Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-07 / 262. szám

Magyar vexefők üdvözlő távirata november 7-e alkalmából L. I. Iirezsnyev elvtársnak, a, Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA. Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Kormánya, népünk és a magunk nevében forró elvtársi üdvözletünket és legjobb kí­vánságainkat küldjük Önöknek, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, Minisztertanácsának, a Szov­jetunió népeinek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján arról a világtörténelmi jelen­tőségű eseményről emlékezünk meg. amely egyesítette a marxizmus—leninizmus forra­dalmi elméletét a munkásosztály, a dolgozó tömegek tcttvágyával, új korszakot nyitott az emberiség történetében, s a népeknek megmutatta a szabadság és a társadalmi felemelkedés felé vezető utat. A Szovjetunió népei a forradalom győzel­me óta ragyogó sikereket értek el a szocia­lista és a kommunista társadalom építésé­ben. A gazdaság, a tudomány, a kultúra te­rületén elért nagy eredményeiket a haladó emberek rokonszenve kíséri szerte a vilá­gon. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom internacionalista szellemében nevelő­dött szovjet nép mindig támogatta és ma is következetesen segíti a szabadságért, a de­mokráciáért, a haladásért, a szocializmu­sért harcoló népeket. A szovjet nép a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom mostani évfordulóját » Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtása és a XXV. kongresszusra való felkészülés jegyében lelkes munkával és további kima­gasló sikerekkel ünnepli. A XXIV. kong­resszuson elfogadott békeprogram a nem­zetközi viszonyok alakulásának' fontos té­nyezője, amely kiemelkedő szerepet töltött be a feszültség enyhülésében, a Helsinkiben legmagasabb szinten megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet si­kerében. A békeprogram megvalósításának minden további eredménye erősíti a népek­nek a békés jövőbe vetett hitét. A magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának útmuta­tásait követve, a fejlett szocialista társadal­mat építi. Munkája során szüntelenül ta­pasztalhatja a Szovjetunió sokoldalú támo­gatását. Arra törekszünk, hogy pártjainkat és népeinket egyesítő forradalmi eszméink és céljaink megvalósítása érdekében vég­zett tevékenységünk — a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival kialakí­tott sokoldalú együttműködésünk elmélyí­tése útján — még eredményesebb legyen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, közös nagy ünnepünk alkal­mából további kimagasló sikereket kívá­nunk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének, Miniszterta­nácsának, a testvéri szovjet népnek a kom­munizmus építésében, a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséért folytatott harc­ban. KADAR JÄNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kitüntetések a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) A kitüntetettek egy cso­portjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke csütörtök délben az Országház kupola- csarnokában nyújtotta át a kitüntetéseket. A kitüntetések átadásánál jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Pisz­ka Béla. a Központi Bizott­ság titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Losonczi Pál a kitünteté­sek átadásakor mondott be­szédében méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom világtörténelmi jelen­tőségét, szólt a kitüntetettek példamutató munkájáról. s a Közponi Bizottság, az El­nöki Tanács, a kormány és a maga nevében jókívánsá­gait fejezte ki nekik. ★ Az Országházban megren­dezett ünnepségen több He­ves megyei dolgozó is ma­gas kitüntetést vett át. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát Janó András, a Mát- raalji Szénbányák lakatos csoportvezetője, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Székfy Tibor, az OTP hatva­ni fiókjának igazgatója, az 'MSZMP hatvani városi fe­gyelmi bizottságának elnöke, a Munka Érdemrend bronz fokozatát pedig dr. Lévai András, a megyei pártbizott­ság munkatársa kapta. Rajtuk kívül még a me­gyében a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben Nyircsák András, a Csepeli Autógyár egri Gyárának ma­rósa és Gáspár Lászióné, az,, Egyesült Izzó Gyöngyösi; Gyára vöröskereszt csúcsve-1 zetőségének titkára része­sült. ■ 1 Zászlófelvonás a Parlament előtt A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 58. évfor­dulója alkalmából csütörtök reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünne­pélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással felvon­ták a Magyar Népköztársa­ság állami zászlaját. A gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták fel a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Koszorúzási ünnepségek a hősi emlékműveknél iT/'j (Népújság telefotó MTI — Tornai Andor felv. — Ks) Az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 58. évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepsé­get rendezett a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékmű­nél. A Központi Bizottság koszorúját Kádár János. a KB első titkára és Biszku Béla, a KB titkára helyezte el. (Képünkön.) ★ Heves megyeben is elhe­lyezték a hála és kegyelet koszorúit az októberi forra­dalom évfordulóján a szov­jet hősi emlékműveknél. Egerben november 6-án dél­után 16 órakor a népkerti szobornál dr. Nagy Sándor, az MSZMP Egri Városi Bizott­ságának osztályvezetője, Du­dás József, az egri járási pártbizottság csoportvezetője és Orosz Lajos, az egri já­rási hivatal osztályvezetője ■helyezte el a 'koszorút. Az Állami . temetőben rendezett ünnepségen Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára, hezsák László, az egri járási pártbizotság osz­tályvezetője, dr. Luptáfc Zol­tán, az egri járási hivatal el­nökhelyettese és Vajmi La­jos, az egri városi tanács osz­tályvezetője helyezett el ko­szorút. Az egri felszabadulási em­lékműnél 17 órakor kezdő­dött a koszorúzási ünnepség. Az MSZMP nevében Vaskó Mihály, a KEB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első tit­kára és Sólyom Ernő, az egri járási pártbizottság titkára helyezte el a kegyelet koszo­rúját. A tanácsok nevében Szalay István, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se, dr. Sebestény László, az egri városi tanács általános elnökhelyettese, és Kovács Bertalan, az egri járási hi­vatal elnöke helyezett el ko­szorút az emlékmű talapza­tán. Az üzemek, gyárak, válla­latok, szövetkezetek és a különböző intézmények dol­gozóinak képviselői ugyan­csak megkoszorúzták a hősi emlékműveket. ★ Az évfordulón tegnap Hat­vanban is megrendezték a koszorúzási ünnepséget a Kossuth téri emlékműnél. Ezt követően a Vörös Csil­lag moziban került sor az ünnepi nagygyűlésre, ame­lyen Juhász Ferenc, az MSZMP Hatvani Városi Bi­zottságának titkára méltatta az októberi forradalom je­lentőségét. Hírügynökségek jelentik LISSZABON: Szerdán este összetűzés zajlott le Lisszabonban az O Seculo című baloldali napi­lap szerkesztőségi épülete előtt. Hírügynökségek által szélsőbaloldali, maoistáknak minősített tüntetők vonultak a szerkesztőség elé, ahol azonban a lap alkalmazottai­nak kordonjába ütköztek. A dolgozók megfutamították a támadókat. ŰJ DELHI: A. Szajem, a legfelsőbb bí­róság eddigi elnöke, Bangla­des új államfője csütörtökön letette a hivatali esküt. Mint arról szerdán hírt adtunk, Khandakar Musztak Ahmed elnök lemondott, és a daccai rádió közleménye szerint, — egy tíztagú, úgynevezett for­radalmi tanács mellett — Szajem lett az új államfő. A VILÁGNÉZETEK, az eszmék, és ideológiák harca sohasem céltalan, légüres térben folyó küzdelem. El­lenkezőleg. Politikai jelen­tőségét éppen az adja, hogy végső soron mindig az em­berek, a tömegek tudatáért folyik a küzdelem, mert a világnézeti befolyásoltság és a tömegek gyakorlati-politi­kai magatartása között szo­ros, belső összefüggés rej­lik. Egy világnézet hatóere­jét történelmi összefüggésé­ben és perspektívájában kül­ső összefüggések határozzák meg. Hogy a hatás társa- i dalmi-politikai jelentőségű­vé váljék, mondandójában nem eshet távol a tömegek saját társadalmi tapasztala­tától; mi több, éppen erre a tapasztalatra és a nyomában felvetődő kérdőjelekre kell meggyőző választ adnia. Ám, hogy ez a követelmény tel­jesülhessék. az elméletnek le kell hatolnia a kor társadal­mi ellentmondásainak igazi mélységéig, megértve és a tudatba emelve ennek okait és természetét, sugallva, vagy kimondottan meg is QMmm november 7» péntek Ideológia és együttműködés jelölve a „mit tegyünk?” kérdésre adandó választ. Az objektív társadalmi el­lentmondásoknak a tudatba „emelése”, azaz megértése nélkül az emberiség vakon állna szemben saját törté­nelmével. S csak a felvilá- gosító-megértető tevékenység — az eszmei harc — össze­függésében bontakoztatható ki olyan tömegméreteket öl­tő, cselekvő készséggé érett akarat, amely valóban hoz­zájárulhat a társadalmi igaz­ságtalanságok végleges ki­küszöböléséhez. Az eszmék küzdelmét, az ideológiai harc jelentőségét ezért nem lehet túlbecsülni. Még akkor sem, amikor a világnézeti kérdések a szo­cialista rendszer gyakorlati létezése révén régen meg­szűnjek egyszerűen csak „el­vi” kérdések lenni, amikor gyakorlati lehetőség nyílt a marxizmus—leninizmus esz­méinek megvalósítására. A marxizmus—leninizmus egyébként is mindig többre vállalkozott, hogysem meg­elégedjék az antikapitalista, antiimoerialista és egyéb ,.anti”-képzős jelzővel. Szá­mára a régi tagadása csak kMndulo feltétel az új meg- • erem lésének a lehetőségé­hez. Mégis, az eszmei harc je­lentőségének megmaradása mellett a tartalmi hangsú­lyok eltolódásában és az ideológiai harc formáiban változás történt. Hasonlóan — és összefüggésben — az osztályharcban bekövetkezett változásokkal. A szocializ­mus gyakorlati építése ugyanis új követelményekkel jár együtt. Az építés sajá­tosságainak a feltárása, az ellentmondásokkal való tu­datos számvetés, mindezek megértetése a tömegekkel, e harc sikerének elsődleges kritériumává is vált. AZ IDEOLÓGIAI HARC összefüggései csak ma, a békés egymás mellett élés politikájának a sikerei nyo­mán bontakozhatnak ki iga­zán. Pontosabban fogalmaz­va: csak ma nyerhetik el igazi jelentőségüket és ér­telmüket, amikor az érintke­zések, a kapcsolatok kiszé­lesedésével a társadalom egy­re több tagja számára nyí­lik lehetőség a közvetlen ta­lálkozásra és eszmecserére más gondolkodásmódokkal és felfogásokkal. A szocialista társadalom gyakorlati építése, a folya­matok kibontakoztatásának a gazdaságtól a kultúráig min­dent átfogó munkája, vala­mint közvetlenül a társadal­mi tudat formálásához kap­csolódó ideológiai feladatók együttesen mutatják az ideo­lógiai munka komplex, ösz- szetett feladatait. A TUDOMÁNYOS-TECH­NIKÁI FEJLŐDÉS, a társa­dalmi demokrácia növelésé­nek a követelménye új fel­adatokat állít a képzés, az oktatás intézményei elé. A fejlett szocialista társadalom, a szocialista életmód fogal­mának tisztázása számvetést követel mindezekkel a tár­sadalmi folyamatokkal és ér­telmezésének munkáját nagy­mértékben meggyorsíthatja az együttműködés, az erők koncentrálása és a tapaszta­latok és eredmények rend­szeres áramlása és kicserélé­se a szockdista országok tu­dományos intézményei és tu­dósai között. A tudomány társadalompolitikai megbíza. tásának maradéktalan telje­sítése a mai körülmények között belső összefüggésben áll e nemzetközi együttmű­ködéssel. Az együttműködés másik vonalát a polgári és kis­polgári ideológiák, valamint az antikommunista propa­ganda elleni harc kéoeri. Az ideológiai konfrontációnak ez az oldala elválaszthatat­lan az előbbitől, a saját ügyeinkben való tisztánlá­tástól és erre épülő meggyő­ződéstől. Annál is inkább, mert magában a polgári ideológia egészében, de a közvetlenül ellenünk irányu­ló, szervezett propagandagé­pezet tevékenységében is az utóbbi években bizonyos el­tolódás ment végbe. Ma az ellenséges propaganda maga is a még meglevő vagy éppen újratermelődő hiányosságok­ra, megoldatlan problémák­ra, azaz fejlődési nehézsé­geinkre koncentrál, miköz­ben mindezekben a problé­mákban nemegyszer a szo­cializmus és a marxizmus ál­lítólagos kudarcát véli felfe­dezni. s abban reményke­dik, hogy ily módon sikerül a tömegek tudatában zavart kelteni. KÖZÖS GONDJAINK ÉS EREDMÉNYEINK közös át­gondolása és közös fellépés az antikommunizmussal szemben: így összegezhetjük az együttműködés legáltalá­nosabb célját, végső értel­mét. A tartalmi kérdések feltárásának és sokoldalú megvilágításának, az össze­függések tisztázásának és ér­vényesítésének az eredmé­nyeként a marxizmus—leni­nizmus pozícióinak további erősödését, tekintélyének nö­vekedését várhatjuk. Erősö­dését és tekintélyének a nö­vekedését az előttünk álló korszakos feladatok teljesí­tése réúén. az eredményes­ségét az antimarxista és an­tikommunista nézetekkel folytatott harcban. Hül vei y István WASHINGTON: Szadat egyiptomi elnök és kísérete tíznapos egyesült államokbeli látogatása be­fejeztével szerdán a késő es­ti órákban elutazott Wa­shingtonból. Az egyiptomi elnököt az Andrews légitá­maszponton Kissinger kül­ügyminiszter búcsúztatta. Az egyiptomi elnök Londonba utazott, ahol három napot tölt. Vlagyimir Szimonov, a No- vosztyi (APN) szovjet sajtó­ügynökség politikai hírmagyará­zója Írja: Pravdának a. szovjet—egyip- • tömi kapcsolatokat elemző ok­tóber 25-1 cikke érthető érdek­lődést keltett az arab világban. A helyi megfigyelők körében azonban akadnak olyanok, akik a cikk megjelenését valamilyen konjunkturális okkal próbálják magyarázni. Különböző találga­tások látnak napvilágot arról az indítékról, amely állítólag Moszkvát Kairóhoz fűződő kap­csolatainak „felülvizsgálatára’* késztette. Például: a Szovjet­unió elvesztette volna hitét ab­ban, hogy még vissza lehetüe térni az őszinteség és a köl- nüs megértés előző színvonalá­hoz? Vagy: reagálás lenne ez az egyiptomi—amerikai közele­désre, amelynek sokak szemé­ben szimbólumává vált az egyiptomi elnök jelenlegi ame­rikai látogatása? Szimonov szavai szerint u egyiptomi ejnök amerikai útja igen szerény politikai és gazda­sági eredményeket nyújtott, vi­szont annál többet jelentett a közel-keleti térség szovjet poli­tika elferdítése tekintetében. Is­mételgetik a régi és több mint furcsa állításokat arról, hogy a Szovjetunió ellentéteket igyek­szik előidézni az arab kormá­nyok között. Ezeknek az állítá­soknak az indítékai meglehető­sen átlátszóak: a második iz­raeli—egyiptomi megállapodás megkötése miatt rájuk zúduló arab kritikát Kairóban egyesek más irányba akarják terelni, ugyanakkor az arab egységhez való viszony a Szovjetunió kö­vetkezetes konjunkturális inga­dozásoktól mentes, közel-keleti politikájának egyik fő eleme. A szovjet—egyiptomi találkozókról készült feljegyzésekben nem ta­lálható egyetlen olyan közős do­kumentum sem, amelyben a Szovjetunió ne hívta volna fel a figyelmet az arab szolidaritás jelentőségére, az Izraeli agresz- szló következményeinek felszá­molásáért vívott harc sikere szempontjából. Ha valami megváltozott volna a szovjet—egyiptomi kapcsola­tokban az utóbbi években, az távolról sem a Szovjetunió ma­gatartása. A Szovjetunió nem „vizsgálta felül” külnolitikáiá- nak alapelveit, amelyek megkö­vetelik a kapcsolatok elmélyí­tését és gazdagítását a fiatal, fejlődő államokkal, ezen belül Egyiptommal, az antiimperia- lizmus nlatformián. Ezek az el­vek kétségtelenül úiabb meg­erősítést nvernek jövő év ele­jén az Sre« XXV. kongresszu­sának dokumentumaiban — hangsúlyozza a Xovo*>ztyi politi­kai kommentátora.

Next

/
Thumbnails
Contents