Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

£ családi pótlék kétszer is változott Öt év alatt 222 milliárd forint társadalombiztosítási juttatásokra A SZOT TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI Főigazgatósá­gának adatai szerint a rövi­desen záruló negyedik ötéves tervidőszakban minden ko­rábbinál nagyobb mértékben fejlődött a társadalombiztosí­tás, szinte ugrásszerűen meg­nőttek a nyugdíjemelésre, a gyermeknevelés segítésére, a betegek ellátására nyújtott összegek. A második ötéves tervben (1961 és 1965 között) 78 milliárd, az azt követő öt­éves időszakban 126 milliárd, a most záruló ötéves idő­szakban pedig több mint 222 milliárd forintot fizetett ki az állam társadalombiztosí­tásira. A legutóbbi években külö­nösen a népesedéspolitikai párt- és kormányhatározatot követték jelentős szociálpoli­tikai intézkedések, de a nyug­díjasok helyzetének javításá­ra is számottevő tobbletösz- saegeket biztosított a kor­mányzat A népesedéspoliikai hatá­rozathoz kapcsolódó legje- Imtősebb társadalombiztosí­tási intézkedések 1974. ja­guár 1-én léptek életbe, ami­kor kiterjesztették a gyer­mekápolási táppénzre jogo­sultság időtartamát 150— 250 forinttal emelték a havi gyermek gondozási segélyt • 8SM forintra emelkedett «* anyasági segély. A családi pótlék kétszer fe változott. 1972. január 1-től a hárem- és többgyermekes családok, valamint az egye- dölállók, 1974. június 1-től a kétgyermekes családok pót­lékát emelték, gyermeken­ként 100 forinttal. Időközben egyéb családi pótlék kedvez­ményt is nyújtottak, például azt, hogy a két- és többgyer­mekes családoknál a jogo­sultságból kilépő gyermekek után megmaradó egy gyer­mek továbbra is jogosult ma­rad családi pótlékra. Bővült ily módon is a jogosultak kö­re. A NYUGDÍJASOK SZA­MARA a negyedik ötéves tervben az első számottevő intézkedés az volt, hogy 1971. január 1. óta járandó­ságuk évente két százalékkal automatikusan nő, 1974. ja­nuár 1. óta ez a tobbletösz- szeg nem lehet alacsonyabb 30 forintnál. 1971-ben ve­zette be a kormány a to- vábbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék rendszerét, s megszüntette a nyugdíjasok keresetének évi- hatezer fo­rintos határát, helyette ál­talában az évi 840 órai fog­lalkozást tett lehetővé. 1972- ben jelentek meg a rendel­kezések a korkedvezmény kiterjesztéséről, továbbá a bérből és fizetésből élők, va­lamint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszere közötti kü­lönbség csökkentéséről. A mezőgazdasági öregségi és munkaképtelenségi jára­dékokat száz, az özvegyi já­radékokat 60 forinttal emel­ték. 1972-ben módosították a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlag számításának szabályait is, amely szerint most már a nyugdíjazást megelőző utolsó öt naptári év közül az igénylőre legkedve­zőbb három év munkabérát­lagát kell figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor. A legjelentősebb nyugdíjren­delkezés 1975. július 1-én, a társadalombiztosítási . tör­vénnyel együtt Jépett életbe. A régi és a kis összegű nyugdíjakat. járadékokat, segélyeket havi hatvantól kétszáz forintig terjedő ősz- szeggel emelték. Az említetteken kívül ismeretes, hogy a nyugdíja­sok 1971. július 1. óta lak­bérhozzájárulást kapnak, a tejtermékárak emelésével kapcsolatban 1973. január 1. óta a nyugellátásokat, egyéb ellátásokat, a családi pótlé­kot és a gyermekgondozási segélyt havi 50 forint, a tü­zelőanyag árának emelke­désével kapcsolatban a nyug­ellátásokat és a gyermekgon­dozási segélyeket 1974. szep­tember 1. óta további havi 50 forint pótlékkal egészítik ki. AZ UTÓBBI ÖT ÉVBEN hozott intézkedések évi 9 és fél milliárd forinttal emelték a lakosságnak nyújtott évi társadalombiztosítási jutta­tásokat Ez is közrejátszott abban, hogy 1975-ben már kereken 58 milliárd forintot fizettek ki társadalombiztosí­tásra, az 1970. évi összegnek körülbelül kétszeresét. (MTI) A IX kongresszus jegyében Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, november 27-én Ülést tartott a KISZ Heves m^yei Bizottsága. Az ülés­re Egerben, a Hámán Kató Megyei Űttörőházban került sor. Részt vett és felszólalt az ülésen Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, valamint ott volt Németh Attila, a KISZ központi bi­zottságának munkatársa, to­vábbá részt vettek a városi és járási pártbizottságok tit­kárai is. Péli Béléné, a megyei KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte a vendégeket és a KISZ megyei bizottságának tagjait. -‘Az üdvözlő szavak elhangzása után Kiss Sán­dor megyei első titkár egé­szítette ki szóban a megyei KISZ-bizottság által a KISZ ÍJC. kongresszusára készített felkészülési tervet. Ennek so­rán részletesen felvázolta a kongresszusi felkészülés cél­jait és kiemelkedő fontossá­gú feladatait. Különösen annak jelentőségét hangsú­lyozta. hogy a felkészülést a társadalom feladataihoz il­leszkedő folyamatként kel1 felfogni.. Legyen ez — mond­ta — minden KISZ-tag. »Inden -Hátai személyes flgye is A szóbeli kiegészítés u+án iérdések, majd hozzászólá­sok Hangzottak el a felké­szülési tervről. Ennek során Sóért szót Virág Károly is. A megyei pártbizottság tit­kára nyomatékkai hívta fel a fiatalok figyelmét az előt­tük álló felada* nagy jelen­tőségére. A KISZ IX. kong­resszusának előkészítésére a párt igen nagy súlyt fek­tet — mondta, majd arról számolt be. hogy a kong­resszusi feladatok megóvá­sára a pártbizottság öesz- apparátusi szinten felkészült. PriMMalása végén hangsú- A te, Hogy az eíokés-z?­ffleszkednie kell a minden­napok feladataihoz. A felszólalások, majd a rájuk adott válasz elhang­zása után. a megyei KISZ- bizottság elfogadta a felké­szülési tervet, majd ezt kö­vetően a KISZ megyei bi­zottságának beszámolóvázla­tát is. A következő napirendi pont keretében Ambrus Jó­*9ef, a KISZ megyei bizott­ságának titkára adott szó­beli kiegészítést a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1966— 67. évi akcióprogramjához. Énnek elfogadása után kü­lönböző kérdések szerepeltek a KISZ megyei bizottságá­nak ülésén. Ennek során egyebek között személyi kér­désekről hoztak döntéseket. Stílus lesz az Agria Gyártmányfejlesztés a bútoripari vállalatnál Heves megye hajdani, rény kis tanácsi vállalatát, a mostani Agria Bútorgyárat „szükebb hazánkon”, sőt, az ország határain túl, a nagy­világban is .egyre jobban is­merik már. Hírét-nevét ki­tűnő szakembergárda erősí­tette, s az utóbbi évektől — jelentős beruházással létesí­tett — korszerű üzem- és a tudatosan végzett gyártás- és gyártmányfejlesztés öregbíti. Látni, érezni, hogy az egészséges törekvések „be­érőben” vannak. Sikerült ki­lépni az egykori, szűkébb faipari keretekből: az egri­ek nemcsak ígérték, hanem mu*atják, adják is az újat. Hagyományosnak számító termékük mellett mind szá­mottevőbbek a — még nem is olyan régen hiú ábránd­nak tartott, sokak által med­dő próbálkozásnak ítélt ~ stílbútorok. stilizált gyárt­mányok, amelyekből ma már háromszor annyit készí­tenek, mint a jelenlegi terv­időszak elején. S e- tevé­kenység a termelés mintegy harmadát jelenti. Amiben különösen érdekes, hogy amíg a kezdeti szállítások szinte kizárólag külföldre iránvultak, navjainkban bel­földön értékesítik e gyárt­mányok túlnyomó részét. Vajon mi van a számok mögött, milyen a vállalat munkája közelebbről? A kérdésre Kormos Pál igazgatónál keresünk vá­laszt. — Ha voltak is, -akik azt hitték, hogy légvárakat épí­tünk, elmondhatom: az el­képzeléseinket iparkodtunk mindig reális alapokra he­lyezni — hallottuk beszél­getésünk alkalmával. — Bíz­tunk a lakáskultúra vissza - foghatatlan fejlődésében, ab­ban. hogy a fogyasztók előbb vagy utóbb az addiginál jobban keresik a megszo­kottól eltérő, ünnepélyesebb, előkelőbb megjelenésű, szebb, igényesebb kivitelű bútoro­kat, garnitúrákat. Amiben, mint a tapasztalataink iga­zolják. szerencsére nem is csalódtunk... Munkánkban nem annyira a régi stílus­jegyek szabályos, pontos át­mentésére, teljes átörökíté­sére törekedtünk, mint in­kább arra, hogy ebből a ré­giességből a legvonzóbb, a ma embere számára is örö­met, tetszést okozó motívu­mokat, tulajdonságokat ül­tessük át gyártmányainkba. Azt, hogy egy-egy bútor a maga egyszerűségében is dísze legyen az otthonnak. Nem utolsósorban pedig praktikusságánál, kényelmé­nél, minőségénéi fogva job­ban lehessen használni az átlagostól... Tompább fényt kapott, vagy mattá vált így egy-egy darab, elmaradt pél­dául a porfogó, cifra, csa­vart oszlopocskák alkalma­zása, de meghagytuk a ku­riózumnak számító dísztár­csákat, hogy csak néhányat említsek. A rusztikus hatás erősítésére külön szövettük az elképzeléseinknek leg­megfelelőbb huzatot az egyik szövetkezettel, s más efféle megoldással próbálkoztunk törekvéseink során... így az az érzésünk, hogy máris sí­je jrülf valamilyen sajátos stílusfélét kialakítanunk. Amitől persze többet, jóval többet akarunk. Szeretnénk egy teljesen eredeti, mond­juk: egy agriás stílust meg­teremteni. Olyat, amit az el­ső látásra felismernek. Amelyről bárhol megmond­ják, hogy ez a bútor Eger­ben készült. S nem hiszem, hogy ez utópia, elérhetetlen vágy. Az elképzeléseket — ame­lyeket olyan iparművészek támogatnak terveikkel, mint például a Munkácsy-díjas Mózer László, vagy Nagy Bálint — két esztendeje és az idei ősszel tiszteletre méltó elismerést kaptak a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron is. • Legutóbb a Köny- nyűipari Minisztérium pá­lyadíját több terméknek is megítélték — díjnyertes lett az Agátha, a Trója, s e gar­nitúrák mellett még több díszláda — s a BNV okle­velével jutalmazták a válla­lat égész standját, teljes vá­sári szereplését. — Az őszi BNV-n bemu­tatott kollekciónk, tulajdon­képpen az V. ötéves terv ajánlata — magyarázta az igazgató —, számos új ter­mékkel, kisbútorral. S mint látható volt: szándékunkba* áll tovább csökkentési „kommersz-termékeink” részarányát, amit a minisz­térium is helyesel. Kiala­kult körülményeink, adott­ságaink s a népgazdasagi érdekek alapján tovább nö­veljük a stílbútorok és a sti­lizált bútorok termelését, ezen belül a kisbútorok gyártá­sát, ,fokozzuk a kislakások­nak. is értékes berendezései­vé váló korszerű termékek előállítását. Szűkítjük a túl­zott választékot, s olyan profiltisztítást hajtunk vég­re, annyira fiatalítunk hogy már a jövő év második fe­lében a gyártmányok 80 szá­zaléka új lesz, s termékeink átlagéletkorát 2—3 évesnek mondhatjuk. S miközben az újdonságokra gondolunk s búcsúzunk több régi darab­tól is — az egyes anyago­kat tekintve, ugyanígy pró­bálunk szakítani a gúzsba kötő hagyományokkal. A BNV-n sikeres Agátha gar­nitúra például már akácból készült, a megszokottabb, de jóval drágább dió, tölgy he­lyett. S tekintve, hogy a próbát remekül kiállta, a továbbiakban természetesen az akácfa tömegesebb fel- használásával számolunk. A beszélgetés közben élő­kerül egy, talán másfél-két éve kiadott termékprospek- * tus. Az igazgató egymás után pipálta ki benne tol­lával az idejét múlt termé­keket. — Talán kicsit gyors m. a tempó -— mondta. Úgy érezzük azonban, hogy az élet diktálja így. Igény és egyben követelmény ez tő­lünk. S ha teljesítése nem is mindjárt a leggazdaságo­sabb: elzárkóznunk semmi­képpen sem szabad előle. Győni Gyala A tejipar szocialista brigádvezetőinek tanácskozása Csütörtökön az ÉDOSZ Székházában az iparág hely­zetéről. és a fejlesztés tenni­valóiról tanácskoztak a tej­ipari vállalatok szocialista brigádjainak vezetői. Dr. Simka István, a Tej­ipari Tröszt vezérigazgatója beszámolójában elmondotta, hogy öt év alatt 600-ról 2500-ra növelték azoknak a helyiségeknek a számát, ahol pasztőrözött tejet lehet vá­sárolni, javították a tejter­mékek minőségét és az igénynek megfelelően növel­ték a választékot. Az elmúlt öt évben mint­egy 30 új terméket hoztak forgalomba. Az elkövetkező öt évben az eddiginél is több tejhez és tejtermékhez jut­nak a fogyasztók, azt terve­zik, hogy az egy főre jutó tejfogyasztás 1980-ban eléri majd a 155 litert Nagykökényes, Heréd: Gondok után egyenesben Csaknem háromezer hek­tár szántóföldje van a Ba­rátság Termelőszövetkezet­nek, amely egy esztendeje fogja össze Heréd és Nagy- kökényes dolgozó parasztja­it, s azokat, akik a géppark­kal kapcsolatos szakmunká­kat ellátják. Sokfelé zökke­nőkre számítottak az egye­sülés után, s termelési visz- szaeséstől tartottak. Ez az aggodalom bujkált az itteni vezetőkben, tagokban is! De ha gyors pillantást vetünk az első közös esztendő ered­ményeire, megállapíthatjuk, hogy a gyanakvás indoko­latlan volt. Termésátlaguk elérte a színvonalat, ame­lyen egyesülés előtt állottak a gazdaságok. Ezer hektár feletti kenyérgabonájuk 34 mázsával fize*ett. 180 hek­tár cukorrépaföldről átlago­san 261 mázsát takarítottak be. 370 hektár kukoricájuk átlaghozama 49 mázsa fe­ledt vo’t. s mintegy 230 hek­tárnyi tavaszi ároáiuk is megtermetté a hektárankén- ti 37 mázsát, aminél jobbm ez a növény sem szolgált korábban. 0»7tőníő i s ’ehasonl tás Város környéki községekről lévén szó. óhatatlan az ösz- szehasonb'tás. am'nek mér­te» a te&asá Lsssa »előszövetkezet javára bil­len, ahol cukorrépából pél­dául 510 mázsát, kukoricá­ból pedig 64 mázsát takarí­tottak be hektáranként. Ezek az eredmények ter­mészetesen az iparszerű ter­melési forma meghonosodá­sával függnek össze, s a magas fokú gépesítés, ke- mizálás, fejlett növényvéde­lem előnyét bizonyítják, S amikor ezt a tényt említ­jük; lényegében a Barátság Termelőszövetkezet tagjai­nak' titkolt, máskor kimon­dott elgondolását is bátran megfogalmazhatjuk. Az ered­mények ismerete, az- össze­hasonlítás mind több heré- di, nagy kökenyesi szövetke­zeti tagot, alkalmazottat ar­ra ösztönöz, hogy a jövőt il ­letően már zárt rendszerű terme1 ési formában gondol­kozzék. Ennek természetesen dön­tő alapfeltételei vannak, s itt elsősorban a költséges gépsorok beszerzésére cél- zunk. Erősödnie, kell még a Barátság Termelőszövetke­zetnek, hogy ilyen beruhá­zásokat eszközölhessen, to­vábbá biztosítsa a maga­sabb terméshozamokhoz szükséges fejlett kemizálást. Ueyaníey jelentős anyagi ráfordítást igénvel aszarvas- marhaitenv<*srt'ss öteszten- dős navvszerű programja, tifiőGorbea e bőveb­ben tejelő Holstein-friz ké- resztezésű fajtára való át­térést tűzte célul, s a jelen­legi állomány mintegy 130 darabbal való növelését te­kinti további feladatának. Kezdő lépések A szarvasmarha-program megoldása, természetesen ta­karmányozási gondokat vet fel. Mind a, megnövykédett állomány tartása, mind., a tej hozam novelese csak úgy képzelhető el. ha a herédi, kökényesi határrészéken, .nö­velik a takarmány növények, elsősorban a . pillangósok földterületét, továbbá bizto­sítják a nyári folyamatos zöldtakarmányt, illetve a ré­paszeletet, ami hasznosan il­leszthető a jószagállomany „étrendjébe”. Minderre már most gondolnak a termelő­szövetkezet vezetői, sőt 1976- ra előirányozták egy NDK- gvártmányú silózó megvá­sárlását. Gyakorlatilag a fokozatos gépesítésfejlesztés menetébe illeszthető a nemrég vásá­rolt Rába-Steigeí, am elv igen nagy teljesítményű munkagép. Balszerencséje az egyesült gazdaságnak, hogy meghibásodás miatt — ép­pen őszi munkacsúcsban. —■ egy hón a tv g tétlenül veszte­gel a ; gén. s csak mostaná­ban kezdte fiira a talai-elő- késáté&L Emiatt, sagooe, «2» maradt az őszi szántással a Barátság Termelőszövetkezet amin most úgy segítenek, hogy három műszakban, szinte megállás nélkül dol­goztatják a masinát. A magas szintű gépesítést célzó első lépéseket tehát megtették már a közös gaz­daságban, s áz úton tovább haladva mielőbb elérkezhet­nek ahhoz a lehetőséghez, hogy cukorrépa, kukorica, kenyérgabona terén Iparsze­rű termelést honosítsanak meg ezen. a tájon. SzámŰEŐtt súrlódások Ha a Barátság Termelő­szövetkezet első közös esz­tendejével foglalkozunk, nem hallgathatunk el bizo­nyos fejlődési rendellenessé­geket, amelyek gyökere in­kább emberi gyengeség. Ta­vasszal például elég sok torzsalkodás keletkezett ab­ból, hogy a szarvasmarha- tenyészet kökényesi részle­gében dolgozó ál’atíondozók magasabb jövedelemhez ju­tottak, mint a herédiek. A gazdaság vezetői azonban felismerték ennek a kórtó- konysávát, s a bérezést szö­vetkezeti szinten kiegyenlí­tették. Nemrég másik terü’eten, B Q66^POOÍ06Í' tott csibeneveidében kelet­kezett skandalum. Az idén a közös gazdaság a tavalyi 60 vagonnyi csirke helyett 70 vagonnyira szerződött a törökszentmiklósi feldolgo­zó teleppel, s a feszített terv bizonyos időszakokban megfeszített munkavégzést is igényel. Nos, a gyorsabb, pontosabb szállítás érdeké­ben a gazdaság vezetői he­rédi asszonyokat is „átdob­tak” a kökényesi frontsza­kaszra, segítendő az éjszakai befogást. Ez az itt élő asz- szonyokat néhány forinttal megrövidítette alkalomsze­rűen, de a közösnek 40—50 ezer forintot hozott. Persze vita, perlekedés kerekedett a dologból, s időbe telt, mi­re a kökényesi menyecskék megértették: amit pillanat­nyilag vesztettek, zárszám­adáskor ötszörösen vissza - jizetődik mindannyiójuknak Most, hogy év vége felé közeledünk, mind e súrlódá sokat sikerült kiküszöbölni a gazdaság é'eteből. Ilyen formán megjavult a szóm szédos falvak emberi kancsó lata, s annak a lehetőség is. miszerint a közös észtén dő a várakozásnak megtel- lő zárszámadást hozzon. F pedig olyan eredmény le--’ ami vezetők és vezetette’' dicséretére válik... Moldvav fi vő 7« é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents