hogy te vagy 'A nagy világon. Titkon kísérem lépteid, S mindegyre híven; Nem, mint az árny az utazót, Csak jó időben. Bizonyára ráismertek már. mit énekelnek a gyerekek. Ez Petőfi Sándor verse, a Hon­fidal. Amikor az énekelek levonulnak a színpadról, lát­hatóvá lesz Magyarország ha­talmasra nagyított térképe. Sorjában jönnek ki az úttörő­előadók, az egyik az ország földrajzát, a másik gazdasá­gi, a harmadik kulturális életét ismerteti, a következő - Hevés megyéről tart előadást. A teremben körben kiállítás, képek Magyarországról, nép- művészeti tárgyak. A terem­ben ülő hallgatók — diákok, tanárok, szülők — már az előadás kezdete előtt végig­nézték a teremben kiállított képeket, úgyszintén a folyo­són levő kiállítást, aminek a címe: Magyarország ma. Nagy érdeklődést váltottak ki azok a tablók is, amelyek a magyar festészet mestereit mutatják be. A műsor közben megy to­vább. Új szereplők lépnek a színpadra, az ország hősi múltját, tatárral, törökkel, némettel vívott küzdelmeit, szabadsagharcait ismertetik, és végül a 30 éve végbement nagy történelmi eseményt: hogyan szabadult fel Ma­gyarország a Vörös Hadse­reg segítségével a fasiszta iga alól, hogyan vívta ki nemzeti függetlenségét, és szabadságát. A VII/B TANULÓI az 5 előadásukat hallgatták, az egybegyűltek már három éve leveleznek az egyik gyöngyö­si iskola diákjaival A nyol­cadik osztályos Ejuda Pa- nyina 1974 nyarán Heves megyében nyaralt az egyik úttoröt.iborban. Most beszá­mol társainak úti élményei­ről, hogyan fogadták őket á magyar úttörők. A műsort fergeteges magyar tánc zár­ja. Magyar népi ruhában orosz, csuvas kisfiúk, kislá­nyok járják a csárdást. Tap­sol a nézőtér, alig akarják ieengedni őket. a színpadról. Ezzel a műsorral zárult a „Magyar nap” Csuvasiában az I. számú csebokszári tíz- osztályos iskolában. A gyere­kek több hétig készültek er­re a napra. Anyagot gyűjtöt­tek, lexikonokat bújtak, ma­gyar írók műveiből válogat­tak, sok-sok este próbálják az előadást., De ez csák egy iskola a sok közül. Nézzünk meg egy másikat is a város egyik új negyedében, a Hevesi utcá­ban. Az iskola bejáratánál táb­la: Zalka Máté úttörőcsapat. Mellette a nagy magyar forradalmár és író arcképe. Az úttörők jól ismerik a spa­nyol polgárháború legendás Lukács tábornokának élet- történetét, ismerik szerepét a nemzetközi brigádok szerve­zésében. az intervenció ide­jén. Az úttörők tudják azt is, hogy Zalka Máté 1933-ban járt Csuvasiában és akkor ír­ta „Arany Bulgária csillaga’’ című cikkét, amelyben sze­retettel írt ä csuvas népről és nagyra értékelte eredmé­nyeiket a szovjet hatalom éveiben. A gyerekek albumba gyűj­tik a hős forradalmárral kapcsolatos anyagokat, képe­ket. Levelező kapcsolatban állnak az egri Zalka Máté úttörőcsapattal és az egri út­törőház nemzetközi klubjá­val. Magyar pajtásaik érté­kes segítséget nyújtanak ne­kik Zalka Máté életének megismerésében. A csebok­szári úttörőcsapat tagjai na­gyon igyekeznek, hogy mél­tók legyenek nagy névadó­jukhoz. SZÁMUKRA természete­sen a tanulás a legfontosabb. Minél mélyebben és tartó- sabban kell elsajátítani az anyagot. Az iskola 596 diák­ja közül 365-nek a tanulmá­nyi eredménye jeles vagy jó. Hónapról hónapra csökken a bukások száma. Az úttörők aktívan részt vesznek a tár­sadalmi munkában. Ebben az évben körülbelül 20 tonna fémhulladékot, 7 tonna pa­pírt gyűjtöttek. Nagy figyelmet szentelnek a pedagógusok és az úttörő­vezetők a gyerekek interna­cionalista szellemben való nevelésének. Az. iskolában nemzetközi klub működik. Különösen megélénkült a munka Magyarország felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából. Az úttörők ven­dégségbe hívták . a Jakovlev Tanárképző Főiskolán, Cse- bokszáriban tanuló egri diá­A fou'oíii rózsafa 50 ezer virága Augustus császár lakomá­ján „rozsaesőt” hullatott, rózsa tenger borította az asz talt, termet, már annyi szi­romlevél pergett le, hogy elállt a vendégek lélegzete. Sokan megfulladtak ezen a lakomán, mely ' nem volt más, mint1 merénylet a csá­szár életére törő unokabáty­ja ellen. Nos, ezzel a jelenettel lép be a rózsa a világtörténe­lembe. A tulipán-őrület, az orchidea-láz csak halovány másai annak az őrületnek, amellyel a római a termé­szetet és ennek legszebb és legtökéletesebb alkotá­sát, a rózsát szerette. Kleopátra rózsa padi ót ké­szíttetett, föléje hálót feszí­tett, hogy rugalmasan jár­hasson rajta. Néró egy ton­na aranyat fizetett a tél közepén Egyiptomból gyors­járatú hajón hozott rózsá­kért. Rózsa koszorúzta az ivók homlokát, az isten szobrát, mindenekelőtt Aph­roditéét, akinek a rózsát szentelték. Rózsák kísérték a gazdagokat bölcsőjüktől a koporsójukig. Rózsa díszí­tette a? egész életet, és hogv e kedvenc virágot so­ha se kelljen nélkülözni, a meghódított Egyiptom . nagy területéit rózsakert lé vará­zsolták. s Itália legjobb szántóföldjeinek nagy ré­szét. hogv éhmség .idején zú­gott miatta a töm»g. Szlm- bó’urrm volt a hellenizmus­nak. tehát vele együtt kel­buknia Nay’ Károly Kaoitu’áré* ban e'sS helye” szereméi r rózsa Ürüytrvel. eselfogás Sál rs'ouV-szték be a kér tett1-**» í.vvov «viy két pv-g-f). zad múlva újra hevíts# a szíveket a rózsa regénye Ez a szép virág megőrzi el­sőbbségét a csipkerózsa­mesében, ég a német nép­nek egyik legszebb mondája szól Laurinról, a törpék ki­rályáról és rózsa kertjéről. A keresztes háborúk új­ra felelevenítették! a rózsa­kultuszt. Ezek a hadak hoz­ták magukkal Perzsia . ró­zsaerdeiből újra Európába a virágot. Az .embernek a rózsával kötött új szövetsé­gét az egyház is megértő mosollyal nézte, s Aphrodi­té virága most Mária képét keretezte. A hildesheimi szé­kesegyházban zöldellő rózsa törzse 30 centiméter vastag, az egész fa 7 méter széles és 12—13 méter magas. A legnagyobb rózsatő a Wehr- lé-kertben található, Június­ban 10—15 ezer virág nyílik rajta. A ma már elpusztult touloni rózsafa 50—60 ezer rózsával pompázott. Ma több mint 6 ezer fajváltoza- ta él, a világ minden tá­ján. Már az ókorban készítet­tek rózsaillatú olajat, de va­lódi rózsaolajat először Per­zsiában. állítottak elő a ki­lencedik században. A per­zsák alkalmazták először a desztillációt. A tizedik szá­zadban az arabok eljuttat­ják Spanyolországba a ké­szítési módot, majd egész Európában elterjed. A rózsa­olaj terme1 ősének főhelye ma Bulgária, különösen Ka zanlik vidéke. A rózsa végié kísérte az embert mindé” útién. Az elfaizás virágé volt, a lovagok és szentek virágjává lett. a Vútöfc vi­rága volt é<= ma a term-' szét rajongói* lkokat. Felkeresték azokat a veteránokat, akik részt vet­tek Magyarország felszaba­dításában, visszaemlékezé­seiket albumban gyűjtötték. Jó munkájukkal ki is érde­melték a köztársasági Kom- szomol-szervezet dicsérő ok­levelét. Egy újságcikk keretében természetesen nem lehet is­mertetni azt a sokrétű, érde­kes munkát, amely az úttö- vőszervezetekben folyik az internacionalista nevelés ér­dekében. A lenini úttörőszer­vezet megalakulásától kezd­ve fontos céljának tekintette, hogy kifejlessze az ifjú szov­jet állampolgárokban a né­pek testvériségének és barát­ságának érzését. Köztársasá­gunkban ez az internaciona­lista nevelés többek közt a magyar és csuvas úttörők barátságában realizálódik. Ilyen barátság fűzi össze a csebokszári 32. sz. iskolát az egri IX. sz. iskola diákjaival és tanáraival. Közöttük köl­csönös látogatásra is sor ke­rült. De nemcsak városi is­kolák lépnek kapcsolatba egymással, igen örülünk an­nak, hogy az egyik csebok­szári iskola baráti kapcsola­tot létesített a tarnamérai is­kola úttörőcsapatával. Így erősödik évről évre a barátság a két ország felnö­vekvő ifjú nemzedéke kö­zött. Csuvasia úttörői évről év­re megérkeznek Heves me­gyébe, úttörőtáborba, ugyan­akkor sok Heves megyei gyerek nyaral a Volga festői partján. 1976-ban ünnepli a Magyar Üttörő Szövetség harmincéves fennállását. EZ NAGY ESEMÉNY lesz a csúvas úttörők életében is. Minden úttörőcsapat felké­szül, hogy megünnepelje ez’ a nevezetes eseményt. Köz­társaságunk úttörői behatóan tanulmányozzák a magyar úttörők életét. A köztársaság úttörőlapja, a „Pionyer szasz- szi” rendszeresen ad magyar anyagot, sokszor pályázatok, fejtörők formájában. Igen népszerű a „Ki tud többet Magyarországról” című fej­törő. Mi, akik Csuvasiában és Magyarországon úttörőkkel foglalkozunk, tudjuk’, hogy milyen fontos a felnövekvő nemzedéket az internaciona­lizmus szellemében nevelni. Szükséges, hogy a gyerekek megismerjék egymás életét, kölcsönösen megtanulják tisztelni egymás népeinek kultúráját. Ezért örülünk minden személyes kapcsolat­nak, támogatjuk az úttörők kezdeményezéseit egymás megismerésére. Ezt a célt fogja szolgálni az a könyv is, amelyet most készítenek elő 'a csebokszári Jakovlev és az egri Ho Sí Minh Tanár­képző Főiskola . pedagógiai tanszékének tanárai a ma­gyar és csuvas' úttörők éle­téről, munkájáról. Szergei Uhjankin a csebokszári Ja­kovle Tanárképző Főiskola docense, a megyei úttörő- tanács helyettes elnöke. teszté új jégkorszak i A jégárak — gleccserek — világszerte több alka­lommal megnövekedtek és visszahúzódtak az utolsó jégkorszak óta. Méretválto­zásaik az éghajlat alakulá­sát követik . és évezredekre visszamenőleg- vallanak a klíma ki-sebb-nágyobb inga­dozásairól. A glaciológusok elsősorban a gleccser üledé­kek és morénák (a gleccser­jég által szállított és feltor­laszolt kőzettörmelékek) alapján igyekeznek felderí­teni a jégárak mozgásának méreteit a távolabbi múlt­* ban. Sokszor a növényzet. — kivált a zúzmók — éles határvonala is jelzi a glecs- -Cserék hajdani kiterjedését. Az utolsó nagy eljegese­dés idején jégmezők borítot­ták az északi félteke nagy részét, az összes szárazföld felületének mintegy 27 szá­zalékát (a mai mintegy 10 százalékkal szemben). Ha­n^m úgy 7 ezer évvel ez­előtt a Skandináviát borító jég már teljesen széttörede­zett, felolvadt az óceán vi­zében, s az alpesi gleccse­rek ugyancsak apadni kezd­tek, sokuk egészen eltűnt. Világszerte magasabbra emelkedett a növényzet ha­tára. A felmelegedési perió­dus kb. 6 ezer évvel ezelőtt érte él a csúcsát. Akkortájt az átlagos világhőmérséklet valószínűleg 2—3 C fokkal magasabb volt, mint napja­inkban. Mostanában az általános „visszavonulási” irányzatot újra előretörések szakítják meg. Ismereteink még nem érték el azt a fokot, hogy megbízható előrejelzést mondhatnánk a gleccserek jövendő fluktuációjáról. Űj jégkorszaktól azonban nem kell tartani, vélik a kuta­tók. ZBIGNIEW HERBERT: A NYELV Óvatlanul átléptem a fo­gak határát és lenyeltem mozgékony nyelvét. Most bennem él, akár egy járpán halacska. Szívemmel és re­keszizommal mint az akvá­rium falaival ütközik össze. Homokot hoz föl a feneké­ről. Elvittem vele a hangot, és most nagy szemekkel kutat bennem, szavamra vár. .Én pedig nem tudom, me­lyik nyelvemmel szóljak hozzá, a rablottal, avagy azzal, amely a nehéz 1 jóság bőségétől szétolvad a szárú­ban. \ TEMPLOM EGERE A csatorna peremén isz­kol az éhes egér. Fehér sajt helyett a témplom áll előt­te. Nem alázatosságból, pusztán véletlenül ment be. Mindent megtett amit kell: odacsúszott a kereszthez, térdelt az oltár előtt, aludt a padban. Egyetlen szem manna sem hullt elébe. Az úristen ezúttal az óceánok lecsendesítésével foglalko­zott. Az egér nem tudott ki­menni a templomból. Temp­lomi egér lett belőle. A'"v vető különbség. Mezei vérétől idegen, porral mirrha szagot áraszt, könnyű fölkutatni. lg< hosszan böjtölhet. Persze egy bizony. : ha­tül 10. Az etranykehely fenekén egyszer megtalálta a szom­júság fekete csöppjét. A HOLD Nem értem, hogy lehet verset írni a holdról. Kövér és maszatos. A kémények orrát piszkálja. Kedves fog­lalatossága bemászni az ágy alá, és szaglászni a cipők­ben. A KÉMÉNY A házunkra egy másik, tető nélküli ház nő — a ké meny. Arra felé mennek ki a konyha illatai és a sóha­jaim. A kémény igazságos nem választja szét a kettőt Nagy tollfargató. Fekete, na gyón fekete. AZ ÓRA Szinleg a molnár nyugodt arca, telt és fényes, mint az alma. Csupán egyetlen sötét hajszál metszi át. Es kicsit belenézve a közepébe; fér­gek fészke, hangyaboly bel­seje, Cipelnünk kell örök­kön örökké. (Fábián T ásalő fordításul) MAI műsorok: BUDID tvüüSUTH s.27 9.05 9.35 11.17 11.34 12.20 12.35 13.51 14.01 14.13 14.50 15.10 15.30 15.44 16.05 16.33 17.05 17.30 17.57 18.00 18.30 19.15 20.05 20.33 21.05 21.35 22.15 22.20 22.52 23.02 8.33 9.13 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 13.03 14.00 18.00 18.33 18.47 19.15 19.30 20.33 21.03 21.37 22.33 23.09 Népdalok Én és a társadalom Telemann: pimpinone Bárdi» Lajos »kórus ok Pillanatképek ' Ki nyer ma? Melódiákoktól Utazás az olajöbölben Pol-beat a Berlini Rádió műsorából Ezeregy délután.. • Éneklő ifjúság Népzenei találkozó Landlerek, keringők Magyarán szólva. . . Harsan a kürtszó! Kodály: Háry János — szvit Rába robog. . . Pompadour Üj könyvek A Szabó család Esti magazin Népi zene Fiatalok stúdiója Gottlob Frick éneke! Évek és érvek Haydn: D-dúr csembaló* verseny Sporthírek Bartók: V. vonósnégyes Meditáció Orfeusz az alvilágban PETŐFI Zenekari muzsika Egy hegyaljai nótafa; Si* vák Barnabás Derűre is derű... A zene hullámhosszán Látószög Nóták A kételkedő kiskirály Er* '1 operáiból K „tői hatig... Operaslágerek Dzsesszt el vételekből Fritz Kreisler hegedül Véleményem szerint... Csak fiataloknak! Mindenki könyvtár* A Rádió Dalszínháza Barátság slágerexpressz Verbunkosok, nóták Holst: A bolygók SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Egy bizalmi, egy műve­zető — A munkásmozga­lom dalaiból — Riportmü- sor — Népdalok — Vála­szol a jogász — Opera- részletek 18.uo Alföldi krónika 18.15 Tánczene 18.27 Hírösszefoglaló — Műsor­előzetes TEJ MAGYAB 6.05 9.25 11.55 13.05 17.20 17.45 18.25 19.10 19.30 20.00 20.05 20.55 21.30 22.05 22.15 Xskolatévé Ki játszik ilyet? Iskolatévé Iskolatévé (Ism.) Amíg a paprikából fűszer lesz. . . Radar Játék a betukke! Fekete árnyak Chile felett TV-híradó Tévétorna Minden leben két kanál (Angol filmsorozat) Tanácskozik a szakszer­vezetek XXlll. kongresz­szusa Cigányzene TV-híradó 3. Kézilabda női VB 2. müsof 20.01 Az állatvilág titkai 20.25 Flugog futam (Rajzfilm­sorozat) 20.45 TV-híradó 2. 21.10 A bárány (NSZK film) POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.15 A meg nem alázott város (Szovjet Ilim) 21.30 Híradó, publicisztika 22.05 Hangverseny 22.50 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és este 7 órakor A hazáért harcoltak Kétrészes, színes szovjet film EGRI BRÖDY: (Telefon: 11-07) du. fél 4 órakor­ig, velem volt Ali baba Színes, szinkronizált cseh­szlovák-szovjet film du. fél 6 és este fel 8 órakor Kettős bűntény Hamburgban 1 Színes olasz—NSZK bűn­ügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél-4 órakor Apacsok du. háromnegyed 8 és este 3 órakor Legenda a nyúl paprikásról GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Partizánok Caak du. fél 6 órakor Lázadás a Bountyn HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Állami Áruház HATVANI KOSSUTH: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban HEVES: Sötét folyó FÜZESABONY: svejk a derék katosa. I—n.

Next

/
Thumbnails
Contents