Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
Folytatódott az országgyűlés téli ülésszaka (folytatás az í. oldalról) távirányítását végzik majd, és jelentősen növelik a kőolaj- és földgázszállítások üzembiztonságát. Exportstruktúránk fejlesztése szempontjából jelentős, hogy a következő 10 —15 évre kia'akultak, illetve részben még alakulóban van egy sor a -mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő nagy horderejű megái iapodás, elsősorban a Szovjetunióval, de más KGST-országokkal is. A 15 évre aláírt — számunkra több mint 100 milliárd forint exportot lehetővé tevő — zöldség-gyümölcs egyezmény egy korábbi megállapodás meghosszabbítása és kibővítése. Lehetőség mutatkozik arra, hogy újabb egyezményeket írjunk alá, amelyek gabona- és húsex- portunk hosszú távú és előnyös kiviteli feltételeit teremtik meg. Tisztelt országgyűlés! A tervegyeztetések során mód nyílt kapcsolataink dinamikus fejlesztésére a többi KGST-tago:-szággal is. örvendetes, hogy s Szovjetunió mellett s többi szocialista országgal is egyre nő a tartós együttműködésen alapuló árucsereforgalom. Áz V. ötéves terv idején a szakosítási és kooperációé egyezmények már a kölcsönös áruszállítások 20—30— 40 százalékára terjednek ki. Űj vonása tervünknek, hogy a szocialista kétoldalú kapcsolatok mellett a sokoldalú integrációs együttműködést is magában foglalja. Energia- és nyersanyagellátásunk biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a bennünket érdeklő közö6 fejlesztésekben, számszerint 10 nagyobb egyeztetett KGST- beruházásban szükségleteink és anyagi lehetőségeink- , hez mérten részt vegyünk. Ezek között a legnagyobbak a kőolaj, a földgáz, a villamosenergia és a cellu- lózellátásunkat biztosító beruházások. Az együttműkö- sés további elmélyítése érdekében a következő években a KGST-ben hosszú távú. 1990-ig szóló egvüttmű- ködésí komplex célprogramokat dolgozunk ki a fejlesztés legfontosabb területeire. Szekér Gyula ezután hangsúlyozta, hogy a szo- cial sta gazdasági együttműködés új formáinak hatása nemcsak a gazdasági eredmények pozitív változásában merhető le. hanem ezek új mozgósító, szervező erőt jelentenek a munkában, gazdaságunkban és társa- da’munkban. majd így folv_ tatta: a jármű oari, a szá- mítás'echnikni és a petrolkémiai beruházások határidőre elkészültek. A magyar-szovjet pe'rükém'ai eg-üttműköd '>sben a két ország területén együttesen / körülbelül 15 milliárd forint összegű beruházás ősz- szehangolását valósítottuk meg három esztendő alatt. Kézzelfogható bizonyítéka ez a szoc.alista gazdasági Integráció é’etrevalósázá- nnk, megerősíti annak további kiszélesítésébe vetett hitünket. Példának említem a több mint 10 éves magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföH—alumínium együtt- műk 'd'st E 'd g hárommillió tonna t;mrö!dot szállítóiunk ki és ma;dnam 1 m'Hiá tonna alumíniumot vá~/r^U,,nk v^ss7a. Tisztelt országoyülés! Az V. ótéves terv egy'k legnagyobb je,enfő'é'*ű és legnehezebb feladja a nem szocialista ország-zk-t ér nto exno-i-import terveink teljgwít E v,"'Trvpv,ar-nn tun'-ot 3' -19 ezno-t"-’z3t v, <i-í — ’O-i—l k~U növ-',hi. P" a f=’ = d~t / a~'rt v-i-v-rne-t i*t nem támaszkodhatunk a szocialista országok között szokásos tervegyeztetés szilárd alapjaira. Dr. Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes (MTI fotó - Tóth István — KS) Termékeinknek csak egy része felel meg a tőkés piac követelményeinek. Tetézi gondjainkat az is, hogy tőkés exportunk néhány hagyományos termékcsoport mellett eléggé szélapr >zott és nem nyugszik tartós együttműködési alapokon. Megérett az ideje annak, hogy az eddiginél sokkal jobban súlypontokat képezzünk. Helyes volna nagyobb horderejű együttműködési egyezmények kialakítása. olyan termékek, termékcsoportok és területek kijelölése, amelyek fejlesztésével az edd'ginál sokkal nagyobb lendületet adhatnánk tőkés exportunknak. Ma még vngyobb hangsúllyal vetődik fel belső tartalékaink feltárásának szükségessége. Ügy látjuk, hogy exportMadatunk nagyobb részét a jelenleg működő üzemekből, a meglevő terme’őeszizözökkel és emberá’lománnyal. tehát a már ma meglevő termelőerőkkel kell biztosítani. Folyóárakon számolva, nem szocialista exportunkat töhb mint kétszeresére kell növe’-i öt év alatt. Az élelmiszer-gazdaságnak kó‘sze~csére, a könnyűiparnak és a vegyiparnak több mint kétszeresére, a gépiparnak csaknem háromszorosára kell növelnie tőkés exportját. 1 Ez rendkívül nagy feladat. Éppen ezért, az eddiginél is jobban kell törekedni arra, hogy tőkés exportunk egyre növekvő hányada hosz- szabb Időre megkötött, a műszaki fejlesztést és az értékesítést is felölelő kooperációs és más együttműködési szerződések keretében jöjjön létre. Sajnos, ez évi tőkés exportunk elmarad a múlt évitől. Éppen ezért a jövő évi tőkés export előirányzatainak teljesítése mind a termelő, nvnd a külkereskedelmi vállalatok előrelátóbb és aktívabb munkáját igényli. A tervjavaslat legfőbb célkitűzése népünk életszínvonalának, gazdaságunk megalapozott fejlesztésének szolgálata. A Magyar * Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusa határozatának szellemében kell még jobban dolgoznunk a fejlett szocialista társadalom építésén. A beterjesztett V. ötéves tervjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek • elfogadásra ajánlom. Javul az áruvá'asztélr, kulluráíssíil lesz a kisogílás Szűrői István beszéde Szurdi István miniszter a kiskereskedelmi forgalom alakulását elemezve elmondotta, hogy a lakosság áruvásárlásra fordított kiállásai a most befejeződő ótéves tervidőszakban évenként átlagosan 9.3 * százalékkal, vagyis évente átlag ló—16 milliárd forinttal ernclked- tek. Folyóárakor számolva az 1970. évi 140 milliáeddal szemben 1975-ben előreláthatólag 218 milliárd forint értékű árut értékesít a kiskereskedelem. Importcikkekre öt évvel ezelőtt körülbelül 25 milliárd, az idén pedig már 37—38 mUl'árd forintot költött a lakosság, vagyis az importáruk részaránya a kiskereskedelmi forgalomban 17—17,5 szár zalék. Az áruk választékába jellemző, hogv jelenleg körülbelül 70—80 ezer fé'e cikk van forgalomban, s a választék jelentős rés-»e kicserélődött az utóbbi öt évben. — Természetesen tudjuk — mondotta —. hogy a vásárlói közérzetet nemcsak a áruellátás népgazdasági adatokkal bizonyítható fejlődése határozza meg. A fogyasztók közérzetét befolyásolja. hogy vásárlási igényeit helyileg napról napra hogyan és mjtyen kö ülmé- nyek kö^ö t tud'uk kielégíteni. Kereskedelempolitikánk egyik fontos elve, hogy minden vásárló, minden időben megtalálja üzleteinkben az egyéni kívánságainak megfelelő árukat, legyen az akár egy csekély értékű áramelosztó, vagy nagyobb értékű automata mosógép, sor. vagy valamilyen épűdanyag. Az ilyen mazas színvonalú stabil á 'U- kínálat megteremtése azonban nemcsak a kereskedelem elhatározásának a kérdése. Az 1976. évi belkereskedelmi áruigények egyeztetésének e’.ső szakasza az érdekelt misztériumokkal és részben a termelő üzemekkel eredményesen 1 •"árult. 1976-ban kielégítő, jó színvonalú lesz a lakosság áruellátása. Baromfiból, ha'- ból. tolásból 10—11. tej- és teltermek^khol 8—9. ! zöldség-gvümö1cs’'ől 4—5 százalékkal mazasabb fogyasztásra kásriil fel a ke-osked°’em. Váuo»a‘lan á~akor S’Tánoít"a az ideinél 3—9 f> sz^zióVkil p—yohh ruházati ÓS Öt c-í-i’S’-’-nl na. gy óbb v,"ve-ip''rigk-for- ga'om'Z’al '->ak. /V Y Irlra -1 -ngn "1 és a tu-icta bo-ga'o-n-ót azől'-g a müvszter oirno"d'a hogy lassan önálló r^-aa-vta-ázj ágazattá terebélyesed'k. Gazdaság fontosságát Jelzi. hogy az idegenforgalomból származó bevételeink lényegesen emelkedtek. Rubelvi- szonyiatú idegen forgalmi bevételeink részesedése a teljes rubel áruexportban az lí)70. évi 2,7-röX már tavaly Szurdi István, belkereskedelmi miniszter 4,1 százalékra növekedett, s ragyobb volt, mist a hús-, a baromfi- és a tejipari termékek szocialista expor.j't- ból származó bevételeink együttvéve. Dolláréi számolásé idegenforgalmi bevételeink részaránya tel es tőkés áruexportunkban tavaly 5,5 százalék vrit. szemben az 1970. évi 4,4 százalékkal. Az ellá'ás biztosításában részben behozat dra kell támaszkodnunk. A szocialista országokból származó importunk évről évre dinamikusan nő. De ennek természetesen korlátái is vannak, hiszen saját országuk lakosságának növekvő igényeit is ki kell elégíteniük. Országunk gazdaságpolitikájába a tőkés országokkal folytatott külkereskedelem fejlesztése is beletartozik; 1970—1975. közölt a kon. vertibilis devizákkal ' kiegyenlített fogyasztási cikk importunk — beleértve az építőanyagokat is — 50 százalékkal emelkedett, és 1975-ben körülbelül 143 millió dollár crtélzű volt. A tőkés importot 1976-ban sem csökkentjük, sőt némileg növeljük is. A tőkés piacokról származó fogyasztási .'cikkeket illetően az árakkal vannak go-djaink, mivel azok a mi fogyasztói árainkkal összehasonlílva gyakran magasak, s — kivéve talán a textilipari termékeket — az utóbbi években jelenlósen em~lvedt?k. Mindezekből kvetke-ik. hogv bi»onyos fo-ya-ztásí cikkekből — ez a termékeknek csupán egy töredéket jelenti — csak fo'-ozatosan és hosszabb idő a1 ott tudjuk megteremteni a kí-áiot és a ke-es’et teljes egyen- sú'yát. F-ekn-k az úgvner ve-e’t h'ánvzó t<,“mé'-e,”'',k a körét is évről évre szűkítjük. A miniszter a táVább’ak_ ban azzal foglolkozo't. h~gy az orszá-« m!,v»n Anjél'á1**- ra számf'hat t976 és 19"0 között. Az V. öfév_s te-v szerint a lakon-ág íö'/'dM- mén°k nővekodósével összhangban 0 fn<n/”«sM»{ cikkek kiskereskedelmi foroet- ma — vi1 te-’eHee, áron szó- jnol’-'T — 27 a-'i-z'Z’OvVji Tn, s f9<t9-ban f->hiö*rnkrt~> számolna, eléri a 379 rn forintot. A növekedés m4”- tóVe s*ro-Zwv.-KS mint á-z előző öt évben. Ez a szerényebb fejlődés mégis azt jelenti, hogy lakosságunk 1980-ban jövedelméből körülbelül 110 m.lliárd forinttal többet költhet el fogyasztási cikkek vásárlására, mint 1975-ben. A miniszter hozzáfűzte, hegy javul az áruválaszték, kulturáltabbá válnak a kiszolgálási körülmények. Az iparcikkek forgalma a következő öt évben is gyorsabban emelkedik, mint az élelmiszereké, ami nemzetközileg elismert jellemzője az életszínvonal növekedésének. Az V. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bolthálózatit tovább bővítsék. növeljék az értékesítőhelyek számá‘, amihez elkerülhetetlenül szükséges a létszám gyarapítása is.. genforgalmi kérdésekről 6zólva kiemelte: a célkitűzések összenangoL, tervszerű megvalósítását nehezíti az a körülmény, hogy hazánkban ma közvetlenül és közvetve számos szerv foglalkozik a témával összefüggő feladatokkal, ami nehezíti a célkitűzések összehangolt tervszerű megvalósítását. Az idegenforgalom hovatartozását egyértelműen kellene tisztázni. S ugyanakkor gyógyvizkincse- ink jobb, ésszerűbb idegenforgalmi hasznosítását javasolta. Szomszéd Cy. Istváh (Nógrád megye, 3. v. k.) egyebek mellett arról beszélt. hogy a jövőben jobban kell koncentrálni a* erőket azokra a területekre, ahol az átlagosnál nagyobb hatékonysággal doU Losonci! Pál, ar. Elnöki Tanács elnök' os Lázár György, miniszterelnök a Parlament üléstermében • (MTI fotó — Sw.bellédy Géza — K® Szurdi István belkereskedelmi minisztert követ-en Takács Imre (Fejér megye 7. v. k.), a megyei pártbizottság első titkára az ország előrehaladását, megyéje eredményeinek impozáns számadataival is érzékeltette. Az előzőleg elhangzottakhoz kapcsolódva egyetértését fejezte ki az adminisz'ratív munka csökkentésével. Borbély Gábor (Győr, 9. v. k.), a KISZ központi bizottságának titkára hangsúlyozta: „Arra törekszünk, hogy ifjúsági szövetségünk az eddigieknél is jobban kivegye részét a gazdasági építésből. Vállclnozácunk biztocátéka: az ifjúsági szövetség felkészültsége, mind növekvő'ob társadalmi, politikai aktivi ása. Többi között elmondotta, hogy 830 ezer fiatal vecz részt szo- cia'ista munkaverssryben, a fiatalok csupán az idén 58 ezer tonna vashulladék összegyűjtésével alapozták meg az acélgyártás többlet- termelését. az ifjú generációnak jelentős szerepe volt ab’-an. hogy például az Ino- tai gázturbinás csúcserőmű építésénél műszaki fejlesztési és szervezési javaslatokkal 93 millió forintot takarítottak meg. Az elmúlt öt eszte-díben — folytatta — fiataljaink non keveset tettek az országért, de sokat is kaptak a társadalomi'-1. arpi örvendetes. Szokola Károlyné dr. (Somogy megye 8. v. k.): ide®swea seegyei képviselők egy csoportja a Parlsmesat t goznak, ahol befektetett eszközök gyorsabban megtérülnek, s ahol kedvező lehetőségek kínálkoznak az export növelésére, valamint az import csökkentésére. Mag Pál (Csongrád megye, 10. v. 'k.) megyéjük élelmiszeriparának eredményeiről és törekvéseiről szólt. Dr. Tar Imre (Szabolcs megye, 13. v. k.) a megyei pártbizottság első titkára megelégedéssel szólt arról, hogy az ipari munkások számának gyors növekedése fellendítette Szabolcs-Szat- már társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Enyhültek a foglalkoz atási gondok, az ipar biztos keresetet, jobb élet- és munka "eitíte'eket teremtett 71 ezer munkás és családja részére. További törekvéseikről bes’élve többi között elmondta: szeretnék elérni, hegy mezőgazdaságuk is mind hasznosabb legyen a népgazdaság számára, a megyében termeljék meg az országnak szükséges burgonya egyhar- madát. Gyuricza László (Veszprém megye, 6. v. k) beszélt a törvényjavaslatnak arról a rendelkezéséről, hogy elsősorban a meglevő ipari telephelyek berendezéseit kell korszerű üteni. Ki*ért arra is. hogy a termelőirányzatok szerint Észak-Dunántú- lon az alumíniumipar és a bamaszénalanú villamos, energia-termelés fejlesztésén kívül a jelenlegi gépipari. vegyipari és könnyűipari üzemek rekonstrukciója szükséges. A vita befejezése után Hus-'ár István miniszterelnök-helyettes emelkedett szólásra. Hrniár István válasza Huszár István válaszában megállapította, hogy a kétnapos vitát, amelynek során 32 hozzászólás hangzott el, nagy felelősségérzet és szak- szerűség jellemezte. Ugyanígy értékelte a M n'szterta- ná-s elnökhelyettesé a narla- r ;nti bizottságoknak az ülésszakot megelőzően tartott vitáit is, illetőleg azoknak a Folytatás í. oldatos^ IÍ37X december 15U péttíei:
