Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

M Variációk egy t'^izinalnizói'u" Gondolatok egy kiállításról Lakatos József kiállítása 82 Egri Kisgalériában látha­tó november első felében. Amikor az. anyagot; körbe­jártuk, vegyes érzéseink tá­madtak. nyugtalanítóak. A vegyesaseg érzése annak okán us keletkezhetett, hogy sok­fajta próbálkozást, sokszínűi gondolati és érzelmi munkát véltünk felfedezni. Azt gon dőltük, hogy ez a művész inás fegyelemmel dolgozik moitotypiáirr mást akar, ami - kor — talán emlékezetből — Kodályról fest portrét, es megint mást éreztet' velünk, amikor papírt ragaszt, hogy a játékos sgraffitot megmu­tassa nekünk Aztán hirte­len, csaknem meghökkentés- ként linóban is és olajban is variációkat kapunk egy csiz- gnahúzóra Ekkor kezdtünk jobban odafigyelni. Mi az oka an­nak, hogy az a művész, aki szemmel láthatóan szerelmes a megmunkált fába, a desz­kába. a kerítések elszürkült anyagába az formai játékot űz, nem. is • rossza l a csiz­mahúzóval?? A töprengés kétszer is, háromszor is vé­gi gsétáltatta velünk a tárla­tot, amíg ügy érteztük ér­zéseink és- gondolataink is a helyükre billenlek. Ez a művész benne él s falu mindennapjaiban. A fa­lusi utcák öreg házain lát­hatta eddig is nagyon sok­szor. és bizonyára ma is lát­ja ezeket a megszürkült, eső­től félig agyonvert deszka építményeket, fafaragásokat, amelyek oly nagy hatással vannak a szemlélődő hajla­ni ú emberekre. Nem nehez beléjük, látni az összeillesz­tett deszkákba az arcokat, -amelyek szigorúan vissza tudnak nézni, olykor riadtan is. hiszen annyi minden mendemonda járja a falvak­ban. Az Üvöltő kapufélfa talán iszonyatot igyekszik kelteni, a Maszkon is mintha ez az élmény ismétlődne még. A Kapukompozició vi­szonylagos nyugalmat takar, -a Böszörményi kapu ugyan­csak arról győz meg, hogy a deszkák aprólékos végigül - gyelese. ilyen ábrázolásban való felhordása nem vélet­len; ez itt nemcsak téma, nemcsak forma egy vi­szonylag egyéni témához, ha­nem sűrű élmény hordozója: egy világ kér itt szót, az a világ, amely egy nyírségi, vagy hajdúsági faluban egy lassú és elélmélkedtető séta során tapasztalható meg, ve­hető fezre a múló időben.- A kiállításnak ez a „desz­kás része” — beleértve a két csizmahúzós variációt is — -egységes, sajátos külön vi­lág, amit még akkor is ér­tünk, ha ebből a tájból ri­asztóan kiugrik, bár színek­ben és formai rokonításban 20 00; Győrben kérték Kívánságműsor a Magyar Va­gon- és Gépgyár dolgozóinak ké­rése alapján. Az önök kérték 'kíván.-ágműsor ezúttal Győrbe látogatott, ahol a Magyar Vagon- és Gépgyár 20 ezer dolgozójának kívánsága szerinti műsort ké­szítetek. A műsorban megis­merkedünk a gyár legérdeke­sebb üzemcsarnokaival, do’.go- zóival Horváth Jánosba műsor riportere/ 18 -beszélgetésben Igyekszik bemutatni a gyárat, s érdekes embereit. A dolgozók nemcsak sa^át nevükben kértek műsorszámokat, hanem munka­társaik. brigádjuk - kívánságát tolmácsolták. A sokféle kérés változatos,’ szórakoztató műsort vígér. QSJmm ma, november l? . saer«fak idetartozik, a Ne lőj! felira­tot viselő, nagyon, is pateti- kus, nagyon is direkten agi- tatív kép. Megváltoztatja, töri «méla a kiállításnak a hangulatát sok más alkotás is. A Fák; gyökerek a léleknek egy egé­szen más tartományába vis5 el, a bonyolultabb megelese. két érzékelteti; a színekben és a kettéosztottságban mint­ha a tudati es a tudat alat t világ mérkőzne. Ehhez ké­pest a Kékszürke motívum, vagy a Narancsszürke motí­vum zárt formai rendjévé'; illusztratív megjegyzéskei h fogható csak fel. Vagy itt­van például az Egy élet. A viszonylag nagy méretű ké­pen az anyóka feje látható; átlósan szembe neki egy ki­csiny templonmblak és azonkívül csak a templom- sárga fala. Még oldalvást se kell fordulnunk, az Egy élet mellett ott a Régi temető című alkotás, ügy erezzük, nünden érzelmi motiválás nélkül. A Fejfák sem mon­danak sokkal többet, Alkotni mindenki lelki kényszer hatasara kezd. Új­rateremti magában azt, amit egyszer, vagy sokszor meg­élt, Ez- rendjén is van. De nem minden alkotás sikerül, vagy legalábbis nem minden alkotás egyen­értékű. Ezt már a kiállítás­ra kerülő anyag felülbírálá­sánál el. kell döntenie, mű­vésznek, rendezőnek. nem utolsóí>orban a zsűrinek. Az­tán a kiállítást, ha az egyé­ni, meg kell szerkeszteni. Valamilyen elv szerint el kell igazítani a nézőt, hogy jól érezze magát a tárlaton. Eis odajusson élményében, ahova a művész kalauzolja. Ez a kiállítás néhány ele­ven élményt adó táblán kí­vül azzal is foglalkoztatott bennünket, hogy a közönség és a művész kapcsolatának ilyen szempontjaira is fel­hívjuk a figyelmet. Egy művész egységes anyagot, egységes képet adjon magá­ról egy alkalommal és azt is , lehetőleg érzelmi és értelmi- okoknak jól alárendelve. És itt nem lehet mentség a túlzott szigor, vagy a tül - zott művészi alázat. Ha a témák szerények, legyen an­nál előkelőbb annak fogla­lata. átgondoltabb a táblák egymás mellé állítása, egy­másra való hatása. E kiál­lítás némely részében ellen­példák lógnak a paraváno­kon. Farkas András Vit»; Mi van a zsákutcában? 1; l A Népújság mindig nyújt valamilyen meglepetést az olvasónak a művelődés té­makörében. Reggelente kí­váncsian nyitjuk ki a posta­iadat és azonnal a művelő­dést „leleplező” oldalt ke­ressük. s rendszerint nem hiába. Az ember akár kí­vülálló, akár beavatott, igyekszik magaeva tenni a lelkes és elkeseredett, az aggódó es biztató, a feddö es dicsérő, a tanácsadó es kioktató cikkeket, azonosul- ö akar az újságíró harcias hevével, de valamilyen meg­magyarázhatatlan hiányér­zete támad minden alka­lommal. A „Van-e kiút a. zsákutcából?” végre megvi­lágította azt, ami eddig a művelődésről szóló fejtege­tésekből hiányzott: a kiutak a megoldást, a követendő irányt. Igaz, hogy ez az első próbálkozás még sikertelen, mert az újságíró által meg találtalak vélt megoldás, ha ném is . zsákutca, de útszű­kületei és sebességkorláto­zást jelző táblákkal van te­le. Hangsúlyozzuk: «óm. * cikkekkel vitatkozunk, ha- nem a szemlélettel, a ben- nük közölt problémákra azoknak . kell válaszolniuk, akiket közvetlenül érintett A közművelődés területe soég a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1974. márciusi ha­tározata előtt is, a kulturá­lis kérdésekkel bármi mó­don foglalkozó számára több volt, mint a művelődési otthonok tevékenysége. A közművelődés magába fog­lalja az ismeretek terjesz­tését. a színházak, a mozik előadásait, a koncerteket, a kiállításokat, az amatőr mű­vészeti mozgalmat és más kiscsoportok tevékenységét, a könyvtári és a múzeumi hálózat szolgáltatásait, a tö­megkommunikáció ilyen irá­nyú hatásait. Népművelőink: a TIT ak­tívái. a könyvtárosok, mu­zeológusok, a művészeti vezetők, a klub- és kiscsoportvezetők, a film- forgaimazök, a művészek és a művelődési házak igazga­tói vagy munkatársai dol­gozhatnak intézményeikben; de a lakóterületen és a mun­kahelyi közösségekben is. Sőt. ez utóbbi formák erő­sítésére biztat minket a párt határozata. Éou varos, épp közién közművelődését nap- jóinkban már nem lehet a művelődési, otthon felnin be­lül vizsgálni! A jnjvflMósi otthon hétózat elavultsága, rossz káderhelyzete nem egyedi probléma, amit a Népújság a pétervásári mű­velődési házról ír, megyénk sok hasonló intézményére igaz: „A hanyatlói! jelei ré­gebben jelentkeztek... az egyik igazgató ment, a má­sik jöti... a művelődési ott­hontól valami mást, valami sajátosat várnak (t. L: a la­kosság) ... a gondokért el­sősorban a kapkodó, az oly­kor szakszerűtlen, s nem­egyszer rutinhianyban szen­vedő vezetés a felelős...” A fentiekben az újságíró alap igazságot fogalmazott meg, a levont következetetese azon­ban mar téves; „Végleges megoldást az jelentene, ke függetlenített igazgatót, és művészeti elő­adót .. alkalmaznánk ” Te hát még egy függetlenített népművelőt egy olyan intéz­ményhez, ahol már dolgozik egy függetlenített ember, e ha ezután, se menne a mű­velődési otthon, akkor me­gint egyet... Egyszer aztán a függetlemtés kiterjedhet majd az intézmény látoga­tóira is! Komolyra fordítva a szót: a függetlenitések fo­kozása, áss új és új állások létrehozása nem oldja meg művelődést otthonaink gond­jait1. Valami mást, valami sajátosat vár a lakosság a művelődést otthontól — írja az újságíró a fent említett cikkben. De mit?! Baj van a heveri járás! művelődési otthon, hálózató - val — állapította meg egy korábbi szakfelügyeleti . el ■ lenórzés. De miért?! Nem szabad pontozni a művelt-' séget, másképp kelt csinál - mi a szocialista brigádok ve­télkedőjét — írta- a Népúi- ság október 9-én. De ho­gyan?: Mintha az újságíró és a szakfelügyelő idegen volna: feltárom a bajt, de a mtt, miért és hogyan kérdése nem rám vonatkozik. Erre maid fe!elienek az illetéke­sek. esetleg hozzanak létre eev új státuszt, függetlenít­senek néhány embert a problémák, megoldására. A mit. miért, hogyan kérdé­sét azonban nekünk kell megoldani. Erre kötelez min­ket a közmüvelődés-poUti- Icai határozat is. Az emberek számára vf Tagos, hogy mit kapnak a moziban, a könyvtárban, a múzeumban, a kioltáson, a színházban- és a TTT’-ben. A művelődési Ijazak esetén már nem Qyen egyértelmű a helyzet, mert ezek min­dent csinálnak, minden for­mát kipróbálnak, , s mindig azt hiszik az intézményve­zetők, hogy megtalálták az igazit, pedig a formák csak újszerűségükkel, hatnak es csak átmenetileg. Népműve­lőink legjobbjai már nagen tudják, hogy a művelődési otthon típusú intézmények válságát nem a formák, va­riálása, és az újabbnál újabb ötletek' . kiagyalása • oldja meg. Művelődési: otthonaink hi­bát és eredmenyei egy for mák. nincs — vagy rso.k el­vetve van - sajátos profil­juk Igaz hogy sok helyen megkísérelték egyik-másik művelődési forma kiemelé­sét, de ezt legtöbbször nem a helyi hagyományokra, , a lakosság igényeire,. hanem -a pillanatnyi intézményvezető hobbijára építették. Sajnos, még nem tartunk ett. hogy' művelőd es, -ottho­nainkat sajátos '„tájjellegű” kultúrájuk alapjan megkü­lönböztethetnénk. Pedig eok kai jobb lenne, ha komplex módon -az egyikben a folk kór, a másikban a szocialis­ta. brigádok, a harmadikban a hobbikörök találnának otthonra A komplex mód­szer alatt azt értem, hogy minden művelődési formá­ban az alapcélkitűzés érvé­nyesülne, . nem a forma ha­tározná meg a legjobb mű­velődési formák kialakíts sát A sajátos arcélképzés miatt nem kell féltenünk művelődés' otthonainkat an egysíkúság veszélyétől, mert a jelenlegi formakultusz csak gúzsba köti a fantázi­át. állandósítja a már régen elavult, az emberek szá­mára érdektelen kínálatain­kat. Jó lenne tudni, bogy me­gyénk népművelői miként látják a mit? miért? fe ho­gyan? problémáit Pétervá- sárán. és a megye sok más helységében beszélgethet­nénk erről a népművelők­kel: a művelődési ház igaz­gatójával. a könyvtárossal, a mozi üzemvezetővel, az is­meretterjesztő vagy művé­szeti. vezető pedagógussal, . a szaktan folyamot tartó me ^tógazdasági mérnökkel. az egészségügyi felvilágosfJásj végző orvossal es védőnő­vel, a snortvezetővél. a ta- n a'^elnökkel, a párttitkár­ral. lés még sokon) mind „fűngetlmró^e” vannak a közművelődésért. Ballner Károly a megyei tanács vb közművelődési csoportvezetője PIER PAOLO PASOLINI*: A folyó partján még alig voltak fürdőzők, de a Ponte Garibaldi és a Ponte Sísto felől egymás után érkeztek a törzsvendégek. Fél órán be­lül már nyüzsgött a nép a parton. A hintán tíz év körüli srác ült. sovány arcú. kissé gör­be hátú, sűrű szőke hajú gye­rek. A nyakán levő pattaná­sok egyike gennyezett; ő ma­ga úgy nézett rám, mintha kérni akarná, hogy hajtsam meg a hintát. Hozzá lépteim, — Meglökjelek? Felcsillanó szemmel bic­centett, a szája széles mo­solyra húzódott. "‘Pier Paolo Pasolini a közel­múltban meggyilkolt olasz irá, tJeöHö, plmmenőesS, — Vigyázz, nagyon meg­löklek! — figyelmeztettem. — Nem baj... — felelte. Jól méglódítottam, ő pedig a magasból így kiáltott a többieknek: — Ide nézzetek, milyen magasan vagyok! Néhány perc múlva ismét ott ült a hintán, várta, hogy valaki meghajtsa.- — Te, bárrá...! — szólt rám. — Meglöksz még egy­szer? Amikor végleg leugrott a hintáról; hozzám jött,-én megkérdeztem, hogy -hívják. .— Nandonak... — felélte gyorsan. A vállai pirosak voltak, mintha nem js a nap, hanem a láz pirította volna. Azt mondta, hogy nagyon visz­ket Közben a part már olyan volt. mint egy vásár* , egyesek súlyt löktek, gyűrűn tornáztak, mások heverész- tek, mindenki beszélt, ki­abált, egymást túlszárnyalva, gúnyolódva, egymást sérte­getve, vagy éppen közömbö­sen. Az első csoportok elindul­tak az- ugródeszkához, és el­kezdődtek a fejesék, a «saal- tók. es •a.. csavarugrások. . Én úszkáltam-a Ponte Sisto pil­lérei áíatt. Fél órával később ismét, összetalálkoztam Nan dóval, amint a • ponton kor­látjába kapaszkodott es utá­nam- kiáltott: — Hé, tudsz evezni? kérdezte, '— Tűrhetően.... feleltem, ö pedig a fürdőmesterhez fordult. — Mibe kerfil egy csónak? A fürdőmester úgy vég­szóit, hogy rá se nézett, ha­nem avizet kém' el te. — Százötven Ura egy órá­ra, két személynek. —- Gebéd] még, ... — mond­ta. Nándo. mosolyogva, ,az*án eltűnt, az öltözőfcábinok kö­zött. De csakhamar ismét előjött;. . .7 •— Van száz lírám... — mondta, — Szerencsés fickó vagy — feleltem. —- Én teljesen le vágyók égve. — .Mit jelent az, hogy le vagy égve? — kérdezte értet­lenül. — Azt. hogy egyetlen fi­xám, sincs. — Nem dolgozói? " . — Nem. Nem- dóftíeiipstAr — Azt hittem, dolgozol. — Tanulok. ■— És azért nem fizetnek? — Nem. Azért nekem kell fizetnem. — Úszni tudsz? — És te? . —, Nem valami jól. Félek. Cspk akkor megyek a vízbe, ha. nem. ér a. mellemen felüli — Menjünk együtt úszkál­ni? Beleegyezett fe, kis-kutya­ként követett. Az ugródeszka alatt elővettem a fürdősap- Vamat '. : Az mt? — kérdezte, a sapkára mutatva. —• Fürdősapka. — Mennyibe kerül? — Négyszáz lírát fizettem érte tavaly... — Klassz! — mondta fe feltette a fejére. — Mi sze­gények vagyunk. De ha gaz­dagok ’lennénk, az anyám venne nekem ilyet. — Hol laktok? — A Via Casilma barakk Jóiban: .1 — Akkor honnan van száz lírád? — Kerestem. Csomagkor- dássql. : — Hol? —■ A pályaudvaron. . A válasz bizonytalan volt. láttam, hogy .füllent, hiszen a karjai olyan vékonyak vol­tak, hogy azokkal nem lehet csomagot cipelni... Tekinte­tem a nyakára,, a kiütésére siklott. A sebből egy csepp genny éppen a vállára csur­gót! és a barakkra gondoltam. , amelyben ez a fiú lakik. fülífaM -. Molyttttötád] MAI MŰSOROK: RADIO ivuaaüTH 8.Ti Népi hangszeres muzsika 8. >2 Üj zenei t elv ételei« 8.52 Puccini: Bohémelet 11.44 A Leningrad* Rádió zene* kara .játszi IL\L*0 Ki nyer ma? I, 2.35 Tánczenei koktél 13.30 Népdalolt 14.00 Lzeregy délután . . 14.26 Bég* táncok 14.41 Zo.ngorarative.fe 15.10 Iskolarádió F5.5© Makiári József \e*eny&! 16.10 Vörösmarty Mihály élete 16.31 Régi énekesek műsorából II. 05 Híres karmesterek 11.45 Színészek énekelnek 18.15 Mién igen. mién nem? 18,25 üi könyvek 18.30 Esti magazin 19.15 Gondolat 30.00 Nóta est 20,55 Kis magyar néprajz 21.05 Adok — veszek,. 21.45 Mario Lanza éneké! 22.30 A dzsessz világa 23-30 Századunk zenéjéből PETŐFI 8.05 8.33 8.55 9.33 10.00 11.30 12.00 12.33 13.00 13.33 14.00 17.00 18.00 18.10 18.33 19,02 19.30 20.00 ».:« 21.09 21.49 22.05 23.00 23.30 Barokk szonáták Szimfonikus zene Könnyűzene Életmentő nők A zene hullámhosszas A szabó család (Ism.) Nóták Északi muzsika Offenbach operettjeiből „A gyermekeknek Irta Bartók Béla** Kettőtő! ötig, .. Játékmester kerestetik*? A világgazdaságban tör* tent Népdalok Zenekari mnasfka Knock out! Tánczene László Margit és Sólyosn- Nagy Sándor éneke! Tanulságok (Hangjáték) Barátság slágerexpressz Kórusművek versekre Népdalok Francia muzsika Bécsi vér SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Tízmillió csibe egy cv alatt. Kiportműsor 17.25 Farmer és nyakkendő (Ifj. magazin) 18.00 Alföldi krónika 18.15 Táncmelóíliák 18.27 Hírösszefoglaló — Lap és műsorelőzetes MAGYAB 8.05 10.20 10.25 10.50 12.20 13.05 16.55 13.25 18.50 19.30 20.00 21.15 21.40 22.10 22.20 Iskolatevé Idősebbek is elkezdhetik: (Ism.) Delta (Ism.) A Rajna szüze (Ism.) Játék a betűkkel (Ism.) Iskolatevé (Ism.) MAFC—Vasas Izzó férfi kosárlabda-mérkőzés Játék az életért Zöld utat! TV-híradó Győrben kérték. .. A szovjet kultúra napjai Veszély az utakon (Dók. íilm) TV-hiradó 3. TV-tükör / 2. műsor 20.01 Az állatvilág titkai 20.25 Alkohol • 21.00 TV-híradó 2. 21.20 Az ismeretlen lövész tró­feája (Csehszlovák film), POZSONY] T7.20 A fiatalok szemével 18.10 'Autó-motor nevű 10.00 Híradó Í9.30 Es mégis forog — 20.00 Ember a másik oldalról (Szovjet film) •21.35 Híradó 21.55 Folklórműsor D mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-?3) du. 3 fél 6 és este 9 óraikor Vörös kányafa Színes, szinkronizált szovjet film EG RT B7T ÖDY: (Telefon: i4-97> du. fél 4 órakor Vörös -báítyafa Színes,' szinkronizált szovjet ■ film du. fél-6 órakor Svejk, a derék katona T—Tf. Színes, szinkronizált, cseh szlovák film Dunln helyárak! GYÖNGYÖST- PTJPKTN: Elfelejtett ősök árnyai du. fél 4 és iél 6 órakor Kenyér es cigaretta Este fél 3 órakor Az utolsó völgy HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és fél 6 órakor Robinson és a kannibálok Este fél 8 órakor Filmklub HATVANI KOSSUTH* Bob herceg «

Next

/
Thumbnails
Contents