Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

\ Haszontalan milliók Bekapcsolódnak a KGST* szakosodásba Népi ellenőrök — az anyaggazdálkodásról AZ MSZMP KÖZPONTI Bizottságának tavalyi, de­cember 5-í határozatát köve­tően, aktuális feladattal bő­vítette idei vizsgálati prog­ramjai a Heves megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság: el­határozta, hogy széles körben tájékozódik az anyaggazdál­kodás helyzetéről, a takaré­kosságról is. Ennek során, az elmúlt hó­napokban megyénk 18 gaz­dálkodó szervezeténél — mi­nisztériumi és tanácsi válla­latnál, szövetkezetnél, gyár­egységben, üzemben — gyűj­tött adatokat a tavalyelőtti, a tavalyi esztendőről, illetve 1975 első feléről. A népi ellenőrök szemlélő­dése — mondani sem kell — ez alkalommal is a meglepő észrevételek egész sorához vezetett. Mindenekelőtt arra, hogy a népi ellenőrök által felkeresett gazdasági egysé­gekben a készletek összesen 147 millió forinttal, 45,4 szá­zalékkal növekedtek, s ugyanekkor a termelési érték mindössze 17,7 százalékkal emelkedett a korábbihoz ké­pest. Anyagból, illetve befe­jezetlen.és félkész termékből egyaránt; mintegy a felével volt több, mint az előző idő­szakban. Mindössze a kész­termékeknél mutatkozott nr -‘malis, négyszázalékos c? kenés. S jóllehet, az idén már valamivel kedvezőbb a kép, a június végi záróállo­mány még mindig 10,5 millió forinttal volt magasabb, mint amivel januárban kezd­tek üzemeinknél. Vajon mi ezeknek az oka? A HEVES MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság munka­társai — mint ez a napokban tárgyalt jelentésükből kide­rült — több „kórt” is diag­nosztizáltak. Jó néhány he­lyen egyszerűen nem lehet anyaggazdálkodásról beszél­ni,. miután ilyen célra nincs is szervezet, 6Őt, néha szak­avatott személy sem: meg­elégszenek az anyagbeszer­zővel, akinek tulajdonképpen csak , a . különböző források felkutatása, a puszta vásár­lás a dolga. Ahol meg komo­lyabban veszik a feladatot, ott gyakran az irányításban bizonytalanok: az egyik he­lyen a főkönyvelőhöz, a má­sikon pedig a főmérnökhöz tartozik a tevékenységgel foglalkozó osztály. S mert itt is, ott is más a nézőpont, nyilvánvalóan különbözik a gyakorlat is — ennélfogva a legkülönbözőbbek a tapaszta­latok, benyomások. Hiba, hogy még a nagyvállalatok anyaggazdálkodási szerveze­tei sem elég alaposak: álta­lában nem vizsgálják a gyá­rak és gyáregységek anyag­igényeinek indokoltságát, csak meghatározzák a kész­letszintet. Amin belül az üze­mek belátásuk szerint gaz­dálkodhatnak. Ilyenformán aztán nem csoda, ha tavaly például "saknem 20 százalékkal nőtt az importanyag-felhasználás, ezen belül pedig 42,8 száza­lékkal a tőkés piaci beszer­zés. Ami — bár bizonyos mértékben < a hazai hiány vagy a nem megfelelő hazai minőség is bizonyos főkig szükségessé tett — nem ép­pen . kívánatos jelenség. KÉTSÉGTELEN, hogy az utóbbi időben lényeges vál­tozás történt a gyártmány­szerkezetben s emiatt bő­vült az anyaghányad Is, több vagy drágább alkatrészek kellettek, kellenek. Kimutat­ható azonban, hogy a tapasz­talt túlzott felhalmozás nem­csak erre vezethető vissza. Főleg a szövetkezeteknél nincs szoros kapcsolat, kívá­natos összhang az anyaggaz­dálkodás és a teljes — a termelési, értékesítési — me­chanizmus között. Például az egri Vas- és Fém Ipari Szö­vetkezetnél az évközi struk­túraváltást, nem követték a szükséges rugalmas belső in­tézkedések. így tavaly 1,3 millió forint körüli elfekvő készlet keletkezett s még az idén sincs minden rendben. Amihez hozzájárult, hogy Olykor a raktári mennyisig, illetve egy-egy korábbi meg­rendelés figyelmen kívül ha­gyásával is tettek újabb megrendelést, vagy éppen­séggel megfeledkeztek a megszüntetett termék feles­legessé vált ányagainak ér­tékesítéséről. A vizsgált gazdasági egy­ségek anyaggazdálkodásának ügyrendje nem felel meg a kívánalmaknak, többüknél — mint a MEZOGEP esetében — pedig ez a szabályozás teljességgel . hiányzik. Ami nyilvánvalóan rendkívül ne­hézzé vagy lehetetlenné teszi, hogy tisztán lássanak, jól dolgozzanak, ellenőrizni le­hessen a munkát. Hiba, hogy sok helyütt el­marad a kellő műszaki elő­készítés, többnyire hiányos vagy nincs is meg a beszer­zési norma, a technológia ke­vésbé alkalmazkodik a taka­rékossághoz. A Heves me­gyei Finommechanikai Vál­lalat vagy a KAEV egri, gyöngyösi gyárai, ahol a tel­jes termékskálát megfelelő normához kötik, sajnos, elég­gé ritka példák a rendre. A TAPASZTALT belső hiányosságok mellett — saj­nos — külső nehézségek is rontják a helyzetet. Nem­egyszer előfordul, hogy a gazdálkodó egységek a tárgy­évet megelőző időszakban még nem ismerik a megren­delők igényeit s így a gyárt­mányaikhoz szükséges anya­got, alkatrészt — gyakran nagy kockázat vállalásával is — jószerével puszta becs­lések alapján kérik a for­galmazóktól. Így vagy éleve többet kérnek, vagy utóbb, a kapacitásuk tényleges leköté­se után tesznek pótrendelést, ami mind-mind akaratlanul is növeli a készleteket. Másrészt a hosszú anyag­utánpótlási idő ismeretében, a beszerzés nagy átfutása miatt törekednek túlzottab- ban a biztonságra s kérnek ebből vagy abból a szüksé­gesnél is nagyobb mennyisé­get. Előfordul, hogy egyszer­re több helyütt is próbálkoz­nak — * véletlenül minde­nütt sikerrel járnak. Rendkívüli módon zavarja a normális gazdálkodást, hogy az anyagszállítások gyakran lökésszerűen, a na-- gyed"rrfi «népén ' iWWW#“ Kényelmetlen, kellemetlen, dg a szükség törvényt bont: néha — jobb megoldás híján — kénytelenek nagyobb mé­retű, esetleg más minőségű anyagot is felhasználni a gyár­táshoz, noha nyilvánvaló a pazarlás. Szándékos pazarlásról egyébként szó sincs. Viszont igaz, ami igaz — tapasztal­ták vizsgálódásaik alkalmá­val a népi ellenőrök —: a takarékosság jóval tervsze­rűbb és sokkal nagyobb le­hetne vállalatainknál, gyára­inknál, üzemeinknél. A ter­vezett intézkedések ugyanis meglehetősen szűk körűek a rövid távúak. Ráadásul ke­vés helyen reálisak, hasz­nukat inkább csak felbecsül­ték, mintsem pontosan meg­állapították. S meglehetősen felületes becslésekre enged következtetni, hogy itt is, ott is, már az első félévben tel- teljesítették éves programju­kat.. \ A NEB MUNKATÁRSAI, természetesen nemcsak fel­tárták a hiányosságokat, ha­nem ez , alkalommal is szá­mos hasznosítható javaslatot tettek a helyzet javításáért. Mindenekelőtt a termékfor­galom újbóli szabályozását, az anyagellátó vállalatok működésének felülvizsgála­tát, a beszerzési források tö­kéletesebb biztosítását sürge­tik. Ugyanakkor a vizsgált vállalatoknak ajánlják, hogy V. ötéves tervükben legyen például operatív anyaggaz­dálkodási program is, amely részletesen foglalkozik a fon­tos feladattal. Szükséges to­vábbá, hogy a belső ellen­őrzés kiterjedjen az anyag- gazdálkodás részkérdéseinek rendszeres vizsgálatára is. Az anyaggazdálkodással meg­bízottak törekedjenek a na­gyobb szakképzettségre s hozzáértőbben végezzék min­dennapi feladataikat. A ta­karékosság legyen szervezet­tebb, konkrétabb — ■ dol­gozzák ki mindenütt a meg­felelő értékelés metodiká­ját 1«. Kedvező volt a NEB-ülé- sen mindjárt arról i6 értesül­ni, hogy a megállapítások, ja­vaslatok nem önmagukért vannak, hanem az érintettek máris igyekeznek azokat ma- ■ gukévá tenni. A MÁV Kité­rőgyártó Üzemben például, röviddel a népi ellenőrök -..vizsgálatai utón, nyilvántar­tásban rögzítették a fölügyé- leti szerv által "jóváhagyott késztétiíormakat, megkezdték a készletszintek egyértelmű meghatározását, illetve á fö­lösleg 160-ról 100 millió fo­rint körüli értékre való csök­kentését (?!), hogy csak né­hányat említsünk. REMÉLJÜK, HOGY az igyekezet nem marad egye­dül. Gyóni Gyula Átszervezik a MEZŐGÉP-et 1978. január 1-től átszer­vezik az egri MEZŐGÉP Vállalatot A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyár­tás, illetve szolgáltatás to­vábbi javítására, a műszaki színvonal fokozására a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár veszi át az egri vállalatot. Ezzel lehetőség nyílik a kö­zös tervezésre és gyártásra, valamint a közös üzletpoli­tikai törekvések megvalósí­tására. Felkerestük Horváth Árpádot, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgató-helyettesét, akivel az átszervezés jelentő­ségéről beszéltünk. — Az átszervezés után mi lesz az egri gyár új pro­filja? — Az iparszerű szőlőter­melés gépeinek sorozatgyár­tása. ' A Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár már koráb­ban is a KGST egyik nem­zetközi szervezetének, az AGROMAS Társaságnak gyártott zöldség-, szőlő, és gyümölcstermelő gépsorokat. Így érthető, hogy az egri gyárban, ahol már korábban szovjet tervdokumentációk felhasználásával elkészítet­ték a szőlőművelés teljes gépsorát, az V. ötéves terv­ben sorozatban is gyártják majd. Az átszervezés tehát indokolt, mivel a KGST-eza- kosodásban a szőlőművelő gépsorok gyártását továbbra is Magyarország végzi és eb­ben az egri gyár jelentős szerepet kap. Ésszerűbb gaz­dálkodással, a korábbinál jobb termékszerkezetet ala­kíthatnak ki, amely ösztön­zőleg hat a termelésre is.- i !‘— Égerben marad tehát a gyárközpgnt , ps mi .lesz a gyáregységekkel? — A hevesi, a horti, a gyöngyösi és a pásztói gyár­egység továbbra is megma­rad. Kétségtelen, ezekben is a fő tevékenység lesz a sző­lőművelő gépek gyártása. Am, más kiegészítő munkát is végeznek majd. A Buda­pesti Mezőgazdasági Gép­gyárral együttműködve, már eddig is készítettek alkatré­szeket csávázógépekhez. Ezenkívül az E—512 NDK kombájnokhoz a két ország gazdasági együttműködésé ben ferdefelvonókat gyárta­nak. Ez a tevékenység a jö­vőben is megmarad. Különö­sen a kombájnalkatrészek gyártása a nagy teljesítmé­nyű E—516-osokhoz. Ez üz­letpolitikai szempontból fon­tos, hiszen a ferdefelvónókért a magyar , mezőgazdaság kombájnokat kap cserébe a Német Demokratikus Köz­társaságtól. — A gép- és alkatrészgyár­táson kívül fokozzák-e a szol gáltató tevékenységet? —• Az MSZMP XI. kong resszu6ának határozatai szel­lemében a mezőgazdasági szolgáltatások körét is fokoz­zuk a következő ötéves terv­ben. Erre nagy az igény. Ta­karékossági szempontból fő­leg mezőgazdasági gépszer­vizhálózatra van szükség. Horton például a már meg­levő SZ—100-as lánctalpas traktorok javítása mellett ja­nuártól Rába-Steiger- és John Deere-szervizt létesíte­nek. Ezek mellett más fej­lesztések is várhatók a töb­bi gyáregységekben is. A gépgyártás kétségtelen, to­vábbra is fő tevékenység ma­rad, de nagy gondot fordí­tunk a szolgáltatásokra is. — Mit várnak az átszerve­zéstől? — A szellemi erő koncent­rálását és -az ésszerűbb tér mékszerkezet kialakítását. Kétségtelen, sokat beszélnek az átszervezésről. A dolgozó kát azonban szeretném’ meg­nyugtatni, hogy nem marad­! nák munka nélkül. Most már a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyáron a sor, hogy se gítse az új kezdeményezések megvalósítását, amelyekkel az egri gyár is évente hat­hét százalékkal növelheti majd termelését. Mentusz Károly H£eiá»n fié>n fMO(r eme*inA hideg nemcsak az embert, hanem a gépet is próbára teszi lliur^uen neucsruu a visontai Thorez Külfejtései lánya hatalmas „gödrében'. Az óriás gépet s szakavatott irányítóik ennek ellenére is mr> mint nap helytállnak, tervszerűen végzik munkájukat-­.........- ___________ t&ßtp; .Béri Mévfni N ovember utolsó hetét hagytuk magunk mögött. Lassan végére érünk ér. 1975-ös esztendőnek, amit0* nemcsak a naptár jelez, ha­nem az is, hogy egyre so­kasodnak újságunk lapjain az éves terv teljesítéséről szóló híradások. Kiadós kóstolót kaptunk a kemény télből is, s mert a KPMKg-' ri Közúti Igazgatósága meg- késett a síkos utak szórásá­val, lelassult a forgalom; sok munkája akadt az au- " tómentőknek. A rosszul si­került „főpróba” után jobb folytatást várunk. 1 A hét cseménykrónikája ezúttal is gazdagnak mond­ható. A KISZ-kb első tit­kára részvételével tartottak konzultációt az ifjúkommu-' nisták feladatairól Egerben, Ugyancsak az ifjúsági moz­galom időszerű feladatai volt a témája annak az or­szágos tanácskozásnak, amelyet a gyöngyösi Kerté­szeti Főiskolán rendeztek. A gyógyítás és a kutató­munka eredményeit, ta­pasztalatait összegezték há­romnapos eszmecseréjük só * • rán a megye orvosai és , gyógyszerészei. Ipari tárlat színhelye volt az egri Megyei Művelődési Központ, ahol a Csepel Autógyár 3. számú gyára mutatta be termékeit A hazai bútorgyártás helyzetét elemezték egye­bek között a Faipari Tudo­mányos Egyesület országos szakmai találkozóján, az egri fa- és bútoripari pa­pok keretében. Pályaválasztási vetélke­dőt rendeztek Hevesen, ahol a járás iskoláinak 15 csapata versengett. *, Óvodát avattak Kecske«, amely az ércmű és a ta­nács összefogásával léte­sült. Egy régi lakóházat újítottak fel és alakítottak át, ahol 30 apróság kapott helyet. Kettős hevesi siker szü­letett Szolnokon, ahol a műszaki és természettudo­mányos szakkörök orszá­gos vetélkedőjét tartották. Tizenegy megye versenyé­ben első helyet szereztek a. gyöngyösi ifjú csillagá­szok, a® egri Megyei Műve­lődési Központ ifjú fiziku­sai pedig ugyancsak kiváló teljesítményükért hozták el a pálmát. Korábban hír adtunk már arról, hogy vasúti te­herelosztó pályaudvar léte­sítését tervezik Egerben, a Bélapátfalván épülő óriás cementgyár, illetve a pui,- noki vasútvonal jobb ki­szolgálására. Az építkezés- -, hez nemcsak hozzákezdtek, de jelentős előrehaladásról, is számot adhatunk. Ajt időjárás viszontagságai el­lenére serényen folyik a munka, amelynek során 180 —200 ezer köbméter földet J‘l" mozgatnak meg. Végezetül hadd szóljunk -l- Ismét a Heves megyei Ál­lategészségügyi Állomás felhívásáról, amely halálos veszélyek megelőzésére fi­gyelmeztet. Arról van szó. hogy az utóbbi időben je­lentősen emelkedett a ve­szett rókák száma me- - gyünkben. Több helyen is találtak veszett állatokat. A. veszett rókák egyaránt ve­szélyesek az emberekre és . a háziállatokra. A veszett-? -- ség ellep pedig nincs or­vosság. Csakis az időben, alkalmazott védőoltás .. nyújthat biztosítékot az életben maradásra. (paiakyj-------­Z J 1975. november 30., vasárnap *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents