Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

Műszaki hetek „75” A műveli szakemberekért Az ú.i tervidőszakra való felkészülés pontos elemző­munkát, helyzetfelmérést kí­ván; nagy a feladat és még nagyobb a felelősség a gaz­dálkodó egységeket irányító szakemberek előtt. Különö­sen a jelenlegi időszakban, amikor ellentmondásos gaz­dasági helyzetben kel! prog­nózis1 készíteni. Jól tájéko­zott. képzett emberekre van ehhez szükség, s nemcsak a központi irányításban. Töb­bek között erről is szó esett a műszaki hetek nyitó ren­dezvényén Egerben, a Tech- nikn Házában dr Hetényi . István államtitkár előadó- sóban, amelyben az ötödik ötéves tervi fejlesztési po­litikánkat elemezte. Rugal­masabb gazdálkodásra van szükség a változó helyzet­ben, ugyanakkor sokkal fe­gyelmezettebb munkára. A tervjavaslat irányelvei a ter­melés szerkezetének korsze­rűsítését., szervezettségének és műszaki színvonalának gyors javítását tűzik ki leg­fontosabb célként, ezzel pár­huzamosan a szolgáltatások, a közlekedés fejlesztése je­lent még kiemelkedő felada­tot Minden egyebet ennek rendelnek alá. Igaz! fórumok Jól Illett ez az előadás mondanivalójában nemcsak a műszaki hetek program- sorozatához. hanem a jubi­leumát ünneplő megyei MTESZ céljaihoz is. Hiszen a tudományos egyesületek is lehetnek szorgalmazói a fej­lesztést törekvéseknek, ösz­tönözhetnek a maguk _«Hó­dos módszereivel a műszaki előrehaladást segítő újítások kódot Hozására. n szakembe­rek továbbképzésére. Sokszor leírtuk már: az iparosodás, az üzemek vi­dékre telcpedése nemcsak munkaalkalmat, de az ott- lakók életformájának, szo­kásainak. szemléletének vál­tozását is jelenti. Megyénk­ben alig több mint két év­tizede még szinte csak a kezdetei mutatkoztak az ipa­rosításnak. s a dimbes-dom- bos, nehezen művelhető föl­deken nehezen megélő csa­ládok jó része kereste ke­nyerét más vidéken. S aztan húsz-huszonöt év alatt gyö­keresen megváltozott az élet­forma, ma pedig már a kor­szerű mezőgazdasági üze­mek folyton növekvő terme­lése mellett a nagyobbik rész jut az iparnak a megye gazdaságában. Az itt alakult vállalatok, letelepült gyár­egységek, üzemek munka- padjainál felnőtt egy helyi szakembergárda, amely már önmaga képes a műszaki színvonal gyarapítására. Oiyan gárda, amely már tu­dományos szinten képes al­kotni. öregbíteni munkahe­lye hírnevét. Az üzemi kol­lektívákban egymás után alakultak a tudományos egyesületek kisebb-nagyobb csoportjai, közösen kezdtek kutatni új megoldások után, tájékozódtak, s egymást tá­jékoztatták a szakma leg­újabb eredményeiről. Igye­keztek szervezetten, módsze­resen megteremteni a kor­szerű munkához elengedhe­tetlenül szükséges tájékozta­tás, továbbképzés rendsze­rét, felnevelni soraikból , az erre fogékony szakembere­ket, vezető szakmunkásokat, technikusokat, mérnököket, a termelés különböző szintjein irányítókat. A helyi szakosz­tályok igazi fórumaivá vál­tak vitáknak, tapasztalat­cseréknek. Ahogy a gazdaság fejlődött A szakmai tudományos egyesületek helyi szakosztá­lyainak, az üzemekben ala­kult csoportoknak lett gaz­dája, szervezője tíz évvel ez­előtt a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szer­vezete. hí elmúlt tíz év alatt gyorsult meg igazán a gazdaság fejlődése is me­gyénkben; tanúi lehettünk a kis üzemek, vállalatok meg­újulásának. közülük ma már nem egy termékeivel kül­földön is elismerést szerző nagyvállalattá nőtt. fel. Ezer tagja volt a MTESZ megyei szervezetének az ala­kulás évében. Tíz év alatt négyezerre nőtt a számuk, mialatt újabb és újabb cso­portok, területi szervezetek alakultak. Egyébként éppen a műszaki hetek rendezvényeit megelőző MTESZ elnökségi ülésen jelentették be; rövi­desen megalakul a huszadik szakosztály, a tudományos tájékoztatási bizottság is. Az 1970-ben átadott egri Tech­nika Háza igazi otthona lett a színvonalas rendezvények­nek, vitáknak, előadásoknak. Kezdettől fogva vonzották és vonzzák ma is a tudomá­nyos egyesületek a szakem­bereket, az ambícióval teli fiatalokat. Nemcsak a me­gyeszékhelyen, illetve a vá­rosokban lendült fel ez a munka, hanem a falvak kör­zetében települt üzemek kö­zösségeiben is: Visontán, Recsken, Sírokban, Hevesen, Füzesabonyban, Petőfibá- nyán. Az ismeretek felgyor­sult korunkban hamar el­évülnek. állandóan újakkal kell felfrissíteni azokat, ébe­ren figyelve a szakma leg­újabb eredményeire. Ebben nyújtanak segítséget az egye­sületek : információk ké­szülnek a szakirodalomban található legújabb cikkek­ről, tanulmányokról, pályá­zatokon mérhetik össze tu­dásukat az érdeklődő szak­emberek. A MTESZ irányí­tásával rendszeres tovább­képző tanfolyamokra kerül sor. ahol helyi oktatók mel­lett a központi vezető testü­letek képviselőinek előadá­sait is hallgathatják a részt­vevők. Számítanak rájuk Nagy segítség mindez gazdaság fejlesztésében, tudományos egyesületek munkája beépíthető az átfo­gó tervekbe; eddigi tevé­kenységük alapján joggal számítanak rájuk. Ez fogai mazódott meg a megyei párt- bizottság legutóbbi ülésének határozatában is, amely így fogalmazta meg a MTESZ feladatait: „A megyei ezer vezet és tagegyesületei, ezek üzemi csoportjai, a Magyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezete eredménye sebben mozgósítsák a mű­szaki, agrár- és közgazdasá gi szakembereket a KB-ha- tározat végrehajtásában. Kü­lönösen fontos a műszaki fejlesztéssel, vezetési, szer vezési kérdésekkel hatéko­nyabban foglalkozni. Nyújt­sanak több segítséget KISZ-nek a fiatal szakem­berek versenymozgalmának szervezéséhez, a hatékonyabb üzemi munkához.” Mindez felelősségteljes munkát kíván a MTESZ ak­tivistáitól. De egyúttal mu­tatja a szervezet rangját becsületét is. Hekeli Sándor Ovek színben és mennyiségben Lélektani halasa is lehet annak, hogy a gépkocsikban rövidesen egész Európában kötelezővé váló biztonsági övét különféle mintákkal dí­szítik. A szürke, vagy fekete biztonsági öv esetleg meg­bújhat az ülés fejtekében, az élénk színű, mintás azonban figyelmeztet: indulás előtt bekapcsolandó! Az újfajta biztonsági övét a feltalálók nemzetközi kiállításán, Nürnbergben mutatták be. (Jobbra.) (Népújság telefötó — AP—MTI—KS) Az AF1T soproni gyárában október elejével megkezdő­dött a svéd licenc alapján készülő — úgynevezett L. I. V. — hárompontos, egykezes biztonsági öv gyártása. Eb­ben az évben több mint öt­venezer, az elkövetkező há­rom évben pedig egymillió darabot készítenek a magyar biztonsági övből az autósok számára. Lenti képünk a biztonsági övét gyártó üzemrészben ké­szült. (MTI fotó — Bajkor József) A kongresszusi és a felszabadu'ási munkaverseny sikerei az élelmiszeriparban A kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny­ben idén, főként a munka hatékonyságának növelésére, A pártszervezetek jelen­tékeny részében hó­napról hónapra összeül tizen­öt-húsz ember, hogy idősze­rű politikai kérdésekről tá­jékozódjék, vitatkozzék, ki­cserélje gondolatait. A poli­tikai vitakör — így nevezik ezeket az eszmecseréket — a résztvevők tájékozottságának bővítését, az összefüggések mélyebb megvilágítását, egy­séges álláspont kialakítását célozzák. Nem pártoktatási forma ez, a résztvevők célja és feladata itt nem a tanu­lás, az ismeretek valamilyen rendszerezett formájának el­sajátítása. A vitakör az érve­lésre, meggyőzésre, felvilágo­sításra — vagyis a politikai agítációra — készít fel. Pártunknak sarkalatos ál­láspontja, hogy minden párt­tagnak alapvető kötelezett­sége ,a párt politikájának képviselete, terjesztése, ma­gyarázata. Tisztségviselőiktől elvárják ezt a különböző társadalmi szervezetek, moz­galmak is, s az állami élet különféle vezető posztjait be­töltőkkel szemben ugyancsak ez az igény. A mi pértéle- tünkben, politikai életünk­ben tehát nemcsak egyes meghatározott személyektől elvárt tevékenység a felvilá1- gosítő munka, a meggyőzés, hanem minden kommunis­tától, minden társadalmi vagy állami funkcionáriustól Igényeljük és várjuk. Ám mindemellett számolni kell •razal is, hogy az egyes em­A vitakör és hatása berek ilyen irányú képessé­ge eltérő, szókincse, érvelő­készsége, szavainak meggyő­ző ereje éppúgy nem egyfor­ma, mint ahogy tájékozottsá­ga és áttekintőkészsége sem az. Éppen ezért vannak, akikre környezetük különö­sen hallgat, akik munkatár­saik véleményének alakítá­sában — adottságaiknál fog­va — az átlagosnál jelenté­kenyebb szerepet töltenek be. Társaik elsősorban őket ke­resik fel politikai problémá­ikkal, nekik szegezik kérdé­seiket, az ő véleményükre kíváncsiak. Ezek az emberek kulcsszerepet játszanak a politikai hangulat formálásá­ban, más szóval; kulcsembe­rei az agitációnak. Ezért az 6 felkészítésükre — legye­nek akár munkahelyi vagy mozgalmi vezetők, akár funk­ció nélküli, beosztott dolgo­zók — megkülönböztetett fi­gyelmet keli fordítaniuk a pártszervezeteknek. S ennek a felkészítésnek az egyik legfőbb. lásfonúisMbb fóru­ma a politikai vitakör. Akkor jók a vitakör ösz- szejövetelei, ha vezetőik — a központilag vagy helyileg el­készített segédanyagokra tá­maszkodva — gazdag tény­én érvanyagot tudnak nyúj-. tani. Ha eleven és pezsgő az eszmecsere, ha mód van az ellentétes vagy eltérő ér­telmezések összevetésére, vagyis a vitatkozásra, s ha ennek eredményeként tisztá­zódnak a vitatott kérdések, az összejövetel végére kiala­kul az egységes álláspont. A vitaköri eszmecserék végső értelme, meghatározója pe­dig az, hogy mindez tovább­gyűrűzzék, hogy az informá­ciók és érvek elhangozzanak a további beszélgetésekben, hasznosítsák azokat a min­dennapi agitácíós munkában. Ha a résztvevők a vitakör­ben hallottakat magukba zár­ják, nem adják tovább, ha a vitakör a politikai munka egészéből kiszakított, önálló­sult fórummá válik, akkor a' legfontosabb célt nem értük el. Azok a pártszervezetek fogják fel ezt a feladatot he­lyesen, amelyek mindenek­előtt azt (eszik mérlegre, mi­ként segíti a vitakör a min­dennapi politikai munkát. Ezt természetesen nem köny- nyű megmérni, hiszen ehhez nincs egzakt mérce, mutató. De minden alapszervezet, párt csoport közösségé saját tapasztalataiból tudja — vagy megtudhatja *—. hoav milyen szerepet ( 'iszanak a vitakör résztvevői a felvilá­gosító munkában, hailafják-e szavukat, meggyőzően érvel­nek-e, érezhető-e tevékeny­ségük hatása a politikai köz­hangulat és közvélemény alakulásában. A pártvezetőségek több­féle módon segíthetik, hogy a vitakör minél jobban betöltse rendeltetését. Min­denekelőtt azzal, ha az alap­szervezet működési területén dolgozók véleményét, nézete­it ismerve meghatározzák, hogy milyen témákat dolgoz­zon fel a vitakör, mely kér­dések kerüljenek ott napi­rendre. A politikai hangulat­ról szerzett tapasztalataikat a körvezető rendelkezésére bocsátva elérhetik, hogy a vitakör résztvevői célirányo­san készüljenek fel az agitá- cióra, számításba véve, mit kell erősíteniük és mivel szükséges vitába szállniuk. Ahol tefyát a vezetőség tu­datosan munkálkodik azon, hogy az agitáció tervszerű, rendszeres és hatásos legyen, s ebben mindig meghatároz­za a vitakör konkrét helyét és teendőit, ott a felkészí­tésnek ezek a fontos fóru­mai maradéktalanul be tud­ják tölteni rendel'-késüket. Vagyis ott nemcsak » vita­köri összejövetel eleven, pezsgő, e kérdéseket érdem­ben tisztázó, hanem Ilyen maga az agitáció is. Cyenes László több mint 400 millió forint értékű vállalást tettek az élelmiszeripari üzemek dol­gozói. A konzerviparban 1975- ben nagyobb arányban al­kalmazták a konténeres szál­lítást, amivel nemcsak a szállítási költségeket sikerült csökkenteni — egyes gyá­rakban 25—30 százalékkal —, hanem a feldolgozó be­rendezések -folyamatosabb el - látása is termelékenyebbé tette a munkát. Idén a zöld­borsószállítmányok már csak­nem mindenütt konténerek­ben érkeztek a földekről az üzemekbe. A hűtőiparban egyik legsikeresebb termé­kük. a bélszínroló gyártásá­nak technológiáját vizsgál­tak felül a teljesítmény nö­velésére. A gépsorokon mű­szeres mérésekre került sor, így tárták fel a felesleges állásidőket és a kiesés ki­küszöbölésével 10 százalék­kal javították a berendezé­sek kihasználását — költsé­ges beruházás nélkül. Az energiatakarékosság jegyé­ben több üzemben — példá­ul Miskolcon — úgy szervez­ték meg a termelést, illetve az energiafogyasztást, hogy a kompresszorok csúcsfogyasz­tásának idejét az éjszakai órákra, „tetUk” át, s nappal csak a hőfok tartásunoz szükséges energiát veszik el a hálózatból. Ez a műszaki intézkedés több százezer fo­rintos mag.aknrítást teli le­hetővé. A növényolajipari üze­mekből idén nagyobb egy­ség-rakományokban küldik ki a késztermékeket a ke­reskedelembe. A beérkező alapanyagok fogadását szin7 tén új műszaki program sze­rint szervezték meg, és ily módon nemcsak a szállítás lett zavartalanabb, hanem a nehéz fizikai munkát is si­került csökkenteni. *— A ba­romfiiparban tudományos ku­tatókat. tervezőket kértek fel az optimális belső anyag- mozgatási modell kialakítá­sára. Az új módszerekkel ■ helyenként 3—5 százalékkal nőtt a fe’dolgozóoályák tel - jesítménve. és létszám-mec- takarítást is elértek. (MTtí Konferencia - a bútorminőségről Budapesten, az Európa Szállóban kedden megkezdő­dött a szocialista országok külkereskedelmi minőség­ei ’enőrző szakvállalatainak bútor-minőségellenőrzési konferenciája. A konferenciát a MERT minőségi ellenőrző külkeres­kedelmi vállalat rendezi. A tanácskozáson az euró­pai szocialista országokon kí­vül a KN DK. Kuba, Mongo­lia és a VDK is képviselteti magát. 1975. november 12. t

Next

/
Thumbnails
Contents