Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

Gazdálkodjunk hajrá nélkül

f Sokan vagyunk még, akik i •nlékezhetünk anyáink példabeszédére az asszonyról, aki fizetésnapokon libát vásárolt. de a hónap végén már csak üres paprikáskrumplit tett az asztalra.

1 A történet a rossz gazdálko- i dást pellengérezte ki.

I Ezt a leckét egykor jól- 1 rosszul megtanultuk. Más kérdés, hogy ma könnyebb a dolgunk, jobban élünk, mint anyáink, a hónap végén ‘esetleg akkor is telik húsra ha az elején nem voltaink fillérre beosztóak. Or- azágnyi méretekben azonban nem ilyen egyszerű a lecke. Bonyolultabb persze a feladat is. hogy okosan, mértékkel és előrelátóan osz- SEuk be erőforrásainkat.

Most. az év végén, országos méretekben sem ártana átismételni és megszívlelni a beosztó gazdálkodás leckéjét. Látva egyes vállalatok lázas iparkodását, hogy ele1- get tegyenek kötelezettségeiknek, és gyakran , .kerül, amibe kerül” alapon is teljesítsék a tervszámokat. Mert szép-szép az iparkodás, a munkások, műszakiak, a külkereskedelmi partnerek mozgósítása, de miért csak most kerül rá sor? Tavaszéval, nyáron és ősszel nem voltak ismertek ugyanezek a tervszámok? Nem" voltak aláírt, lepecsételt, jóváhagyott szállítási szerződések? Dehogynem voltak. De volt anyaghiány, létszámhiány, nyári szabadságok is, voltak megbízhatatlan belföldi és külföldi szállítópartnerek •— vetik közbe a gyárak, ahol most sokan az irodákból is a műhelyekben dolgoznak. Mert esodák-osodá- jára, az év végére valahogy mégis összejöttek a dolgok.

Mondjuk hát, hogy nincs igazuk a nehézségre hivatkozóknak? Helytelenül tennénk. Valódi nehézségekről beszélnek, nem tagadhatjuk le őket. A felsorolt gondok napi homokszemek a gazdaság gépezetében, lelassítják a kerekek mozgását, gyakran üzemzavart okoznak. De tegyük hozzá: az év előző

hónapjaiban sem csak külső okok miatt csikorogtak a kerekek. Kénytelenek vagyunk a mások háza tája felé tekinthetni, de nem árt az sem. ’ha a magunk portája előtt söorögetünk. Az anyaghiányokra hivatkozó vállalatok oéládul miért éopen december első naoiaiban -rendednek börzét feles1 ebesnek tarOM-t anyagaik értékesítésére?

A szükséges tartalékok beszerzése, a raktárak biztonságosnak vélt feltöltése mellett, valljuk be, más okai is vannak a börze kínálatának. Az eszközlekötési járulék szigorú mércét szab, befolyásolja a hatékonyságot, a nyereségességet, s ilyenkor az év vége felé, a vállalatok már a mutatókban gondolkoznak. Amit év közben nem tekintettek figyelmet érdemlőnek, most a mérleg végleges kialakulása idején, egyszeriben számottevő tényező lesz.

A vállalatok kapcsolatai is ezekben a hetekben mutatkoznak meg a maguk mivoltában. Sok-sok példa van rá ebben az időszakban, hogy a korábban objektív nehézségekre hivatkozó gyárak tulajdonképpen saját érdekeiket tartották szem előtt, amikor korábban nem szállítottak. Szerződés kötelezte őket, mégis jobb lehetőségre vártak, hagyták, hogy egy másik, hazai, velük azonos célokért dolgozó gyár nehéz helyzetbe kerüljön miattuk. Most, amikor a december utolsó napjáig számlájukra átutalt összegek már érzékenyen billegtethe- tik a mérleg nyereség-veszteség nyelvét, egyszerre szállítóképesnek bizonyulnak.

ilyenkor, az ünnepek előtti hetekben az ember gyakrabban betér az üzle- tekbe. Nézelődik, töri a fejét, ihletet keres az aján- dékvásárláshaz, a közben érdekes dolgokra jön rá. így jártam én is. Üzletről üzletre vándorolva azt figyeltem meg, hogy egykét kimondottan száküzletet kivéve, szinte mindenütt tömegével sorakozik a kirakatokban, a polcokon a külföldi és a hazai italok „hadserege”. Mint egy sikeres támadás után a katonák a terepet, úgy özönlik el a zöldségespultot, az élelmiszeres polcokat, a csillogó kirakatok fő helyeit! Napóleon konyak-tábornok vezetésével a nemzetközi vodkahad, a magyar borutánpótlássál napról napra előbbre tör— Mi lehet ennek az oka? A vizsgálódásra az , egyik ismerősöm szavai késztettek: „Nézd meg egyszer, hogy mennyi a forgalmi jutalék az élelmiszerek után. és hogy mennyit hoz a kereskedelem konyhájára az ital!” Megfogadtam a tanácsot és megérdekBezúdítják saját raktáraik készletét egy másik vállalat raktárába. A körforgás csupán az eddig is létező készleteket dobja felszínre ezekben a hetekben. Egyik raktárból a másikba vándorol az évközben! hiánycikk, és veszteséggel, mélyen áron alul kiárusítják. Ugyanazok a vállalatok bizonyulnak egyszerre készséges, szerződésüket tejesítő félnek, akik jó néhány kérő, fél szólító levélre a fülük botját sem mozgatták, jó esetbál is legfeljebb annyit válaszoltak; „T. Cím ... közöljük, hogy kérésüknek nem tudunk eleget tenni...”

. Az év végi hajrá kifejezés szerencsére lassan kimarad az év végi termelési tudósítások szókincséből. Győz az ésszerűség, egyre több helyen ismerik föl, hogy az ütemes, szervezett munka saját érdek, nem az év utolsó heteiben akarják bepótolni a menet közben elmulasztottakat. De egyes vállalatok lázas erőfeszítését ■— ezekre az utolsó hetekre összpontosított iparkodását — látva, úgy tűnik, még most is van kinek okulni anyáink családi gazdálkodásáról szóló példabeszédéből.

Viczián Erzsébet

lödtem. Ezennel közreadom a tapasztalataimat: amíg az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek — s ezen belül az üzletek — a cukorka, a csokoládé forgalma után csupán 11 százalékos hasznot tudhatnak a magukénak, addig a Dock-rumért már

23,1 százalékot. A szalonnából, a tepertőből sem érdeke gazdag választékot tartaniuk, mert mi az a 10,5 százalék, amikor a Lánchíd brandy és társai 23,1-et hoznák. Hasonló a helyzet a szárazkolbász- szál, a szalámival, a húskonzervvel, a tejtermékekkel, illetve a cseresznyepálinkával és a Kinizs1 sörrel. A haszon aránya

10—10.5 contra 20—23,1 százalék!

S még egy adat: hazánkban 1973 óta 15 százalékkal több italt hozott forgalomba a kereskedelem. Talán még többet! Mert hát ki törődik az alkoholizmus elleni propagandával — a forgalom növelése a fontos...

(szilvás)

Százalékok...

Az országjáró üzem

Bizonyára nem ^okan tudják: hazánkban, . a vasút

után a csővezeték a legnagyobb forgalmú szállítóeszköz. S alighanem az is, csak kevésbé ismert, hogy a siófoki szakvállalat mellett, az országban tulajdonképpen csak a Mátraalji Szénbányák ecsédi üzeme foglalkozik számottevően a sajátos „fuvarozás” fej’esztésével, területének bővítésével.

A Heves megyei nagyvállalat annak idején kiegészítő tevékenységként kezdett foglalkozni a munkával. Az elmúlt években már több helyütt is folytatott párhuzamos tevékenységet, tavaly koncenrálták egyetlen szervezetbe, az elmúlt eszter- dőbén bízták az ecsédiek irányítására. '

— Vajon beváltak-e a remények, számítások, kedvezőek-e a tapasztalatok? — kérdeztük a napokban folytatott beszélgetésünk alkalmával Ferencz Ferdinand űzemigazgatótól.

Duna alatt,

Tisza alatt

— A nagyobb szervezet természetesen még vonzóbb lett a megrendelők számába — hallottuk —. így megbízásaink tovább növeked- *<*

«s\y már az eddigi leghoszszább ÁFOR-vezeték ■ megépítését is, Százhalombatta— Cegléd—Szajol—Füzesabony —Leninváros vonalán. Ami, mondani sem kell, nemcsak érdekes, hanem rendkívül izgalmas munka is volt, hiszen például a Duna után a Tisza alatt is „átmentünk”. A lemezre erősített csővezetéket a folyómederbe mélyített, a vízszint alá méterekre süllyesztett „ágyba” helyeztük, számtalan próbatér tel árán. Szerencsére ez alkalommal sem vallottunk szégyent, s a „leckét”, a többivel együtt sikeresen megoldottuk. Úgy, hogy már az összevonás első évét „élüzem” kitüntetéssel zártuk... Érthető módon, az idén még jobban igyekeztünk. Éppen most vannak átadás alatt az említett vonal szivattyúállomásai. y megépítettük s ugyancsak a jelenlegi időszakra egészen a nyomáspróbákig elkészítettük az ajka—pápa—győri, 70 kilométeres gázvezetéket, amely majd a Rába Művek, Győr város, illetve később Papa ellátását biztosítja. Emellett pedig dolgozfunk Székesfehérvár—Dombóvár—Pécs vonlán is az ÁFOR-nak. S ha jelentősnek nem ismond- hato ez: segítettünk szovjet Kmktárcqiokriak a Tsstvssi- eég-vezetéknélMint az üzemigazgató a

továbbiakban elmondta még: az egységes szervezet kialakításával az ecsédiekhez került a vállalati központból az előkészítés — amelyet külön osztály végez — s így ez a tevékenység a korábbinál jobban igazodik a kivitelezőkhöz. Az addiginál tökéletesebbé, hatékonyabbá vált az anyaggazdálkodás, hiszen a szétszórt telepek készletei? a központi raktárban áttekinthetőbbek, jobban irányíhatók. Már tavaly lényegesen csökkenthették a felesleges anyagok, alkatrészek, eszközök mennyiségét. A kéznél levő és hasznosítható értékeket például már a tervezés stádiumában figyelmébe ajánlhatták az OLAJTERV-nek, s így aztán az ajka—pápa—győri vonal mintegy 130—140 millió forint értékű beruházásához minimális mértékben kellett máshonnan beszerezni a szükséges szerelvényeket. A megszervezett három főépítésvszetőség. a hozzájuk tartozó építésvezetőségekkel a kívánatos módon gazdája left egy-egy területnek, munkának. Az üzeméé munkaszervezéssel „óla- jozottabbá vált a gépezet”, csökkentek az „üresjáratok”, fokozódott az előrégyártás, javult a kiszállítás. Komoly, a feladatához mél to területié vált a mjnáségeüenőraéak.

mT

Villamosítás- awors

Villamosítják a Hatvan—Űjszáss közötti 50 kilométer hosszúságú vonalszakaszt A mintegy 100 millió forintos beruházással épülő szakaszon 1976 januárjában indul el az első villamosvontatású szerelvény. (Fotó: Perl Márton)

I____________________________

__

4

4 űj iskola — 462 tanterem

A szakmunkásképzés öt esztendejének

gyorsmérlege

Tovább javultak a személyi és tárgyi feltételek, korszerűbb tankönyvek, jobb eszközellátottság segíti az oktatók, nevelők munkáját — röviden így összegezhetők a szakképzésben az elmúlt öt esztendő legfontosabb eredményei. A most záruló ötéves tervidőszak gyorsmérlegét Pápai Béla, a munkaügyi minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályának vezetője a következőkben vonta meg:

— A szakmunkásképzésben — összhangban az oktatással kapcsolatos párt- és állami határozatokkal — az elmúlt

sokat segített abban, hogy az üzem még megbízhatóbb lett megrendelői számára.

Komolyan veszik a versenyt

A csaknem kilencszáz tagú gárda — mondta Morvái László, az üzemi pártvezetőség titkára —, noha már régen bezárták az ecsédi külfejtést, ma is bányászszívvel dolgozik, nem egyszer viszontagságos körülményei közepette is iparkodik helytállni. Többnyire az árukat már ugyancsak megszolgált gépeivel, berendezéseivel végzi mindennapi munkáját, az újabb eszközök jelentős részét pedig maga készítette, készíti. Növekedett a dolgozók alkotókedve, újításaik között olyan is van, mint például a cső végelőkészítő gép, amelyet korábban csak tőkésimport- b61 lehetett beszerezni. A kongresszusi verseny lendülete a továbbiakban sem hagyott alább: a vállalat három kiváló ecsédi brigádja, a Kandó Kálmán, a Nyiko- lajev és a Ho Si Minh szocialista munkacsapatok mellé mind jobban próbál felzárkózni a Nógrádi, a Kinizsi és a Lenin I. brigád is. Ki-ki közös feladatnak tekinti mások dolgát is: így

aztán még az etorehá'adás- nak máskor leginkább kedvező máiusi, jún'usi időszak anyagi iámra ellenére sem marad adósság az ajka—pápa—győri vonalon. A ver- senv hitűn* mozgatói a komöt év során jelentős korszerűsítési munkálatokat végeztek. A törekvések homlokterében a minőségi fejlesztés állt. Számottevően bővítették a szakmunkásképző iskolák, tanműhelyek és kollégiumok hálózatát és jelentősen fejlődött a pedagógusellátottság is. Felépült 44 iskola 462 tanteremmel, 33 iskolai tanműhely 3232 tanműhelyi munkahellyel és 34 kollégium, összesen 7650 tanuló számára. A kollégiumokban elhelyezett tanulók aránya öt év alatt 13 százalékról 21 százalékra emelkedett. Az iskolai és kollégiumi feltételek mellett toszinte valamennyien a legfontosabb posztokon teljesítik feladataikat. Sokat segít a KISZ-szervezet, a hat ifjúsági brigád, a munkásújítókat is patronáló „Fiatal alkotók közössége” s többi között az a 20 fiatal, aki a starthoz állt 24-ből legutóbb megszerezte a „Szakma ifjú mestere” címet.

így a Mátraalji Szénbányák Gáz- és Olajvezetéképítő Üzeme, a tervezett 245 millió forintos árbevételét — várhatóan — lényegesen túlteljesíti december végéig, s az eredeti programnál jobban növeli nyereségét. Amihez egyébként hozzájárul a takarékosságból származó egymillió forint körüli érték is.

Agyő után — Algyő

Az országjáró üzem most újabb, szép feladatokra készül. A szilveszteri „agyő” után jövőre folytatja algyői vállalkozását, a Dombóvár és Pécs közötti 100 kilométeres vezetékszakasz építését, megkezdi a Deninvárost Kazincbarcikával összekötő etilé- nes csövek elhelyezését, hogy csak néhányat említsünk már ismert 250 millió forintos programjából.

vább javultak a szakmánké tanulók vállalati oktatásának körülményei is. A vállalatok az erre fordított költségeik kiegészítéseképpen a központilag kezelt szakmunkásképzési alapból — amelyet 1972- ben hoztak létre — mintegy 700 millió forintot kaptak.

— öt év alatt az ezer tanulóra jutó, főhivatású tanárok száma, 14-ről 23-ra, a szakoktatóké T. 8-ról 26-ra nőtt. Előremutató tény, hogy a jelenlegi tanévben is csaknem 1300-an tanulnak egyetemi és műszaki tanárképzőkben, s megközelítőleg 1200-an főiskolai műszakioktató-kép- zőben, olyanok, akik a szak- rhunkásképző intézményekben tanítanak majd.

— Nemcsak a tárgyi és személyi feltételekben, hanem az ojctatás tartalmában és pedagógiájában is érdemleges megújhodás ment végbe. Ezt jelzi az a tény is, hogy az ötéves tervidőszak alatt az oktatott 190 szakmához 336 féle új szakmai tankönyvet adtak ki.

— A szakmunkásképző intézmények számára a IV. ötéves terv 333 000 fiatal felvételét irta elő, s a ténylegesen felvettek száma 337 000 volt és ezen belül 29 százalék a lányok aránya.

— Az eredmények és a tapasztalatok számbavétele után, a tartalmilag is sokat változott oktató-nevelő munka előterében most és a következő tervidőszakban ' a természet- és társadalomtudományi képzés egységesítése áll. Az idei tanévvel megszűnt a szakmunkásképzés úgynevezett - tagozati rendszere és most az egységes képzés alapján folytatják a szerkezeti, tartalmi és pedagógiai korszerűsítést. Az ipari és a mezőgazdasági szakközépiskolákban a szakirányú továbbtanulásra felkészítés mellett, tovább szélesítjük az egy szakmában, szakképesítést is nyújtó oktatást — fejezte be nyilatkozatát a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője.

(MTI)

ÜM0

SS55* december 6„ szómba*,

rrpT-mstA'k akik a rornsgárda,