Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-05 / 285. szám
Az összevonás nem cély hanem eszköz Nagyobb szervezettséggel haladt az őszi betakarítás és a vetés Ülést tartott Egerben a Heves megyei mezőgazdasági Az őszi betakarítás és a ' A PART sí kongreszSZUSAN a Központi Bizott- , ság beszámolója elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket pártalap- szervezeteink az elmúlt években tettek. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy sok helyen a szervezeti széttagoltság akadálya a hatékonyabb munkának. Feladatként adta: ,Nagyobb alapszervezetek, létrehozásával meg kell szűntetni a szétaprózottságot, minden olyan helyen — üzemben, hivatalban —, ahol ez szükséges és a feltételei is megvannak. Ezzel is növelni kell a kommunisták akcióképességét, befolyását”. A határozat végrehajtásakor mindjárt felmerül az első kérdés: Mit értünk kis alapszervezeten? De más kérdések is adódnak: mikor beszélünk a működésképtelenségről? Minden kis létszámú alapszervezetet automatikusan meg kell-e szüntetni? Melyik pártszerv minősíti vagy dönti el, hogy mely kis létszámú álapszer- yezetek szűnnek meg vagy egyesülnek? Mikor kell ezt végrehajtani? Még sorolhatnánk a kérdéseket, de a probléma érzékelésére elég ennyi. Egy cikkben nem vállalkozhatunk a témával összefüggő valamennyi kérdés kifejtésére, csupán néhányra. ; Az alapszervezetek száI asottevő csoportjának munkájában évek óta nincs lé- ' üsyeges előrehaladás. Ebbe a I aeoportba főként a kis lét- i számú, szétaprózott, szerve>- S»tileg sem minden esetben ! működőképes pártalapszer- i jwezetek tartóénak | Mi az oka. hogy ezek as ! alapszervezetek nem tudnak i előbbre lépni? f AZ ALAPSZERVEZETEK I «TÖBBSÉGÉBEN az ok a ká- I Öerhiány, a széttagoltság a 1 perspektivikus tagfelvételi ! munka feltételeinek hiánya. Számos alapszervezet azért rekedt meg a fejlődésben, mert a termelés koncentrációjával változott, alakul az • üzemek struktúrája, s emiatt megváltozott az alapszervezetek helyzete. Az irányító pártszervek viszont nem mindenütt . fordítottak gondot az alapszervezetek szervezeti kereteinek fejlesztésére. A korábbi években gyakran hoztak létre olyan alapszervezeteket, amelyeknek nem volt lehetőségük sem döntésre sem érdemi intézkedésre. Ezekben az alapszervezetekben a .pártvezetők és a tagok érezték, hogy tevékenységük hatástalan, így munkájuk formálissá, bürokratikussá vált. Alapvető feltétel, hogy az álapszer- vezeteknek legyen kikkel és kikre hatást gyakorolnia. Ezért követelmény, hogy a pártszervek alapszervezetet csak önálló egységekben hozzanak létre. Ez az egység lehet nagy vagy kicsi, a lényeg a működési terület. Az alapszervezetek eredményes működésének másik feltétele, hogy megfelelő káderekkel rendelkezzenek, akik értik, képviselik és a mindennapi munkában megvalósítják a párt politikáját. Akik hatással tudnak lenni környezetükre, személyes munkájukkal, példamutatásukkal a dolgozók körében elismerést váltanak ki. Nem kevésbé fontos, hogy a pártszervek biztosítsák azoknak a személyi feltételeknek az összességét is — taglétszám, tagösszetétel, a kommunisták helye a társadalmi munka- megosztásban stb. —, amelyek az alapszervezetek működéséhez szükségesek. A PROBLÉMA TEHÄT igen összetett Éppen ezért minden egyes kis létszámú alapszervezetet a konkrét helyzet alapos ismeretében kell megítélni, és eldönteni, hogy működőképes-e vagy sem. A tapasztalatok szerint egyes pártszervek vonakodnak pártalapszervezeteket működésképtelenség miatt megszűntetni, mert mint mondják, nem marad önálló pártalapszervezet De a. kommunisták azért nem vonulnak ki ezekről a területekről. Sőt ha koncentrálják erejüket és megteremtik a politikai munka kedvezőbb ezervezeti kereteit jobban szolgálják a párt érdekeit mint azzal, ha különböző meggondolásokra hivatkozva nem vonják össze a kis létszámú alapszervezeteket Tekintve, hogy a cél a párt befolyásának erősítése, a kis létszámú, működésképtelen alapszervezetek összevonásával is erre kell törekednünk. Szervezetileg az a célszerű, ha az alapszervezetek helyén pártcsoportok alakulnak, és ezek működnek tovább. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy elsődlegesen nem szervezeti változtatásról van szó, hanem politikai tartalomról, a hatékonyabb politikai munkáról. Amikor a politika! erők összevonásáról beszélünk, ezen általában csak számszerűséget értünk. Pedig nem csupán erről van szó. A területi, üzemi, szervezeti kerestek bővülésével egyidőben ugyanis nagy mérvű szellemi káderkoncentráció is zajlik. Növekszik például az ipari és mezőgazdasági szakmunkát végzők száma a termelőszövetkezetekben, mind több a mérnök, a közgazdász és az egyéb szellemi foglalkozású. Ezek a változások természetszerűen tükröződnek a párttagság összetételében is. A községek, falvak politikai fejlődését segíti a vidéki . ipartelepítés, a különböző gazdasági, területfejlesztési programok megvalósítása is. Ezek együttes hatására alapjaiban változott meg a községek, falvak képe. A vidéki települések közigazgatásának átszervezése, a felépítményben is tükrözi a társadalmi változásokat. A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változás igényli, hogy a pártalapszervezetek is jobban összpontosítsák erejüket, hatékonyabbá tegyék munkájukat Nem általában struktúraváltozásról van szó. A párt szervezeti felépítésében továbbra is az üzemi, területi elv a meghatározó. Tekintettel arra, hogy változtak az üzemi és a közigazgatási területek méretei, ezért a pártszervezetek méreteinek is hozzájuk kell igazodniuk. Nem az a cél azonban, hogy a kis létszámú alapszervezeteket egyértelműen megszüntessük, vagy a nagyob- bakkal összevonjuk. Mindig az alapszervezetek konkrét helyzetének ismeretébe» kell dönteni Ahol politikailag indokolt, hogy önálló alapszervezet működjön és biztosítottak a politikai szervezeti és káderfeltételek, ott meg kell hagyni őket, sőt újabbat is lehet alakítani Ezért az összevonásoknál a pártszervek gondoskodjanak arról, hogy politikailag fontos területek ne maradjanak párV irányítás néiküL Arra kell törekedni hogy valamennyi pártszervezet erős, ütőképes legyen. AZ ALAPSZERVEZETEK szervezeti kereteinek kialakítása tehát körültekintő politikai tevékenységet kíván. Minden esetben az alapszervezeteket irányító felsőbb pártszerveknek kell dönteniük, jóváhagyniuk az alakulást, az összevonást, valamennyi politikai és szervezeti változási vetés tapasztal aia.r ól, a további feladatokról tanácskozott csütörtökön délelőtt Egerben a Heves megyei mezőgazdasági operatív bizottság. A megjelentek előtt Koós Viktor főtanácsos, a megyei tanács osztályvezetőhelyettese adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben nagy szervezettséggel és lelkiismeretes munkával a mezőgazdasági üzemek időben befejezték az őszi betakarítást és a vetést. A betakarítás során több mint 420 ezer tonna árut: burgonyát, cukorrépát, szóját, napraforgót, kukoricát, zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt mozgattak meg a földekről. A közös gazdaságok a múlt évihez képest növelték a búza vetésterületét. Különösen a füzesabonyi és a hevesi járás gazdaságai jártak az élen és túl is teljesítették vetéstervüket. Az üzemek megyeszerte jó magágyat készítettek, melybe időben bekerült , jövő évi kenyémekvaló. A vetések nagy része azóta már ki is kelt és megerősödött. Az MSZMP KB 1974. decemberi határozata alapján az idén megnövelt cukorrépa-területről viszonylag zökkenőmentesen betakarították A HATVANI Lenin Termelőszövetkezet tagjai közül mintegy kétszázam veszik igénybe a háztáji földet, s mintegy száz hektárra tehető az évente megművelt terület. Jelentős darab föld ez, sokat hozhat a konyhára. Nem közömbös tehát a hasznosítás formája, a meghonosított növényfajta. Pillanatnyilag milyen kultúrák uralkodnak a hatvani háztájikban? Néhányan már dinnyével, burgonyával kísérleteznek, a tagok zöme azonban évről évre kukoricával veti be a családnak jutott nyolcszáz-ezerhatszáz négyszögölnyi földet, vagy tavasza árpát termeszt. Ez vált szokássá *Hatvanban éppen úgy, mint egyebütt a megyében! S bizonyos szempontból érthető a régihez való ragaszkodás. A háztáji ellátja takarmánnyal a saját szükségletre, vagy értékesítésre nevelt jószágot, elsősorban a sertésállományt. Pedig ha jobban vizsgáloperatív bizottság a termést. Inkább az okozott gondot a közös gazdaságoknak, hogy a nagy teljesítményű betakarító gépek több répát szedtek ki egyszerre, mint amennyit a Mátravidéki Cukorgyárak át tudott venni. Emiatt október közepéig a répabetakarítás nem volt folyamatos. Az operatív bizottság megállapította, hogy a nagyüzemek még nem oldották meg tökéletesen a cukorrépa vegyszeres gyomirtását és a prizmában való tárolást. Az átvételt így nehezítette a répával együtt betakarított nagy mennyiségű gyom. Felhívták a figyelmet arra, hogy amíg a vegyszeres gyomirtás nem lesz tökéletes, a cukorgyári átvételnél is jobban alkalmazkodjanak ehhez a körülményhez. Komoly feladatot jelentett a nagyüzemeknek az idén a rekordtermést adó kukorica begyűjtése is. A megnöveke- dett területen iparszerűen termelt fontos takarmány- növény betakarítása, szárítása és tárolása . zökkenő- mentesen halad. Egyes gazdaságokban mégis jóval a megyei átlag alatt maradta kukoricatermés. Ezért az operatív bizottság ezúton is kéri a termelési technológia felülvizsgálását. gátjuk a problémát, mihamar rá kell jönnünk, hogy a kukorica, gabona nem valami kifizető vállalkozás háztáji termesztésben. Egyszerűen képtelen versenyezni a zárt rendszerű növényi kultúrákkal. Mert amíg például a Lenin Termelőszövetkezetben hektáranként 64 mázsás kukoricatermést takarítottak be. s árpájuk 40 mázsa felett volt, a háztáji földekről legjobb esetben 35 mázsás átlagnak megfelelő kukoricát, 30 mázsának megfelelő tavaszi árpát szállítottak haza a közös gazdaság tagjai, dolgozói. Vagyis 25—30 százalékos a termésű- veszteség! Mi lenne a követendő út? Milyen elgondolásokat szeretne tagsaga körében tudatosítani a Lenin Termelőszövetkezet vezetősége? Cél: a háztáji termelés struktúrájának megváltoztatása, éspedig a zöldség javára. INDbKOLT, átgondolt ez a törekvés, s egyaránt szolgálja az egyén, valamint a népgazdaság jól felfogott ér. dekeit. Igaz, uborkát, diny. nyét termeszteni nem köny. nyű, mint ahogyan a zöldségfélék általában sok emberi munkát, sok kézi erőt követelnek. Viszont egy-egy szövetkezeti tag gyümölcsöz- tetni tudja háztáji földjén a családtagok — nagyobb gyerekek, nyugdíjasok — energiáját, R olyan többletjövedelemhez jut, amiből bátran megvásárolhatja a vágniva- 16, vagy eladásra nevelt disznót, de ugyanakkor élőpénzben zsebében marad a termesztésre fordított munka értéke. Forintban akkor érzékeli ezt igazán az ember ha ismét gyors össze- hason1 ífást végez. Ezerhat- száz hektárnyi fpld — kukorica esetén! — tízezer to- rinf«t jövedelmez bruttó értékben. Uborkánál viszont 20—40 ezer. dinnye esetében 25—50 ezer forintra is felmehet bármely vállalkozó szellemű család árubevétele. Természetesen nehéz a megrögzött szemléletbő! kibillenteni az embereiket Még legkönnyebb a heljzefc ilyen tekintetben a gazdaság diny- nvésőinél, akik a közös földjének művelése közben bizonyosodtak meg a törekvés kifizető voltáról. A Lenin Termelőszövetkezet vezetősége azonban különböző ösztönző lépésekre szárría el magát- az ügy “fkere érőé- ■ kében leveks-nk minden lehető módon timcgataí a >— . — - - . Jól sikerült a napraforgó, és az idén kísérleti jelleg gél termelt szója bétákul, tása is. Ez utóbbi fontos £•- hér jetakarmánynak lei i. megyénkben is megvan a létjogosultsága és a jövőbe i növelni kell vetcsterülen A kedvező időjárás nyomár gyorsan haladt a szőlő, 8 gyümölcsfélék es a zöldségek betakarítása is. Említésre méltó, hogy az évek óta hiánycikként jelentkező gyökérféléket az idén a Tarna- mentén már iparszerűen tel melték. A betakarítás és az őszi vetés befejezése után meggyorsult a mélyszántás is. Ennek ütemét jó szervezettséggel fokozni kell, hogy év végéig befejezzék. Ennek érdekében a következő hetek ben elsőrendű feladat, hogy kettős és nyújtott műszakokat szervezzenek. A tájékoztató után vitára került sor. Felszólalt 1 a SZÖVTERMÉK. a Hatvani Konzervgyár, a Mátravidéki Cukorgyáraik, a Nemzeti Bank, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat és az AGROKER képviselője. Az ülés Koós Viktor zárszavával ért veget. háztáji földek jobb hasznosítását. Vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát juttatnak a zöldségtermelők; nek, biztosítják a szakszerű gépi talaj-előkészítést, sor- közművélést, gép nyitja a sort a tűzdelnivaló - palántának. S jövőre már arra is sort kerítenek, hogy a zöld ségfélékkel kapcsolatos csúcsmunkaidőben kéPItá- rom hétig néhány traktor csak a háztáji gazdaságokat szolgálja ki. Ezeken túlmenően igen célszerűnek tűnik a növény- védelem megszervezése! A Lenin Termelőszövetkezet 1976-ban már úgy jelöli ki a háztáji földeket, hogy azok a közös gazdaság uborka, paradicsomtáblái mellé kerüljenek. Ezen a módon biztosított a teljes zöldség kultúra helikopteres védő szerezése, ami jelentős kedvezményt jelent a termesz tőknek. Hasonlóan ösztön zó juttatásnak ígérkezik a vezetőség azon elhatározá sa, hogy a háztáji földeken termesztett zöldségek elszállítását a közösével együtt magára vállalja a gazdaság AZ EDDIGIEKBEN vázolt elgondolások nagyobb féle már a megvalósulás stádiumában van, más célkitűzések megoldási formáján most munkálkodnak a Lenin Termelőszövetkezetben. Vagyis e gazdaságban szinte minden előfeltételét megteremtették. illetve megteremtik a zöldségprogram kiszélesítésének. a háztáji termel vények strukturális megváltoztatásának. Remélhető leg a kedvezmények jó ha fással lesznek a szövetkeze ti tagokra. Megértik és megérzik belőlük, hogy fontos, mindannyiunkat érintő kér dés megoldásáról na» szó antí mellesleg a tagok égné ni boldogulását is előseait: De még nagyobb lenne örf műnk. ha ez a Hatvanba- mindinkább kibontakozó, erőre kapó akció megyr szerte fiaveimet keltene, má* gazdaságokat is arra ösztr «pzne, hogy a megkezdet1 utat szélesítsék, s a kiháztáji gazdaságok az ellá tárd gondokat envhítő szere pet töltsenek be életünk - bem Mofdvay Győző 1975. december 5., péntek Dr. Szabó Imre MSZMP KB alosztályvezetője A környezetvédelem — vi- ágszerte közügy. Egyetlen iap sem múlik el anélkül, íogy hírt ne kapnánk a műemlékekben gazdag városok, /agy a szebbnél szebb tájak /édelmére tett intézkedésekéi. Mindez jelzi, hogy az •mber felfedezte a környezett!. Rádöbbent arra, hogy iddig mennyire elhanyagolta, íiszen erdőket hagyott kitisztulni, folyókat, tengerecet szennyezett be a tisztí- atlan ipari vízzel, parkokat íldozott fel a városok terjeszkedése miatt. Érthető iát, hogy a kömyezetvéde- em mindenütt napjaink témája lett. Ezt bizonyította sgyébként az a nemzetközi ;anácskozás is, amelyet ezekéi a kérdésekről a lengyel- jrszági Poznanban tartottak meg az elmúlt hetekben. Az ankéion, s a vele egyidőben megnyitott kiállításon ott wltak hazánk képviselői is. K delegáció tagja volt dr. Papp Kálmán, az egri városi anács egészségügyi osztá- yának vezetője, valamint Fekete Mihály, a műszaki isztály csoportvezetője is. Tőlük kértünk tájékoztatást a nemzetközi konferencia tapasztalatairól. — Lengyelországban — mondták — nagy gondot for- äitanak a lakóhely, s a ter- lafrwti szénségekben Mvel- >s*o6 tái védelmére, óvásáéi. A bogy mennyire korooNincs lakóhely zöldterület nélkül Környezetünkről, Poznanban lyan is veszik a környezet- védelmi intézkedéseket, arra csak egy példát: 1980-ig az ország valamennyi üzemét ellátják például légszennye- ződésvédö berendezéssel. Erre a Területi Igazgatási és Környezetvédelmi Minisztérium hozott határozatot, hivatkozva a Lengyelországban már érvényben levő környezetvédelmi törvény előírásaira. Ennek betartására, mint az előadásban a lodzi Környezetvédelmi Kutató Intézet igazgatója is elmondta, szigorúan ellenőrzik. — A környezetvédelem milyen konkrét eredményeivel találkoztak az útjuk során? — Mindjárt megérkezésünkkor feltűnt, hogy Varsó is, Poznan is milyen tiszta város. Az utcai szeméttároló edények meglehetősen távol vannak egymástól, mégsem láttunk eldobált csikkeket, papírt, buszjegyeket, hulladékot Ez összefügg azzal is, hogy mindenütt fejlett az intézményesített szemétszállítás. még a perifériák legtávolabbi részeibe is eljutnak a korszerű gyűjtő járművek. A másik dolog, ami meglepett bennünket, hogy az éttermekben, a nyilvános helyeken, sőt, a közlekedési eszközök többségében is tilos a dohányzás. És nincsenek szabálysértők...! Sőt az emberek gondosan ügyelnek a város, a parkok tisztaságára. A parkokról 6zólva, hadd mondjuk el, hogy Lengyelországban a környezetvédelmi törvény megjelenése után megkezdődött egy úgynevezett zöldterület-fejlesztési program. Ma már nincs lakóhely liget park, fákkal övezett sétány nélkül. Poznanban például a város területének egy harmad része zöldterület... — Az előbb azt említették, hogy rendkívül fejlett az intézményes hulladékeltakarí- tás. Mit jelent ez Lengyelori szagban? — Semmivé! sem többet; mint azt hogy mindenütt korszerű és nagyteljesítményű berendezésekkel dolgoznak a köztisztasági üzemek szakemberei. Az ankéttal egyidőben megnyílt kiállításon bemutatták ezeket a berendezéseket: a szennyvízcsatornákat tisztító gépeket, a felszíni víztisztító berendezéseket, köztük olyanokat, amelyeket kimondottan a kis települések részére készítettek. Láttunk olyan gyűjtőkonténereket, amelyekben egyaránt tárolható szilárd és folyékony hulladék. Bemutatták azt a szintén / hazai gyártmányú berendezést is, amelyet a háztartásokban hasznosíthatnak: a szennyvíz már innen is bizonyos mértékben megtisztítva kerül a városi hálózatba...! Ügyes berendezéseket konstruáltak a lengyelek e konténeres szemétszállítás meggyorsítására, a kukákat például kerekeken gördülő, ■nagy méretű tartályokkal helyettesítették. Gépesítették a szeméttelepeket is. Itt egy különleges berendezés segítségével apróra tördelik, fertőtlenítik, majd elföldelik az , összegyűjtött hulladékot — Miként hasznosíthatók ezek a tapasztalatok itthon, a megye településein? **» Néhány igen hasznos Ötlettel tértünk haza. Ezekről a decemberi végrehajtó bi- Sottsági ülésen, majd a tanácsülésen számolunk be. Ha csak annyit elérnénk, hogy az egri üzemek egyikében gyártanának néhányat a Poznanban bevált gépekből, berendezésekből. máris nagyot lépnénk előre a környezetünk védelmében.. (szilvás) (—túsz) Hatvani mozgolódás Sokat ígérő célok a „háztáji” elén
