Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka I?Folytatás az 1. oldalról) £ók módosítása. A nemzeti jövedelem az ideivel azonos ütemben, mintegy 5,5 százalékkal nő a jövő esztendőben. A nemzeti jövedelmen belül a társadalmi tiszta jö- -vedelmet igen jelentősen. 16 —18 százalékkal szeretnénk emelni. Ennek okai közül azt a kettőt emelem ki — mondotta —, amely nálunk a termelés hatékonyságával a legszorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költségek elemzésére és csökkentésére, a takarékos anyag- és munkaerő-gazdálkodásra, a korszerű gépek teljesebb kihasználására egyszóval a jövedelmezőségre. A pénzügyi' szabályozók mostani változtatásának éppen egyik vállalt és vallott célja a gazdálkodási feltételek szigorítása, a népgazdasági érdekeknek megfelelő ösztönzés erősítése. A bérek járulékainak emelése az ésszerűbb munkaerőgazdálkodást hivatott elősegíteni, emellett <4 központi és tanácsi költségvetések bevételeit is növeli. A társadalmi tiszta jövedelem eddigi, csupán szerény gyarapodásának másik lényeges oka az, hogy a kivitel jóval lassabban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlődésünk megköveteli. A kivitelnek a jövő évben gyorsan, 11—12 százalékkal kell növekednie, ami azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arányban, kívánunk exportálni, mint eddig. A versenyképes export árualapok bővítését ösztönözzük azzal, hogy a jövő évben a Magyar Nemzeti Bank a beruházási hitelek nagy részét — több mint egy harmadát —, ilyen kapacitások fejlesztéséhez nyújtja. Versenypályázatok alapján a leggazdaságosabb beruházásokhoz ad hitelt a bank, a kérelmeket a szokottnál gyorsabban bírálja el de a vállalt feltételek teljesítését pontosan megköveteli. A hitelből olyan termékek kapacitását kívánják jelentősen bővíteni, amelyek minden piacon gazdaságosan értékesíthetők. A kivitel tervezett növekedéséhez az is kell, hogy termelő és külkereskedelmi vál lalataink színvonalasabb munkával, az eladási időpontok és helyek jobb megválasztásával. kulturált csomagolással gyors és oontos szállítással gyarapítsák jó hírüket, és főleg áraikat a mainál kedvezőbben alakítsák. Alapvető gazdasági érdekeink fűződnek ahhoz, hogy 1976-ban is maradéktalanul és az igények növekedéséhez Igazodó minőségben tegyünk eleget ívGST-partnereinknél fennálló szállítási kötelezettségeinknek. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy az állami költségvetés teljes bevételi előirányzata 1976-ban 335.1 milliárd forint kiadási végösszege 338,1 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költségvetési feladatok ellátásához hitelt veszüna igénv- be. A hiány és hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csökken. A bevételek legnagyobb része — csaknem négyötöde — az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, melyek jövőre csaknem 9 százalékkal többe’ fizetnek be az állami költségvetésbe, mint ez évben. Faluvégi Lajos aláhúzta, hogv a jövő év elején a gazdasági s’a'á’vozók olya-1 nridasíiását val 'sít'uk meg amely tőrekvéceinkoek kedvez. Tervek szerint 1976- ban a lakosság fogyasztása 3,9 százalékkal lesz több mint az idén. A tervezett átlagos reálbér-emelkedés 1,5 szá’al’k, ami mögött viszonylag m'gás, 6 3 százalék nominálbér, és 4,6 szá za’iVos fogyasztói áremelkedés van. Kö’ism'rt, mit lyen lényeket t“-' ü'k hogy a A ig--asztói ára-á-yokat ft m ** V -i 1* «■VT’Tl ]1< hazai ráfordításokkal és az importköltségekkel. A népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő fogyasz á d szerkezet kialaku’ását kívánjuk elősegíteni. Még így is a fogyasztói árkiegészítések- nek csaknem felét az élelmiszerekhez, további egy- harmadát a személyszállításhoz nyújtjuk. Az áruellátást az élelmiszerekben és más fogyasztási cikkekben folyamatosan javítjuk. A nominálbér-növekedés 1976-ban ssm lesz kisebb, mint a megelőző néhány évben volt. Így mód lesz a bérek diferenciálásá- ra, s ez a termelés ösztönzése miatt szükséges is. 1976-ban Is sor kerül bizonyos béraránytalanságok enyhítésére. A bölcsődékben dolgozók bérét átlag zsan 14 —15 százalékkal, az óvodákban dolgozókét 17—18 százalékkal, a szakképzett gondozó- és óvónők bérét legalább 200 a kisegítőkét 100 forinttal emelik. Az első félévben felemelik példíul a papíriparban a folyamatos és a háromműszako6 munkarendben dolgozók bé'ét. A tanácsoknál, az iskolákban, az egészségügyi és egyéb költségvetési intézményekben a béremelésekre, rendelkezésekre álló kerekkel az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emelik. Az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 forint lesz. A termelőszö- ve’kezeti tagok nyugdíjkorhatárát egy évvel leszállítják és az ötéves terv keretében fokozatosan a onossá teszik a munkásokéval. A hús és húsfélék központi áremelésével egyidőben külön kiegészítő )• itta*ásókat nyújtanak a bérből élőknek, Ily módon emelik a nyugdí. jakat, a társadalmi juttatásokat. őszintén meg kell mondani — mondta Faluvégi Lajos —, hogy ez nem jelent majd teljes ellensúlyozást valamennyi család költségvetésében, főként nem a magasabb jövedelműekében. A legfontosabb a tö' b gyermekes, a kiskercse ű és nyugd'jas rétegekről való gondoskodás. 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hoz^á. A lakásokhoz nyújtott támogatások és hitelfel’ételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. Az egészségügyi szervek működési kiadásai 7,8 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások 10,4 százalékkal növekednek. Javulnak a kórházi ellátás feltételei, a kórházi ágyak száma 2990-zal bővül. Jövőre a bölcsődei férőhelyeket 3600-zal, az óvodaiakat 15 ezerrel növelik. Az oktatási intézmények munkájához az állam jövőre több mint 16 milliárd forintot juttat. Ezen belül a hangsúlyt az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés fejlesztésére kell helyezni. A népgazdaságnak egyre több jól képzett szakmunkásra van szüksége, nemcsak az úgynevezett divatos szakmákban, hanem minden területen. A munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka gépesítése, a helyes bérarányok kialakítása a legfontosabb feltételei a szakmunkás-utánpótlásnak. Faluvégi Lajos ezután elmondta. hogy a tanácsok középtávú pénzügyi tervének előirányzata 375 milliárd forint. Ez folyó áron több mint másfélszerese a IV. ötéves terv előirányzatának. Ebből 156 milliárd forint a fejlesztési alap, 219 milliárd forint pedig a költségvetési gazdálkodás kerete. A fejlesztési kiadások több mint kétharmada a lakásépítést és a hozzákapcsolódó kommunális létesítmények tervszerű megvalósítását szolgálja. Az erőforrások ésszerű felhasználása és a változó körülményekhez való jobb alkalmazkodás érdekében 1976-tól megyei kölcsönalapot rendszeresítenek, melyet a megyék a helyi tanácsok tartós betéteiből hozhatnak létre. Ebből meggyorsíthatják a beruházások befejezését és területenként jobban összehangolhatják a pénzügyi lehetőségeket a kivitelező szervek teljesítőképességével. Befejezésül elmr ídta. hogy a bizottságokban lefolytatott vita is bizonyította, hogy a törvényjavaslatot a társadalom és a gazdaság minden területén az előrehaladás szándéka hatja át. Másszóval a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeretnénk járni. A törvényjavaslat és az eredményes végrehajtását szolgáló kormányzati intézkedések ismeretében a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények véglegesíthetik az 1976. évi feladataikat rendszerező terveiket. Ismertessék meg azokat a munkáskollektívákkal, hogy ne csak a helyi vezetés, hanem az egész termelő közösség tekintse magáénak. Olyan feladatokra vállalkozunk, amelyeket a legszélesebb körű megértés és támogatás nélkül nehéz lenne megvalósítani. — A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. A pénzügyminiszteri expozé után Varga Gyula Zala megyei képviselő költségvetési törvénytervezet előadója lépett a mikrofon elé. Elmondta, hogy az országgyűlés bizot'ságai nagy felelősségérzettel, hozzáértéssel vitatták meg a törvényjavaslatot. Az eszmecsere során csaknem 90 képviselő fejtette ki véleményét, mondta el javaslata't. Egyöntetű volt a vélemény: a jövő évi költségvetés hatékonyan szolgálja az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, kellő feltételeket teremt az eredmények megszilárdításához, a szocialista építőmunka magasabb szintű folytatásához. Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a törvényjavaslatban megjelölt célokat, feladatokat reálisnak tartja, ezért a tervezett változtatás nélküli elfogadását javasolja. Az állami költségvetés előirányzatai fontos követelményként állítják elénk — mutatott rá Varga Gyula —, hogy megváltozzon a termelés szerkezete, úgy alakuljon, hogy ez megfeleljen az egyensúlyi, a hatékonysági kívánalmaknak. Ez feltételezi, hogy határozott intézkedések szülessenek, a gazdaságos, minden piacon versenyképes termékek arányának növelésére. Ezzel együtt intézkedni kell a gazdaságtalan termékek gyártásának korlátozására, megszüntetésére. ügyelve arra, hogy ez ne járjon együtt az olcsóbb közszükségleti cikkek „eltűnésével”, a hiánycikklista bővülésével. A szervezeti változásokat úgy kell megvalósítani, hogy ésszerű takarékosság érvényesüljön a nyersanyagok felhasználásában, hogy jól hasznosuljanak a rendelkezésre álló erőforrások, s ennek hatására is javuljon a készletgazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, a munkaerő-gazdálkodás. Varga Gyula a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának nevében elfogadásra javasolta. A pénzügyminiszteri expozé, valamint a törvénytervezet fölötti vitában felszólalt még dr.Pál István Fejér megyei, dr. Gonda György Vas megyei, dr. Novák Pálné Heves megyei, dr. Molnár Béla budanesti, Nagy Sáv.dorné Hajdú-Bihar megyei, dr. Kovács Gábor Békés megyei képviselő is. Valamennyien a törvényjavaslat elfogadását javasolták. Ezután az elnöklő Apró Antal — mivel több felszólaló nem jelentkezett —? bezárta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek. Faluvégi Lajos megelégedéssel nyugtázta az 1976-os népgazdasági terv és állami költségvetés plenáris megtárgyalását, valamint az ország- gyűlési bizottságok előzetes ülésein elhangzott véleményeket, s mind azt. amit az ötéves terv kapcsán is elmondtak a képviselők. Abban summázta a miniszter a vitát, hogy a felszólalók valamennyien megfogalmazták, megerősítették: a feladatok 1976-ra reálisak, összhangban vannak az V. ötéves terv nagy célkitűzéseivel. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel, egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Apró Antal ezt követően a téli ülésszakot berekesztette, a képviselőknek kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt. DR. novak palné, heves megye képviselője Az egészségügyi ellátást mindenki azonos magas színvonalon kap a meg Tisztelt országgyűlés! A tegnap megszavazott tervtörvény kezdő és nagyon fontos évének feladatairól és annak gazdasági alapjairól döntünk a mai napon, az év utolsó parlamenti munkanapján. A mostanit megelőző éves és középtávú tervek, a működést biztosító költségvetések betöltötték fejlődésünk folyamatában szerepüket, ezért olyan feladatokat tűzhetünk ki, melyek a társadalomépítő munka magasabb fokára vezetnek, és megfelelnek pártunk közelebbi és távolabbi programjának. Jövő évi tervünk és költségvetésünk tervezi minden állampolgár élet- és munkakörülményeinek javítását, de •számít mindenki munkájára is a nemzeti jövedelem megtermelésében, a feladatok hatékony és takarékos megvalósításában. £975. december Äs sssmbsí A Heves megyei képviselők egy csoportja, s akit közrefognak, a krnmás® Éifo az Lázár György, ocn set# Az élet- és munkakörülményekben indokolatlan eltérések mutatkoznak azonos szerepkört betöltő városok és községek között. Ezért javaslom és kérem, hogy az éves tervekben és a költségvetésben a rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősorban ezek figyelembevételével használjuk fel. Minél későbbi időpontra halasztjuk a nagyobb eltérések kiegyenlítését, annál nagyobb anyagi eszközökre lesz szükség megszüntetésükhöz. A következő években az eddiginél is nagyobb szerepe lesz a társadalmi munkának a lakóhely fejlesztésében. Hatvanban és a város környéki községekben évek óta folyamatosan növekszik az egy lakosra eső társadalmi munka értéke. A 2209 lelket számláló Heréden pl. több mint 1,2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek ebben az évben, mellyel megduplázták a megyei tanácsi alapból kapott anyagiakat. Eljutottak oda, hogy társadalmi munkában köves utat tudnak építeni, melynek minősége nem marad el a vállalatok által épített utaké- tól. Boldog, Heréd, Nagykökényes községekben a több éves takarékos gazdálkodás, a megfontolt intézkedések és a társadalmi munka eredményeként jók az utak és a járdák és az 1003/1972. M. T. számú határozatnak megfelelően kiépítették alapintézményeiket. Köztük jól felszerelt rendelőkben, körzeti orvosi és fogorvosi ellátás is van. Tisztelt országgyűlés! Társadalompolitikai, egészségpolitikai céljainknak megfelelően, 1945 óta fokozatosan egyre nagyobb tömeghez jut el az egészség megóvó és gyógyító ellátás. Egyben megnyílt az út az orvostudományok eredményeinek alkalmazására is, bevezetve a betegségek megelőzésébe számtalan gyógyszert és gépet, újabb és újabb gyósví- tó és műtéti eljárásokat. Miután állampolgári jog révén mindenki számára biztosított az egészségügyi ellátás, a jövendő évtizedek feladata, hogy mindenki azonos magas színvonalon kapja azt meg. Egészségügyi kormá yz'riunk ezt tartja szem előtt a hosz- szabb és rovidebb távú szakmapolitika meghatározásakor a mennviségi és 1— a tudomány és te-hnika fe'lődésát követő — minőségi fejlesztésekbe^ A hatékony működés fej- ■ leszt^s érdekében rendelet szabá/yozza az intézménvek intagrá-iójét a betegellátás érdekében. Fel kell hívnom a fiZyelmet arra hogv a ren- de1",t v'•'rr-'''o!tása több évre szóló, főit Hole'ben is meg- a’n-oozott tartalmi munkát jelent. A szakmamVtikai feladatok közül e^vet szeretnek kiemelni a megalapozott és szervezett együttműködés előnyeinek bemutatására. A szívbetegségek ben és gyógyításában országosan két területre összpontosul a munka. Egyik a veszélyeztetettek felkutatása, és gondozása, a másik a heveny roham ellátása. Mind a területi, mind az intézeti, muzkát választókerületemből vett példával szeretném röviden bemutatni. A kardiológiai gondozó másfél éves működése alatt a körzeti orvosok közreműködésével sokat tett a veszélyeztetettek felkutatására és gondoskodott gyógykezelésültről. Elsődleges és másodlagos megelőzés szempontját figyelembe véve, a betegeket kockázati tényezők . szerint gondozza. A gondozó tapasztalataiból levonható az a következtetés is. hogy a haladéktalan kórházba juttatáshoz szükséges a betegek elhatározása, a körzeti orvosok megfelelő szakmai felkészültsége és á mentőszolgálat felkészítése sürgősségi ellátásra. Az elméleti meggondolások alapján megfelelő felkészülés és együttműködés eredményeként sikerült a betegeket aránylag rövid idő alatt a kórház intenzív osztályára juttatni, ahol sikeres beavatkozás eredményeként a betegek túlnyomó többsége túlélte a heveny szívrohamot. Az egészségügyi szakmai csoport munkáját a költsé^ötés, a technikai felszerelés is Iahet övé tette. Gondozási esetenként csak rtg-laboratóri- um és eszközvizsgálatokra 300 forintot fordítunk. Az intenzív osztályon betegenként naponta 1203 forintot használtunk fel gyógykezelésre. Az intenzív osztályon a betegek megfigyelését Medicor gyártmányú monitorokkal végzik. A készülék a gyakorlatban jól bevált, hozzáértő kézben nagy biztonságot ad, és segíti az amúgy is túlter- helt szakmai csoport munkáját. " Az Országos Mentőszolgálat tervezett fejlesztésit is figyelembe véve javaslom, . hogy az intenzív osztályok közelében működő mentőállomáson egy mentőautót teljes, gyors ellátást nyújtó vizsgáló, gyógyító eszközökkel lássanak el. Ezek a mentőautók több kórház felvevő 'területét is el tudják látni indokolt esetben. Ide kívánkozik azonban az is. hogy egészségesebb életmóddal, több sportolással a betegsíoek többsége megelőzhető. Ma már sokat beszélünk a tömegsportról, de még ahhoz is, hogy a meglevő lehet'ségalcet kihasználjuk, komoly szervezési munkára van szükség, elsősorban a fiatal k kö~ö't. Ehh'z rém el4g a testnevelő tanárok, illetve sza'-emh-rsk munkája, jelentés t^r.c'H'ü-ni seat's van szükségünk. Egyre többen vállalnak ma már a tö- megm-rF-an ;s társadalmi munkát, de ennek megbe-sü- lése még a vállalt munkával és felelősséggel nincs arányiba*».
