Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

£ wbo\ gáltatásfefleetBtéfli ptogwa «eedméeyekéel Korszerű autó javító hálózat | f A hevesi szervizállomás aovember 7-i átadásával be­fejeződött az úgynevezett ^niniszerviz” hálózat kiépíté­se megyénkben; megvalósult a IV. ötéves terv szolgálta­tásfejlesztésében a legfonto­sabbak közé sorolt célkitű­zés. Igaz, némi módosítással, mert a Heves megyei Fi­nommechanikai Vállalat ter­veiben eredetileg tíz mini- szerviz megépítése szerepelt, behálózva az egész területet, ám közben szövetkezetek is •lapítottak kisebb javítóállo- másokat, s ennek figyelem- bevételével végül a vállalat egy egri törzsüzemet és há­rom vidéki üzemet hozott létre; nagyobbakat az erede­tileg tervezetteknél. Könnyebb munkával — Tulajdonképpen nem is olyan „mini” szervizekről van szó, hiszen az egri üze­münk 254 ezer óra kapacitá­sú, a lőrinci 40 ezer, a ká­polnai 30 ezer, s a legutóbb átadott hevesi pedig szintén 40 ezer óra kapacitású —tá­jékoztatott Gál János, a He­ves megyei Finommechanikai Vállalat főkönyvelője. — Majdnem ugyanannyi tehát, mint amennyit eredetileg a tíz miniszerviznél elhatároz­tunk, s a szövetkezeti javító­állomásokkal ' együtt tál is teljesítettük a tervet. Nagy ennek a jelentősége, hiszen a megyei szolgáltatás az au­tójavításban ez idáig ugyan­csak alatta volt az igények­nek. Mint a főkönyvelő ébrsand- te, a berendezéseket a kor­szerűség jegyében válogatták ésszé. Az egyik fő szempont volt, hogy mindenütt rendel­kezésre álljanak a pontos hi­bafeltáró műszerek, a másik pedig, hogy megkönnyítsék a szerelők fizikai munkáját. Az 1972-ben átadott egri Full-szervizben az élmúlt évek alatt folyamatosan állí­tották munkába a modem motorvizsgáló, fogyasztásmé­rő, emelő berendezéseket, fu­tómű- és fényszóróbeá’lftó- kat. A Vállalatok gondját enyhíti a Diesel-üzemű jár­műveket vizsgáló próteapad. A csavarmeghúzók azonosak a gyári berendezésekkel. Licen c vásárlás — elsőként az ország ban Hogy mindez mennyibe ke­rült? A szolgáltatás-fejlesz­tési alapból 20 milliót kapott rá a vállalat. Ehhez jött a megyei tanács támogatása, a saját fejlesztési alap és a hitel; csaknem 30 és fél mil­lió forintot igényelt ez a négy új üzemet létrehozó be­ruházás. Mindezek eredmé­nyeként a finommechanika szervizei is megszerezték a garanciális vizsgálat jogát; jövőre Egerben már öt típus garanciális javítását végez­hetik személygépkocsikból, s a tehergépkocsik túlnyomó többségét is ide hozhatják a vállalatok. Az üzemek kö­zötti rendszeres kapcsolat a jobb alkatrészellátást, s a szervezettebb munkát segíti. — Természetesen igyek­szünk új ötletekkel is szélesí­teni szolgáltatásaink körét — fogadott Barta András, a szervizeket magába foglaló l-es 6zámú telep vezetője. — Ilyen például a Shell-cégtől megvásárolt technológia az üreg- és alvázvédelemre. A cég néhány magyarországi benzinkútjánál szervezett ilyen szolgáltatást, ott fi­gyeltünk fel rá. A tőlük vá­sárolt különleges védőanya­got nagy nyomással fújjuk az alvázara; új kocsiknál két­éves garanciát vállalunk ér­te. Félévenként ellen őrzésre hívjuk he a kocsikat és az esetleges hibákat ingyen ki­javítjuk. Ezt az eljárást a SheU-ceg tetőn mi vezettük be elsőként az országban, bármilyen típusú autóra al­kalmazható. A minőségre pe­dig az a biztosíték, hogy a partnerünk fenntartja a vá­ratlan ellenőrzés jogát, s ha bármi hibát tapasztal, meg­vonja a névhasználati enge­délyt. Kevés a nrabásbéz Az egri szerviz hamarosan két műszakra áll át, s min­dé* mombotea apitva ta j Az állomásokon májusU" októberig ügyeleti szolgálatot vezettek be. Évente 8—10 ezer gépkocsi kiszolgálására képes ez a hálózat — felsze­reltségét tekintve. Ami azon­ban a munkáslétszámot ille­ti, az még nem nyújt erre lehetőséget. 20—25 ember hiányzik a központi üzemből, s több képzett munkás kelle­ne a három másik szervizbe is. — Lőrinciben 1973-ban kezdődött a munka, gyorsan fölvettük az embereket Elég sok probléma is lett ebből, — mondta a telepvezető. — Aztán az új gárdával már rendeződtek a dolgok, nincs újabb panasz. Ezen okulva a hevesi üzem személyzetét itt Egerben képeztük ki, a pró­baidőt itt töltötték a szere­lők. Nagyon jól kezdett a hevesi szerviz, jó a híre, máris alig győzi a munkát — A központi üzemben öt­millióért új csarnokot épí­tünk, karosszériajavításra. A 480 négyzetméteres csarnokot márciusra adja át az állami építőipari vállalat. Ide egy tanműhely is kerül, s ezzel régi gondja oldódik meg a vállalatunknak. Az idén pél­dául azért nem kaptunk ta­nulót mert nincs tanműhe­lyünk, s többek között ez is oka a nálunk kialakult lét­számhiánynak. Segíteni aka­runk ezen, mert a jövő évtől nagy hányadot képvisel a fi­nommechanika profiljában a szolgáltatás: 50 millió forint termelési értékét terveztünk ebbSL Ismert dolog, hogy gazda­sági célkitűzéseink között a szolgáltatások változatlan ütemű fejlesztése szerepel. Ennek egyik részterülete a gépkocsijavítás, amely me­gyénkben, kellő ráfordítás után utolérni látszik a nö­vekvő igényeket. Az ígére­ten túl az is biztosíték a színvonal fejlődésére, hogy versengés alakulhat ki a ja­vító vállalatok között Re­mélhetőleg m vendégék örö­mére.*. Hekeli Sándor Befejezte Bére tervét a kaposvári Elektroncsögyár November lS-étt teljesítettét a V. ötéves tervre szóló termelést ervfelailataikat az Egyesült Izzó kaposvári Elektroncsögyárának dolgozói. Somogy megye egyik legjelentősebb üzemében ót év alatt 31 és fél millió — ebben ez évben 11 millió — elektroncsövet készítettek. Ki «áld termékeik 35 százalékát tókés, ugyanennyit pedig szocialista exportra szál­lítják, 30 százalékot a hazai ipar használ fel. A tervi eladatok teljesítésében a gyár 111 szocialista brigádjá­nak mintegy ezer tagja sok se­gítséget nyújtott, hiszen voltak feladatok, ame’yeket csakis ve­lük összefogva lehetett megolda­ni. % Képünkön: Ottó Ibolya munka közben. (MTI fotó— Bajkor József felvétele) Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója az új tantervröi Az oktató-nevelő munka belső, tartalmi kérdéseiről, az új tantervek előkészüle­teiről tájékoztatták az Okta­tási Minisztériumban a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társát. Elmondották, hogy az új tantervek előkészítését az 1972- es oktatáspolitikai párt- határozat megjelenése után kezdték meg. Az irányelvek és az egyéb fontos állásfog­lalások már 1973—74-ben megszülettek. A tantervek tervezetének elkészítése az 1974—75-ös tanév feladata volt. A munka jelenlegi sza­kaszában ezeket az előzetes tanterveket bocsátják vitára. Hangsúlyozták: nagyon, fen­te®, hogy már a kezdet kez­detén megvitatják a pedagó­gusok a tervezeteket. A vita tanulságát érvényesíteni kí­vánjak: a pedagógusok tehát azzal a tudattal vehetnek részt a vitában, hogy észre­vételeiket a leggondosabban mérlegelik, minden, hasznos javaslatot megvalósítanak. Üj mozzanat, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia bizottságai már kezdettől — 1973- tól — intenzíven részt vesznek a tantervek tudomá­nyos korszerűsítésében. Az eredeti óraterveket az Aka­démia javaslatainak megfe­lelően több ponton módosí­tották. Az oktatási szakem­berek annak a felelősségnek tudatában végzik munkáju­kat, hogy az új tanterveket, tankönyveket és egyéb se­gédeszközöket tudományosan megalapozott kipróbálás nél­kül ne vezessék be. Megte­remtették a feltételeit an­nak, hogy az új dokumentu­mokat 1000—2000 példány­ban kinyomtassák és gondo­san megválasztott. iskolai osztályokban kipróbálják. Az előzetes vizsgálatiban részt vevő tanulók teljesítményei­nek tudományos, értékelése alapján fogják a végleges dokumentumokat elkészíteni és országosan bevezetni. Némely tantárgy esetében nem várnak az évtized vé­géig. Az új általános iskolai matematikai tan terv beveze­tését erőteljes társadalmi, pedagógiai és gazdasági igény sürgette. Legfőbb vo­nása az, hogy összefogja az eddig elszórtan folyt tartal­mi korszerűsítési kísérlete­ket. Kiterjedt kíséri etek foly­nak az anyanyelvi kultúra iskolai megújítására. A ké­szülő új anyanyelvi tanter­vek — valamennyi iskolafo­kozatban — szerkezetükben és tartalmukban lényegesen eltérnek a jelenlegi doku­mentumoktól. Feloldják az irodalomban a merev törté­nelmi rendet, és keresik — az integráció jegyében — a szorosabb kapcsolatot más tárgyakkal. A természettudo­mányi tárgyak tanítása az eddiginél lényegesen ' na­gyobb szerepet kap az általá­nos iskola alsó osztályaiban. Eleget tesznek annak az igénynek, hogy már az első osztálytól rendszeres — az életkorhoz alkalmazkodó — természettudományi képzés­ben részesüljenek a kisdiá­kok. A kömyezetismeretet /elváltó tervezet körülbelül fele részben természettudo­mányi témákat tartalmaz, majd a felső tagozatban ön­álló természettudományi tan­tárgyakra differenciálódik. Az állampolgári ismeretek általános iskolai tanítasa ér­dekében is széles körű kí­sérleteket folytattak, össze­függésben a történelemtaní­tás korszerűsítésével és ön­álló tantárgyként is. Termé­szetesnek látszik, hogy a tör­ténelemmel együtt tanítsak az általános iskolában az állampolgári ismereteket, a tananyag sem mennyiségé­ben, sem minőségében, sem követelményeiben nem lebe­csülendő részeként. A kísér­jetek tapasztalatai alapján születik majd meg a döntés: milyen végleges formában valósul meg az állampolgári ismeretek oktatása. Előre léptek a családi élet­re nevelésben is. A jelenlegi tanévben az általános és a középiskolák mintegy felé­ben. vezették be az oktatását. A fakultatív — választható — tantárgyak bevezetésére az általános iskolában egye­lőre szűkebb körben folytat­nak vizsgálatokat, a gimná­ziumokban — már negyedik éve — szélesebb körben. Az államigazgatási ismeretek, a népművelési szervezési is­meretek, a közgyűjteményi kezelői ismeretek, a kémiai anyagvizsgálat és a gépjár­művezetés fakultatív beveze­tése kedvező visszhangra ta­lált Az iskolák tartalmi mun­káját meghatározó dokumen­tum neve sok-sok évtized óta „Tanterv és utasítás”. Az új dokumentumban nem lesz­nek módszerre vonatkozó utasítások. A pedagógusok munkája olyan sok tényező­től függ, hogy a módszert le­hetetlen központi utasítások­kal irányítani. A tanulás a nevelők és tanítványok kö­zös munkája, melyet teljes szabadsággal és felelősséggel a pedagógus irányít, úgy, ahogy azt az adott körülmé­nyek szükségessé és lehetővé teszik. A pedagógusok alko­tószabadsága az uj dokumen­tumok életbe léptetése után abban is megnyilvánulhat, hogy a tananyag egy részét maguk választhatják meg. Az űj dokumentumok be­vezetését megfontoltan ké­szítik elő. Csak ott lépnek előre, ahol minden feltétel biztosítva ván, ahol a prog­ram minden részletében tisz­tázott, ahol biztosítani lehet a személyi feltételeket, a pe­dagógusok kellő időben való felkészítését, ahol meg lehet teremteni a nélkülözhetetlen tárgyi feltételeket, az oktató­nevelő munka technikai esz­közeit is. (MTI) '* Akármerre léphetünk, ninee egy talpalatnyi föld, ahol ne * törekednének az emberek boldogok lenni. Ezt a törek­vést láthatjuk mindenfelé. Riporter- és turistaszemmel, a magunk szemével és úgy, ahogy más vidékről, más ég­tájakról jött vendégeink lát­hatják; a múltra, a jelenre s a jövőre függesztett tekintet­tel. Ez a törekvés a legter­mészetesebb emberi dolog. Ahogy dolgozni mindenütt ' kell, úgy kell művelődni, szórakozni és mindenütt egy­formán, hogy ki-ki ott érezze magat otthon, ahol éL A közős érdekeltség alapján A hevesi tájak szépsége sokakat vonz, s a látogatók nem furkarkodnak dicsére­teikkel. Számtalan lakóhely tanácsa őriz olyan leveleket, amelyeket az ország külön­böző vidékeiről írtak, gratu­lálva a faluszépítés eredmé­nyeihez. Minden elfogultság nélkül á'líthatjuk: annyi csi­nos, takaros település talán aehol az országban nincs, mint éppen itt. Elhanyagolt falvakkal nem találkozni. Még a legtávolabbi, legeldu­gottabb helyen is őrzik a rendet, ügyelnek a tisztaság­ra. A falvak lakói nem vár­nak biztatásra, minden no­szogatás nélkül takarítanak, meszelnek,, gondozzák házuk táját, virágos kertjüket. Am, ha van biztatás, akkor ter­mészetesen még alaposabb a rend, még teljesebb, töké letesebb a tisztaság, még tóbb a virág. Hevesben nincs hiány biz­tatásban. Hat évvel ezelőtt tilts közzé az első verseny­Szép falvak dicsérete felhívást —- a megyei tanács végrehajtó bizottságával karöltve — a Hazafias Nép­front megyei elnöksége. A felhívás — amely az embe­rek rendszeretetére, a lakos­ság és a lakóhely közös érde­keltségére alapozott, s amely irányító figyelemmel, szer­vező példamutatással is pá­rosult — nagy visszhangra talált. A lakóhélyszépítési és virágosítási verseny mozga­lommá szélesedett, hagyo­mánnyá nemesedett. Hogy ki milyen helyezést ér el a ver­senymozgalomban, senki szá­mára nem közömbös. A he­lyezés hírnevet, elismerést jelent — és pénzt is. Am hozzá tartozik az igazsághoz, hogy elsősorban nem a ver­seny kedvéért, az anyagi és erkölcsi elismerés megszer­zéséért tesznek erőfeszítése­ket a települések lakói, ki­mondatlanul is fő mozgató­erő a társadalmi és község­politikai célok szolgálata. Egészséges vetélkedés folyik a települések között, s a te­lepülés határain belül az egyes emberek között is. A vetélkedés tisztaságához nem férhet kétség, hiszen látha­tó és mérhető az a munka, amit a szűkebb környezet fejlesztésére, szépítésére tesznek. Az együttműködés gyümölcsei Az emberek kényesek ar­ra, hogy portá ukon rend és tisztaság legye*. & * agad­szeretőket nem nehéz meg­nyerni arra, hogy ne csak saját portájuknak, hanem lakóhelyüknek is jó gazdái- legyenek. Ha értelmes célra, közhasznú dologra kérik se­gítségüket, mindenki szíve­sen áldoz a maga módja és lehetőségei szerint. Szívesen áldoznak ott, hol egy-egy fel­adat megoldása előtt meg­kérdezik az embereket, mi a véleményük, mi a kívánsá­guk, s mit tudnak segíteni. Ahol a tanács csak hivatal, ahol a közérdekű ügyet nem képesek a magánügyhöz kapcsolni, ott hiába minden kérés, nem mozdulnak az emberek. Ám ahol jó, egyet­értő, folyamatos és alkotó kapcsolat van a tanács és a lakosság között, nincs szük­ség sok beszédre, örvende­tes, hogy az utóbbi példa az általánosabb érvényű. S ezért lehet több évről évre az esztétikus, szép, rende­zett, virágos, fásított lakó­helyek száma. Lássunk néhány példái is... Lőrinciben az elmúl’, évben több mit félmilliós ér­tékű társadalmi munkát vé­gezték az emberek. Zagyvc szántón kétezernél több fa csemetét ültettek eL S ki gondolná, hogy Markazon az utóbbi három évben 12 ezer fácska került földbe, ugyan itt megoldották a szemét ír tézményes elszállítását is, ami környezetvédelmi sz - pojitlpóJ Bem kis dolog. A 700 éves fennállását ün­nepié Nagyréde lakossága virágerdővé varázsolta falu­ját. Nyolcvanezer virágpa­lánta és 1000 rózsa tő pompá­zott az idei nyáron az utcá­kon, s szép számban ültettek fenyő-, platán- és juharcse­metét is. Az újszülötteket is számítva, az egy főre jutó társadalmi munka értéke megközelítette ^ a 300 Ft-ot Boconádon 15 000 forintért vásároltak rózsatöveket, s ültették el az utcákon, a par­kokban. Heréden a társadalmi műnk* egy főre számított értéke túlhaladta a 400 fo­rintot. * És vég nélkül sorolhat­nánk azokat a településeket, ahol sportpályát, klubot, óvodát építettek társadalmi munkával. Üjságoldalakat töltene meg a puszta felso­rolás, hol, mivel, milyen ér­tékű összefogással, együtt­működéssel segítették a községíejlesztést. Mindenki többié törekszik A lakóhélyszépítési és vi- rágosítasi mozgalom ered­ményei nyomot hagynak a települések egész külsején. Szinte egyik évről a másik­ra érzékelhető a lakóhely ar­culatának változása. Kora tavasztól késő őszig rózsák, virágok pompáznak falvak- szerte az utcák két oldalán, a gondozott ágyúsokban. És nemcsak a parkokban, a há­zak előtt, nemcsak az utcá­ra nyíló kertekben, hanem a belső udvarokban is. Évről évre sokasodnák az elültetett fák, növekszenek a parkok, zöldterületek. Ezek jelentő­sége többszörös. Nemcsak szépséget kölcsönöznek a településeknek, nemcsak élénkítik a faluképet, de egyszersmind javítják, fer­tőtlenítik is 'a levegőt, tehát nagymértékben védik az egészséget. S a falvakat járó riporter másra is felfigyelt Amióta ilyen szépen, szemmel látha­tóan fejlődnek a települések, amióta egyre jobban érzik magukat az emberek ott, ahol élnek, mindenki több­re törekszik a maga háza tá­ján is. Nemcsak arra ügyel­nek, hogy pedáns rendben legyen az utcarészük, az ud­varuk, a kertjük, de a régi házakat is igyekszenek kom­fortosítani. A nemrég még lompos faluk is vetekednek ma már a módosabb telepü­lésekkel, mutatósság dolgá­ban. Fazonra, méretre, kom­fortra éppolyan családi há­zak váltják fel a régieket, mint bárhol másutt íme, így alakítja az egyre szépülő — a közös összefo­gás, a szevezett együttműkö­dés eredményeként fejlődő — környezet az egyes embe­rek, családok életét, így nö­veli az igényességet S talán ez a legértékesebb nyereség, amelyet a társadalmi munka, a lakóhélyszépítési és virágo­sítási versenymozgalom hoz hat. FM*ky Der» MémsisC* ^ 1975. december 2* kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents