Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

Mit ígér az ötödik ötéves terv Heves megyének?

®@stéiget@s át. Hottobáqv M*dnnal, a megyei tanács tervosztályának vezetőjével

Csöppet sem csodálkoznék, ha egyszer azt álmodná, hogy egy hatalmas pénzhegy tetején áll, s vidáman osztogatja a summás bankókat. A pénzosztás ugyanis az egyik mesiersége immár évtizedek óta. Nem egyedül, nem is kénye-kedve szerint, de végsősoron mindig neki kell kimondani: erre jut, arra nem telik Szive szerint senkit se utasítana el, de ha valakinek, hát dr. Hortobágyi Istvánnak, a megyei tanács osztályvezetőjének pontosan tudnia kell, hogy a következő öt évben mire is telik majd abból a pénzhegy- ből. Amely, ha nem is akkora mint az a bizonyos álombéli, de évről évre hosszabb és magasabb is.

— Ez valóban így van. de mégis azt javasolnám, hogy ne a pénzről, inkább arról beszélgessünk, hogy összességében, mit is ígér az ötödik ötéves terv Heves megyének.

— Máris öné a szó.

— Az ipar, mint a megye vezető gazdasági ágazata a következő öt évben is dinamikusan fejlődik. Elsősorban a pneumatikus elemek (egri Finomszerei vény gyár), az irányító és vezérlőberendezések (VILATI egri gyára), az automata sebességváltók (Csepel Autógyár egri gyára), a félvezetők (Izzó gyöngyösi gyára), és a fémcsomagoló eszközök (Mátra vidéki Fémművek) gyártásának növelése szerepe! a tervben. Fejlesztést tervez továbbá a KAEV gyöngyösi és egri gyára, a Hevesi Háziipari Szövetkezet, Hatvanban pedig a fővárosi műanyagipari szövetkezet és a Duna Cipőgyár. A tervidőszak alatt elkészül az új cementgyár Bélapátfalván, és nagyobb ütemben folytatják a recski érchasznosítás előkészületeit is. Bizonyos továbbá az is, hogy a mezőgazdasági beruházásokra fordítható összeg nagyobbik részét is a gépesítés korszerűsítésére fordítják a szövetkezetek. Tovább bővül a szakosodás, a zártrendszerű termelés és nemcsak meny- nyiségi, hanem minőségi változásokat terveznek a zöldség. a cukorrépa termesztésében és az á’lattenyésztésben is. Mintegy 800 hektár telepítéssel befejeződik a szőlő rekonstrukciós programja. sor kerül a Hatvani Konzervgyár rekonstrukciójára — 150-ről 240 vagonra női a napi termelés — bővijl a húsipari vállalat vágó- és feldolgozó kapacitása, korszerű gépeket kap a megye sütőipara, és elsősorban Heves környékén nyűik lehetőség néhány mezőgazdasági termék iparszerű feldolgozására.

— Tételezzük fel. hogy a gyártás növeléséhez szükséges anyagi erőforrásokra sorra rátalálnak majd üzemeink. De a vállalatok többsége az élő munkaerőt is bővíteni akarja. Egyáltalán: van még szabad munkaerő megyénkben?

— Kerek-perec megmondtuk az érintetteknek, hogy csak olyan fejlesztéseket támogatunk. amelyet elsősorban a belső tartalékokra, valamint a korszerű technikára, a gazdaságosabb technológiára alapoznak. Ami pedig a munkaerőhelyze'et illeti: a foglalkoztatottak száma legjobb esetben is csak két-há- rom ezerrel növelhe'ő. Kényszerré válik tehát a belső tartalékok hasznosítása, mart lényegében szabad munkaerő már csak a gyárkapukon belül van. Nem is kevés!

— Az elmondottakból többek között az is kiderül hogy mérséklődnek az építő jellegű beruházások az ivarban és a mezőgazdaságban is. Mindez hogyan érinti a megye építőiparát?

— Tevékenységében elsősorban a arányok változnak m“g. Manőverednek a közmű zpítő fe'sdaiok. és a la- ká'é'-'pé'i nrogram mellett előtérbe kerül a tatarozás és ® felújítás, As eddiginél iá

nagyobb ütemben folytatódik az egri belváros rekonstrukciója, s mint ismeretes, van már pénz a megyeszékhely alatt húzódó pincerendszer megerősítésére is.

— Várható-e lényeges javulás a közlekedésben, valamint a hír- és a távközlésben?

— Igen. A tervidőszak alatt Gyöngyös határáig elkészül az M—3-as autópálya, megépül a 25-ös út egri négysávos átkelő szakasza, a tervek között szerepel az Eger —Bélapátfalva közötti vasút dieselesítése, és elkészül a bélapátfalvi új cementgyárat kiszolgáló egri rendező teherpályaudvar is.

— Oj személyi pályaudvar nem épül a megyszék- helyen? |

— Az ötödik ötéves tervben nem. 1978. első félévében — ahogy a Népújság is beszámolt róla — üzembe helyezik az egri telefonközpontot, bővül Heves. Hatvan telefonhálózata, és megkezdődik a kékestetői tévéto- róny rekonstrukciója is. A tévétoronnyal kapcsolatosan mindössze annyi újat tudok mondani, hogy lesz egy nyitott és egy zárt kilátója is. A turisták elől tehát nem zárják él. Presszója, étterme viszont nem lesz.

— Joggal büszkélkedhetünk vele, hogy az eltelt öt év alatt a tervezettnél is több lakás évült a megyében. Ennek ellenére is igen sok családnak nincs még megfelelő otthona. Számukra különösen fontos tehát, hogy hány lakás épül ez új tervidőszakban?

— A program — az elmúlt időszak tervezetténél is több — mintegy 12 ezer lakás megépítését irányozza elő. Ebből körülbelül ötezer lesz a többszintes, a lakások többsége Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen épül.

— Ez mindenképpen biztató, de különösen a kisebb jövedelemmel rendelkező családok nevében kérdezzük, hogy hány úgynevezett célcsoportos — állami és

szövetkezeti — lakásra telik majd?

— Körülbelül kettőezerre

— Vagyis kevesebbre ment a negyedik ötéves tervben?

— Magam se tudom, hogj hány variációt készítettünk de jobb megoldást nem ta láltunk. Anyagi lehetősé geinkből egyszerűen nem le lik többre. Nem vigasztalásnak. inkább jó hínek szánva mondom el, hogy a jövő évtől újabb, és igen jelentős kedvezményeket kapnak majd azok a családok, akik saját erejükből és az OTP segí’ségével ép’'tenek, vagy vásárolnak lakást.

— A megye kereskedelmi hálózata igen számottevően fejlődött az utóbbi négy-öt év alatt. Milyennek ígérkezik a folytatás?

— Gazdagnak. Egerben lakberendezési áruház, ön- kiszolgáló étterem, vas- műszaki, cipő, gye "me'.: ruházati kisáruház, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen kis bútoráruház épül. Több mint 24 település kan — például Eger, Gyöngyös, Füzesabony, Bélapátfalva, Poroszló, Besenyőtelek, Petőribánya, Tárnáméra, Apc, Kisköre — ABC- áruházat.

— Heves megye rendkívül gazdag idegenforgalmi nevezetességekbery, valamint természeti szépségekben. Ugyanakkor kevés szállodánk van, s a közkedvelt kirándulóhelyek ellátása sem megfelelő.

— A következő öt év alatt elsősorban az olcsóbb szálláshelyeket bővítjük Egerben, a Bükkben és a Mátrában is. Több kisebb motel — Egerben kettő is — épül, Kisköre kömvéke pedig a vállalati üdülők építtetőit várja.

— Osszuk tovább a milliókat. Óvodára, iskolára, kórházra, a kultúrára.'

— Mintegy 1600 óvodai és közel 400 bölcsődei férőhely épül. A 120 új általános

Lassan-lassan immár negyedszázada annak, hogy Budapestre költözött a Mátrából, Recskről — de ma is mátrai, recski kőzetek a díszei, talán legféltettebb kincsei irodájának, a főváros elegáns sugárútján.

Ügy hozzánőtt a hegyhez — vagy a hegy őhozzá —, hogy szinte már elválasztha- . tatlanok.

Pedig — beszéli mosolyogva — tulajdonképpen az erdélyi ércvidékből sarjadt ottani bányákon nevelkedett, azokban a távoli üzemekben ivódott vérébe rokoni, családi örökségként a szakma szeretet«, ismerete.

«Miért hát mégis a raion- gás ezért a másik iáiért? Miért nem fakulnak ennyi év után is az emlékek? Miért e nem szűnő lobogás, közel a hatvanhoz is?

Nos. talán azért, mert a háború zivatara u‘án a Mátra. Rec=k jelentette számára először igazán a kitisztult a fedáséfe M sísímüS H

hányatott élete, hogy családjával végre nyugodt, kellemes otthonra talált, ő maga pedig kedve szerint izgalmas, érdekes munkájához láthatott.

Recsken kapta élete első homoly megbízását, amikor- kinevezték üzemvezető főmérnökké. S később — esztendők múltán — többi között a Mátra kincsei, ólma, cinkje, dúsításáért kapta kandidátusi tudományos címét. rangját, illetve Kossuih- díját, amelyek még inkább erősítették a kötődését Heves megyéhez.

A bányamérnök id. dr.Ga- gyi-Pálffy Aiodras nem tud, de —' megvallja — nem is akar már elszakadni „szű- kebb hazánktól”. Hiszen a Mátra éopen mostanában ifjúkori á’mait váltogatja, mind biztatóbb valósággá. Az a réz, amit oda’ent, a mélyben megsejtett valamikor régm, amire szent meggye zódéssel esküdött, a ami aseílsfcl kitartod; m «ISaavéiskolai tanterem megépítésével — fele-fele ará lyban osztoznak rajta a városok a falvakkal — befejeződik a megyében az általános iskolai oktatás körzetesítése, Egerben épül fel a kereskedelmi és vendéglátóipari, Gyöngyösön pedig az új szakközép és szakmunkásképző intézet. Mindkét létesítmény kollégiumot is kap. Egerben épül az új kórház, Gyöngyösön hozzálátnak a kórházi rekonstrukció előkészítéséhez, s végre elkészül Gyöngyös város új művelődési háza is. Bőségesen van tehát mire költeni a milliókat.

— Ezek a, fejlesztések egyelőre még 'csak tervek, elképzelések Mikor kerül rá Heves megye parlamentjének a „pecsétje"?

— A jövő év első negyedében.

— Bizonyára jó, ha mindenki tudja: hogy több.

vagy kevesebb valósul-e meg e valóban gazdag célkitűzésekből az korántsem csak államunk anyagi lehetőségeitől, ha^em a megye gazdaságának munkájától, a megye lakosságának szorgalmától is függ majd.

— Mégpedig igen nagy mértékben. A fejlesztésekhez szükséges anyagiak egy részét ugyanis a megyén b-lül kell előteremteni. Okos, értelmes, szervezett, takarékos munkával, a megye társadalmának összefogásával.

Én.bízom benne hogy í^y is lesz. Van rmért lelkesednünk valamennyiünknek.

Koós József

Egymillió család új otthon a

Ma' tényként írhatjuk le azt, ami 1961 ben, a pár& Központi Bizottsága ösztönzése nyomán összeállított tizenöt éves lakásépítési terv végrehajtásának kezdetekor, merész cél volt csupán: másfél évtized alatt felépült egymillió új lakás, több mint három' és fél millió ember költözött új otthonba. 1961 és 1970 között 610 ezer lakás épült A negyedik ötéves tervben 430 ezer. A száz lakásra jutó népesség szálka 361 vólt 1980-ban, s 302 idén. Ügy tűnik, a számokkal mindent kifejezhetünk. Azt, hogy a komfortos otthonok aránya ma megközelíti a negyven százalékot — az 1949 es népszámláláskor száz lakásból kilenc komfortos, s a legutóbbi esztendőkben ezer új lakásból átlagként csak 100 olyan akadt, amelyhez valamilyen formában az állam nem nyújtott segítséget. A számok jó támaszok, de képtelenek annak érzékeltetésére, hogy ml ment végbe azokban, akik odahágyhatták a régi, dohos, vizes lyukakat, a napfényt kirekesztő apró ablakokat, a más családokkal közösen használt mel'ékhe'yiségeket, $ beköltözhettek a csupaablak, világos szobákba, a beépített bútorú konyhába, birtokukba vehették a fürdőszobát, a gázt, a központi fűtést Semmiféle számadat nem tud hű képet adni arról, hogy — tavaly például minden száz új lakásból 89,2 mosdóhelyiséggel épült, 99,4-ben villany, 87,3- ban vízvezeték található — a költözőkben, hogyan változtatták meg a minőségében más körülmények é’etmód- juk minőségét, milyen szokásaik alakultak, alakulnak ki, mennyiben válhatott életük, tartalmasabbá, emberibbé?

Akad. aki az új házban is csaknem úgy él, ahogyan a régiben megszokta — a konyhában zsúfolódik a csa'lád —, s van, aki csak a legszemélyesebb holmijait vitte magával, minden máson túladott, amikor költözött. Voltak, akik sírva hagyták el megszokott otthonukat, mások szinte repültek

Magunkat csapnánk be, ha azt gondolnánk, hogy az egymillió új lakás csupán építőipari — s kapcsolódva sok más iparterületi — teljesítmény. Mozgatója ez a népesség vándorlásának — az ún. migrációnak —, befolyásolója a népszaporulatnak, lényeges tényezője a kereskedelmi forgalomnak. S persze, döntő eleme az egyéni sorsoknak, életutak alakulásának is. Mert sűrű eset például, hogy a tanácsnak szanáláskor egy lakás fejében hármat kell adnia; az addig együtt élő három család, szülők és gyermekek, a maguk útját akarják járni. Az sem mellékes, hogy a rissen felhúzott falak hol magasodnak, mert hisz’ — a fővárostól eltekintve — először csak 1973-ban épült több .ásás a városokban, mint a községekben. Szólni kell arról is, ogy a lakásépítés belső szerkezete, az állami és magánépittee- zések aránya eltért a tervezettől, s bár a magánépítőket ’isién tősen segíti az állam — idén nyolcmilliárd forintot izeitek ki lakásépítési kölcsönként —, ezen a módon -.era ugyanazok jutnak lakáshoz, mint a tanácsi és a tanácsi ér- tékesítésű otthonok elosztásakor.

Ünneprontás lenne mindezekről beszélni? Hiszen égül is az a fontos, hogy megépült az egymillió új lakás, nem? Persze. Az öröm és a tanulságok, tapasztalatok levonása azonban nem ellentétes. Arra emlékeztetni, hogy az utolsó békeévben, 1938-ban 23 350 lakás épült fel az országban, sokak számára úgy hat — hazánk népességének több nini a fele 1945 után született!—.akár a régmúltról szóló mese.

Mivel mélyről kezdtük, élőször a mennyiség döntött Most jutunk el addig, hogy fokozatosan a lakások minőségére — felszereltségére, alapterületére stb. — helyeződik át a figyelem, fenntartva a lakásépítés magas, nemzetközileg is az élmezőnyben helyet adó szintjét. Ezt igazolja az az elhatározás, hogy az ötödik ötéves tervben —ismert gazdasági gondjaink ellenére is — 420—440 ezer lakás kerüljön tető-alá, s ebből az állami lakások száma 150—160 ezer legyen. Ez újabb másfél millió embernek teremt jobb életkörülményeket! Mészáros Ottó

Elet az ércek között

iemények pergőtüzében äs, az a réz most egyre szebben csillog.

— Nehéz időkben, 1645- ben kerültem Recskre — emlékezik —, s előbb az üzem helyreállítása, aztán a mindennapi munka elkezdése, majd végzése jelentett gondot Szerencsére olyan társakra akadtam, mint például a kiváló vájár, Török János Kalli, s volt néhány kitűnő iparosom, akikkel úgyszólván mindenféle beruházás nélkül megoldhattuk feladatainkat, előbbre juthattunk. Ám, bárhogyan is igyekeztünk, sajnos egyre fogytak a készleteink, mindinkább kísértett annak a gondolata, hogy a bányát be kell zárni. Nem, természetesen nem lehetett ebbe beletörődni. A további kutatások mellett foglaltam állást akkor is, amikor tényleg megszüntették a termelést. Éreztem, hogy kell még itt ércnek lennie. S ha nem a felszín közelében, úgy az ál- sóbb földrétegekben feltétlenül. Kötelességemnex tartottam hát szorgalmazni a vizsgálódások, az újabb felderítések folytatását. Az üzemnél maradt, még inkább pedig az áthelyezések miatt távolabb sodródott recski, Recsk környéki emberek miatt. Azok miatt, akikkel a sorsom for-asztott egybe, akiktől szeretetet, segítséget kaptam, akik munkatársakká, ' barátjukká fogadtak. Most pedig. hog'-T a régi tervek immár beérőben vannak, mélyfúrások egész sorozatával sikerült a’ätäm-szZani az eevkori feltevések hitélet, hala jdonképrven megkezdődő'! már az ércv=gvon fe1 tárása is, s o'van bánya nyitására van kilátásunk amely egyetlen éxr alatt többet únmIhét, mint a jelenlegi, fél évszázados történetében összesen: kimondhatatlanul örülök közös „csatánk” megnyerésének.

A „stratéga”, aki annyit harcolt, s liarcol ma is Recs kért, a mátrai rézért —- az Országos Érc- és Ásványbányák igazgatója, korábbi főmérnöke. Aki Heves megyéből történt elköltözése után, minisztériumi főosztályvezető-helyettesi székről került jelenlegi munkahelyére. Szakmai, tudományos publikációk sorával, új módszerek bevezetésével tette magát ismertté a pályán, a hazai és nemzetközi bányászatban.

A KGST színesfémkohászati, a Magyar Tudományos Akadémia bányászati, illetve tudományos minősítő bizottságainak tagja, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület alelnöke. 1963-ban. kapott Kossuth-díja mellett többi között a Magyar Nép- köztársaság Érdemérme

arany fokozatának, a Munka Érdeméremnek, a Munka Érdemrend arany fokozatának, a Szocialista munkáért kitüntetés, a bányászati szolgálati érdemérmek tulajdonosa, a bányászat, a nehézipar és a külkereskedelem kiváló dolgozója, a vállalat hatszoros kiváló dolgozója.

Remek kutató, tudományos érdeklődésű, ambíciójú ember, aktív társadalmi munkás — s hozzáértő gazdasági vezető. A gondjaira bízott nagyvállalat már hatszor kapott kiváló címet, a termelési értékben elérte az 1.2 milliárd forintot, s csunán tőkés exportját 80 százalékkal fejlesztette a legutóbbi öt esztendőben.

Igazgató, aki — beosztásáig ®á<áéé«as s lösssásssfessen még egy sereg más tennivalót is végez, akinek a legkülönfélébb emberi ügyekkel, kapcsolatokkal kell foglalkoznia nap, nap után. S nem zavarják az ilyenfele kopogta1 ások, erre is, arra is igyekszik időt szakítani minduntalan.

A tudására, tapasztalataira, eredményeire nem féltékeny: számos szakembert

nevelt, emelt vezető posztra, jó néhány kiválasztottnak szavazott bizalmat fiatal korban is.

Amit elért, akaraterejének, igyekezetének köszönheti. Mégis bizonyos fokig szerencsés embernek érzi magát A temesvári egyetem professzorának egy életre szóló hatásával, s a később Recsken talált jó „iskolával", a mátrai álmok megvalósítására nyílt kitűnő lehetőségekkel magyaráz sok mindent.

S arra a kérdésre, hogy elégedett-e, idősebb fia, if) dr. Gagyi-Pálffy András ne vének említésével mond igent. Ez a fia ugyanis — h& másik két gyermeke más pályát is választott, leánya vegyészmérnök. Recsken született kisebb fia pedig gépésztechnikus lett — apja örökségét folytatja. Szintén bányamérnök, egyik társszerzője például egy tavaly kiadott egyetemi tankönyvnek. s ma az országos vállalat legjelentősebb vállalkozásának, a recski munkáknak megbízható szakértője, felelőse.

Ovőni Gyula

Mwmrn fi

M3!b áesssBtoer .35« csü&örfőS