Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

Ki javítson

Épül Miskolc új belvárosa

a munkáj

IX ezen fekvő, hogy a kér- '' désre azt feleljük: mindenki. Mert való igaz, nincs olyan emberi foglalatosság, melyet ne lehetne jobban, tökéletesebben, a korábbinál célszerűbben csinálni. S napjainkban ezt külső és belső okok egyaránt sürgetik, hiszen a külkereskedelmi forgaiom egyensúlyának javítása, a termelési Szerkezet átalakításának gyorsítása, seregnyi más. hasonló teendő mindenkitől jobb munkát követel. Mégis, óvakodjunk a hamari általános! fásoktól, Könnyen tévútra terelhet. Sűrű eset ugyanis, hogy azoknak szól, azokhoz jut el elsőként a bizta'ás, akik húzzák a szekeret — hol a kátyúból, hol a sima úton —, s akik csak nézik, azok az ösztökélésre rá sem loderítenek.

Nyersebben fogalmazva: javítani az tud a munkáján, aki már ma is hasznosan cselekszik. Aki mímeli a múnkát, aki lázas igyekezettel palástolja a semmittevést, azt először nem a jobbfa. hanem magá/ra a munkára kell rávenni.

Közösségek sora, egyének nagy tábora bizonyítja napról napra, hogy érzi, s érti a társadalmi követelményeket, a tisztességes, teljes szívvel, tudással megoldott feladatok egymásutánjának jelentőségét. Jogos a feltételezés: az ilyen közösségeket, embereket különösebben nem kell sarkallni, maguktól is kutatják a hatékonyabbat, az össz társadalmi és a helyi érdekekhez közelebb állót. Mégis. mintha napjainkban nekik szólna elsősorban a társadalmi érdekek megfogalmazásából született figyelmeztetés: ' jobban kell dolgozni. Rendben van, hisz’ ezekben a közösségekben — környezetükben — is rejlenek tartalékok* még feltáratlan források, s teremtődnek újak a munka során. Indokolt azonban megkérdezni, mi lesz azokkal a közösségekkel és egyénekkel, amelyek, akik a keveset sem érzik kötelességüknek, azt nézik, maként bújhatnak ki a

án?

terhek alól, hogyan érvényesíthetik a gyakorlatban azt a felfogást, hogy fogjuk meg és vigyétek. Mert ha mindenkitől többet, jobbat vár a társadalom — s okkal, joggal teszi ezt, — akkor e követelményt nagy hiba úgy értelmezni, hogy a jók hágnak majd magasabbra, s a restek maradnak ott, ahol voltak. S ha lépnek is aprócskát, semmit sem csökken a közöttük, s a törekvők közötti távolság!

Évezredek bölcsességét summázza a hinduk egyik közmondása: ügyetlen munkás a szerszámait szidja. Mi tagadás, szűkebb és tágabb környezetünkben nem nehéz felfedezni ezeket a „munkásokat”. Azokat, akik — legyen beosztásuk, munkakörük bármi — mindenért másokat hibáztatnak, gondjaik forrását külső okokban keresik, akik úgy hiszik, rajtuk nem múlt, múlik semmi sem. Tévedés lenne vala- mennyiüket egy kalap alá venni, s azt mondani, lógó- sok, lusták, az a közös bennük, hogy elmennének a munka temetésére. Igen, ilyenek is vannak, ám olyanok szintén, akik igyekeznek, de annak eredménye, haszna nincsen, mert helyet tévesztettek. nem ott vannak, ahol képességeik szerint lenniük kellene.

A lógós, a lusta fülön csípése az egyszerűbb. Nehezebb felderíteni azokat, akik

Ésszerűbb föld hasznosítás az Egri Csillagokban

Kip' Hp+rr* - '■ i

< At.

1 ** F *> * x ^ÉÉI

»mm

: fr « yt ytr sj ^ ,s, * gngf

»jr is js-frtr » « jr jiníjüj v. <

s> ’fr m yttf :<* ss ye « ■sf « « »jgPPl

Hazai mezőgazdasági tudományos kutatásaink }»*z<sán

Az ötéves tervben megkétszerezte termelés értékét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát

Ez év márciusában a Borsodi Állami Építőipari Vállalat szakemberei új lakó- telep házainak szerelését kezdték meg Miskolc belvárosában. Előre gyártott elemekből 5 és 11 szintes, 66, 132 és 154 lakásos épületeket emelnek. Az év végéig már 803 lakást adnak át. (MTI fotó — Érczi K Gyula felv.)

Már az egyesülés előtt, a ■éhai Nagy József Termelő- szövetkezetben is igyekeztek hasznosítani a nagyüzemi művelésre alkalmatlan területeket. Erdőt és gyepet telepítettek, de csak néhány helyen a város határában. 1973-ban, amikor megalakult *z Egri Csillagok Termelőszövetkezet, hozzáláttak az ésszerűbb földhasznosításkor Ez azonban lassan haladt.

Az idén, májusban egy bizottság jurta végig a határt és felmértéit, melyek azok a területek, amelyek jelenleg nincsenek művelés alatt, és arról is szó esett, miként lehet, hasznosítani őket. Több mint 400 hektárt jelöltek meg, amelyeken évekkel ezelőtt gabona és szőlő díszjelt. Ezek a területek azonban ma már korszerű szántóföldi és szőlőtermelésre nem alkalmasak, mivel nagy részük meredek, dombos környezetben helyezkedik el.

A szövetkezetben tervet dolgoztak ki arra, hogyan lehetne gazdaságos termelés} megvalósítani ezeken a művelésen kívüli területeken. Elhatározták, hogy észszerűbb hasznosításukra

szántóföldi művelésre vonnak be. főként a Hajdúhegyen és az egerszóláti út mentén, - a Rózsás-dűlőben. Azt is tervezik hogy jövő évtől kezdve a Csebokszári- iakótelep mögött levő Bra- un-völgyben hasznosítják a jelenleg művelés alatt nem levő földeket. A területet le lparcellázzák és mintegy 20 hektáron kertszövetkeze- tef létesítenek.

A parlagföldek hasznosítása ésszerű és gazdaságos. A szövetkezet eddig is jelentős adót fizetett évente a művelés alatt nem levő területekért. Hasznosításuk tehát nem közömbös. mert iparifa-termeléssel és az állattenyésztést elősegítő gyep. gazdálkodással több bevételt érhetnek el a jövőben a közös gazdaságban. Elismerésre méltó ez a törekvés, amely természetesen hosz- szabb távon valósul meg, de megéri, mert biztos jövedelmi forrást 'elént majd az Egri Csillagoknak.

(men túsz)

A nyugdíj előtt

mintha dolgoznának, mintha nagyon is sok nehezednék a vállukra, de ténylegesen nem gyarapítják közös eredményeinket. Nehezebb a meglelésük, de távolról sem elképzelhetetlen.

Ehhez azonban kisebb és nagyobb kollektívák öntudatos fegyelme, szigorúsága szükségeltetik. Az, hogy ne általában biztassák tagjaikat, a munka javítására, hanem — mint azt a dicséretnél, elismerésnél teszik — névre szólóan.

Bar igaz, mindannyian

° dolgozhatunk jobban, javíthatunk munkánkon ám elérkezett az ideje, hogy akikre ráillik, azok megtanulják: ami mások részére

nemes biztatás, az számunkra — mivel a kevesebbnél is kevesebbet kap tőlük a társadalom —> most már parancs.

Mészáros Ottó

Várhatóan kimagasló sikerrel zárja a negyedik ötéves tervet a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát: a

most elkészült számadások alapján eredeti 6,2 milliárd forintos termelési tervét előreláthatóan 7,4 milliárd forintara teljesíti. A tervezett 647 millió forint helyett 818 millió forintos nyereséggel számolnak a tervszakasz végére. A jelentős túlteljesítéseket úgy érték el, hogy sa ját elhatározásukból évről évre emelték eredeti tervüket, és már 1973-ban elérték az 1975-re előirányzott

1,4 milliárd forintos értéket. Míg a kombinát tér melési értéke az öt év alatt csaknem megkétszereződött, á dolgozók létszáma mindössze 12 százalékkal emelkedett. Túlteljesítésük értékét jelentősen növeli, hogy a termelésükben legnagyobb volument képviselő tetra barom fi tenyésző tűkből az öt év alatt — sót a megelőző

folytatják az erdő- és gyep- telepítést. Az Eged közelében levő Mészhegyet körül vevő völgyben csaknem 72 hektáron telepítettek bútoripari fának, erdei fenyőt. Ezt a munkát az V. ötéves tei-vben is folytatják. Elképzelések szerint 1978-íg további 50 hekár erdő díszíti majd az eddigi kopár oldalakat. Elsősorban a Mész- hagy alatti völgyben, az •Rerszalóki ut mentén, vala- nJni az ostorod völgyben.

Az Eger—Laskó , vöfgyl Vízgazdálkodási é* Talaj v. «elírd Társulat bivaly elké- »/,ítélte a közös gazdaság melioráció« tervet. Ennek alapján elsősorban a jelenleg művelőt alatt nem. levő területeken gyepet telepítenek. A* szövetkezetben az úi ötéves !’terVbéh nagy gondot fordítanak majd a juh tenyészd« fejlesztésére. Indokolják ezt a körülmények is. Az Egerbaktára vezető nyűút melletti völgyben már éptlt az ezer férőhelyes juh telep, melyet újabb követ majd. A juhállomány tartására és takarmányozására már eddig is mtntegv 200 hektár legelőt téleoítet-ek

a munkát m

Hr>Ka fo1 '

óc fisS'zqs.«r, *3 0 H »V*”

röl növelik a megtevő ffV'n

_ roitfvsiWtff. A mvii r'Bem* 'terv*31^ szerrnt 15—t

téWátftfrwnl ismét

Jöbb mint gesztus

Idős emberék ülnek a bélapátfalvi termelőszövetkezet irodaházában. Leendő nyugdíjasok. Velük foglalkoznak a Heves megyei Társadalombiztosítást Igazgatóság munkatársai: Németh József igazgatóhelyettes, Bdnrévi Lajos, a nyugdíjosztály vezetője és Nagy Sándor igazgatósági belső ellenőr. A helyszínen végzik a nyug- dijigényekkejl kapcsolatos — majdnem azt írtam, hogy adminisztrációt.

Persze azt is. Erre szükség van. De a rubrikák, a „kérdezz—felelek” mögül lépten-nyomom előbukkan az ember, az életút, a küzdelmekkel teli évtizedek története; a munka, a nélkülözés, az új életre ébredés, az új építésének a története. Aztán — az élet ballag tovább a nyugalom felé.

Pihenni készül az alkotó kéz.

★

Énekes Bertalan, a tsz

id'>s alkalmazottja. Felsőtár- kinyból érkezett. Jövő március 30-án éri el a nyugdíjsorba tárt. Az igénybejelentő lapján huszonegy munka- *

helyre hivatkozik (beleértve a katonaságot is).

Az életút: 1929-tál 1950-ig mezőgazdasági napszámos (erre tanácsi igazolást is lehet kérni egyéb iratok híján), 1950-től kisebb megszakításokkal tizenhét munkaviszonyt sorakoztat fel a munkakönyvé. Marad egykét olyan kérdés, amelyről tájékoztatni kéül az ügyfelet.

— Bácsikéin — mondja Bánrévi Lajos —, azt mondja a jogszabály, hogy olyan mezőgazdasági munkavállalásnál, ahol az idényjélleg megállapítható, évi százötven munkanap vehető figyelembe.

— Igen, ezt értem —

mondja Énekes bácsi —, de én úgy csináltam, hogy idényben a mezőgazdaságban, télen pedig az erdő- gazdaságnál dolgoztam.

— Semmi akadálya annak, hogy ezt is beszámítsák. Tessék szíves lenni a tanácstól erre is hatósági bizonyítványt kérni.

Időg asszony, Barta Miklósáé ül most az asztalhoz. 1959 óta tagja a termelőszövetkezetnek, növénytermesztőként dolgosait

— Néhányszor a tanácsnak is dolgoztam — mondja a néni. — Kertészkedtem.

— Mind a kettőt nem számíthatjuk be, csak egy jogcímet vehetünk figyelembe. Egyébként ahogy nézem, minden évre teljesítette a kötelező munkaegységet, tehát s nyugdíjjogosultságával nincs semmi probléma. A néni már január 1-től nyugdíjba mehet.

— És mennyit kapnék, tessék mondani?

— Minimum 81(1 forintot, de az összeg január I-tól már emelkedik.

Liktor Imre már nyugdíjban van 1953 óta. Azóta is dolgozgatott a tsz-nél, s most az iránt érdeklődik, lehetne-e emelni a nyugdíj összegét?

— Ha valaki a nyugdíjba vonulása után 36 hónapot dolgozott, s ez alapján — az átlagkeresetet figyelembe véve — kedvezőbb összeget lehet megállapítani, természetesen figyelembe vesz- szűk.

Azonnal tó is számítják, de az erdmény mér nem olyan kedvező. Kiderült, hogy semmiképpen sem lehet emelni az edd'^l összest esztendőben is — változatlan áron értékesítették a naposcsibét.

Miközben a kombinát a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás egyik bázisává vált, olyan fontos állattenyésztő központtá alakult, amely sokrétű integráló munkájával nagymértekben hozzájárul az egész hazai mezőgazdasági termelés növeléséhez. Tetra baromfitenyészete ennek az ötéves tervnek a során vált világhírűvé, és került a világ legelső cégei közé. Termékei számos nemzetközi tesztversenyből kerültek ki győztesen. Közben olyan szelekciós bázist alakított ki, ahonnan már évente 500— 600 millió végterméket. — tojást vagy naposcsibét — tud kibocsátani.

Ez ad alapot ahhoz, hogy a kombinát a hazai igények kielégítése mellett évről évre jelentősen növelje exportját. Exportirodája. az Agrár la Magyaroyszág egyikgot. A bácsi, ha nehezem is, de megérti

Barta Antal 1976. február 26-tól jogosult a nyugdíjra. Jetenleg takarmányosként dolgozik a közös gazdaságban. Megkeresik a belépési nyilatkozatot, melynek alapján a belépés esztendejét a jogszabályok szerint teljes evnek tekintik.

— Csak egy problémám van —> mondta Barta Antal. — Két évig a belépés előtt a mészüzem építésénél dolgoztam, de fogalmam sincs, hogy melyik vállalat alkalmazásában ... Ezt hogyan tudom Igazolni ?*•

— Ne tessék aggódni, bá- csikám — nyugtatják meg a hatvannégy éves embert. — Majd mi megkeressük azt az eltűnt vállalatot.

— Meg tudnák mondani, hogy körülbelül mennyit kaphatok?

— Hogyne, Barta bácsi, azért Is vagyunk itt. Egv kis türelmet kérek... —, S Bánrévi Lajos már számolja is: — Harmincéves munkaviszony után hatvannyolc százalék jár. Magának az átlagkeresete körülbelül háromezer forint, eszerint ‘durván kétezer-egyszáz forintra számíthat.

S jönnek egymás után az M3s ügyfelek, ’d egy kiss» esetiemül, zavartan, ki vidá mart. De nem is csak ügy felek, hanem beszélget* partnerek. Látszik rajtuk örülnek a törődésnek, a jó szőnek KSvm Járpsr*

^legnagyobb mezőgazdasági (exporjtórévé vált. A kombinát az idén már több mint 20 országba szállít termekéiből. és a távoli helyekre mintegy 600 különjáratú repülőgéppel juttatja el a baromfit, a tojást. A közel- keleti és az afrikai országokba irányuló exportját az utóbbi két. év alatt meg- négyézér ezte.

Legújabb» exporttermékei közé tartoznak a komplett tojótelepek. A' Szovjetunióban, Ungvár mellett építették fel ‘ az első bábolnai rendszerű tojótelepet. A jövő évben fejezik be Irakban annak a 10 nagy, egyenként évi 70 millió tojást adó bábolnai telepnek az építését, amelyhez az istállókat és a berendezéseket NSZK-béli közös vállalatával együtt szállított a kombinát. Kiküldte már Szíriába Ír azokat az Istállóele- m-két. amelyekből éyi 50 millió to'-st adó bábolnai telepet állítanak fel.

SZTK-ügy intéző alaposan

felkészült erre a rendkívüli fogadónapra. Készen állnak az iratok mindenkinek. Igen, ebben a tsz-ben is törődnek az emberekkel,

★

Az országban ezt még nem csinálják; Heves megyei kezdeményezés, hogy a helyszínen intézik el a nyugdíjügyeket Nem kell az idős embereknek beutazniuk a megyeszékhelyre, őket keresik fel. Nem kell szoronga- ni az Igazgatóság épületében a nagy tömegben, ha nem nyugodtan, szépen mindent elintéznek nekik.

— Előzetes felmérés alapján megyünk ki a helyszínre — mondta Nemeth József igazgatóhelyettes. — Megnéztük a tez-eknél, hogy január 1-től hányán készülnek nyugdíjba, aztán nyakunkba vesszük a megyét. Nekünk is.. de elsősorban nekik. az idős embereknek jó ez. Ezekben a napokban huszonegy termelőszövetkezetbe széliünk ki.

Különösebb kommentárra nincs szükség. Annyit azonban mindenképpen le kell írnunk: szép ez a kezdeményezés.

Több mint gesztus!

Kátai Gábor

'P'

..... . ........’ —

N

pnfiLtfis

1975. december I., csii török