Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

Fejlődésünk feltétele: az exportnövelés Korán kezdték és korán befejezték Szüret után f As anyagi termelésnek ha­pcim ösztönzője, előrelenditő- je van: a fogyasztás, a fel­halmozás-beruházás és az expoi-t. Az elkövetkezendő tervidőszakban a fogyasztás és a felhalmozás — az előze­tes számítások szerint —nem követheti azonos ütemben a nemzeti jövedelem gyarapo­dásának mértékét, a terme­lés bővítése, növelése szem­pontjából szükségképpen nö­vekszik az export szerepe. Arról van ugyanis szó, hogy • . népgazdasági egyensúly erősítése végett az V. ötéves terv időszakában a terme­lés növekményének várha­tóan több mint a felét a külső piacokon kell értéke­síteni. Vetítsük kj ezt a követel­ményt az iparra, amely ex­portunk több mint négyötö­dét szolgáltatja. Az ipar ter­melését 1976—1980 között évente mintegy 6 százalékkal szükséges növelni. Amennyi­ben az ipar nem tudná az. évi kb. 6 százalékos terme­lésié] lesztés nagyobbik ré­szét versenyképes és expor­tálható termékek formájá­ban előállítani, csupán a bel­ső piac felvevőképességére építve Aig bővíthetné ter­melését. Az exportkövetelroények eddigi népgazdasági terve­inkben is középpontban áll­tak. Éppen ezért hangsú­lyozzuk és kívánjuk érzé­keltetni, hogy ezúttal sokkal többről van szó. 1971—1975 között importunk értéke — és nem természetes mérték­egységben számított mennyi­sége — várhatóan megkét­szereződik. 1975. évi expor­tunk deviza értéke 85—90 százalékkal lesz magasabb az 1970. évinél. Kőiben, s ez köztudott, külkereskedel­münk cserearány-mutatója »agy mértékben — 1974-ig mintegy 10 százaikkal rom­lott. r Az 1976. január elsejétől Érvényesülő közgazdasági (szabályozó, rendszer koncep­cióját már ismerjük. Tud­juk, hogy milyen lesz az exportérdekeltség és ösztön­zés, a kivitel és a külgaz­dasági egyensúly kritikus Kzekíorában — a tőkés ex­portban — a termeik: az át­*— .. l agosnál nagyobb nyereséget érhetnek majd el. Az export- növelést emellett egyéb elő­nyök, kedvezmények is segí­tik. amelyek egyebek között a termelés, a forgóeszköz-hi­telezés problémáit enyhítik, oldják meg- Számolhatunk a gazdasági, kényszer hatásá­val is: amennyiben a belső vásárlóerőt a tervcélokkal összhangban szabályozzuk, várhatóan ez is a termelés export irányába való átte­relését serkenti. Helyénvaló és szükséges az exportra orientálni, ösztö­nözni Nem kevésbé föntos, hogy a termelésben újabb és újabb exportkapacitásokat hozzunk létre, növeljük ter­melési-műszaki oldalról is a gazdaság, az ipar export-tel­jesítőképességét. Ennek ér­dekében az új tervidőszak­ban olyan tekintélyes össze­gű elkülönített hitelkeret áll majd rendelkezésre, amely némi vállalati hozzájárulást is feltételezve, jelentős érté­kű és méretű fejlesztésre, be­ruházásra ad módot. A kedvezményes hitelekből csak exportkapacitást növelő — gyorsan megvalósítható és megtérülő, már a tervidő­szakban tőkés exportot pro­dukáló — vállalati fejleszté­sek végezhetők. Az export­fejlesztésre elkülönített hi­telkeret több tízmilliárd fo­rintos összege is érzékelteti, hogy e lehetőségek kihasz­nálásával a feldolgozó iparok­ban olyan gép- és technoló­gia-rekonstrukciók is végre­hajthatók, amelyek nemcsak egy-egy termék, hanem tel­jes gyártási ágazatok kivite­li teljesítményét növelik, a termelési struktúrát is ala­kítják. A Magyar Nemzeti Bank már felhívta a vállala­tok figyelmét e fejlesztési­beruházási lehetőségre s ja­vaslatokat kért új export- árualapokat lébehozó fej­lesztésekre. Túlzás lenne azt várni, hogy az exportfejlesztésre el­különített és felhasználható hitelkeret mindent megold, ennek eredményeképpen a magyar népgazdaság export­teljesítménye máris eléri a szükséges szintet A legtöbb vállalatnál kizárólag saját erőre támaszkodva kell fej­leszteni — mennyiségben, ér­tékben és gazdaságosságban egyaránt — az exportot. Vál­lalati. szinten ts érvényesül majd, hogy növekedés és fej: lődés elsősorban az export- termékek termelésének kor­szerűsítésével és bővítésével érhető el. (G. I.) Évről évre növekszik az autóbuszgyártás a székesfe­hérvári IKARUS gyáregy­ségben. Míg 1971-ben 2365 gurult le a -szerelőszalagról, az idei évre már ötezret irá­nyoztak elő. A darabszám emelkedése mellett jelentős a gyártmányok értéknöveke­dése is. 1971-ben 94 millió, Évszázados gyakorlatra cá­folt rá az idei szüret. Szo­katlanul korán, szeptember első napjaiban kezdték a nagy munkát. Az öt megyé­re kiterjedő Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál kö­zel 40 ezer hektár szőlőterü­letről, mintegy millió mázsa' termés felvásárlására ké­szültek fel. Ebből Heves 1975-ben már egymilliárd forint nyereséget produkál a •gjiár. Termékeik nemcsak itthon, hanem a tengerentú­li országokban is népszerű­ek. Képünkön: szovjet meg­rendelésre készülő autóbu­szok a szerelőszalagon. (MTI Fotó — Jászai Csaba) Egyre több autóbusz Székesfehérvárról Harminc ember hiányzik Mégis van megoldás a. A galyatetői SZOT-üdülő összes dolgozóinak a létszá­ma éppen 132. Ha közülük 30 hiányzik, ez nem cse­kélység, nem lehet egy kéz- legyintéssel elintézni a dol­got. De ennek a létszámhiány­nak a következménye az is, hogy a turistaéttermet sem tudják megnyitni. A belföldi turizmus szempontjából ez a tény már nagyon súlyos kö­vetkezményekkel jár. Van-e megoldás a nehéz­ségekre. végül is ezt szeret­tük - volna kikutatni. ©0OO — Furcsa számot kapunk, ha azt nézzük meg, hogy kik laknak nálunk a mun­kásszálláson — halljuk Bo­dy Lajostól, az üdülő veze­tőjétől. — Körülbelül Hatvan azoknak a száma, akik nem aktív dolgozóink, de ágyat foglalnak el. Nem tudom, másként mondani, csak így: ágyat foglalnak el, mert mi csupán személyzeti elhelye­zést biztosítunk, nem lakást. PiHanatnvilag még az épü­letben dolgozó szövetkezeti szakmunkások esy részét is ezeken a személyzeti helye­ken altattuk, de ha mindent beszámítok, azt krfl monda­nom énnen 22 dolgozónk­nak nem tudnánk ágvat ad­ni m°n a hozzáiuk tarto­zó . ismeretlen számú család­tagoknak sem. Bár megtesz- sziik. ha a szükség úgy kí­ván »a, hoav átcsonortosítunk egyik szobából a másikba. Esetenként tehát a salát, ré­gebbi dolgozónknak kell kel- lemeflenséget okoznunk, horv az újabbakat fogadni tud­juk. Eám. mit hoz a kényszer magával. A régebbi dolgozó „bánhatja”, hogy újabb jön. Még akkor is így van ez, ha Gályán mindenki csak ideiglenes bejelentővel tar­tózkodik. itt tehát nincs bú­tora sem, csupán a ruházata minden „cókmókja”. De a költözködés még így is ké­nyelmetlen dolog. ©GO© A SZOT mátraházi üdülte­tési igazgatóságán Nemes Zoltán főkönyvelőtől kértünk tájékoztatást. — Sokan vannak olyanok galyatetői dolgozóink között, akik gyermekük gondozása miatt otthon, vagy veszé­lyeztetett terhesek, tehát ők nem dolgozókként foglalnak e! helyet’ — hallottuk a megjegyzést. — Emberség, a kismamá­ról való gondoskodás: ezek nem csupán erkölcsi kategó­riák — mondtuk mindjárt. — így igaz, de azért van minden dolgozónknak állan­dó lakóhelye, hogy ilyen esetben ott töltsék el nap­jaikat, hónapjaikat. A mun­kásszállásra vonatkozó ren­delet ezt világosan ki is mondja. — íratnak alá olyan köte­lezvényt a belépő dolgozók­kal, hogy nekik a gyermek- gondozási segély idejére jel kell szabadítaniuk a szállás­helyüket? — Nem, erre még eddig nem gondoltunk, mert ele­gendőnek tartottuk a vonat­kozó rendelkezést a munkás- szállások igénybevételére. De hát erre is kiterjed majd a figyelmünk ezután. Hiszen jól tudjuk, akár terhes va­laki, aki gyermekét gondoz­za. akár hosszadalmas beteg­ségben szenved, ha kitesszük a szállásáról, hangulatilag mindenki e mellé a dolgozó mellé áll, nem törődve a rendelettel, sem azzal, hogy. nekünk a szálláshelyre szük­ségünk van. Igaz, sehol ilyen olcsón nem lehet teljes el­látást kapni, mint nálunk. De az is igaz, hogy a bölcső­dénkben és az óvodánkban minden kisgyereket el tu­dunk helyezni Gályán, aki tehát ott akar maradni a kicsinyével, vegye igénybe ezt a lehetőséget, ezt tartjuk igazságosnak és szükséges­nek. Ha nem. akkor arra a három évre költözzék vissza az állandó lakóhelyére. © © © © A mátrai „szentek” falu­jából, a három településről lenne jelentkező Gályára. De ők nem tudnak a délutáni műszakból hazamenni, mert az autóbusz utolsó járata 19.20-kor indul Galyatetőről. Az üdülőben dolgozók , pedig csak egy órával később me­hetnének el. — Bízunk benne, bogy a 4-es Volánnal meg tudunk állapodni ebben á menet­rendváltozásban — halljuk Nemes Zoltántól az optimis­ta véleményt. — A 19.20-as járathoz képest csak egy óra eltolódás lenne. A busz itt éjszakázik, tehát nem is kell valahonnan ide hozni. Ha végigjárja a három telepü­lést, még mindig marad any- nyi ideje'’a reggeli indulásig a gépkocsivezetőnek, hogy az előírás szerinti pihenést meg­kaphassa. Az sem lenne túl merész megoldás, ha. csupán Galya és Bagolyirtás között egy mikrobusz közlekedne rend­szeresen és gj-akorí foi-duló- val. hiszen lenne utasa. Ma már ez a terület tele van nemcsak üzemi üdülővel, ha­nem hétvégi házakkal is. A mikrobusz éppen meg­felelne ennek a .belső ^kit­ti” igénynek. Vagy egy kis autóbusz. OOO0 Mindenképpen tartós meg­oldás látszik célszerűnek Ga­lya esetében. Vagyis a szál­láshely bővítése. — Mi már a rekonstruk­ció második szakaszában megpendítettük ezt a gondo­latot — közli Nemes Zoltán — Elképzelésünk az, hogy vagy a régi gazdasági épü­letünket alakítjuk át erre a célra vagy a sütőüzemet told­juk meg egy épületrésszel. Mindkét változat alkalmas arra. hogy 25—30 személytel tudjunk helyezni. — Mindez csak óhaj még mindig? — Attól sokkal több. Vár­juk, hogy tőigazgatóságunk­tól az elvi hozzájárulást meg­kapjuk. és akkor a saját ép í tőrész]egünkkel hozzá kez­dünk a murikához. A szüksé­ges pénz előteremtése sem lesz akadály — Előreláthatóan mikorra lehetnek készen az új szál­láshellyel? — Nem várhatunk sokáig, a következő év első felének a végére tető alá kell hoz­nunk a tervet, el kell készí­tenünk az új személyzeti szállást. — Addig a turistaétterem sem üzemelhet? — Sajnos nem, mert nincs hozzá emberünk. Mindez világos beszéd. 0 0 0 0 A megoldás (tehát adott. Még akkor is. ha késnek ve­le egy kicsit, mivel a galya­tetői üdülő rekonstrukciója lényegében befejeződött, a felújított épületet a nyáron ünnepélyesen megnyitották, méghozzá 300-ra növelt ven- déshellvel. Ez így sikerült. G, Molnár Ferenc megye két történelmi borvi­dékéről — Egerből és a Mát­ra aljáról — félmillió má­zsa szőlő átvételére és fel­dolgozására számítottak. Mint Dancz Pál igazgató elmondta, időben felkészül­tek a nagy mennyiségű ter­més fogadására. Tovább folytatták a korábban el­kezdett műszaki fejlesztést, amely főleg a szőlőátvétel- jje és -feldolgozásra irá­nyult. Egerben, az ámyék- szalai pincevárosban előbb­re léptek a gépesített át­vevő központ építésében. A tárolókat pedig mintegy 40 ezer hektóval bővítették, kü­lönösen Egerben és Verpe- léten. A szüret nagyon korán kezdődött, mivel augusztus végén és szeptember elején két; hétig esett az eső és a nagyfokú rothadás meg­ijesztette a gazdaságokat. Féltek, hogy megismétlődik a tavalyihoz hasonló rendkí­vül esős ősz. A kezdeti kényszerszüret miatt ala­csony volt a mustok cukor­foka. Ez súlyos gondot oko­zott az átvételnél a pince­gazdaságnak. A kedvező szeptember közepi időjárás viszont örvendetesen min­dent megváltoztatott. A nap­sütés hatására ugrásszerűen javult a mustok cukorfoka, és néhány helyen elérte a 20—23-at is. Mindez azt bi­zonyítja, • hogy az idei szü­ret nem' szűkölködött gon­dokban. de örömökben sem. Mind az alacsony, mind a magas cukorfokú mustok feldolgozása nagy szakér­telmet igényel. Noha még egv-két nagy­üzemből: mint az Egri Csil­lagokból, a verpeléti és a sóstóhegyi szövetkezetekből szállítanak szőlőt a feldol­gozókba. A szüret azonban lényegében befejeződött. Az elmúlt évihez képest úgy mennyiségben, mint minő­ségben jobb termést dol­goznak fel és érlelnek .mi­nőségi borokat a pincegaz­daságnál. Az elmúlt néhány hétben mintegy 300 ezer mázsa szőlőt vettek át é« szűrteli belőle mustot. Közismert, hogy Heves megyében jelentős helyet foglal el a szőlő- és borter­melés. Ezért a pincegazda­ságiak továbbra is lényeges tevékenységüknek tekintik a termelés biztonsága mellett a minőség védelmét. Az eg­ri és a Mátraalji borok hír­nevüket éppen kiváló minő­ségükkel vívták ki. Az idei szüret tapasztalatai bizo­nyítják, hogy nagy volt a rothadás a szőlőkben, ami a minőségi bortermelésre ká­ros hatású. Ezzel szemben a pincegazdaság saját szőlő­termő tábláin, olyan műve­lési technológiát valósítot­tak meg. melynek pontos betartásával elkerülték « rothadást. Mindez arra inti a pincegazdaságot, hogy a kö­vetkező években a jól be­vált borászati eljárásokon kívül, olyan szőlőművelési módot alakítsanak ki, mely- ivei a rothadast csökkenthe­tik. Az idén tehát nagyon ko­rán kezdődött a szüret, de hamar be is fejeződött. Vár­hatóan az 1975-ös évjáratú borokról kedvező véle­ménnyel lesznek majd a fo­gyasztók. mert minőségük igen jó. Mindez remélhető­leg a bor versen veken is ki­fejezésre jut, öregbítve az egri és a Mátraalji táj leg­jobb termékeinek becses hír­nevét. (mentusz) Gondok a gépek körül Mikor termel a borgonyatársnlás? A SZÖVTERMÉK szerve­zésében még 1974. májusá­ban megalakult a Mátra— Bükk vidéki Burgonyatársu­lás, hogy ez évtől kezdődően 370 hektár területen korsze­rű, nagyüzemi módszerekkel megtermeljék a megye ellá­tatlan lakosságának burgo­nyaszükségletét A burgo­nyaellátás megszervezése ugyanis meglehetősen nagy gondok elé állítja évről évre a SZÖVTERMÉK illetékes vezetőit, szakembereit. Ez elsősorban abból következik, hogy az utóbbi években or­szágosan is jelentős mér­tékben visszaesett a burgo­nya termesztés. Nos, a társulástól jelentős fordulatot várt mindenki, s e várakozás 1975-ben aligha nevezhető többnek a puszta óhajnál. Ugyanis ez évben különböző félmegoldásokkal — ami a nagyüzemi módsze­reket illeti — csupán 150 hektáron termelt a társulás. A részt vevő gazdaságok kö­zül csak a gyöngyösi és a mátraballai termelőszövetke­zetek rendelkeztek burgo- nyáterülettel, valamint — társuláson kívül — a boldo- gi közös gazdaság szerződte le a központi ellátásra 20 hektárnyi termését Ezenkí­vül mintegy 40 hektáron burgonyát termesztett az idén az időközben — 1976. évi kezdéssel — belépő bo- donyi termelőszövetkezet is, remélve, hogy a továbbiak­ban 100 hektárnyi területé­hez már ebben az esztendő­ben megkapja a szükséges gépek jelentős részét. Csakhogy a gépeket még az 1975. évi nagyüzemi ter­mesztéshez sem kapták meg hiánytalanul a társulásban részt vevő közös gazdaságok. Ez az oka a részleges mű­ködésnek ebben az évben, s ennek köszönhető, hogy a 200 hektárral társuló an- dornaktályai termelőszövet­kezet eddig még egy tő bur­gonyát sem termesztett, s a többiek is csupán a vállalt, terület egy részét ültették be A társulás helyzetéről tá­jékoztató hangzott «I « SZÖVTERMÉK elmúlt na­pokban megtartott igazgató- sági ülésén is, ahol kiderült: a már meglévő gépeken kí­vül még hiányzik három KSP-típusú burgonyaváloga­tó, egy talajmaró, tizenkét szedőkombájn, négy nagy szállítószalag és négy víz­szintes elhordó szalag, vala­mint a gesztor szövetkezeti közös vállalatnál egy 240 vagon kapacitású burgonya­tároló. Bodonyban — amint a szövetkezet vezetői elmond­ták — nagy gondokat okoz a szedőkombájnok hiánya, va­lamint a kedvezőtlen időjá­rási viszonyokra visszavezet­hető gyenge minőség. Ez a gazdaság jelenleg kilépési szándékát fontolgatja, s már nem is vette át a számára biztosított, 100 hektár jövő évi burgonyaterülethez szük­séges 26.5 vagon vetőgumót. A többiek — Andomaktá- lya, Gyöngyös és Mátraballa — már leszerződtek a vető­mag vállalatnál a jövő évi termesztéshez szükséges ve­tőgumóra, s így várhatóan 1976-ban — a boldogi 20 hektárral együtt — 370 hek­táron termel majd a társu­lás. Ez a terület, normális időjárási viszonyok mellett> végre fedezne a megye szük­ségletét, amelyet az idén öt megyéből sem sikerült a SZÖVTERMEK-nek eddig beszereznie. A hiányzó gépek listája — érvényes megrendelés for­májában — régóta benn van az AGROKER_nél, ahol ígé­retet kaptak a társulás részt vevői igényeik kielégítésére, ígérettel azonban nem lehet burgonyát termelni. (faludi) Ml pufii vön ft 191», november t, kwU

Next

/
Thumbnails
Contents