Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

I Hétfő est- \ülpohtiüu. 'iw.iMiientárunlt: Tarajos vizek Timor körül Minden jel arra mutat, hogy nemkívánatos mó­don, a legkülönfélébb bonyodalmakkal fenyegetve szűnik meg Portugália négy és fél évszázados jelenlé­te utolsó gyarmatán, a Kis-Szunda szigetcsoporthoz tartozó, mintegy tizenkilencszer négyzetkilométer te­rületű Kelet-Timoron. A legújabb fejlemény: indonéz katonai beavatkozás és ennek nyomán diplomáciai szakítás Lisszabon és Djakarta között. A háttér dióhéjban a következő: november 28-án egyoldalúan kikiáltották a független Kelet-Timort a Fretilin névű politikai párt. A Fretilin augusztus 13-a óta tartja kezében az ország kulcspozícióit. Ezen a na­pon nagy vetélytársa, az UDT nevű szervezet .fegyve­res puccsal próbálta a maga javára billenteni a mérle­get, de ehhez gyengének bizonyult. Mint most kiderült, veresége nyomán az UDT titokban szövetkezet az Indonéziához való csatlakozást hirdető Apodetivel és ehhez a „tengelyhez” csatoltak még két kisebb, ugyancsak indonézbarát szervezetet. Djakarta erre a négyesfogatra építve határozta el az akciót — de a végső döntésben persze más tényezők is komoly szerepet kaptak. 1. A Fretilin függetlenségi deklarációjára negy­venkilenc Afroázsiai országból érkezett kedvező vissz­hang és Djakarta nem akarta megvárni, amíg meg­kezdődik a diplomáciai elismerések láncreakciója. 2. Suharto tábornok úgy látta, hogy a nyugati ha­talmaktól nincs mit tartania. Az amerikaiak indokí­nai veresége után ugyanis Washington és Indonézia más hitelezői felújították, sőt fokozták gazdasági és katonai segélyakcióikat —■ azzal a nem titkolt céllal, hogy Indonéziát az ázsiai haladó áramlatok elleni gát­tá építsék ki. Bár a Fehér Ház szóvivője sietett kije­lenteni, hogy Suharto nem tájékoztatta az éppen az akció előestéjén Djakartában tartózkodó Fordot, az tény, hogy az indonéz fővárosban Kissinger „megér­tőén” nyilatkozott Indonézia „Timori szándékairól”. 3. Indonéziában nagyok a társadalmi-gazdasági ellentétek és a politikai foglyok száma mintegy ötven­ezer. Ugyanakkor bombaként robbant a Pertamina állami olajtársaság fantasztikus korrupciós botránya — vezetőjét, Sutowo tábornokot le is váltották — és a nemzeti érzelmeket felkorbácsoló timori kaland figye­lemelterelő manővernek sem rossz. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a djakartai dön- ' lés nyomán még sokáig viharos lesz a tenger a Szun- da-szigetek nemrég még mozdulatlannak tűnő víztük­HegkeuHi» munkáját a LEM1 VII. kongresszusa ren. (Folytaiét az l. oldalról) necker, • KB első titkára vezeti. A román, jugoszláv, kubai, vietnami és a koreai párt küldöttsége élén központi bi­zottsági titkár áll. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pontosan 16.00 órakor lépett a szónok­emelvényre, hogy az Inter­nationale eléneklése után megnyissa a kongresszust. Rövid beszédében hangoz­tatta a LEMP-nek a marxiz­mus—leninizmus eszméihez való hűségét. Javaslatára á delegátusok egyperces néma felállással adóztak a párt 1971 óta elhunyt harcosai emlékének. Edward Gierek meleg sza­vakkal üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, a lengyel nép igaz barátját. A delegációk forrón ünnepelték az SZKP KB főtitkárát. Hosszas taps köszöntötte Kádár Jánost, az MSZMP /KB első titkárát. A kongresszus megválasz­totta elnökségét, titkárságát és munkabizottságait. Ezután V. Grudzien, a Ka­towicéi vajdasági pártbizott­ság első titkára vette át az elnöki tisztet. Megszavazták, hogy a kongresszus szerdán 17 mun­kabizottságban folytatja a beszámolók vitáját. A kongresszus napirendje a következő: — A Politikai Bizottság programreferátuma, előadó: Edward Gierek: — Az 1976—1980-as lengyel ötéves terv irányelvei, elő­adó: Pjotr Jaroszewicz mi­niszterelnök : ' — A beszámolók vitája; — A párt vezető szerveinek megválasztása, határozatho­zatal. A Központi Bizottságnak a két kongresszus közötti idő­szakban végzett munkájáról szóló jelentését már előzete­sen írásban kézhez kapták a delegátusok. A kommunista párt nem támogat munkásellenes politikát A P<P nagygyűlése Lissi'bonban A kommunistáknak most az a legfontosabb feladatuk, hogy rendezetten visszavo­nuljanak, megkíméljék ere­minden demokra'ikus erőt, hogy haladéktalanul fogja­nak össze a fasiszta veszély ellen a demokrácia megvé­déséért, a mélyreható társa­dalmi reformok folytatásáért. Edward Gierek 17.00 óra­kor kezdte meg a szocialista építés további gyors ütemű fejlesztéséért, a munka és az életszínvonal minőségének emeléséért című program be­számolóját. — Csaknem öt évvel ez­előtt pártunk igen nehéz helyzetben dolgozta ki és fo­gadta el társadalom- és gaz­daságfejlesztési politikájának alapelveit, amelyek két fő célt jelöltek meg: a társada­lom jólétének és Lengyelor­szág erőinek növelését. Ezt a politikát pártunk továbbfej­lesztette és határozataiba foglalta. Azóta következete­sen dolgoztunk végrehajtá­sán és minden területen jó eredményeket értünk el, szá­mottevően túlszárnyaltuk az eredeti előirányzatokat. Mos­tani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtize­des történetének legeredmé­nyesebb ötéves időszakáról adhat számot — mondotta bevezetőjében Edward Gi­erek, majd így folytatta: — Lengyelország társadal­ma most sokkal jobban él, mint öt évivel ezelőtt. A re­álbérek évi átlagban hét szá­zalékkal növekedtek, a szo­cialista szektor dolgozóinak havi átlagkeresete 1970-ben 2235 zloty volt, most elérte a 3500 zlotyt 1971 óta a szoci­alista szektor valamennyi dolgozója, vagyis mintegy 11 millió ember kapott bér-, il­letve fizetésemelést Ebben az ötéves tervben 1125 ezer új lakást építettünk. Ez 183 ezerrel több, mint amennyit az előző ötéves tervben ad­tak át rendeltetésének. — Uj ötéves tervünk irány­elvei szerint országunk la­kosságának körülbelül 40 százalékkal több ipari fo­gyasztási cikk áll rendelke­zésére, mint a most záruló tervidőszakban. A szolgál tar tások körülbelül 60 száza­lékkal növekszenek 84 szá­zalékkal több bűtor-, és csak­nem 80 százalékkal több vil­lamos! pari termék kerül az üzletekbe. Könnyűiparunk mintegy 42 százalékkal eme­li termelését. Azt tervezzük, hogy 1976—1980 között 1 525 000 új lakást adunk át rendeltetésének, vagyis mint­egy 400 ezerrel többet, mint ebben az ötéves tervben. Edward Gierek ezek után utalt arra, hogy mindehhez a lengyel nép odaadó és si­keres munkája az alapja, hi­szen ebben az ötéves tervben 62 százalékkal növekedett a lengyel nemzeti jövedelem. A népgazdasági beruházások összege meghaladta az 1900 milliárd zlotyt. Lengyelor­szág történelmében még so­hasem került sor ilyen nagy­szabású beruházási tevékeny­ségre. A továbbiakban a párt és a kofmány vezető szerepéről szólva hangsúlyozta: — A hatodik és a hetedik kongresszus között eltelt idő­ben helyesen és következete­sen megvalósítottuk azt az elvet, hogy „a párt vezet, a kormány pedig kormányoz”. A nemzetgyűlés, az Állam­tanács, és a kormány mara­déktalanul érvényesíti funk­cióját és megbízatási körét. A legutóbbi években a szoci­alista demokráciát új formá­val gazdagítottuk: minden fontos társadalmi, gazdasági kérdés megoldásakor konzul­táltunk a dolgozókkal. — Mély megelégedéssel állapítottuk meg, — mon­datta a továbbiakban Ed­ward Giet^k —, hogy az el- műit öt esztendőben különö­sen dinamikusan fejlődött a sokoldalú lengyel—szovjet kapcsolat, s bővült a test­véri együttműködésünk min­den területen, A LEMP kül­politikájában abból indulunk ki, hogy korunkban a béke oszthatatlan. Azt akarjuk, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés is kövesse. Ezért nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a leszerelési vi­lágkonferenciának, , valamint a világ kommunistái együtt­működésének és egységének. Pártunk Központi Bizottsága a mostani kongresszus elé terjesztett programmal to­vább folytatja és alkotó mó­don továbbfejleszti az öt esztendővel ezelőtt megkez­dett politikáját. Ezt a poli­tikát a gyakorlat igazolta: helyes utón járunk. Ezen az úton kell következetesen és határozottan tovább haladni — fejezte be beszédét Ed­ward Gierek. A kongresszus ma, kedden reggel folytatja munkáját. jüket. megvédjék pozícióikat és minél kedvezőbb feltéte­leket alakítsanak ki a továb­bi harchoz, ahhoz, hogy is­mét támadásba lendülhesse­nek a szocialista társadalom kivívásáért, a forradalom végső győzelméért — jelen­tette Alvaro Cunhal, a Por­tugál Kommunista Párt fő­titkára azon a nagygyűlé­sen, amelyet Lisszabonban rendeztek vasárnap délután először azóta, hogy Portugá­liában elfojtották a katonai lázadást. A főtitkár annak a véle­ményének udcf.t hangot, hogy a „munkásmozgalom­nak mind szervezeti formá­it. mind harcának eszközeit tekintve alkalmazkodnia kell ahhoz az új helyzethez”, amelyre az jellemző, hogy felszámolták a forradalmi katonai baloldal pozícióit. „Ha nem tudunk alkalmaz­kodni és az új helyzetnek megfelelő szövetségi politi­kát folytatni, jobboldali dik­tatúrát kockáztatunk” — mondotta. Elítélte a demokratikus néppárt és a szocialista párt vezetőinek kommunis'aelie- nes- politikáját. Történelmi fontosságú volna, ha a PSZP felhugyna - kommunistaelle- n ességével. munkásellenes politikájával — fűzte hozzá. Közölte, hogy páríja nem fogja névé adni egy olyan kormány politikájához, ame­lyik ..antidemokratikus és munkásellenes vonalat visz. Cunhal felszólította a por­tugál kommünikékat és 0^5fu7ifSf 4*76. december 9, kedd Görög istenek — görög emberek 2. Múzeumok, műemlékek És itt( a palota, itt a szen­tély, a megnyílt föld, a vi­lágirodalom legnaiásosabb o rámái, a terem tesmi toszok, az acnájok háborúja, üpár- tában Belőné és Menand- rosz árnya. Mikénében Aga­memnon sírja és halotti maszkja a világ egyik leg- szeoo múzeumában. Itt be­szélt Szent Pal a korintho- sziakhoz. itt állt Athéné temploma. A nem értőnek csak üres kövek, élettelen, kopár he­gyeik csupán. Ám, akit meg­érintenek az évezredes tör­ténések, aki .régvolt embe­rek, s nagyon is emba:-sza­bású istenek életét, viszá­lyait, versengéseit is keresi e tájon, annak feltárul a titok, a görög varázs. (Élve­zetes kalauzom, kedvelt tár­sam Devecseri könyve volt.) A hajó, amely egy éjsza­kára otthonunk, a Minosz ..avet viseli. M.j.ioszét, Zeusz f.áát. Kréta első királyáét. S hova vihetne is ez az áru . turistát és autót e y- afáti! szállító hajó, mi.it Krétára. „Van bizonyos Krété. szi­get ez, közepeben a bors -; i tei. őrnek, szép dús pariját a habok körülöntik” — mon­datja Homérosz az álxuhás koldus Odüsszeustízal. És itt van Kréta, s a ten­ger tényleg borszínű. Iraklion, a kikötő — ve­lencei oroszlános bástyával es a minoszi kultúra kin­cseivel teli múzeummal. Négy-hatezer éves -serepek, használati tárgyak, edények, «teonősstörac szédítő gaz­Garögonszagban minden kő. a hegy. a völgy, a ten­ger, a múltról mesél. Iste­nek földje, a legendák, s egy csodálatos kultúra máig élő s összefonódó emléke. A gyerekek kétezer éves, feliratos kövekkel snúroz- nak. Az évezredes keresztút- ra mutatnak — itt ölte meg Oedipus az apjái. Hősök dísztelen sírdojn’-'ja Mara­thonban. Barlang az Ida he­gyén — itt született Zeusz. Mely bevágás a hegyaljá­ban, Eleusziszban — még az útikönyv is azt írja — itt volt az Alvilág bejárata, ahová Hadász (az Alvilág ura) elragadta Perszephonét. És Keleon palotája (ahová Demeter, a Föld istennője, dajkául szegődött), vagy Mi noszé. Zeusz fiáé Krétán. A knoszoszi palota részlett dagsaga. Minosz Knoszoszi palotájából, a legendás labi­rintusból, ame.yet D a id a lösz épített számára, s amely mintaképe lett a későbbi labirintusoknak. Elképeszt ez a bőség! For­mának, funkciónak ilyen egyóeesengése öt-hatezer év etutt. Agyagedények — bor­inak, fested szarkofágok — a holtaknak, kényelem, szép­ség az élőknek. A festé­szetben tobzódtak a színek, felbomlottak a forrnák. Min­őén a bőségről, pazar pom­páról mesél. S mindenütt — edényen, vázán, palotán — utalas Minotauroszra, az emberál­dozatot kívánó bikaemberre, akit csak Ariadné fonala segítségévei győz le Théze- usz. A knoszoszi palotai az an­gol Evans tárta fel. C. W. Ceran írja: „Amit Evans feltárt, az a csodával volt határos. Az első ásatások nyomán az egész világot megdöbbentette, hogy a gö­rög őstörténet e legkápráza­tosabb palotáját sem erődí­tés, sem védőfal nem védte támadás ellen. A nagy áru­bőség leghatásosabb védel­mét, erős várfalak helyett sokkal eredményesebben szolgálta az ütőképes hajó­had, a tenger feletti uralom biztosítéka. Nem zord vár­nak látta ezt a hatalmas pa­lotát az akkori idők hajósa, hanem ‘ az izzó krétai nap­fényben fehéren vakító osz­lopaival, stukkódíszes falai­val, mint a tenger ékszere kápráztatta el.” A legrégebbi, s nagy hatá­sú művészet a minoszi kul­túra emlék'i. A korai, mi­noszi korszak — időszámí­tásunk előtti 3—2. évezred­be«, « közép-mi nosza i e. Kádár János Varsóba érkezett Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével hétfőn délelőtt megérkezett Varsóba a LEMP kongresz- szusán részt vevő magyar pártküldöttség. A delegációt a központi pályaudvaron Edward Gie­rek, a LEMP KB első titká­ra, Henryk Jablonski, a pánt PB tagja, az Államtanács elnöke, Jozef Tejehma, a párt PB tagja, miniszterel­nök-helyettes és Ryszard Frelek, a LEMP KB titkár­ságának tagja fogadta. Jelen volt a fugadtei'ásná! Németi József, hazánk lengyelországi nagykövete, aki Varsóban csatlakozott a küldöttséghez. PodBornií Afganisztánba mázolt Nyikola.i Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke hétfőn hivatalos baráti lá- itogatusra, Mohammed Daud, afgán állam- és kormányfő meghívására Afganisztánba utazott. Dr. Orbán László Prágába érkezett Milan Klusáknak, a cseh kormány művelődésügyi mi­niszterének meghívására hét­főn Prágába érkezett dr. Or­bán László kulturális minisz­ter. Látogatása során a két- ország kulturális kapcsolatai fejlesztésének időszerű kér­déseiről tárgyal majd cseh­szlovák párt- és állami veze­tőkkel. Folytatódnak a harcok Libanonban A teljes kijárási itilalom ellenére a libanoni főváros­ban hé'főn folytatódtak a harcok a különböző fegyve­res politikai csoportok kö­zött. A rádió felszólitoiita a lakosságot, hogy ne hagyja el otthonát, mert a városban egyetlen biztonságos út sincs. Istennőszobor az Irak- lioni Múzeum gyűjteményéből 1600-ig és a késő-minoszi kor i. e. 1250-ig tartó vi­rágzása után hirtelen, eltű­nik e nép. e kultúra. A tu­dósok a pompeihoz hasonló katasztrófára, földrengésre, hegycsuszamlásra gondolnak. Evans kiásta Minosz palo­tájának a falait, a trónt, fürdőszobákat, a királyné lakosztályát, a freskódiszee termeket — restauráltatta. Piros, fekete oszlopok — a hajdani faoszlopok másai — s a múzeumba vitt freskók másolatai hivatottak az egy­kori hangulatot újraterem­teni. Az olajtároló hatalmas asvagkorsók közt kék virá­gok nyílnak. S a tikkadt melegben kabócák zenél­nek . . Kádár Marté

Next

/
Thumbnails
Contents