Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-07 / 287. szám
Heti külpolitikai összefoglaló AZ BSBMENYEK KRÓNIKÁJA; 5 a«990> PUMária ülést tartott Moszkvában a Szovjetuniu Kommunista Partjának Központi Bizottsága, Leanyid Brezsnyev mondott beszámolót — Ford amerikai elnök Poking be érkezett ííüOi (leves viták után kompromisszummal ért véget a közös piaci országok római csúcstalálkozója — Portugáliában államosították a rádió- és tévéadókat, kivéve a katolikus egyház Henasoenca adóját ÓBUDA i Laosa&an lemondott a király, népi demokratikus köztársaságot kiáltottak ki — Kosain tárgyalása a kuvaiti külügyminiszterrel — A3 ENSZ-kozgyülés megkezdte a közel-keleti vitát „iOiOHTOKl Ssyfanuvong lett Laosz eíső elnöke — Azévetfo portugál miniszterelnök megbeszélései a pártok vezetőivel 2NTB&Í A Szővjetunto Legfelsőbb Tanácsa és az AiDK NélA Kamarája ratifikálta a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződései — Az ENSZ Biztonsági Tanácsának libanoni vitájára meghívták a Palesztinái Felszabadulási Szervezetet is aZOtt BATi Ford elnök a Fülöp-sztgeteken foglyok szabadon bocsátása Észak-ír politikai In látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy lázsel: A palesztinok az ENSZ-ben ELES KONTRASZTOT tenet felfedezni a között, hogy a hát elején Moszkvában békéé, alkotó légkörben a Szovjetunió Kommunista Párt Központi Bizottsága az ötóv« tervről, a szovjet parlament a jövő év feladatairól tárgyalt, s köziben a fegyverkezésre fordítandó összegek csökkentését határozta éL ugyanakkor Bikiniben Teng Hsziao-ping a világháború kérlelhetetlen és elkerülhetetlen bekövetkeztéről szónokolt amerikai vendégeinek. A kínai vezetők minden meggyőző erejüket latba vetették, hogy eltérítsék az Egyesült Államok elnökét és külügymi- niszerét a Szovjetunióval való megegyezés keresésétől. Gerald Ford és Henry Kissinger természetesen nem mondhatott Igent a vendéglátók igényére, emiatt aztán látványos eredmények nélkül ért véget a négynapos pekingi tárgyalássorozat. Hogy miért volt erre szüksége mégis Washingtonnak, holott előre lehetett látni, hogy a kínai fogadtatás hűvösebbnek ígérkezik? Közeledik az amerikai elnökválasztás. Ford az elnökjelölt-elnök nem mondhat te arról a korteselőnyről. amit egy kínai látogatás szín« eseményeinek tv- közvetítése hozhat. As utazáson történtekről az amerikai tv-nézők tíz- és tízmilliói élő adásban értesülhette: láthatták Fordot, amint a középkori kínai templom falához hajol, odatapasztva fülét a legendás kövekhez, hogy meghallgassa, mit suttog a fal túlsó oldalán a felesége, és így tovább... Ford, aki köztudomás szerint balkezes, meg tudta mutatni, hogy ő is képes elsajátítani a pálcikával való evést, a bankettekről ig készültek tv-tudósi tások. Természetesen ennél Jóval többről is szó van: a „Vietnam utáni korszakban” Amerikának egyeztetnie kell elképzeléseit Kínával az ázsiai kérdésekben. Csak néhányat idézzünk ezek közül: mi történjék Thaifölddé, amely Amerika szövetségese és amelynek földjén maoista fegyveresek támadják a bangkoki kormány csapatait? Beleegyezik-e Peking abba, hogy amerikai katonák tízezrei maradjanak meg továbbra is Dél- Korea földén? Nincs-e kifogásuk a kínaiaknak az ellen, hogy a Fülöp-szigeteken megerősítsék az amerikai bázisokat? És így tovább, egészen addig, hogy miként lehet Tajvan jövőjét közmegelégedésre kialakítani? x Nos, hivatalosan mit sem lehet tudni a pekingi kínai ! —amerikai tárgyalásokról, hoztak-e választ az ilyen kérdésekre. Nem adták ki a látogatás végén záróközleményt sem, ami azonban nem feltétlen annak a jele, hogy egyetlen kérdésben se tudtak volna megegyezni. Teng Hsziao-ping is, az amerikai szóvivő is „pozitívnak” mondta az eszmecserét. az Ázsiai kérdések közül egy megoldódott a héten, aligha úgy. ahogyan azt Washingtonban kívánták.,. Laosz, az Indokínaifélsziget e kis állama, ahol éppen huszonöt éve jött létre az antiimperialista nemzeti egységfront, s ahol e negyedszázad alatt sokszor dúltak harcok az amerikaiak támogatta királyi kormány csapatai és a Patet Lao egységei között, nos, ez a Laosz ma már népi demokratikus köztársaság. Első elnöke az a Szufanuvong, aki 1950-ben az első imperialistaellenes laoszi kormány vezetője volt, a aki azóta irányítja a laoszi nép harcát A hárommilliós nép most a szocialista utat választja. A TávoJ-Kelet után .a Közel-Kelet is az érdeklődés középpontjában állott ezen a héten. Előbb azzal, hoW t egyes — általában’ jólérteBÜIÍ — amerikai hírmagazinok „kísérleti léggömböt" eresztettek fel: tudni vélték, hogy az USA tárgyalásokra készül a Palesztinái Felszabadítás! Szervezettel,.. A „léggömböt” az izraeliek „lőtték le”, azokkal a terrortámadásokkal, amelyek Libanonban a palesztin menekülttáborokban száznál töhb halálos áldozatot követeltek. Libanon kormánya kénytelen volt az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni. (Kényszerűségről beszélhetünk, hiszen a bejrúti kabinet egyes jobboldali. amerikabarát tagjai nyilván nem szívesen fordulnak Izruel ellen.) A Biztonsági Tanács vitája az első menetben, azzal a lényeges diplomáciai eredménnyel zárult, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet meghívták az izraeli légitámadások elleni panasz vitájára. Ez lesz a második menet. • Első esetben juthat szóhoz a palesztin nép képviselője a Biztonsági Tanácsban, oda eddig a washingtoni vétó következtében soha nem kerülhetett be. Most az amerikai küldött — kivonult, mert nem vétózhatott. Izrael kormánya bejelentette, hogy nem vesz részt a Biztonsági Tanács vitájában. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE szintén a Közel-Kelettel foglalkozott a héten. Felszólalt Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvise- lője is és leszögezte, hogy a békét a Közel-Keleten csak átfogó rendezéssel és nem részmegoldásokkal lehet elérni. Üdvözölte azt a tényt, hogy a Biztonsági Tanács januárban az egész közel-keleti témakört megvizsgálja. A héten terrorcselekmények egymás után Irányították a figyelmet a világnak egy olyan térségére, amelyről még a külpolitikával foglalkozók sem hallottak sokat. , Ez a Maluku-szigetcsoport, amely Indonéziához tartozik, miután három és fél évszázadon át holland gyarmat volt Fűszerszigetek — így hívták régen magyarul, mert szegfűszeg és bors, muskátdió meg kakaó került onnan az „anyaország” Hollandiába. Amikor harminc evvel ezelőtt az indonéz felszabadító mozgalom Szukarno vezetésével az első nagy sikereket érte el, s amikor a gyarmatosítók látták, hogy uralmuk a végéhez közeledik, az „oszd meg é3 uralkodjál” régi elve szerint az indonézek ellen fordították a Maluku- szigetcsoport lakóit. Nekik külön független államot akartak szervezni a két Hollandia nagyságú szigeteken. A háromnegyed millió körüli lakosságból ezrek és ezrek menekülni kényszerültek, amikor a Maluku-szigetceo- port Indonézia része lett, s az egykori „anyaország" fogadta be a volt katonákat, akik Szukarno népi egységei ellen, harcoltak. Ma körűibe' lül 4t) 000 malukui él Hollandiában, szabályos fegyveres szervezetet alakítottak ki Dél-Maluku Köztársaság néven elképzelt államot is, amelynek „élére” egy tanítót állítottak. A malukui fegy veresek már néhány terrorakciót végrehajtottak, a hágai békepalotát éppúgy megrohanták, mint Indonézia nagykövetségét. Most Groningen mellett a nyílt pályán egy vonatot tartóztattak fel, 35 utast túszul ejtettek, három embert meg is öltek, utána pedig Indonézia amszterdami főkonzulátusát szállták meg, ott 26 túszt szedtek, köztük 11 gyermeket. .. Fő követelésük, hogy Hollandia támogassa Indonézia ellenében az ő követelésüket: legyen független ország Dél-Maluku,., A túszszedő drámák gyökere tehát a gyarmati múltba nyúlik vissza. CSAK RÖVIDEN PORTÉ-j GAl.lARÓL: a héten tovább! erősödött az az irányzat, amely az előző heti eseményekért — amelyeket a kor mány és a jobboldal „zendülésnek” minősít —- nemcsak a balos csoportokat, hanem általában a baloldali erőket teszi felelőssé. Most már hadbírósági eljárás indul a „zendülők" ellen, a hadsereg vezető szerveiből pedig mind egy szálig eltávolították a baloldali katonatiszteket A baloldali sajtót szintén megpróbálják elhallgattatni, furcsa mód, épp az „államosítás” révén. keptávirúnkon érkezett Ab amszterdami indonéz tókonzulátus épületet megszállva tartó fegyveresek 19 túszt — közöttük még mindig négy gyermeket — tartanak lógva. A rendőrség az épületet hermetikusan elzárta a külvilágtól. A képen: a konzulátus egyik alkalmazottja, aki kétség- beesésében kiugrott a második emelet egyik ablakából s most a rendőrség fegyveres fedezete mellett indul a kórházba. Ford elnök Djakartábó) Manilába érkezett(Népújság telefotó — MTI—-KS) OMbMs Görög istenek — görög emberek 1« Két estém Athénban Az újságíró K napot töltött Görögországban, a tavasszal alakult utazási iroda, a MALÉV AJRTOURS vendégeként. Athéni főhadiszállással — egy-egy napos kirándulásokkal, soksok szabad, idővel. A görög társiroda, a Xenia mindenütt jelenlévő szakállas tulajdonosával már érkezésünk hajnalán megismerkedtünk. Maga fogadott a repülőtéren, segített « csomagokat cipelni, térképeket, prospektusokat osztogatott, s később is be-bejött a szállóba érdeklődni: jól érez- zük-e magunkat... Az Akropolisz tövében a hét minden napján nyitva tart a bolhapiac, Athén zsib- vására. Divatos, csipkés blúzok, hajdan volt népviseletek maivá formált változatai lógnak az utcára települt üzletek előtt. Selymek, csipkék, gyöngyök ragyogása közt szuvlakit, nyárson sült bárányhúst, lángosba csomagolt hagymás, paradicsomos húst áruló kicsi bódék. És mindenütt kínálják a gyöngyből fűzött, morzsolható unaloműzőit — csak férfiaknak. A Hophalsztosz utca ma is a kovácsoké. A sánta kovácsistenről, Zeusz egyik fiáról elnevezett szűk sikátorban egymást érik a rézművesek műhelyei. Kávéfőzők, tálak, óriási edények, kolompok — görög motívumokkal mintázva. Vagy ötven üzlet, műhely egymás mellett — az egyikben idős asszony a szemünk láttára formázza, vési a réz karkötőket, érméket. A másikban a tulajdonos, hallván beszédesembe* 7» wasámap ősiünket, néhány magsat:. szó--tvai kedveskedik. Ahogy egyre beljebb Jutunk a bolhapiac szűk, girbegurba utcáin, egyre áttekinthetetlenebb, egyre színesebb a kép. Az ajándék- tárgyak, a szokásos szuvenírek mellé felsorakoznak a legkülönfélébb holmik. Régi könyvek, szakadt újságok, használt ruhák, cipők. Egy kis téren megviselt rugójú fotelek, kibelezett matracok, rozsdás lábasok, üres üvegek, fületlen bögrék, megírt képeslapok, s ezernyi kacat várja sorsát. A gyümölcspiac és egy bS- zánci templom a választóvo- - naL Eddig az ócskapiac. Innen nyílik az olcsó negyed, hogy aztán Athén legelegánsabb és legdivatosabb utcájába — az Ermouba — torkolljon. Az Ermouba, ahol butikok, fényes-kényes kirakatok kínálják a legújabb divatú cipőket, ruhákat A turistákat váró bazárok késő este is nyitva vannak. S jönnek az utcai árusok, néhány drachmáért horgolt gyapjúkendőt, gyöngyöt árulnak. í,? Athén zsibvására Este a Piakában fények gyúlnak, az egymást érő tavernákban, kiskocsmákban, bárokban, népi táncos-zenés mulatókban. Turisták ülnek a hosszú asztalok mellé, nekik szól a buzuki zene, nekik táncolnak a szigetek népviseletébe öltözött táncosok, nekik mondja a műsorvezető a világ minden nyelvén — még magyarul is! —• „Jó estét, hölgyeim és uraim! örülök, hogy a vendégeink.. . ” A Piaka csendes utcáiban azért az athéniek is helyet kapnak. Ilyen kevésbé látogatott, de nagyon hangulatos tavernába vittek egyik este athéni barátaim. S míg ettük a műszakát, ittuk a retinát (gyantás bort) a vendéglő kertjével átellenben lévő köveket nézegettük. A ledőlt oszlopok, díszes kövek hajdani gimnázium romjai, az időszámítás előtti első századból. Most macskák bújócs- káznak közöttük. Egy másik esténket Pi- reusban, a kikötőben töltöttük. A jachtokkal, hajókkal szegélyezett Zea-öbölben, ahol közvetlen a tengerpart mellé telepített kerthelyiségben helyi szokás szerint halféléket ettünk. Halféléket, mert nem egy-két ételt rendel itt a Zorba nevű tavernában a vendég, hanem 20—25 féle kis tálat, amelyből az egész asztaltársaság kedvére válogathat. Csiga, kagyló, rák, tengeri füvek, ízes fűszerekkel, zöldséggel körítve Egy három évvel ezelőtti ••• - '.éré emlékezem. Akkor is beszélgettünk, s akkor •::'iéni barátunk panaszkodott: még Platón is indexen van, nem Népviseletbe öltözött leány görög klasszikusok. Most tele van a könyvesbolt régi é" új görögökkel, ott sorakozni) Lenin és Marx művei is. Ezen az estén a régmúlíró’ és jelenről beszélünk. Ar: hogyan élnek ők és hogy mi — Magyarországon. /." ról, hogy Görögországban • élet a katonai diktatúrá' mérten most szabadab. : kan vannak kommunista zelműek, legálisan műkt a kommunista párt. De t hódítanak a maoista eszn: s erős az amerikai hatás. / egyik Mao-arcképes piai az egyetemistákat szólító’ zászlaja alá. A görög kom munistáknak ma sem köny nyű a dolguk. Kádár Márta {Folytatjuk)