Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

1 A vásárlások hava A «apókban véget ért a KST-betétek kifizeté- I is és a százasok vagy ez­ek birtokában már sza­badabban szárnyal az embe­rek képzelete: tervezgetik, mivel is kedveskedhetnének merettelknek, ismerőseiknek * karácsonyi ünnepen. Jó néhány kereskedelmi vállalat — az előző eszten­dőkön okulva — már no­vember elején, közepén meg­kezdte a csúcsforgalmi elő­készületeket. A TRIÁL való­ságos játékországot rendezett be Budapesten a Tanács kör­úti mintatermében, a Fővá­rosi Bútor, Hangszer ás Já­ték Kereskedelmi Vállalat előzetes bemutatót tartott, az OFOTÉRT pedig sajtótájé­koztatón jelentette be, hogy december első napjaiban kedvezményes kiárusítást rendez. A televízióban mind- utalan feltűnik a Centrum hirdetése is: „Nálunk már karácsony van!” Ha jól vé­giggondoljuk, nemcsak egy­szerű reklámfogásról van szó, hanem a kereskedelem olyan gesztusáról, amely valóban segítséget nyújt a tervezett vásárlásokhoz. A nagyközönség —- város­ban és falun egyaránt — szívesen veszi a segítséget, hiszen nem lehet mindenki egyformán jártas az aján­dékvásárlás berkeiben, s nem Is tudhatja, hogy milyen új­donságokkal készül fel a he­lyi kereskedelem a téli vá­sárlási csúcsra. Mert nem le­het vitás: december az aján­dékozások, a vásárlások ha­va, a kereskedelem csúcsfor­galmi ideje. Az előzetes jelzések sze­rint a kereskedelem megfele­lő raktárkészletekkel várja a vásárlók ostromát. Az egész évben kiegyensúlyozottnak mondható élelmiszer-ellátás decemberre is biztató, az édesipar néhány újdonsággal kedveskedik az ünnepekre, lesz déligyümölcs, s jobb a ruházati és tartós fogyasztási­cikk ellátás is. Mégsem mondhatjuk, hogy egyszerű, zökkenőmentes do­log a kedvünkre valót vásá­rolni. A felkészülést elemez­ve mintha ellentmondás len­ne a kereskedelem beszámo­lói és a vásárlók egyéni ta­pasztalatai között. Igaz, akad jó néhány hiányzó árucikk, de a vevők ilyenkor úgy ér­zik, mintha a valóságosnál több lenne. A panasz sok esetben jogos, máskor csak vélt, hiszen nehéz minden egyes ember ízlését kielégí­teni. Sőt, mondjuk meg: le­hetetlen is. Ez persze nem mentesítheti a kereskedelmi vállalatokat, hogy a hátra­lévő hetekben ne tegyenek meg mindent a folyamatos ellátásért, a kapós, de kifo­gyóban lévő árucikkek után- rendeléséért. S talán még időben érkező figyelmezte­tés: ne csak drágább áruk­kal igyekezzehek megtölteni a kirakatokat és a polcokat. Több olcsó cikkre van szük­ség, hiszen az embereknek sem egyforma a költekezési lehetőségük. Az újságíró, amikor a de­cemberi kereskedelmi csúcs- forgalomról ír, igyekszik ősz- szegezni az előző évek ta­pasztalatait és felhasználni dicséretként vagy intelemül. Ilyen }ó tanáccsal szolgálha­tunk például a vásárlók szá­mára: általános tapasztalat, hogy a decemberi forgalom nem egyenletes, a karácsony előtti hétre zsúfolódik. Oko­san teszi tehát az, aki idő­ben kiválasztja az ajándéko­zásra szánt cikket, s akkor elkerülheti az utolsó napok tumultusát és majdnem bf zonyos, hogy azt kaphat, amit kiszemelt magának. Ezekben a hetekben meg­erőltető munka vár a tanácsi kereskedelmi vállalatok, a szövetkezeti boltok, áruhá­zak dolgozóira. Bírni, tűrni kell naphosszat a vásárlók ostromát, türelmesen, kedve­sen válaszolni kérdéseikre, tanácsokkal segíteni \ a bi­zonytalanokat. s közben ne­héz terheket cipelni a rak­tárból a pultokig. Azt sem lehet figyelmen kívül hagy­ni, hogy a kereskedelemben dolgozók túlnyomó többsége nő, így nekik is megvan a bevásárlási gondjuk, a csalá­don belüli ünnepi készülő­déssel kapcsolatos feladatuk. Talán könnyebb lesz a hely­zetük, ha a vásárlók figyel­mesebbek, türelmesebbek, körültekintőbbek lesznek be­vásárlásaiknál. A családi vásárlási ter­* * vek többnyire elké­szültek. Mindenki a legkelle­mesebben szeretné eltölteni az ünnepeket és köszönteni a közelgő új évet. Ezüstva­sárnapig, aranyvasárnapig sok mindent ki lehet pipálni a karácsonyra előjegyzett vásárlási listáról. Kívánjuk, hogy minél kevesebb legyen a bosszúság és több a sike­res vásárlás feletti öröm. Kapalyog Imre Lehet, cKik tadni kell Képviselői fogadónap Rózsában Nyugdíj, védőital, ABC-áruház Ultink a rózsaszentmár- toni tanácsháza titkári hiva­talában, Bodó Antal vendé­geként, s miközben egymás­nak adják a kilincset a kép­viselői fogadónap ügyfelei, két panaszos között mindig akad néhány perc, hogy Komjáthy Aladárral beszél­gessünk. Az országgyűlésben először képviseli a gyön­gyösi járás hét községét, s mivel rövid egy év alatt majdnem mindegyikben új­ból találkozott már választói­val, bizonnyal hasznos ta­pasztalatokat szerzett. — Persze, nemcsak meleg «»bábán várom a hét község polgárait, hanem egy-egy ilyen napot arra is felhasz­nálok, hogy a községekről átfogóbb képet szerezzek. A panasszal jelentkező válasz­tók mögött mindig látni kell a hátteret, csak úgy képes az ember igazán eligazodni va­lamely probléma szövevényé­ben — mondotta Komjáthy Aladár. — S hogy jó néhány ügyben sikerült megoldást találnom, e tájékozottságnak köszönhetem. ■é­Később arról is szó esett, hogy a képviselő milyen gon­dokat erez leginkább sürge­tőnek. — Lőrinciben nagyon so­kan kérték az ivóvízellátás megjavítását, kellene egy százférőhelyes óvoda, s elég­gé elhanyagolt a vasútállo­más, Selypen ugyanakkor környezetvédelmi problémát vetettek fel a panaszosok. Szeretnék, ha a cementgyár kéménye nem szennyezné a levegőt... Ezek bizony elég­gé fogas kérdések, hiszen mindegyiknek a megoldásá­hoz jelentős anyagi erőre van szükség. Természetesen ez nem riaszt vissza attól, hogy minden lehető utat megkeressek az ügyek rende­zésére. Országgyűlésünk rö­videsen a népgazdaság fel­adatainak további tervezésé­vel foglalkozik, ezt az alkal­mat szeretném felhasználni a problémák megoldásának előbbre vitelére. Azt hiszem, könnyíti például a vízellá­tó fendjáaak rendezését a tény, hogy nem csupán Lő­rincit érinti, hanem az egész selypi medencét. Ilyen meg­világításban már szinte kényszerítő hatasú a panasz orvoslása. ★ Igen sok idős asszony, fér­fi megfordult Rózsaszentmár- tonban a képviselő fogadó­napján. Mit kértek? Mit sze­retnének? Komjáthy Aladár kicsit eltöpreng. — Megvallom, emberileg Is mélyen megfogott ezek­nek az idős embereknek a gondja, baja ... Persze, a nyugdíj! Keveslik, sérelme­zik helyzetük elbírálását, az összeg megállapítását. S ha a bizalomnak meg akarok felelni, most valamennyinek az ügyében jogi felvilágosítá­sért kell folyamondom Buda­pesten, az országos központ­ban ... Korábban levélben is megkerestek már néhá­nyon, s örömömre szolgál, hogy a helyi tanácsvezetők­kel egyetértésben sikerült a gondokat száműzni. Kiss Mi- hályné például decembertől már rendszeresen kap 700 fo­rint feletti szociális juttatást, ami végső soron biztosítja megélhetését, mert otthona van, s rokonok is támogat­ják öregségében. ★ A kerület országgyűlési képviselője ellátogatott e napon a Műanyagipari Válla­lat helyi telepére, ahol a munkásasszonyok eléggé ké­nyes kérdéssel ostromolták: éveken át kaptak naponta fél liter tejet védőitalként, s utóbb ezt a kedvezményt megszüntették. — Számomra is érthetetlen az intézkedés, bár a jogászok valami 1954-es paragrafussal megvédték. Én mindeneset­re eljárok az ügyben az Egészségügyi Minisztérium­ban, s igyekszem módosít­tatni a jogszabályt... De még egy fontos kérdést ren­dezni kellene Rózsaszentmár- tonban, ez pedig az ABC- áruház! Vezetők és falusi pol­gárok hangoztatják, hogy hu­szonöt éve tartja fenn üz­leteit Rózsában az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat, * ilrem Vniwtó kaoeesl-t alapján igazán megérdemel­ne a község valami korsze­rű, jól ellátott kereskedelmi központot. Ez ügyben Eger­ben kell interveniálnom... Gond itt, gond amott. S ez nyilvánvaló. Egy képviselőt már ritkábban keresik meg ügyfelei, ha rendeződtek a bajok. Komjáthy Aladár azonban Láthatóan hozzászo­kott, hogy kérnek, elvárnak tőle. Es nemcsak hozzászokott, hanem bele is tanult a „mes- i térségbe”, amint erről észre- Wételei, gyors intézkedései tanúskodnak. (moldvay) Nem volt hegyi beszéd, senki sem gondolt a hurrá We, a hurrá ódára, nem he­lyeztek él márványtáblát, nem telefonálták be a fél or­szágot, még csak azt sem mondták: no, látjátok, igv kell ezt csinálni. Pedig mondhatták volna. Okkal, s joggal. Es büszkén is. Mert az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági Rt. gyöngyösi gyárának dolgozói — mint lapunkban röviden már hírül adtuk — novem­ber 7-éré maradéktalanul eleget tettek éves, s egyben a negyedik ötéves tervükben meghatározott feladatoknak is. Ne tessék kételkedni: nem a lécet tették alacsonyra. Megcáfolhatatlan tényekkel bizonyítható, hogy másfél hó­nappal kizárólag azért tud­ták megrövidíteni az eszten­dőt, mintegy 100 millió fo­rinttal azért tudták túltelje­síteni eredeti programjukat, mert okosabban is, többet is, meg jobban is dolgoztak. Mindezt hivatalosan is meg­erősítette már a megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsá­ga is, amikor a napokban mérlegre tette a gyöngyösi­ek munkáját, ezen belül is elsősorban az importgazdál­kodásukat, és az export nö­velése érdekében tett helyi intézkedések eredményeit. A népgazdaság érdekeivel összhangban A nagyszerű munkasiker tulajdonképpen azzal kezdő­dött, hogy a népgazdasági és a vállalati érdekekkel össz­hangban a dolgozók — ez*at belül is elsősorban a 2Ö7 brigád — vállalásaira alapoz­va az év elején a gyár gaz­dasági, politikai vezetői úgy döntöttek; a tervezettnél is több terméket exportálnak — elsősorban tőkés piacokra —, növelik az export deviza- gazdaságosságát, és a koráb binál is okosabban használ­ják fel az egyre dráguló irhportalapanyagokat. Az MSZMP KB 1974. de­cember 5-i határozatának szellemében hozott vállalati döntések megvalósítása érde­kében a gyár pártbizottsága, a tömegszervezetek, vala­mint a gazdasági vezetés kü­lön intézkedési programot dolgozott ki: több mint ne­gyedszáz konkrét intézkedést tettek az ésszerű, a hatékony anyag- és energiatakarékos­ság érdekében. A brigádok például listát kaptak az importanyagokról, így a legtöbb vállalás is an­nak érdekében született, hogy a lehetőségekhez mérten egy­részt tegyék gazdaságosabbá a drága anyagok felhasználá­sát, másrészt keressék, kutat sák a hazai alapanyagokká i való helyettesítését. A fel adatokat, a , tennivalókat a dolgozók nemcsak megértet­ték, hanem el is fogadták es olyan közszellem, közgondol kodás alakult ki a Pipis-he- gyen, amely egy emberként mozgósította a lelkes kollek­tívát a megnövekedett válla­lati feladatok teljesítésére. Merlek és nyertek A gyár termékstruktúrájá­nak korszerűsítésében — az elmúlt öt év alatt az általuk gyártott gépeknek mintegy felét, a félvezetők egynegye­dét váltották fel új, korsze­rűbb gyártmányokkal — az első helyen vetlek számítás­ba a stabil külföldi vásárlók — a Szovjetunió, Románia, a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Bulgá­ria, Csehszlovákia. Kuba, Al­bánia, Olaszország, Francia- ország, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Gha­na, India — piaci igényeit. S hogy e nem kis bátor­ságot is igénylő elhatározá­sukkor jól döntöttek azt min­dennél jobban bizonyítja: értékesítési bevételük 84—85 százaléka — szemben a tervidőszak első évének 66— 67 százalékával — az export­ból származik. A gépek és gépalkatrészek exportjából ma már 13 százalékot tesz ki a tőkés piacokon történő ér­tékesítés. A felsorolt tőkés országokon kívül Indiában a nagyvállalat vállalkozásában egy fényforrásgyár is épült, s a beruházás megvalósításá­ban a gyöngyösiek is érde­keltek. A félvezető eszközök­nek pedig ma már nyolcvan (százaléka kerül külföldre. A negyede tőkés piacokra. Milliókat érő megtakarítások Az év eleji ígéreteket szer­vezett, jó munka követte te­hát. A termelés gazdaságos­ságának fokozása érdekében tett vállalások egytől egyig megvalósultak. A félvezető­gyártás egyik fontos alap­anyagát képező germánium- polikristály kétharmadát ez évben már nem Belgiumtól, hanem a Szovjetuniótól vá­sárolták. A megtakarítás ér­téke 8,9 millió forint. Jövőre a teljes szükségletet a Szov­jetunió biztosítja, amelybő! több mint 15 millió forintot érő importanyag-megtakarí­tás származik. A gépgyártásban az im­port „származású” vezérlő- egységek hazaival történő Mezőgazdasági pilóták kiképzése helyettesítése, a rézhírzai m- máncozott alumíniumhuzak --il való kiváltása,' a francia tygoncsövek szilikoncsővel való helyettesítése, a nyugati tűzálló berendezések hazai anyagokkal való felváltása is nem kevesebb, mint 3,5 mil­lió forint értékű dollár meg­takarítását eredményezte. .42 egyre növekvő export­ál, az importanyagok csök­kentésével egyben az is bi­zonyítható: okos, értelmes ötletekkel, intézkedésekkel igen is lehet ellensúlyozni cs mérsékelni a tőkés piacok kedvezőtlen hatásait. Csak tudni kell, hogy mivel és ho­gyan. Az Izzóban tudták. Hogy az elkövetkezendő években is állják majd a versenyt, a gyárban máris ..törvényerőre” emelkedtek a gyártmányszerkezetek továb­bi korszerűsítését szolgáló in­tézkedések. Bővítik termé­keik választékát, meggyorsít­ják a félvezető eszközölr korszerűsítését, tovább szigo­rítják a tőkés importanyagok felhasználását, s változatla­nul a dolgozók újítási, alko­tókedvétől várják a különbö­ző fejlesztési feladatok sike­res megvalósítását. 35 százalékkal nőitek a jövedelmek Az eredményes munka ter­mészetesen korántsem csak a növekvő termeléssel, a na­gyobb exporttal mérhető. A negyedik ötéves terv során a gyár dolgozóinak jövedelme 35 százalékkal emelkedett. Felkarolták a fiatalokat, nemcsak lehetőség, hanem követelmény lett a szakmai, a politikai ismeretek bővíté­se, gyarapítása. Méltán büsz­kék arra is, hogy jelenleg is több mint 600 kismamájuk van szülési szabadságon. Bár nem dicsekszenek vele, de az igazsághoz és eredménye­ikhez tartozik, hogy a ne­gyedik ötéves terv időszaka alatt végrehajtott fejleszté­sek költségeit nem tíz — ahogyan a tervekben szere­pelt —, hanem mindössze há­rom év alatt előteremtették. — Hogyan sikerült ennyivel többet adniuk, az általuk na­gyon is magasra tett lécet ilyen elegánsan és eredmé­nyességgel átugomi? Az elmondottak részben már választ adnak a kérdés­re. De akiket a részletek, a módszerek is érdekelnek, azoknak javasoljuk: kérdez­zék meg a siker részeseit, a gyöngyösi izzósokat. Érde­mes. Van mit tanulni tőlük. Koós József Mezőgazdaságunknak mind több olyan pilótára van szüksége, aki mmcsnk jó repü­lőgép-vezető, hanem mezőgazdasági szakismeretekkel is rendelkezik. Ezért a Nyíregyházi Mezőgazdasági Fő‘skalp repülő ágazatának hallgatóit — a MÉM Repülőgépes Szolgálat nyer egyháza bázisán képezik ki. Képünkön■ eligazítás t repülés előtt. (WTl fertő — Bajkor József.) Szabványosítási együilmükedss Juiosz áv ávai A magyar—jugoszláv áru­csere-forgalom növekedése sürgőssé .eszi az árucikkek minőségi követelményeit és vizsgálati módszereit előíró szabványok kölcsönös egyezte­tését A kél ország szabvány- ügyi hivatalának vezetője Belgt'ádban írta alá az erre vonatkozó együttműködési megállapodást. Dr. Olajos József, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal elnöke eredményesnek ítélte meg a tárgyalást, hangoztat­va hogy a szabványok köl­csönös összenangolása külö­nösen fontos olyan területe-' ken, amelyeken az árucsen fokozódik. Az alumínium, a réz és rézötvözetű alapanya­gok, féltermókek mellett az élelmiszeripari termékekre, valamint az elektromos ház- la"< " ökre vonatkozó min - - utó -ások vizsgálati és életbiztonsági követe mé- nyeket tartalmazó szabvá­nyok kétoldalú egyeztetése jelentősen meggyorsíthatja és növelheti a kölcsönös áru­cseré: 'MTI) MmismCí 1975. uoa emlwff .7#.. Tasárnafi « Kérdezzék meg a gyöngyösi izzásokat...

Next

/
Thumbnails
Contents