Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

Sajtónapi 91 éves a magyar kommunista . sajtó. A Város Újság, a „Kommunista Mp'’ — ahogy magát alcímében büszkén) nevezte, JilS. december 1-én jelent meg először. En­nek a nagyszerű eseménynek állít emléket az'évenként megrendezett- magyar sajtó nap* M­Ezen a napon — a magyar liótnmunisla sajtó születésének évfordulóján — szeretet­tel köszöntjük megyei lapunkat, szerkesz­tőit, munkatársait, a lapkiadás és terjesz­tés dolgozóit a nyomdászokat, a postásokat, a kézbesítőket és mindazokat, akik segítik a lap megjelenését, terjesztését, Köszönt­jük az üzemi és mozgalmi lapokat, azok munka társait. A magyar forradalmi újságírás hagyomá­nyát előtti tisztelgés egyúttal fogadalom is. elkötelezettség a kommunista újságírás, a ma feladatainak vállalása mellett. A for• radalmi hagyományok vállalása jelenti el­kötelezettségünket. pártunk töretlen — az egész nép, a társadalom felemelkedésén munkálkodó — marxista—leninista politi­kája mellett. A sajtó napján nemcsak számvetést kell végeznünk, hanem a jövőbeni feladataink­ról is szólnunk kell. A sajtó munkájának tartalmát továbbra is a XI. pártkongresszus követelményei határozzák meg. A párt kong­resszusi döntéseinek szelleme olyan útmu­tatás számunkra, amely meghatározza or- szágépitő munkánk fő irányát, amely se­gít eligazodni mindennapi tevékenységünk sűrűjében, A sajtó szüntelenül kövesse nyo­mon a kongresszusi határozatok megvalósu­lásának folyamatát, kisérje figyelemmel a menetközben hozott döntéseket, mozgósítson azok megvalósítására. Az újságírás sajátos eszközeivel mozgósít­son arra, hogy népgazdaságunk soronkövet- kező ötéves terve az egész társadalom aktív közreműködésével valósuljon meg. Vállal­jon részt annak tudatosításában, hogy a fej­lett szocializmushoz vezető úton ma legfon­tosabb teendőnk: adott feltételeink között a hatékonyabb gazdálkodás, a gazdaságosabb termelés, a beruházási tervfegyelem betör­köszöntő ideának, népgazdaságunk egyensúly helyzeté­nek biztosítása. Az újságírás mozgósítson arra, hogy a jö­vőben kulturális-, ideológiai nevelőmun­kánk középpontjában a közösségi eszme ter­jesztése álljon, ösztönözzön arra, hogy a társadalom egészét hassa At az a gondolat, hogy a szocializmus fölénye a kapitalizmus­sal szemben főképpen abban rejlik, hogy közösségi társadalom, s az egoizmussal szemben a dolgozó tömegek érdekein nyugszik. Segítse elő. hogy általánossá váljon as a meggyőződés, hogy a szocialista tár­sadalomban az egyén boldogulása csak a társadalom egésze felemelkedésével párhu­zamosan haladhat előre. A sajtó népszerűsítse a szocialista élet­módot. a szocialista erkölcs normáit, az osz­tályszemléletet, az igazi hazafltágot is in- lernacionalizmust. Pártfogolja a széles tö­megek műveltségi színvonalának formálá­sára vállalkozó közművelődést. A kispolgá­rt életeszménnyel állítsa szembe az alkotó munkában rejlő értelmes emberi életet. Feladataink megvalósításának fontos fel­tétele, hogy a sajtó dolgozóinál topább erő­södjék a pártos szemlélet, az elkötelezett­ség a párt politikája, a munkásosztály ügye iránt, A pártosság mindenekelőtt azt igény­li, hogy az újságíró minden cikkében a mun­kások, a dolgozó tömegek álláspontjából kiindulva, elemezze a felmerülő kérdéseket. Ehhez megfelelő ideológiai, világnézeti fel- készültség, a valóság, a gondok tanulmá­nyozása, hivatástudat és felelősségérzet szükséges. Ez a feltétele annak, hogy az új­ságírónak ne csak „jó tolla” legyen, hanem mondanivalója is. Legyen a lap továbbra is bátor agitátor, a fejlett szocialista társadalomért vívott küzdelmünk hű krónikása, napjaink törté­nelmének éles szemű elemzője. Kívánunk minden újságírónak, a. lapki­adó, a nyomda, és a posta dolgozóinak to­vábbi eredményes munkál. Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága Gyár az iskolában Jól felszerelt központi tanműhely, valóságos kis gyár várta évkezdéskor az első éves ipari tanulókat az egri Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A vasas szakmák gyakorlati foglalkozásait tel­jes egészében itt tartják az elsős tanulók részére. A for­gácsoló, hegesztő és lakatos műhelyekben a tanulás mel­lett termelőmunka is folyik; szerződés alapján különbö­ző hiánycikkeket, egysze­rűbb szerszámokat készíte­nek a szakmunkástanulók. A berendezések, gépek nagy része ugyancsak szakmun­kásképző intézetek központi tanműhelyeiben készült. Nem is olyan egyszerű do­log kalapácsot készíteni... Szőke József szakoktató Pro- kai Andrásnak segít eliga­zodni a műszaki rajzon, (Fent.) Még egy kicsit igazítani kell — mulatja a tolómérő Fodor Zsoltnak és Kovács Gábornak. (Jobbra.) (Fotó: Perl Márton) Társadalmi munkásunk: Mit kértek már öntől? Képviselői számvetés helyett A címben megfogalmazott kérdésre nem válaszolt azon­nal Szabó Imre, a detki Ma­gyar-Bolgár Barátság Tsz elnöke, országgyűlési képvi­selő. — Ki tudná azt mind fel­sorolni? — tűnődött hango­san. — Van ugyan egy va­lamiféle „könyvelésem”, amelyben pontosan láthatók azok a dolgok, amiket képvi­selői minőségemben vég­zek és végeztem már eddig is az eltelt néhány ciklus alatt, de én még soha nem csináltam sem statisztikát, sem valamiféle rendszerbe nem foglaltam azt. Utána kell gondolnom, mi mindent kértek már tőlem. Ezekből a mondatokból az is kiderül, hogy sokan és sokféle ügyben keresték fel és keresik meg az ország- gyűlési képviselőt. Ha már megválasztották, lássa is el mindazokat az ügyeket, amik különböző okok miatt kisik- lanak az egyszerű választó- polgár cselekvési köréből. A képviselő ezért is kép­viselő — gondoljuk csak vé­gig az elnevezést magát. ★ Kénytelenek voltunk még­is valamiféle rendszeressé­get felállítani, hogy Jegyen honnan elindulnunk ebben a szövevényben, ami a vá­lasztópolgárok érdekképvi­seletét fejezi ki. így jutot­tunk el ahhoz a számhoz, hogy a legutóbbi választások óta eltelt néhány hónap alatt 35 magánszemély és 7 közület fordult valamilyen segítségért az országgyűlési képviselőhöz — A községi tanácsok viz. óvoda, iskola. út ügyében kértek' tőlem segítséget, az- tán fordultak hozzám már te­lekügyben is, ahogy a tsz-ek- K“n háztáji kérdésében is kerestek. A magánszemé­ek pedig a legkülönfélébb dolgokban váriák el,hogy a segítségükre k ak. Van két olyan kérés, amit eleve nem vállalok. Az egyik a lakás, a wéstó » Trabant. Valamikor sokan kérték a közbejárá­som autókiutalásban, ma már ilyen szinte nincs is. Egyre többen jönnek viszont nyugdíj- és öregségi járadék dolgában hozzám. A legfrissebb ilyen kérés Málraszentimréről érkezett. Stuller József elpanaszolta az országgyűlési képviselőnek, hogy ő maga 71 éves, a fele­sége 68, mind a ketten bete­gesek, és nem kapnak öreg­ségi járadékot, mert csak 8 és fél évet tud igazolni. Mit tehet ilyenkor a képvi­selő? — Megpróbálja a lehetet­lent — válaszolja Szabó Im­re. — Arra számít, hogy a SZOT Főigazgatóságán és a Munkaügyi Minisztériumban is emberek dolgoznak, akik kivételes esetekben az em­berség talaján állva dönte­nek. Ha erre a kedvező dön­tésre egyáltalán van lehető­ségük. Én ilyenkor nem tit­kolom, ha kérni megyek, hogy tudom, kényes a hely­zet, ismerem a paragrafusokat is, de hát azért vagyok ott a legfelső helyen kérAi- ma­gam is, mert a szokásos hi­vatalos úton a dolgot nem lehet rendezni. Magyarán tehát arról van szó, hogy a képviselő eseten­ként valamiféle kivételes bá­násmódot kér. Protekciót? így is lehet ezt mondani, ha nem elvitelen kivételezést értünk a fogalmon. Hiszen a választópolgár aligha fordul­na a képviselőhöz, ha sima ügyről lenne szó. * — Kell-e tanulni a képvi­selői teendőket? — Hajáj! Én azt szoktam mondani, bizonyod „vízi jár­tasságra” van szükség. A kezdet kezdetén bizony ne­héz volt egy-egy ajtón be­kopogtatni. az Országház fo- lvosóiáo mer's-'OOjmj ery­r-: :»og\ 'a - 'orsz .ggy ölési képviselőnek van resoektje. Készségesek az elvtársiak, mindig jóindulatnak, de kát az is igaz, hogy általában nem szabad ajtóstól rohan­ni be a házba. Bizonyos dip­lomáciára szükség van a sze­mélyes dolgok intézésében is, a választói ügyek bonyolítá­sában is. — Valamikor tarokkozni kellett ahhoz, hogy valaki jó képviselő lehessen. Ma az ultira van szükség? — Értem a kérdést, de én még ultizni sem tudok, sőt: vadászni sem járok, csak ritkán. Ezek ellenére is úgy igaz, hogy a személyes kap­csolatokra az élet minden te­rületén, tehát az országgyű­lési képviselői tevékenység során is nagy szükség van. Nem elvtelen “összefonódásra gondolok, hanem a munka, a közös tevékenység során ki­alakuló személyes ismeret­ségekre. Mindjárt eszembe jut viszont , egy ellenpélda is. Legutóbb el kellett mennem egy nagyvállalathoz. Be sem jelentettem magam előre, a titkárnő egy kicsit meg is lepődött, de aztán beszólt a vezérigazgatónak. hogy ott vagyok az előszobában. Ta­lán még egy perc sem telt el, már nyílt a vezér irodájának az ajtaja. ★ Lássunk egy választ. A címzés után a következő szöveg olvasható: „Tájékoz­tatom, hogy méltánylandó indokai alapján X. Y. felvé­telét az Orvostudományi Egyetemre biztosítottam.” Aláírás. — Ilyen is van, mert elő­fordul, hogy valaki a felvéte­lin elér tizenhét pontot, mégsem jut be. Segíteni kell rajta. Főként a főiskolák és egyetemek, de néhány szak középiskola is annyira kere­sett, hogy a jók között is bö ven válogathat. — Előfordult-e olyan, hogy honorálni akarták a segítsé­gét? — Hogyne! Egy esetiben o. .< s kínáltak. Abban a pillan; ’.ban a legszívesebben ki utas itattam volna az illetőt üt ívűd de trés®«, tettem, hanem egy kicsit ki­oktattam. Ha kapok valami csekélységet utólag, azt el­fogadom, egy cédulára azt is felírom, hogy kitől és miért kaptam, emlékbe. De hát ez is más és az is más. — Hogyan tudja tst-e’.rxki tisztsége mellett az ország- gyűlési képviselői munkát is zökkenők nélkül csinálni? — Ügy is mondhatnám, hogy a munkaidőm naponta huszonnégy óra. De ez igy túlzás. Nekem a táskám az íróasztalom is. Viszem min­dig magammal, és ebben kü­lön csomóban vannak a tsz és külön csomóban a képvi­selői ügyek. Párhuzamosan dolgozom. Előfordul nem­egyszer, hogy ugyanannál a szervnél, főhivatalnál vagy vállalatnál tsz-elnöki és kép­viselői minőségemben is tár­gyalok. — Történt-e olyan eset, amikor nem tudott segíteni a kérvényezőnek? — Hogyne. Ilyen is volt és azt hiszem, lesz is még. Em­lítettem már. hogy vannak ügyek, amikét el sem válla­lok. de megtörtént az is, hogy hiába fordultam illetékesek­hez, mint nem is olyan ré­gen, egy határainkon túlra is átnyúló kérés ügyében. Egyet azonban kijelenthetek; amirji szavazok hétfőn, annak az ellenkezőjét nem akarom in­tézni kedden. ★ Képviselő. Ha belegondo­lunk, milyen szép fogalmat takar ez a szó. Mennyi biza­lom, mennyi emberi szép tö­rekvés sejlik t'el mögötte. És micsoda felelősség! Ha úgy vesszük, ott az Or­szágházban a honart’ák ün­nepi tevékenységet végeznék, aztán itt vannak ezek a vá­lasztói ügyek a képviselők hétköznapjaival. De itt is, ott is emberek sorsával, éle­tével bajlódnak, foglalkoz­nak ami végül is nagyon szép és megtisztelő feladat. G* Molnár Ferenc Szűcs Ferenc Az újságíró nem juthat el mindenhová. Pedig sok ér­dekes, említésre méltó ese­mény történik a megyében, sok olyun eredmény születik a munkások keze nyomán, amiről írni kellene, önzetlen társadalmi segítőink, a tudó­sítók, levelezők. Közülük egy, Szűcs Ferenc a MÁV dolgozója, aki huszonöt esz­tendővél ezelőtt fogott elő­ször tollat, hogy valamit megírjon az újságnak. És az­óta is szorgalmasan írogat, nincs szinte olyan hét, hogy ne hozna a posta levelet Hat­vanból, Vámosgyörkről, Má*- raderecskéről — amerre csak .jár kutatja, keresi, mi újság? Hogyan lesz valaki tudósí­tó? Nagyon nehéz lenne rá a felelet, Szűcs Ferenc maga sem tudná pontosan megfo­galmazni. Általában a jó ér­telemben vett, türelmetlen emberek közül kerülnek ki önkéntes munkatársaink. Akik meglátják az eredmé­nyeket, akik észreveszik a hibákat, akik szeretnék, ha minden az eddiginél is job­ban menne. Tulajdonképpen ez az egészséges 1 I Uraim -1 ösztönzi fáradhatatlan tár.- dalmi munkára, immár há­rom évtizede Harminc évvel ezelőtt, hu­szonhárom éves korában lé­pett be a pártba és azj.a mindenütt ott volt. u 1 ■ munkáskézre, sőt ha ke!!.-fi fegyvert forgató emberre szükség volt. Alapító tagja a munkás"'--' ség hatvani századának, tár sadalmi ellenőr, rá itvesz » NEB munkájában is. Kapo T már elismerést mint újító, kétszeresen tulajdonosa a Szakszervezeti Munkáét” ezüst fokozatú lntühtéiésoé Helytáll a mindenné :i n1)unkájában K ez! k ;t ; •• s kiv-’é rlo'gozó ki tűnte'és” dokumentálja. Arany foko­zattal rendelkezik az szocia­lista brigád is, melynek lei- les tagja. A Haza szolgát taért Érdemérem ezüst foko-< zalát mint munkásőr érc' melte ki, e téren végzett tő •- sadalmi munkáját más mun- kásoröknek kijáró elismerés, kitűnt; tá? is jrtsi, Mint magánembert, csön­desnek. igyekvőnek ismeri::. Hobbyja az írás. S ez foly­vást új utakra ösztönzi. Fe­lesége megertoen mondja: mikor nincs szolgálati úton. vagy más társadalmi mun­kán, akkor bizonyos, hogy valami hír után jár, mer* eljutott hozzá, hogy valami' valahol nagyon jól, vagy én penséggel rosszul csinálna * s úgy érzi, hogy erről írr ke’l az újság, a nyilvánosság s ■■'•m j ra. Szűcs Ferenc tudósító ne­vével sói" zor találkoznak az olvasók. amint beszámol " 'van es.a vidék esemé- , óról. Társadalmi munkái között e/.t az egyik legfonto- sabbként tartja számon. S ha néha belátogat a szerkesztő­ségbe megkérdezni mi újság. 1 gyan megy a munka, itt is ji barátok, ismerősök fo­gadják. Huszonöt év óta min­dig Most már nyugdíjba ké­szül. Néhány 'tánajf múlva öúesút vv.-sz :■ s ' ik utazási io rntö mu ■' ' öl. De az irá 5tói nem. Számíthatunk rá. — d. —----­1 975. december 7- vaséTasp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents