Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-04 / 259. szám
Fejlődésünk feltétele: az exportnövelés Korán kezdték és korán befejezték Szüret után f As anyagi termelésnek hapcim ösztönzője, előrelenditő- je van: a fogyasztás, a felhalmozás-beruházás és az expoi-t. Az elkövetkezendő tervidőszakban a fogyasztás és a felhalmozás — az előzetes számítások szerint —nem követheti azonos ütemben a nemzeti jövedelem gyarapodásának mértékét, a termelés bővítése, növelése szempontjából szükségképpen növekszik az export szerepe. Arról van ugyanis szó, hogy • . népgazdasági egyensúly erősítése végett az V. ötéves terv időszakában a termelés növekményének várhatóan több mint a felét a külső piacokon kell értékesíteni. Vetítsük kj ezt a követelményt az iparra, amely exportunk több mint négyötödét szolgáltatja. Az ipar termelését 1976—1980 között évente mintegy 6 százalékkal szükséges növelni. Amennyiben az ipar nem tudná az. évi kb. 6 százalékos termelésié] lesztés nagyobbik részét versenyképes és exportálható termékek formájában előállítani, csupán a belső piac felvevőképességére építve Aig bővíthetné termelését. Az exportkövetelroények eddigi népgazdasági terveinkben is középpontban álltak. Éppen ezért hangsúlyozzuk és kívánjuk érzékeltetni, hogy ezúttal sokkal többről van szó. 1971—1975 között importunk értéke — és nem természetes mértékegységben számított mennyisége — várhatóan megkétszereződik. 1975. évi exportunk deviza értéke 85—90 százalékkal lesz magasabb az 1970. évinél. Kőiben, s ez köztudott, külkereskedelmünk cserearány-mutatója »agy mértékben — 1974-ig mintegy 10 százaikkal romlott. r Az 1976. január elsejétől Érvényesülő közgazdasági (szabályozó, rendszer koncepcióját már ismerjük. Tudjuk, hogy milyen lesz az exportérdekeltség és ösztönzés, a kivitel és a külgazdasági egyensúly kritikus Kzekíorában — a tőkés exportban — a termeik: az át*— .. l agosnál nagyobb nyereséget érhetnek majd el. Az export- növelést emellett egyéb előnyök, kedvezmények is segítik. amelyek egyebek között a termelés, a forgóeszköz-hitelezés problémáit enyhítik, oldják meg- Számolhatunk a gazdasági, kényszer hatásával is: amennyiben a belső vásárlóerőt a tervcélokkal összhangban szabályozzuk, várhatóan ez is a termelés export irányába való átterelését serkenti. Helyénvaló és szükséges az exportra orientálni, ösztönözni Nem kevésbé föntos, hogy a termelésben újabb és újabb exportkapacitásokat hozzunk létre, növeljük termelési-műszaki oldalról is a gazdaság, az ipar export-teljesítőképességét. Ennek érdekében az új tervidőszakban olyan tekintélyes összegű elkülönített hitelkeret áll majd rendelkezésre, amely némi vállalati hozzájárulást is feltételezve, jelentős értékű és méretű fejlesztésre, beruházásra ad módot. A kedvezményes hitelekből csak exportkapacitást növelő — gyorsan megvalósítható és megtérülő, már a tervidőszakban tőkés exportot produkáló — vállalati fejlesztések végezhetők. Az exportfejlesztésre elkülönített hitelkeret több tízmilliárd forintos összege is érzékelteti, hogy e lehetőségek kihasználásával a feldolgozó iparokban olyan gép- és technológia-rekonstrukciók is végrehajthatók, amelyek nemcsak egy-egy termék, hanem teljes gyártási ágazatok kiviteli teljesítményét növelik, a termelési struktúrát is alakítják. A Magyar Nemzeti Bank már felhívta a vállalatok figyelmét e fejlesztésiberuházási lehetőségre s javaslatokat kért új export- árualapokat lébehozó fejlesztésekre. Túlzás lenne azt várni, hogy az exportfejlesztésre elkülönített és felhasználható hitelkeret mindent megold, ennek eredményeképpen a magyar népgazdaság exportteljesítménye máris eléri a szükséges szintet A legtöbb vállalatnál kizárólag saját erőre támaszkodva kell fejleszteni — mennyiségben, értékben és gazdaságosságban egyaránt — az exportot. Vállalati. szinten ts érvényesül majd, hogy növekedés és fej: lődés elsősorban az export- termékek termelésének korszerűsítésével és bővítésével érhető el. (G. I.) Évről évre növekszik az autóbuszgyártás a székesfehérvári IKARUS gyáregységben. Míg 1971-ben 2365 gurult le a -szerelőszalagról, az idei évre már ötezret irányoztak elő. A darabszám emelkedése mellett jelentős a gyártmányok értéknövekedése is. 1971-ben 94 millió, Évszázados gyakorlatra cáfolt rá az idei szüret. Szokatlanul korán, szeptember első napjaiban kezdték a nagy munkát. Az öt megyére kiterjedő Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál közel 40 ezer hektár szőlőterületről, mintegy millió mázsa' termés felvásárlására készültek fel. Ebből Heves 1975-ben már egymilliárd forint nyereséget produkál a •gjiár. Termékeik nemcsak itthon, hanem a tengerentúli országokban is népszerűek. Képünkön: szovjet megrendelésre készülő autóbuszok a szerelőszalagon. (MTI Fotó — Jászai Csaba) Egyre több autóbusz Székesfehérvárról Harminc ember hiányzik Mégis van megoldás a. A galyatetői SZOT-üdülő összes dolgozóinak a létszáma éppen 132. Ha közülük 30 hiányzik, ez nem csekélység, nem lehet egy kéz- legyintéssel elintézni a dolgot. De ennek a létszámhiánynak a következménye az is, hogy a turistaéttermet sem tudják megnyitni. A belföldi turizmus szempontjából ez a tény már nagyon súlyos következményekkel jár. Van-e megoldás a nehézségekre. végül is ezt szerettük - volna kikutatni. ©0OO — Furcsa számot kapunk, ha azt nézzük meg, hogy kik laknak nálunk a munkásszálláson — halljuk Body Lajostól, az üdülő vezetőjétől. — Körülbelül Hatvan azoknak a száma, akik nem aktív dolgozóink, de ágyat foglalnak el. Nem tudom, másként mondani, csak így: ágyat foglalnak el, mert mi csupán személyzeti elhelyezést biztosítunk, nem lakást. PiHanatnvilag még az épületben dolgozó szövetkezeti szakmunkások esy részét is ezeken a személyzeti helyeken altattuk, de ha mindent beszámítok, azt krfl mondanom énnen 22 dolgozónknak nem tudnánk ágvat adni m°n a hozzáiuk tartozó . ismeretlen számú családtagoknak sem. Bár megtesz- sziik. ha a szükség úgy kíván »a, hoav átcsonortosítunk egyik szobából a másikba. Esetenként tehát a salát, régebbi dolgozónknak kell kel- lemeflenséget okoznunk, horv az újabbakat fogadni tudjuk. Eám. mit hoz a kényszer magával. A régebbi dolgozó „bánhatja”, hogy újabb jön. Még akkor is így van ez, ha Gályán mindenki csak ideiglenes bejelentővel tartózkodik. itt tehát nincs bútora sem, csupán a ruházata minden „cókmókja”. De a költözködés még így is kényelmetlen dolog. ©GO© A SZOT mátraházi üdültetési igazgatóságán Nemes Zoltán főkönyvelőtől kértünk tájékoztatást. — Sokan vannak olyanok galyatetői dolgozóink között, akik gyermekük gondozása miatt otthon, vagy veszélyeztetett terhesek, tehát ők nem dolgozókként foglalnak e! helyet’ — hallottuk a megjegyzést. — Emberség, a kismamáról való gondoskodás: ezek nem csupán erkölcsi kategóriák — mondtuk mindjárt. — így igaz, de azért van minden dolgozónknak állandó lakóhelye, hogy ilyen esetben ott töltsék el napjaikat, hónapjaikat. A munkásszállásra vonatkozó rendelet ezt világosan ki is mondja. — íratnak alá olyan kötelezvényt a belépő dolgozókkal, hogy nekik a gyermek- gondozási segély idejére jel kell szabadítaniuk a szálláshelyüket? — Nem, erre még eddig nem gondoltunk, mert elegendőnek tartottuk a vonatkozó rendelkezést a munkás- szállások igénybevételére. De hát erre is kiterjed majd a figyelmünk ezután. Hiszen jól tudjuk, akár terhes valaki, aki gyermekét gondozza. akár hosszadalmas betegségben szenved, ha kitesszük a szállásáról, hangulatilag mindenki e mellé a dolgozó mellé áll, nem törődve a rendelettel, sem azzal, hogy. nekünk a szálláshelyre szükségünk van. Igaz, sehol ilyen olcsón nem lehet teljes ellátást kapni, mint nálunk. De az is igaz, hogy a bölcsődénkben és az óvodánkban minden kisgyereket el tudunk helyezni Gályán, aki tehát ott akar maradni a kicsinyével, vegye igénybe ezt a lehetőséget, ezt tartjuk igazságosnak és szükségesnek. Ha nem. akkor arra a három évre költözzék vissza az állandó lakóhelyére. © © © © A mátrai „szentek” falujából, a három településről lenne jelentkező Gályára. De ők nem tudnak a délutáni műszakból hazamenni, mert az autóbusz utolsó járata 19.20-kor indul Galyatetőről. Az üdülőben dolgozók , pedig csak egy órával később mehetnének el. — Bízunk benne, bogy a 4-es Volánnal meg tudunk állapodni ebben á menetrendváltozásban — halljuk Nemes Zoltántól az optimista véleményt. — A 19.20-as járathoz képest csak egy óra eltolódás lenne. A busz itt éjszakázik, tehát nem is kell valahonnan ide hozni. Ha végigjárja a három települést, még mindig marad any- nyi ideje'’a reggeli indulásig a gépkocsivezetőnek, hogy az előírás szerinti pihenést megkaphassa. Az sem lenne túl merész megoldás, ha. csupán Galya és Bagolyirtás között egy mikrobusz közlekedne rendszeresen és gj-akorí foi-duló- val. hiszen lenne utasa. Ma már ez a terület tele van nemcsak üzemi üdülővel, hanem hétvégi házakkal is. A mikrobusz éppen megfelelne ennek a .belső ^kitti” igénynek. Vagy egy kis autóbusz. OOO0 Mindenképpen tartós megoldás látszik célszerűnek Galya esetében. Vagyis a szálláshely bővítése. — Mi már a rekonstrukció második szakaszában megpendítettük ezt a gondolatot — közli Nemes Zoltán — Elképzelésünk az, hogy vagy a régi gazdasági épületünket alakítjuk át erre a célra vagy a sütőüzemet toldjuk meg egy épületrésszel. Mindkét változat alkalmas arra. hogy 25—30 személytel tudjunk helyezni. — Mindez csak óhaj még mindig? — Attól sokkal több. Várjuk, hogy tőigazgatóságunktól az elvi hozzájárulást megkapjuk. és akkor a saját ép í tőrész]egünkkel hozzá kezdünk a murikához. A szükséges pénz előteremtése sem lesz akadály — Előreláthatóan mikorra lehetnek készen az új szálláshellyel? — Nem várhatunk sokáig, a következő év első felének a végére tető alá kell hoznunk a tervet, el kell készítenünk az új személyzeti szállást. — Addig a turistaétterem sem üzemelhet? — Sajnos nem, mert nincs hozzá emberünk. Mindez világos beszéd. 0 0 0 0 A megoldás (tehát adott. Még akkor is. ha késnek vele egy kicsit, mivel a galyatetői üdülő rekonstrukciója lényegében befejeződött, a felújított épületet a nyáron ünnepélyesen megnyitották, méghozzá 300-ra növelt ven- déshellvel. Ez így sikerült. G, Molnár Ferenc megye két történelmi borvidékéről — Egerből és a Mátra aljáról — félmillió mázsa szőlő átvételére és feldolgozására számítottak. Mint Dancz Pál igazgató elmondta, időben felkészültek a nagy mennyiségű termés fogadására. Tovább folytatták a korábban elkezdett műszaki fejlesztést, amely főleg a szőlőátvétel- jje és -feldolgozásra irányult. Egerben, az ámyék- szalai pincevárosban előbbre léptek a gépesített átvevő központ építésében. A tárolókat pedig mintegy 40 ezer hektóval bővítették, különösen Egerben és Verpe- léten. A szüret nagyon korán kezdődött, mivel augusztus végén és szeptember elején két; hétig esett az eső és a nagyfokú rothadás megijesztette a gazdaságokat. Féltek, hogy megismétlődik a tavalyihoz hasonló rendkívül esős ősz. A kezdeti kényszerszüret miatt alacsony volt a mustok cukorfoka. Ez súlyos gondot okozott az átvételnél a pincegazdaságnak. A kedvező szeptember közepi időjárás viszont örvendetesen mindent megváltoztatott. A napsütés hatására ugrásszerűen javult a mustok cukorfoka, és néhány helyen elérte a 20—23-at is. Mindez azt bizonyítja, • hogy az idei szüret nem' szűkölködött gondokban. de örömökben sem. Mind az alacsony, mind a magas cukorfokú mustok feldolgozása nagy szakértelmet igényel. Noha még egv-két nagyüzemből: mint az Egri Csillagokból, a verpeléti és a sóstóhegyi szövetkezetekből szállítanak szőlőt a feldolgozókba. A szüret azonban lényegében befejeződött. Az elmúlt évihez képest úgy mennyiségben, mint minőségben jobb termést dolgoznak fel és érlelnek .minőségi borokat a pincegazdaságnál. Az elmúlt néhány hétben mintegy 300 ezer mázsa szőlőt vettek át é« szűrteli belőle mustot. Közismert, hogy Heves megyében jelentős helyet foglal el a szőlő- és bortermelés. Ezért a pincegazdaságiak továbbra is lényeges tevékenységüknek tekintik a termelés biztonsága mellett a minőség védelmét. Az egri és a Mátraalji borok hírnevüket éppen kiváló minőségükkel vívták ki. Az idei szüret tapasztalatai bizonyítják, hogy nagy volt a rothadás a szőlőkben, ami a minőségi bortermelésre káros hatású. Ezzel szemben a pincegazdaság saját szőlőtermő tábláin, olyan művelési technológiát valósítottak meg. melynek pontos betartásával elkerülték « rothadást. Mindez arra inti a pincegazdaságot, hogy a következő években a jól bevált borászati eljárásokon kívül, olyan szőlőművelési módot alakítsanak ki, mely- ivei a rothadast csökkenthetik. Az idén tehát nagyon korán kezdődött a szüret, de hamar be is fejeződött. Várhatóan az 1975-ös évjáratú borokról kedvező véleménnyel lesznek majd a fogyasztók. mert minőségük igen jó. Mindez remélhetőleg a bor versen veken is kifejezésre jut, öregbítve az egri és a Mátraalji táj legjobb termékeinek becses hírnevét. (mentusz) Gondok a gépek körül Mikor termel a borgonyatársnlás? A SZÖVTERMÉK szervezésében még 1974. májusában megalakult a Mátra— Bükk vidéki Burgonyatársulás, hogy ez évtől kezdődően 370 hektár területen korszerű, nagyüzemi módszerekkel megtermeljék a megye ellátatlan lakosságának burgonyaszükségletét A burgonyaellátás megszervezése ugyanis meglehetősen nagy gondok elé állítja évről évre a SZÖVTERMÉK illetékes vezetőit, szakembereit. Ez elsősorban abból következik, hogy az utóbbi években országosan is jelentős mértékben visszaesett a burgonya termesztés. Nos, a társulástól jelentős fordulatot várt mindenki, s e várakozás 1975-ben aligha nevezhető többnek a puszta óhajnál. Ugyanis ez évben különböző félmegoldásokkal — ami a nagyüzemi módszereket illeti — csupán 150 hektáron termelt a társulás. A részt vevő gazdaságok közül csak a gyöngyösi és a mátraballai termelőszövetkezetek rendelkeztek burgo- nyáterülettel, valamint — társuláson kívül — a boldo- gi közös gazdaság szerződte le a központi ellátásra 20 hektárnyi termését Ezenkívül mintegy 40 hektáron burgonyát termesztett az idén az időközben — 1976. évi kezdéssel — belépő bo- donyi termelőszövetkezet is, remélve, hogy a továbbiakban 100 hektárnyi területéhez már ebben az esztendőben megkapja a szükséges gépek jelentős részét. Csakhogy a gépeket még az 1975. évi nagyüzemi termesztéshez sem kapták meg hiánytalanul a társulásban részt vevő közös gazdaságok. Ez az oka a részleges működésnek ebben az évben, s ennek köszönhető, hogy a 200 hektárral társuló an- dornaktályai termelőszövetkezet eddig még egy tő burgonyát sem termesztett, s a többiek is csupán a vállalt, terület egy részét ültették be A társulás helyzetéről tájékoztató hangzott «I « SZÖVTERMÉK elmúlt napokban megtartott igazgató- sági ülésén is, ahol kiderült: a már meglévő gépeken kívül még hiányzik három KSP-típusú burgonyaválogató, egy talajmaró, tizenkét szedőkombájn, négy nagy szállítószalag és négy vízszintes elhordó szalag, valamint a gesztor szövetkezeti közös vállalatnál egy 240 vagon kapacitású burgonyatároló. Bodonyban — amint a szövetkezet vezetői elmondták — nagy gondokat okoz a szedőkombájnok hiánya, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyokra visszavezethető gyenge minőség. Ez a gazdaság jelenleg kilépési szándékát fontolgatja, s már nem is vette át a számára biztosított, 100 hektár jövő évi burgonyaterülethez szükséges 26.5 vagon vetőgumót. A többiek — Andomaktá- lya, Gyöngyös és Mátraballa — már leszerződtek a vetőmag vállalatnál a jövő évi termesztéshez szükséges vetőgumóra, s így várhatóan 1976-ban — a boldogi 20 hektárral együtt — 370 hektáron termel majd a társulás. Ez a terület, normális időjárási viszonyok mellett> végre fedezne a megye szükségletét, amelyet az idén öt megyéből sem sikerült a SZÖVTERMEK-nek eddig beszereznie. A hiányzó gépek listája — érvényes megrendelés formájában — régóta benn van az AGROKER_nél, ahol ígéretet kaptak a társulás részt vevői igényeik kielégítésére, ígérettel azonban nem lehet burgonyát termelni. (faludi) Ml pufii vön ft 191», november t, kwU
