Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

Politikai vitakörök A KISZ Központi Bizott­sága 1974. október 30-án határozatot fogadott el az ifjúsági szövetségben folyó politikai képzés tartalmi célkitűzéseiről és szervezeti formáiról. E határozattal ki­munkált, korszerű politikai képzési rendszert ez év őszén vezették be és — várhatóan — több éven át ezekben a formákban oldják meg a KISZ-íagok és KISZ-en kí­vüliek, valamint az aktivis­ták. vezetők oktatását, kép­zését. A Központi Bizottság ha­tározata szerint a politikai képzés legtömegesebb fóru­mai az ifjúsági vitakörök. Az új rendszernek, de kü­lönösen az ifjúsági vitakö­röknek igen fontos céljuk, hogy a társadalmi gyakorlat jelenségein, eseményein, fo­lyamatain keresztül magya­rázzák a marxista—leninis­ta elméletet. A napi politi­kai és társadalmi élet be­mutatása lehetőséget kínál az agitatív propagandára, arra, hogy a > tananyag elsa­játítása ne csak ismeretszer­zés legyen, de eszmei, poli­tikai és erkölcsi magatartást is formáljon. Köztudott do­log, hogy a felnőttek is, a fiatalok pedig különöskép­pen szívesen vitatkoznak a napi politikái kérdésekről, mindenekelőtt olyanokról, amelyek közvetve, vagy köz-j vétlenül személyes sorsuk­kal, jövőjükkel összefüggés-j ben állnak. As ifjúság! vitakörök te­matikája messzemenően fi­gyelembe veszi ezt az ér­deklődési és a politikai, tár­sadalmi élet igen széles ská­láját öleli fel. A nemzetközi ás hazai politikai élet, va­lamint az ifjúsági mozgalom területeiről válogatott legiz­galmasabb témákat 41 fü­zetben jelentette meg az If­júsági lapkiadó Vállalat, amelyek elsősorban a pro­pagandisták számára íród­tak. A hallgatók részére tartalmában és kivitelében igen érdek« munkafüzet ké­szült A KISZ-szervezetek­nek az a dolguk, hogy az érdeklődésnek megfelelően, legalább 10 tárnát válassza­nak a bőséges kínálatból és az oktatási év során ezt dol­gozzák fel. Az ifjúsági vita­körökre KISZ-esek és KISZ­kívüliek egyaránt jelent­kezhetnek. sőt a körökön részi vevők létszáma foglal­kozásonként változhat asze­rint hogy többen, vagy ke­vesebben érdeklődnek az adott téma iránt. A vitakörök politikai irá­nyítása és közvetlen vezeté­se nagy figyelmet és fele­lősséget igényel a pártalap- szervezetek vezetőségétől és a propagandistáktól. A párt­szervezeteknek már van gyakorlatuk az ehhez ha­sonló képzési forma vezeté­sében, hiszen a politikai vi­takör, mint tömeges agitá- ciós és propagandisztikus forma, jól bevált és igen , népszerű. Az- ifjúsági vita­kör mégsem azonos ezzel, hiszen résztvevői többsé­gükben tizenéves lányok és fiúk, akik most kóstolgatják a politika ízét, és hogy iga­zán kedvet kapnak-e a po­litizáláshoz ezen keresztül, az főként a propagandistá­kon múlik! Ügy kell, tehát kiválasztani a körök és egyes témák propagandistáit, hogy minden szempontból megfe­leljenek a feladatnak. Jól kell ismerniük az adott té­mát és ezen túl tájékozott­nak kell lenniük a kérdés­körrel összefüggő napi poli­tikai helyzetről* hiszen ezek­kel a friss információkkal tehetik valóban maivá, egy­ben érdekessé a foglalkozá­sokat. Legyenek fiatalosak hangvételükben, módszere­ikben, de mindenekelőtt ab­ban, hogy bátran engedje­nek teret a vitának, a néze­tek megfogalmazásának és összecsapásának, a kérdé­sekre adott válaszaik pedig egyértelműek, nyíltak le­gyenek. A vitakörök, a po­litikai ismeretek terjesztésén túl azt a célt is szolgálják, hogy politizálásra, az önálló véleményalkotásra és vita­készségre is neveljük a fia­talokat, ezt pedig csak az előbbiek figyelembevételé­vel lehet megtenni. A pártszervezetek tehát akkor járnak el helyesen, ha nem sajnálják a legképzet­tebb propagandistákat ettől a politikai fórumtól. Egyben arra is használják fel ezt a várhatóan népszerűvé váló képzési formát, hogy az üzem, intézmény, vagy lakó­terület illetékes vezetői ta­lálkozzanak a fiatalokkal, informálják és hallgassák meg őket a munkahely vagy lakóterület terveiről, problé­máiról. Ez a munka időt és fá­radságot igényel, de bőven megtérül a fiatalok politi­kai elkötelezettségének és cselekvő aktivitásának ered­ményeiben. Petro&zki István Eser kisbárány exportra Tervezik az M—3-as autópályát Az Örkényi Béke Tsz tatárszentgyörgyi kerületében je lentős a juhállomány szapora- A szövetkezet év végén a továbbszaporításon kívül ez er bárányt exportál. (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felvétele.) ÖV AT ÉRV sajtőtájékeztattőfa Hatvan és kornyéke„o* Ax ország legnagyobb köz­lekedési műszaki tervező vál­lalatának ÍV. ötéves tervben végzett munkájáról és to­vábbi feladatairól számolt be keddi sajtótájékoztatóján Skoda Lajos, az UVATERV igazgatója. Elmondotta, hogy a válla­lat több mint 1,2 milliárd fo­rint értékű munkával már szeptemberben teljesítette IV. ötéves tervét, s idei fel­adatait mintegy 10 százalék­kal túlteljesíti. A tervidő­szakban az UVATERV éven­te átlagosan 1700, tervezési szerződésnek, illetve műsza­ki kötelezettségnek tett ele­get. Részt vett a közútháló­zat fejlesztésében, autópá­lyák, főutak tervezésével, öt év alatt összesen 40 000 mé­ter híd tervét készítették el, 18 400 áru- és személyszállító gépjármű tárolására és kar­bantartására alkalmas for­galmi műszaki telep, 200 au­tóbusz-szálláshely és öt szer­vizüzem épült terveik alap­ján. Legnagyobb munkáik közé tartozik az észak—déli metróvonal első, 3,7 kilomé­ter szakaszának, állomásai­nak építési terve, A vállalat jövő évi kapaci­tásának 70 százalékára már szerződést kötöttek. A kővet­kező években az UVATERV egyebek között folytatja az autópálya-programot, az épí­téssel egyidőben az M—1-es és az M—3-as autópálya ter­vezését, s megkezdi az M— 5-ös autópálya munkálatait. A tervidőszakban befejezik az észak—déli metróvonal, s megkezdik a következő, a Dél-Budát Zuglóval összekö­tő metróvonal tervezését. Dolgoznak már a Ferihegyi repülőtér korszerűsítésén is. NES-vizsgálat az oktatás érdekében Érdekes területre terjesz­tette ki vizsgálódását a kö­zelmúltban a Hatvani Váró­éi Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Két város környéki köz­ség — Heréd és Boldog — iskoláinak taneszközellátását tanulmányozták az ellenő­rök, s mint kiderült: nem végeztek hiábavaló munkát. Bizonyos tekintetben nem mutatkoztak gondok égyik községben sem, de ugyanak­kor mielőbb orvoslandó prob­lémákba is ütközött a bi­zottság. Megállapítható volt például, hogy az 1972. évi oktatáspolitikai határozat szellemében lényegesen meg­Van es meg sincs Sönttia valami remiás teá­jáé rajta, olyan ez a gyöngyö­si sátras medence. Volt már ünnepélyes megnyitó, min­den, ami ilyenkor illendő, állt is a sátor heteken ke­resztül, aztán ősztől kezdve megint semmi. Ha van, miért nincs? így kérdezik ezt mostanában a gyöngyösiek és sehogy sem tudják megérteni, mi törté­nik a sátras medence körül, miért nem használhatják, miért csak az úszószakosz­tály tagjai élhetnek a fedett medence előnyeivel? A kérdésbe akartunk fele­letet találni. — Amikor a tudomásomra jutott, hogy a sátrat nem húzták fel a medence fölé, azonnal intézkedtem — mondta Berényi József, a vá­rosi tanács elnöke. — Azt is elhatároztuk, ha valami mi­att a vízmű nem tudja üze­meltetni az igényeknek meg­felelően a fedett medencét, akkor megkeressük a megol­dást. Annak idején megígér­tük a gyöngyösi iskolák út­törőinek, hogy a medence a rendelkezésükre áll a nyári idényen túl is, tehát ez is kötelezi a város vezetőit. Mindebből kiderül, hogy erkölcsileg is elkötelezték magukat a városi tanács ve­zetői. de ugyanakkor as is kitetszik az elmondottakból, hogy a fiatalok körében nagy érdeklődés nyilvánul meg az úszási lehetőség iránt. Nem­hiába emlegette az egyik testnevelő tanár kissé lehan- goltan: — Ki akartunk menni a «teeadxa» ác®- & tornaórát ott tartsuk meg a fedett me­dencében, de nem engedtek be bennünket. Mivel lehet ezt magyarázni ? A tömeg­sport nem számít? Alapvető dologról van te­hát szó. ★ —• A kazán még a tavasz- szal lerobbant a szó szoros értelmében — panaszolta Márton Béla, a vízmű üzem­vezető főmérnöke, amikor az eredeti kérdéssel felkerestük. — Az egyik fűtő ráengedte a hideg vizet a forró kazánra. Nem akarom részletezni, mennyi időbe tellett, mire a tönkrement kazántagok helyébe újakat tudtam sze­rezni, aztán meg kellett szervezni a beépítésüket is. Méghozzá az eddigi gyakor­latnak megfelelően, társa­dalmi munkában. De a baj nem jár egyma­ga Le kellett szerelni a ko­rábbi, mechanikus vízszint- mérőt, a helyébe pedig be­tenni egy automatikus rend­szerűt, nehogy a korábbi eset előforduljon, hogy az egyik fűtő elalszik vagy nem figyel, a vízszint leesik, rá gyorsan a hideg vizet és már­is kampec mindennek. —- Az új műszer már a he­lyén van, de még nincs be­kötve. Az is igaz, hogy a ka­zánbiztosítási engedélyt is meg kell még szereznünk — mondta tovább Márton Béla. — Ehhez is Idő kell, mert a kazánbiztos Miskolcon ta­lálható.' Tehát a műszer bekötés-* aztán a kazánbiztosi vizsga lat és engedélyezés, és ezzel kész is? — Hiányzik még a fedett folyosó, amely az Öltözőket összeköti a medencével. Ajaj! Még ez is. Mikor lehet ebből valami már végre? A választ gyor­san megkapjuk: — Ha a Máíraalji Szénbá­nyák tervezőirodája társa­dalmi munkában elkészíti a tervrajzokat, akkor a győri Graboplast két hét alatt, so­ron kívül legyártja a fedő ponyvát. A folyosó tartó vas­szerkezetét a gyöngyösi ki­térőgyártó üzem már elké­szítette és a helyszínen fel is szerelte, összeállította. Persze, társadalmi munká­ban. Ezt is, azt is, majdnem mindent, hogy minél keve­sebb pénzbe kerüljön, bár az idő halad, a hetek és a hó­napok egymás után rohan­nak. De hát: szegény ember víz­zel fés. Van már vezető «Szője ®s úszószakosztálynak, aki még alig melegedett meg a vá­rosban. Tóth Lajos máris ar­ról beszél, milyen főnie® a tömegsport kialakítása, és hogy milyen nagyszerű lehe­tőségek állnak rendelkezésre Gyöngyösön asz űszóspert fej­lesztésére. Az iskolák aasntoasa eaak akkor vehetik igénybe a fe­dett medencét, ha szerződést kötnek & vízművel* , i* Illetve... •— Ahhoz, hogy a tegfSa- talabbak úszóleckéit elkezd­hessük, biztosítani kell a számukra a sekély vizet. Te­hát vagy a két kis medencét iediük be sátorral, vagy a nagy medencében készítünk nekik helyet. Ez utóbbi a kevésbé !§<p Miről is van sző most? össze kellene szerelni egy olyan teknőt, ami lábakon állna, bele lehetne engedni a nagy medencébe és az ötször tizenöt méteres, elzárt rész­ben a kicsinyek vígan lubi9- kolhatnának. — Ügy van, megint csak társadalmi munkában kelle­ne erzt a szerkezetet megcsi­náltatni — halljuk Márton Bélától. — Talán a tervezés okozna kisebb gondot, sok­kal nehezebb lesz olyan szak­embereket keresni, akik tud­nak alumíniumot hegeszteni, és szükség lenne vagy har­mincezer forintra, mert tár­sadalmi anyag nincs, azt meg kell venni. Tessék: az egyik csávából még ki sem másztak, mert benne vannak nyakig a má­sikban. Nincs ennek a társa­dalmi munkának se vége, se hossza? Meddig lehet ezt még így győzni? ★ Nincs az a számolőművész vagy komputer, amely vá­laszt tudna adni arra a kér­désre: mikor lesz végre használható, műszakilag hi­ánytalan fedett medencéje Gyöngyösnek? Ez kiderül az eddig elmondottakból is. Mert: kazánbiztosi engedély, fedett folyosó, alumínium teknő. .. mi van még? Az úszószakosztály tagjai mindezek ellenére Is napon­ta edzenek. Az 6 versenynap- tárukban december 21-e pi­ros betűs ünnep: éremszerzé- si lehetőség. A»»k pedig, akik esafc úsz­ni szeretnének télen is, tehát élvezni a mozgást a vízben, várjanak. Ha a kazánbiztos, Ua a folyosó... Ki mer ilyen körülmények között időpontot mondani? Hát...! <&. Móljait Ferenc javultak a tanítás tovább­fejlesztésének anyagi felté­telei, a Hév« megyei Ta­nács által létesített alapból arányosan részesültek az érintett tanintézetek. Ennek tulajdonítható, hogy Boldo­gon, Heréden az I-es számú tanszerjegyzékben felsorolt valamennyi szemléltetőeszközt beszerezték az intézményve­zetők, csak a 11-es számú listán szereplő — jobbára igen drága! — készülékek vásárlásában nem tudnak lé­pést tartani a városi iskolák­kal Segítenek a szülők Ahogyan a nép! ellenőrök tapasztalták felmérő útjaik során, mind a taneszközök, szemléltető tárgyak beszerzé­se, mind javításuk tekinte­tében igen sokat segítik az iskola munkáját a gyerme­kek szülei. Viszont az oktató­nevelő tevékenység hatéko­nyabbá tételében sehol sem támaszkodtak úgy a tantes­tületek a rádió, televízió adásaira, ahogyan ez elvár­ható lett volna. Ennek oka részben az órarend, amely nem illeszkedik az adások­hoz. De ugyanakkor az őszi munkák, a tanári tovább­képzések miatt fáziseltoló­dás is tapasztalható a sugár­zott ismeretanyag, illetve az osztályok tananyagszintje között, Ujfté Igasgaffő Tanűggyel kapcsolatos újí­tóra a Herédhez tartozó nagykökényesi iskolánál buk­kantak a népi ellenőrök. Itt Török László igazgató olyan zenei hangot adó applikáci- ós táblát készített, ami az énektanítás javára szolgál, s amelyet az Országos Talál­mányi Hivatal el is foga­dott. Szomorú az egészben, hogy bár országos lapok, szakfolyóiratok ítélték igen hasznosnak az applikációs táblát, a feltaláló pedagógus mindmáig nem talált cégre, amely a taneszközt sorozat­ban, olcsón előállítaná. Nem ©gyurmára Kedvező az „egy üzem, egy iskola” mozgalom hely­zete is a két községben. A termelőszövetkezetek, helyi kis vállalatok javítási mun­kákat végeznek az iskolák­ban, az egyik herédi tanin­tézet televíziót kapott a kö­zös gazdaságtól, a boldog! úttörőket pedig segítette töb­bi között a vadásztársaság. Támogatták a községi szer­vek mindenütt az iskolák könyvtárának fejlesztését, va­lamint vetítőgép-vásárláshoz nyújtottak segítséget. Utóbbival kapcsolatban vi­szont érdemes megjegyez­nünk, hogy amíg a tanin­tézeteknek a Miskolci Film- tár ingyen küld oktató te­kercseket, addig ugyaneze­kért Heves megyében díjat számítanak fel. Persze nem komoly ez a tétel, csak ép­pen furcsának tűnik az ide­vágó rendelkezések külön­böző értelmezése. Javaslatok Természetesen a részletek­re kiterjedő vizsgálódást ér­demi javaslatok követték. Így a NEB — az iskolák költségvetési rovatainak avultsága miatt — ajánlatos­nak tartja például a pénz- gazdálkodás tervezetének fe­lülvizsgálatát, esetleges mó­dosítási lehetőségek figye­lembevételével. Már most gondolniuk kell a szakigaz­gatási szerveknek, igazga­tóknak a taneszközöket for­galmazó vállalat megkeresé­sére, hogy a TANÉRT a jö­vőben szükséglet szerint szál­lítsa a szemléltető tárgyakat. Hasznosnak tűnik az elgon­dolás, miszerint Hatvan és a város környéki községek fel­szerelésének javítására állan­dó jelleggel szakembert' al­kalmaznak^ az iskolai szem­léltető eszközök kezelését pe­dig városi szintű tanfolya­mon oktassák a nevelőknek. Mindezek a javaslatok első­sorban nem gazdasági indít- tatásúak. Ellenben sokat len­díthetne megvalósulásuk az iskolai oktató-nevelő munka sikerességén. Ezért is foglal­koztunk e vizsgálattal rész­letesebben, s kicsit a megye más tájegységeinek is szán­va a tapasztalatok summá­ját (móldvay) M&bmí&mm, £51 • áeeeissbiar 1?« sssA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents