Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-04 / 284. szám
RÉMHÍRVIVŐK Jegyzetek egy egri színházi bemutatóról 9 ' A közhelyek is lehetnek Igazak. Sót, néha az igazságnak kell sokat várnia, hogy közhellyé válhasson. Ilyen közhely például, hogy a színház a közönségért van. Meg ilyen az is, hogy a színház a szerzőkért van. Az új szerzőért, illetőleg az új darabokért és a mindig régi és a mégis mindig megújuló közönségért. Szerencsésnek mondhatja magát az a színház, amely e két közhelyigazságot dialektikus egységbe tudja foglalni, vagy'hogy inkább feloldani képes, ahol soha nem okoz konfliktust a kérdés és a rá adandó válasz sem: kiért és miért van a színház?- Dehogy szerencsés az ilyen Színházi Megalkuvó inkább! ®s előbb vagy utóbb, egyiké sem lesz: sem a szerzőé, azaz a jó és uj drámáé, sem a közönségé, azaz az új és a régi generációé. Látványosság étarad, ha egyáltalán marad, megszűnik színháznak, embert formáló, kort vallató és korról valló varázsos műhelynek lenni, ahol egyszerre nemesedik néző, színész, szerző. . Be kell vallanom őszintén, hogy, Serfőző Simon Rémhírvivők című tragikomédiája egymagában nem indokolta volha ezt a töprengést a színház státuszát illetően. Nem miatta csak, érte is ez a töprengés. A költőnek bizoŰgy van Gyöngyössel Molnár József, mint a görög mitológia nőse, aki mindig a föld megérintésével tudta erejét visszanyerni és megsokszorozni. Ez a szülőföldi kapcsolat Molnár József és Gyöngyös, illetve Nagyréde Között r -r- hosszú ,évek óta tart,' megújul és felfrissül, mert szüksége van a festőnek is az otthoni szép izékre, bensőséges hangulatokra, a rokonok, barátok és jó ismerősök, az őt értők figyelmére, segítő szándékú véleményére. így nyitott most ajtót a gyöngyösi Kertészeti Főiskola klubjában mindazok előtt, akik kíváncsiak rá, az utóbbi években benne lezajlott változásokra, világlátásának módosulására, művészetének teljesedésére. , >• Meghitt, kamarajellegű kiállítás ez a mostani, ami talán sok meghökkentő és meglepő dolgot nem is ad azoknak, akik eddig is törődtek Molnár Józseffel. Hissen legsajátosabb lényégé: elválaszthatatlan és elgyengíthetett«! kapcsolata a szülőfölddel, az itt kapott első élményekkel. ma .is munkája* nak a. legfőbb meghatározója.-Ezt az éknényanyagot formálja, módosítja, változtatja, érleli,-, ezzel viaskodik,-.-hogy úgy adja vissza, ahogy azt rajta-kívül senki más nem tudja.. . . • :v * . Időnként talán kiruccan más tájakra is, más, élmények is elcsábítják, hosszabb- zovidebb, időre, de essek csak olyan • múlékony hatások, amelyek végül is gazdagítják,. de. meghatározó módon nem, befolyásolják festői. látásmódját, képek alkotására Kényszerítő önmegvalósító szándékát. Itt vannak a legfrissebbek közül valók, az olasz élményeket tükröző képek, de a róla összeállt eddigi portrét ezek csak érintik. Inkább a bélső tartalom, a derűsebb ég. _az oldottabb életforma, a szikrázó hangulat viszi előbbre Molnár József festői alkatát, őt is kilendítve, a korábbi, bezártságból, kétségek és bizonytalanságok sötétjéből'. elindítva egy felszá- •badúltabb;,; lelkileg is derűsebb élet felé. nyitáson már igen csak túl jutott Serf őzó Simon, éppen a minap, az országos irodalmi hetilapban megjelent riportjában é6 riportjával is újra igazolta, hogy a „pennával” történő alkotás sírás mezején sem betévedt idegen. Az a tény hát, hogy megpróbálkozott a színpaddal, az nemcsak joga, hanem az egri bemutatón látottak alapján meg lehetne kockáztatni, hogy kötelessége is. Pedig a Rémhírvivők kimondottan rossz dráma. És lám, milyen paradoxon: egy gyengécske dráma is igazolhat egy önmagában Véve helyes próbálkozást '■ B Valahol egy tanyán — Békésben, vagy Nyírségben, Csongrádban, vagy akár Hevesben is: mindegy — szóval, egy tanyán ütött tanyát a rémület. ' Mikor érkeznek oda is él a tsz-agitátarok, hogyan lehetne kikerülni őket, elmenekülni előlük és persze az egész új világ elől? Hogyan lehetne egyáltalán megúszni ezt az egész tsz- ezc-r vezést ? Ez itt a kérdés, ha nem is hamleti, de Hamar Imre-i. A történet, amely az írói szándék szerint nem szűkölködött voln 4 sem komédiában, sem tragédiában, mint ahogyan az éiet sem egysíkú, a halálnak, is megvan a torkot főj toga *o komédiája és az igazi koméOldódnak és kisimultabbí lesznek a képek, ki világosodnak a színek, lazulnak a merevebb fonnák a belső erők kényszerítő hatására, hiszen mindaz, ami a stílus, a kép- szerkesztés és más külső forma, lényegében a legbelső művészi énnek a kivetítődése az adott lehetőségek keretében. Anélkül, hogy most egyes képeket említenénk meg, ezt a csendes tűnődést fogadják úgy, mint felhívást . arra, hogy megnézzék Molnár József kiállítását, akár azért is, hogy vitára késztessék magukat á jelen meditélásává) szemben. fsmf) Első novella Élt .tehát valaha Milanóban egy nemet. ki szolgálatban, állott, bizonyos Gulfár- dö nevezetű; derék éy hűséges annak irányában, >fiá- nék szolgálatába szegődött, mii- pedig ritka - dolog a né- metéknéi; mivel pedig mindig ' hűségesen * Ragadta amaz néaszt, melyet. ‘ néka kölcsönadtak,- számos .kereskedő'akadt volna. , k: csekély kamatra szívesen - kölcsönzött volna saki ákármeiy nagy summa pénzt. Ez tehát Milánóban lakozván, beíé- saasetetz bizonyos madonna Ambruogia neveaeBű szépéé- ges hölgybe. lat felesége volt Guasparruole Cagascracciio nevezetű gazdag kereskedőnek, le jó ismerőse és barátja volt; és sereimében oly tartózkodóan viselkedett, hogy sem a férj, sem más semmit ram vett észre; üzent tehát egy napra, a hölgynek, s kérte, hogy kegyesen hajoljon szerelmére, ő pedig viszontag készségesen hajlandó mindent megcselekedni. mit csak tőle kíván. A hölgy sek huzavona után arra az elhatározásra jutott, hogy megteszi azt, mit Gulfardö kíván, hahogy az két ' feltételt' teljesít: egyik, hogy emez dolgot soha seabed s=a2» éé» dia mélyén is ott szorongat a fei-íeltömi akaró sírás — mondom a történet erről a tanyai Hamar Imréről szól. Belép, nem lép? Ez volt akkor a kérdés.- Ma már a kérdés említése is idejét múlta, mert a jó egy, másfél évtized alatt olyan ívet tett meg a mezőgazdaság és benne az ember, hogy a téma ilyetén felvetése teljesen érdektelen. Még egy tanulmányban is, nemhogy egy színpadi műben. Am azt vizsgáim, abból a történelmi szituációból ma., hogy ebben a történelmi helyzetben is hogyan riado- zik az ember mindig az újtól, azt vizsgálni, hogy nem a belépés volt akkor sem a döntő, ami végtére csak egy aláírási aktus volt —, igaz, sokan úgy érezték, hogy kegyetlen aktus —, hanem a közös munka, a nagyüzemi élet es termelés szellemi és jellemi befogadása — nos, mindez a ma embere számára is izgalmas lehet. Történésnek is. Természetesen, önmagáról a történeti tényről, a belépésről is lehet drámái' írni, ha' felfűtött igazi emberi érzések izzanak fel a színpadin,- ha nem ma elképzelt,' illetőleg üisszuképzelt emberek mondanak el sok okosságot és még több közhelyet ott, a képzeletbeli rivaldák mögött. Ma- már történelmi igazság, hogy a szövetkezetek átszervezése sorsforduló volt a magyar nép életében. Az egész magyar népéljen. Hogyne lehetne, vagy miért ne kellene írni erről? Tragédiát is, komédiát is, társadalmi vígjátékot is, 6Őt, uram bocsá’, talán még musicalt is! Mindent lehet írni, csak gyenge darabot nem. Sémákból készített rosszat a legkevésbé sem. Paradoxon, hogy rossz darab is igazolhat egy önmagában helyes próbálkozást? Nem is paradoxon akkor, ha felfedezzük azt, hogy Serfőző Simonnak — ha kilép a sémák korlátái közül — valóban van mondandója egykori világáról, van élménye és ismerete róla és vitán felül van készsége is, hogy amit akar, arról szólni is képes legyen. De hát akkor végtére is minek volt az egész elme- fúttatás, minek volt a felüelfeetnie; másik, hogy Hűvel néki bizonyos okokból szüksége vagyon kétszáz aranyforintra. - azt kívánja, hogy gazdag ember lévén, adja meg ezt néki, s annak Ut^ná mindenben kedvére leeäen. -Gül’fardo mikor óképpen- értesült ,'' az asszonynak kapzsiságáról felháborodott hitványságán,, holott eleddig becsületes asszonynak gondolta, és-akkor forró szereimé szinte gyűlöletre vált, és feltette magában,, hogy megcsúfolja őt. Gulfardö pedig alkalmas időben elment Guasparruolóhoe, és szólott hozzá ekképpen: •— Valamely üzletei szaré»* nék nyálba ütni, melyhez kétszáz aranyforintra volna szükségem; kérlek, kölesö* nőid nékem imez pénzt oly kamatra, miként máskar is szoktál kölcsönt adni. Guasparruolo felelte, hogy szívesen, és azon nyomban marisába olvasta a pénzt Kevés napok múltán Guas- parruolo elutazott Genovába, miként felesége megmondotta, miért is az asz- iszony üzent Gulíardóért, hogy jöjjön hozzá, és hozza magával a kétszáz aranyforintot Gulfardö maga mellé vette pajtását, és elment a hölgynek házába, kit is ótt lelt arrrnt reá várakozott; és mindjárt elsó doLga volt, siümás&k. em(06 látSzínek és formák Molnár József gyöngyösi kiállításáról említett közhely, a színház és GIOVANm BOCCACCIO: (Részlet) a. szerző, a színház és közönsége viszonyáról? § A miskolci Nemzeti Színház, ahol van stúdió- színház, nagyon helyesen, módot adott'egy fiatal színpadi szerzőnek arra, hogy kipróbálja az erejét. Módot adott rá, mert úgy vélte, — s ezzel vitatkozni senkinek sincs sem oka, sem joga —, hogy Ser- főzó Simon színpadi dolgozata ugyan még nem több, mint egy eminens diák jól megírt érettségi tétele az immáron történelemmé vált tegnapi, évtizedről, de a benne felvillanó gondolatok, a szituációteremtés készsége, a jellemábrázolásra való jó hajlam és nem utolsósorban —, mert hogy magyar drámánál van szó —, tiszta szép beszéde a szövegnek, indokolja ezt a vállalkozást. És ugyancsak ki vonhatja kétségbe, hogy egy kis színpad, és egy kis nézőtér meghitt, bensőséges kapcsolatában a hibák ugyan hibák maradnak, de kevésbé rikítóak, a kritika ugyan kritika marad, de kevésbé éles, —egyszóval komolyabb stressz nélküli találkozása ez egy fiatal szerzőnek és a bemutatkozására kíváncsi közönségének. A tanmedencében is lehet úszni, és oda is csak azt engedik, aki már tud úszni. De a tanmedence partjain jobbára aggódó és együttérző szülők, jószívű barátok álldogálnak csak, mintsem egy nagy versenyért lelkesedő közönség. Mindez hát, ami a maga nemében és formájában helyénvalónak tűnt és elismerésre méltónak is egy kis stúdiószínház szűk közönsége előtt — példánknál maradva —, az aligha válthat ki lelkesedést egy versenyuszoda könyörtelen szívű, csak a produkciót néző, arra kíváncsi és abból ítélő közönsége előtt. Serfőző Simon színpadi munkáját nem lett volna szabad bemutatni Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Rossz szolgálatot tett ezzel a színház a szerzőnek, semmivel sem jobbat a közönségnek, s aligha okozott örömet akár a rendezőnek, vagy a színészeknek is. Nincs szándékában most e sorok írójának, hogy különösebb elemzésbe bocsátkozzék e • tragikomédiának aposztrofált színpadi történés kapcsán, elmulasztott. lehetőségekről szólva, nép- színműves és nem míves színészi játékról -.tűnődve ,és azon is töprengve, hogy mi késztette a tehetséges és leleményes Jurka Lászlót, a rendezőt, hogy szinte csendben elaludni hagyja az egész játékot. Belejátszhatott ebbe a dráma öngyengeségén kívül a kevés egri próba, a színészi elmélyültség hiányartés az eredendő felületesség is. Tekintsen el az olvasó és tekintsen el a színész is, hogy külön is kitérjek e helyt a színpadi alakításra. Ez az előadás, ebben a környezetben nem lehet vitaalap a színészi munka megítélésére, akár még a kritikusi tévedés árán sem. Különben bízom benne, hogy éppen jómagámnak lesz az.a szerencséje, hogy talán nem is sokára, lelkes hangon ívjak egy sikeres bemutatóról, egy új magyar drámáról, s egy valóban új Hazai drámaíróról. Akit úgy fognak hívni, hogy: Serfőző Simon. Addig inkább a most megjelent verseskötetét lapozgatom sok szeretettel és élményt kapóan. Gyurkő Géza tára markába olvasta a kétszáz aranyforintot, és szólott hozzá ekképpen: — Madonna, fogd ezt a pénzt, s add oda férjednek, ha majd hazatér. ■ A hölgy elvette a pénzt, és ; nem -értette, miért beszél Gulfardö ekképpen: azonban azt. - hitte: azért bestéi így, hogy pajtása ne gondolja, miiképpen netalán fizetség fejében -adta néki. Műért is szólott ekképpen: — Szívesen megteszem, de meg akarom olvasni, hagy mennyi. És kiöntötte a pénzt az asztalra, s mikor látta, hogy megvan mind a kétszáz, fölöttébb megörvendezett magában, eltérte a pénzt, .és visszatért Gulfardóhoz, Int is ágyasházába vezetett, s nem csupán amaz éjjel, hanem még sok éjszakán által részesítette őt testének gyönyörűségeiben. mígnem férje megtért Genovából. M'kor tehát Guasparruolo Genovából megtért, Gulfar- do meglesvén, mikor van együtt feleségével, nyomban hozzája ment. s az asszony előtt szólott hozzá ekképpen: — Guasparruolo. a pénzre, vagyis a kétszáz aranyforintra, meinet a minap nékem kölcsönadtál, nem volt - szl!1-"é '!m, miffl* T-'-ry nem tudtam nvttbe ütni amaz üzletet, melyre 8.37 Mesterségünk elmer«. 9.17 Zenekari muzsika. 11.00 Pedagógiai kísérletek. 11.15 Saint-Saens: Sámson es Delila. 11.34 A szép szó: „testet öltó ért”. 12.30 Ki nyer ma? 13.35 Melódiákoktól. 14.00 Mindenki könyvtara. 14.30 Régi híres énekesek műsorából. 14.53 Szimfonikus zene. 15.10 Millöcker: Gáspárom*. 15.28 Ezeregy délután. 16.10 Oimbalomfelvételek. 16.31 Népszerű fuvosatiratok. 16.46 Hángképek. 17.05 A magunk érdrlréb— 17.30 Űj lemezeinkbőL 18.03 tiszt—Farkas Gyula feldolgozásaiból. . 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Ésti magazin. .: >, • 19.Í5. Emberi színjáték. 20.05 örökzöld dallamoké. 21.05 Adok. — vészek.' : 22.20 Bartók zongoramömet 22.44 Egy saigohi krimi helyéit. 23.94 ránczene. PETŐFI 8.36 Lengyelországi 8.33 Nótacsokor. 9.33 Irodalmi éofoxdtűák naptár. ' : 10.00 A zene hull í in1n*ptea. 11.55 Gyermekek kösyveapela 12.00 Varázskeringd. 12.33 Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 12.55 Ilacsaturján: Bujám - verseny. 13.33 Harenzio-kórnsoki 14.00 Kettőtől — ötig ... 17.00 Népszerű szimíó zene. 17.30 Cserébe önmagunkat 18.01 West Side-i történőt Jlaj dalestje. 19.35 Tánczene. 20.05 Népdalok. 20.33 Csongor és (Rádióváltozat) 22.43 Népdalok. 23.25 Zenekari muzsika. ,, SZOLNOKI RADIO 11.00 Műsorismertetés. — SffrcjL 17.05 Hét közben... Zen*» riportmusór. 18.00 Alföldi krónika. ■* 18.15 Tánczeae — “ Hírfim»» * foglaló. — Műsor elóxetaa. MAGTAB 8.05 Iskola-tv. - 13.05 Iskola-tv. (Tsm.) - 17.35 Melyiket az ötezezMB 17.50 A világ .nagy cirkuszai.: . 18.15 Telésport. 18.40 Gondolatok* a vezetésről. 19.30 Tv-hiraoo. . /. . 20.00 ViVát, Benyovszkyl : (Tv-íilmsorozat.) 21.00 Közlekedést - kruitúrásft. 22.00 Tv-hirádó. A. , 2. műsor 20.01 Áz állatvilág trilcaí. 20.30 A szovjet, müvésaeürS. i 20.55 Tv-bíradó. 3. 21.15 Jó napol: tanító Őrt (Portréfilnt) . 22.15 Műhely. POZSONYI T 18.10 Szerelmi dalok. . 19.00 Híradó, -publicist*00*?"— 20:10 Botrány Brezoykjjn'." (Színházi közvetített) 21.45 pűűlic;srtiká.v‘ -v 22.25 A íilateüsta. ~,iy ■" . .. (Grúz '£2=0 . r BC-RI VÖRÖS CSIÜÄ© . (Teieíon.:.. 23-SS.V„: .-r >,v dű- íél- i. .és esje .7 6sHom, A hazáért harcoltak Kétrészes, színes ssaü&aé íiím. ' EGRI BRÖEf? (Telefon: 14-079 du. íél 4 órakor Ss velem volt AS baba Színes, szinkronizált cceá> szlovák—szovjez üs. du. fél S és eeta üt 4 órakor Kettős bűntény Hsmbtcgbea Színes olasz—NSZK bűzaúffiz űkr.. f GVÖNGVÖSI PÜSKDJ du. fél 4 órakor Apacsok , ' du. háromnegyed • - 8 órakor Legenda a nyúlpaprikásnél GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor Partizánok' Csák du. féí 6 órakor, Házadás á Böuniyn •••'•• HATVANI VÖRÖS CSTOGA6 Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádbae FÜZESABONY Maeánbeszélgeáte .. BÖRtNCI Svejk, i—a. kértem; annak, okáért nyomban visszahoztam feleségednek, s áltáladtam neki: töröld ki tehát számadásomból. Guasparructo feleségéhez fordulván megkérdezte, vajon megkapta-e a pénzt Az asszony, ki ott látta a tanút, nem tagadhatta le . a dolgot, hanem szólott: — Bizony hogy :megkaptam, csak még eddig elfeledtem megmondani neked. Mondotta akkor Guaspar- ruolo: — Culferdo. rendben vagyon; Isten áldjon, én majd elrendezem a számadásodat. Gulfando eltávozott, az asszony pedig hoppon maradt, és odaadta férjének becstelensége szennyes bérét; és ékképpen a furfangos szerelmes ingyért élvezte kapzsi hölgyét SÁv&y József fordítása -
