Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

ein* .írto! A Kecskeméti Zöldséf; termesztési Kutató Intéze. üvégházaiban már szedik a salátát és a csiperkegombát, valamint az általuk kikísér­letezett kocsány .nélküli pa­radicsomot. Az intézet 22 ezer fej salátát értékesít karácso­nyi primőrként. (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Csonka Gabi brigádja * — 'A Petőfi brigádot kere­sem' .. — A Csonka Gabi brigád­ját? Ott vannak a hatos so­ron ott dolgozik mindegyik! Könnyű rájuk találni. A „Gabit”, s vele együtt kis csapatát, mindenki ismeri. Csonka Gábor beállító laka­tos a Mátravidéki Fémművek tubusüzemében, létrehozója egy kilenctagú női brigádnak, amely már a szocialista cí­mért versenyez. Mindegyikük cigány. A 'zúgó. dübörgő gépeknél ülnek, gyors mozdulatokkal kapkodják a festékes-raga- csos tubusokat, kezükkel kö­vetve a szállítólánc tüskéit. A Gabi közöttük szaladgál, szabályoz, ellenőriz, magya­ráz. Néha átjönnek segít­ségért a szomszéd gépsorok­ról. ott tűnik el egy-egy pilla­natra. De azért legtöbbet csak az övéivel van, rájuk ügyel. Harmincnyolc éves fiatal­ember. Kissé őszülő, ke­mény kötésű, a bajusza hety­kén, vékonyra vágva. — Azt kérdezi, hogyan si­került összehozni ezt a brigá­dot? Kérem: ennél a vállalat­nál 169 cigány dolgozik, s bizony kevesen vannak, akik meg is becsülik magukat Hi­ányoznak, kimaradnak, fe­gyelmezetlenek, meg aztán az az igazság, ha dolgozni akarnak se fogadják be őket szívesen. Hányódnak erre, ar­ra Én ezt nem bírtam nézni. Mondtam a vezetőknek, ösz- szehozok egy párat közülük, majd megmutatjuk, tudunk mi is hasznosak lenni. 73-ban alakultunk. Az egyiket 21 nap mulasztással, a másikat tizen­öttel hoztam ide. Most meg, látja dolgoznak, mint a pa­rancsolat. Itt az év vége, oszt’ még szabadságuk is van! Sok-sok kilométerre egy­mástól lakó, egymást nem ismerő cigányok alakítottak közösséget a munkásbrigád­ban. Ritka példa, bár nem rendkívüli. Talán ők szeret- iék a legkevésbé, ha rendkí­vülinek tartanák ezt... — Én itt lakom Szajlán —, mutatkozik be a brigádveze­tő, s szolgálatkészen bemond­ja a pontos lakáscímét. — Négy gyerekem van: a leg­idősebb nyolcadikos, . aztán ■sorban a többi, hatodikos, harmadikos, másodikos. Is­kolába járnak mind. Van ho­vá tenni a keresetet, én nem arhatok el mulatni. Vettem egy házat, nemrég költöz­tünk ki a cigánysorról. Egy szoba-konyha. Most ígéretet kaptam a vállalattól, hogy .adnak építőanyagot, ilyesmit, húzok meg egy szobát. Hiá­ba, kicsi a ház ennyi gyerek­nek. — A lány, bájkijárja az is­kolát, jön ide mellém dolgoz­ni Az utána következő fiú lakatos akar lenni, mondtam neki, tanulj gyerek, mert nem mész semmire! Én Fes­tes tanultam a szakmát, az­tán ide nősültem, Szajiára. Most már nem mennék el innen a gyárból. A szeme folyton a gépeken jár. Aztán odamegy az egyik­hez, gyorsan összekapkodja a széthullott anyagot — Mióta dolgozik itt? — Hú, én már tizenöt éve — mondja Szajkó Ignácné. — Siroki vagyok, ide járok már régóta. Három gyerek van otthon, kell a pénz. — Akkor csak egy műsza­kot vállal... — Járok én mind a há­romba. Nagyok már a gyere­kek, a legnagyobb tizenhá­rom éves.' Most költöztünk másik lakásba, a régi házunk összeromlott. Ez se valami fé­nyes, de jó meleg... Ezzel a brigáddal jó együtt lenni, mert így megbecsülnek ben­nünket. Mert most. ugye, ma­ga is itt van és érdeklődik .. A brigádnapló hiteles bizo­nyíték, minden vezető aláír- • ta Ezt olvasom benne: . „Elismerés illeti a brigádot, mert a tervét 111,5 százalékra teljesítette. A selejt csökkent a tavalyihoz képest... egy termék miatt volt minőségi reklamáció ... Harag, nézet- eltérés nincs a brigádban, egymást segítik a munkában, a magánéletben egyaránt... Egyik brigádtagunk kismama lett, szép ajándékkal búcsúz­tattuk, hogy jó szívvel jöjjön vissza hozzánk .. — Az iskolát már befejez­ték? A két fiatal lány össze­néz. V — Én kijártam — mondja egyikük, — Én is elkezdtem a hetediket — folytatja a tár­sa. — De hát, még újra kel­lene próbálni... ArlQ községből járnak ide á siroki gyárba. Órákat utaz­nak naponta. — Azt mondták, újonc még a brigádban... — Két hónapja járok ide —, mondja Burányi Gézáné. — Azelőtt az építőknél vol­tam. Ez itt jobb, pedig az elején féltem a nagy géptől. én#nég ilyent nem is láttam Az első nap elszédültem a forgástól. De már tudom az alapozást, meg a többit-is! Piros az arca a büszkeség­től. — Sajnáltam én ezeket — folytatja mellettem Csonka Gábor. — Azt akartam a bri­gáddal, hogy ne csak a ci­gányt nézzék bennünk. Mertj ugye. van nekünk egy régi szokásunk: ha mi csinálunk valami jót, azt szeretjük, ha minél többen látják. Szeret­jük, ha megdicsérnek. Azt akarom, hogy miutánunk, máshol is legyenek ilyen bri­gádok, hogy megmutathas­suk, tudunk hasznot csinálni. Én otthon, Szajlán is benne vagyok a eigánybizottságbán. A múltkor beszéltein rá ép­pen az elnököt, adjanak 'el fát a cigányoknak is, .hadd vegyenek a télre. Mindig baj. volt, hogy nagy darab erdő­két tettek tönkre, mert hát meg nem fagyhattak. Dolgoz­nak, meg tudják venni, ha adnak nekik. Akkor nem kell lopni. — Összegyűlt egy kis pén­zünk, a.tavaszon íültétlen el­viszem ezeket a Duna-kä- hyarba. Ha kapunk mikro- buszt, akkor meg megnézzük a füzesabonyi gyárat. Figyel­je meg. ha jövőre is erre ja •, mar ki lesz írva: ez egy szo­cialista brigád! Hekeli Sándor Alkotó fiatalok Az érsebész dolgozata Lezárult a KISZ által első ízben meghirdetett. Alkotó if­júság pályázat. Bár a tapasz­talatok összegzésére ezekben a hetekben kerül sor, annyit azonban máris leszögezhe­tünk, hogy ez az* akció ném várt eredményeket hozott. A felhívási nyomán ugyanis megmozdultak a munkahelyi ifjúsági kollektívák, jobbnál jobb ötletekkel állták elő a fiatalok. A biztatás sehol sem maradt el: „Csináljátok meg gyerekek, írjátok le a gondo­lataitokat .. ", mondták az ifjúsági ‘vezetők,, s az idő- *®bb, tapasztaltabb szakembe­rek, hiszen, ők is kíváncsiak voltak arra, hogy mire is ké­pesek ezek az ifjúkommunis­ták, az alapszervezetek tag­jai. Aztán megszülettek azok a pályaművek, dolgozatok, makettek, amelyeknek a ké­szítői az esetek többségében egy-egy termelési, műszál, vagy munkaköri probléma megoldására vállalkoztak. És sikerrel. Példa erre a MÁV gyöngyösi Kitérőgyártó Üze­me alkotócsoportjának a munkája. A fiatal kollektíva egy olyan biztosító berende­zést. dolgozott ki, amellyel — a szerelvények közeledtekor — bármilyen körülmények között gyorsan és megbízha­tóan rí aszthatók a vasúti pá­lyái dolgozó munkások. És ez az ügyes kis szerkezet né­hány ezer forintért előállít­ható '..házilag” is ... Az utóbbi tíz évben az első... . A. hatvani városi kórház KlSZ-fiataljal tizenkét szak­dolgozatot készítettek a pá­lyázatra. Dr. Szabó Gábtrr A diabeteses érbetegek sebészeti kezelésének problémáiról címmel írt egy tanulmányt. —Az érsebészettel foglalko­zó . osztályok betegei között évről évre növekedik a cukor­betegek száma. Ezeknek a betegeknek a korszerű el­oltására a sebészeti osztá­lyoknak fel kell készülniük, és a sebészeti ellátáson felül úgy kell kezelnünk őket, mi it ahogy az a belgyógyá­szati osztályon történik. A 'betegek" utókezelésé ís két-' irányú, mivel mind. érsebé­szeti, mind anyagcsere vo­natkozásában gondozásra szorulnak ... — foglalta ősz-, sze a szakdolgozat lényeget a fiatal orvos, aki egyben az ifjúsági alapszervezet titká­ra is. — Miért pdntosan ezt a té­mát választotta? — Sebész vagyok, sőt tag­ja annak a csoportnak, ame­lyik a hatvani kórházban az ■ érsebészettel foglalkozik. ' A munkánk során számtalan­szor- kerültünk olyan hely­zetbe, hogy a betegünk cu­korbeteg volt. Ez megnehezí­ti a műtétét, mert egy sor ■speciális kérdést kell előtte Napjainkban ma már ter­mészetes követélmény az,. hogy minden párttag tisztád ban legyen a párt politikájá­nak fő kérdéseivel, sőt ne csupán ismerje a feladato­kat, hanem alkotó módon hozzá is járuljon azok végre­hajtásához. A politikában való jártasság egyik alapfel­tétele, hogy a párttág állan­dóan képezze, művelje ön­magát. tanulmányozza, ele­mezze azokat a fontos doku­mentumokat, amelyek irányt szabnak a jövő feladatainak megvalósításához. Az egyéni tájékozódáson, képzésen túl­menően — ennek jelentősé­gét egyáltalán nem lebecsül­ve — igen funtos szerepe van a szervezett oktatásnak mind a káder képzésben, mind pe­dig a tömegpropaganda- munka során. Megyénkben a különböző párt propaganda-táti folya-, moknak régi és igen jó ha­gyományai, vannak. Az el­múlt években ,a különböző tanfolyamokon, átlagosan több mint 17 ezer hallgató képezte magát évente. Az idei esztendő — túlzás nél­kül állíthatjuk — még to­vább fokozta az .érdeklődést az oktatás különböző formái iránt. Nem. véletlenül, hiszen a XL pártkongresszus, a me­gyei pártértekezlet után tö­megigénnyé vált a határoza­tok alapos megismerése, megvitatása, az országos és a konkrét helyi feladatokban való eligazodás ismerete. A most záruló és a jövőre kez­dődő ötéves tervidőszak szintén bőségesen ad témát a hallgatóknak. Az idei pártoktatási évben az úgynevezett alapozó tan­folyamok keretében a hall­gatók megismerkednek szo­cialista fejlődésünk időszerű kérdéseivel, ez .elméleti áfá­ink ad,a későbbi tanfolya­mok sikeres elvégzéséhez. Másik fő témakör a magyar forradalmi munkásmozgalom története, e tanfolyamokon a részvevők a, párt társadalmi haladásért vívott küzdel­meivel ismerkednek. Nagyon hasznos és érdekes. az új parttagok tanfolyama, ahol az újonnan felvett párttagok megismerkednek a velük szemben támasztott követel­ményekkel. A továbbképző tanfolya­mokon gazdaságpolitikai, nemzetközi, kulturális, világ­nézeti tudnivalókkal, a párt­irányítás és pártélet, a tár­sadalmi és az állami élet kérdéseivel foglalkoznak a hallgatók. Az úgynevezett megyei tanfolyamokon val­láskritikai, egészségpolitikai, szövetkezetpolitikai kérdések kerülnek „terítékre”, vala­mint a hazafiság és a nem­zetköziség kérdései. A párttagoknak, de a kü­lönböző társadalmi szerveze­tekben . dolgozó aktivistáknak szervezett tanfolyamok az elmúlt években ig.-n sikere­sek voltak. Azon túlmenően, hogy a résztvevők elméleti felkészültsége is , növekedett, azt is meg lehet állapítani, hogy az ismeretek elsajátítá­sa pozitívan hatott munká­jukra, és magatartásukra is. Növekedett aktivitásuk, ' vi- y.takészségük, és ami talán . a leglényegesebb: jó hatást gyakoroltak környezetükre is. A tanulás, az ismeretek meg­szerzése tehát nem öncélú volt, hanem az egyent, a kö­zösseget formáló erővé ala­kult át. Az eddigi tapasztala­tokból ítélve, valószínűleg így lesz ez fáz idei pártokta­tási év során is. (kajtmi) tisztáznunk. A cukorbetegek érsebészeti problémája nap­jaink aktuális témája. Ennek ellenére alig van szakirodal­ma. Tudomásom szerint az utóbbi tíz évben ebben a té­makörben nem is jelent meg publikáció...! Ezért vállal­tam. — Mennyi munka van a dolgozatban? — Nehéz utána számolni. Csak a fellelhető irodalom tanulmányozása két hetet vett igénybe. Aztán át kellett néznem a mi osztályunkon kezelt valamennyi érintett beteg kórlapját, s csak ez­után kerülhetett sor a tapasz­talatok összegzésére. A dol­gozat végül is hathetes in­tenzív munkával készült eL — Biztosítottnak látja-e, hogy a tanulmányban leírtak, a vizsgálatokon alapuló ja­vaslatai megvalósulnak? — Feltétlenül, hiszen a gyó­gyító- és a kutatómunkánk folyamatos. A dolgozat meg­írása óta már újabb tíz ese­tet tanulmányoztunk, s ez egyben azt is jelenti, hogy újabb tíz embernek tudtuk visszaadni az egészségét... — Az elkövetkezendő hó­napokban ismét meghirdetik a pályázatot. ■ — Tudom, kés/ülök is rá. Most tovább akarok lépni az érsebészeti témában. Orvo­si berkekben köztudott, hogy nálunk az emberek tíz szá­zalékának visszeres a lába. Ennek az okai, s az eredmé­nyes gyógyítás további lehe­tőségei érdekelnek... Segíteni a gyógyítóm unkát — Az volt a célunk, hogy a pályázati dolgozatok valami­képpen kapcsolódjanak a szakterületekhez, segítsék elő a gyógyítómunkát — mondta Budai Ildikó, a kórházi alap­szervezet vezetőségi tagja. — így nemcsak az orvosok, ha­nem a műszakiak és az ápoló­nők is lehetőséget kaptak az Ötleteik, a gondolataik leírá­sára. Amikor összegyűjtöttük a dolgozatokat, kiderült, hogy á hosszas kutató- és feldolgo­zó munkában egymást támo­gatták a fiatalok. A tizenkét tanulmány szerzői névsorá­ban húszán szerepelnek. — Az ápolónői munkaterü­letről milyen dolgozatok ké­szültek? — A zsűri két ápolónő munkáját díjazta: Kerekes Piroska: Betegeink diétás el­látása, illetve Tóth Tlonut Az intenzív ápolás sajátosságai, az intenzív osztályos ápolónő tulajdonságai, lélektani vo­natkozások című dolgozatát, Ennék az utóbbinak az érde­kessége, hogy a tanulmány szerzője nem az intenzív, ha­nem az újszülött osztályon dolgozik... Tóth Ilona mondta erről: — H.atvanban fébruár else­jén kezdte meg a működését az intenzív osztály. Felkeltet­te az érdeklődésemet az ott folyó munka. Ahogy a témá­val foglalkoztam, rájöttem hogy a betegek sorsa nem a. gépektől, hanem az ott dolgo­zó nővérek és orvosok magas szintű elméleti és gyakorlati képzettségétől függ... Az ápolónőnek gyorsan fel kell ismernie a helyzetet, tehát csak olyan ápolónő dolgoz­hat ezen a helyen aki fel tud­ja mérni a feladatának a sú­lyát és ugyanakkor olyan ember is, aki a legnehezebb helyzetekben is megőrzi a nyugalmát. Erre akartam fel­hívni a figyelmet... Köz kinccsé tenni! Az Alkotó ifjúság pályá­zatra beérkezett dolgozatok java része a különböző mun­katerületeken hasznosítható ötleteket, javaslatokat — sőt: nem egy esetben lényeges újításokat — tartalmaz. A megvalósításra azonban ed­dig csak szűk körben kerül­hetett sor. Ennek az az oka. hogy még a legjobb dolgoza­tok sem kerültek a nagy nyilvánosság elé. A munka­helyi KISZ-alapszervezetek megpróbálták ugyan sokszo­rosítani a tanulmányokat, esetleg egy-egy tudományos ülésen megismertetni a fiata­lok munkáját a kollektíva tagjaival. Ahol sikerült ezt megszervezni, ott az alkotó közösségek is erősítést kap­tak a jövőbeni munkához. Máshol viszont nem látják a munkájuk jelentőségét, nem érzik az alkotómunka sike­rét. A központi KlSZ-szervek- re hárul hát a feladat, hogy valamilyen formában szakterületekre bontva — fó­rumot adjanak az alkotó fia­taloknak. Mert a kitérőgyári­ak, a hatvani egészségügyiek egy-egy tanulmánya, újítása megérdemelné ezt. A komoly, felelősséggel és kedvvel vég­zett munka eredménye így válna valóban közkinccsé! Szilvás István Társulás sörárpater m elésre Évről évre nő a hazai Sör- fogyasztás. Ennek ellenére az élelmiszeripar még nem tud­ja tökéletesen ellátni az igé­nyeket. Ezért többféle import- sört hozunk be a szomszédos országokból a hazai fogyasz­tás javítására. Az import csökkentése fon­tos gazdaságpolitikai feladat, melyet csak úgy valósíthat meg a söripar, ha mezőgaz­dasági üzemekkel közvetlen kapcsolatot alakít ki a nyers­anyagtermelésre. Heves megyében a sörárpa- termelés fokozására társulást hoznak létre. A tavasziárpa- termelésnek kétségtelen régi hagyományai vannak me­gyénkben. Az idén a közös gazdaságok például mintegy ezer vagon sörárpát értékesítettek. A ter­melésben különösen a detkj Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet járt az élen. A szövetkezetben a talaj- és éghajlati viszonyok kedvezőek a 'sórárpaterme- 1 énhez. Emellett jól gépesít­hető, s az adottságoknak leg- rngfelélőbb fajtát honosítot­ták meg. A jövő év elején éppen a detkiek irányításával hozzák létre a társulást. A szervezést a Heves megyei Termeíőszö vetkezetek Területi Szövetsé­gének a közreműködésével már megkezdték, és várható­an a gyöngyösi, a hevesi és a füzesabonyi járásból 15 gaz­daság csatlakozik ehhez az együttműködéshez. A nagy­üzemekhez társul a Söripari. Truest is, amely folyamato­san felvásárolja majd a meg­termelt nyersanyagot. Az idén Heves megyében 34 mázsa volt a tavaszi árpa hektáronkénti átlagtermése. Ezt a hozamot a társulással fokozatosan növelni kíván­ják," s 1980-ig szeretnék elér- ji az V. .ötéves tervben elő­irányzott 40—42 mázsát. Eh­hez viszont meg kell változ­tatni a termelés anyagi, mű­szaki feltételeit. A társuláshoz csatlakozó gazdaságok legfontosabb fel­adata az iparszert! sörárpa- termelés bevezetése és alkal­mazása lesz. Nagy területen, meghatározott technológiai sorrend alapján, mindent gépekkel végeznek, a talaj műveléstől egészen a betaka­rításig. Ezenkívül olyan sör- árpafajtákat vetnek, amelyek adott tájon a legnagyobb tér ■ mést adják. Az árpát pedig folyamatosan és biztonságo­san értékesítik. Ezzel megva­lósítják a termelés, a feldol­gozás és .értékesítés egysé­gét A társulás tehát a terme­lésben és . a feldolgozásban rejlő tartalékokat igyekszik feltárni. Heves megyében újszerű ez a kezdeményezés, amely példaként szolgálhat afe élelmiszeripari vállalatok­nak és termelőszövetkezetek­nek, más jellegű , társulások,, létrehozásához is. (mentusz) 1975. deccuiber 33,, kedd Safate I karácsonyra Ungjotob emete kwokészség1 -

Next

/
Thumbnails
Contents