Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

az MTI ék­Péntek külpolitikai kommentárunk: Sajtókon ferencia —kampány —felhangokkal GERALD FORD, az Egyesült Államok elnöke saj­tókonferenciát tartott. Ezen voltaképpen nem hang­zott el igazán drámai, látványos bejelentés. Valami oka mégis van annak, hogy a világsajtó a szokásos el­nöki rutin-megnyilvánulásoknál nagyobb terjedelem­ben foglalkozik a Ford által mondottakkal. Ez az ok vitathatatlanul az, hogy bár hivatalosan még messze van az elnökválasztási kampány kezdete, Ford szavai bővelkedtek bizonyos félreérthetetlen választási fel­hangokban. Alighanem kampánymeggondolások billentették az elnöki döntés sokáig nagyon is ide-oda ingadozó mérlegét abba az irányba, hogy a szövetségi hatóságok mégiscsak megmentik New York városát a fenyegető pénzügyi csődtől A képlet egyszerű. A bonyolult ame­rikai választási szisztéma lényege, hogy az elnök meg­választása nem közvetlenül, hanem közvetve, úgyne­vezett elektorokon keresztül történik. Nos, az ötven állam közül Kalifornia mellett messze New York állam adja a legtöbb elektort. NEM KELL NAGY KÉPZELŐERŐ tehát a döntés politikai hátteréhez. Ford republikánus pártja nem alaptalanul reméli, hogy ha a tizenkettedik órában ér­kezett pénzügyi segítség republikánus elnök nevéhez fűződik, ez a tény esetleg szavazatok millióit jelenthe­ti a jelenlegi elnök választási „költségvetésében”. Ahhoz sincs szükség mikroszkópra, hogy a sajtó- értekezlet külpolitikai tételei mögött felfedezzük a vá­lasztási meggondolásokat Amikor az elnök úgy fogal­mazott hogy Kissinger csak a SALT-tárgyalások „lé­nyeges előrehaladása” esetén utazik Moszkvába, és a Brezsnyev—Ford találkozó „csak a megállapodás megszületése után” képzelhető el nagyra is „kam- pányzzellemben” fogalmazott MAGYARUL: azoknak a jobboldali rétegeknek a rokonszenvére is gondolt, akik Schlesinger hadügymi­niszter menesztése miatt neheztelnek rá. Schlesinger „koncepciója” ugyanis az volt, hogy a valóban létfon­tosságú SALT-tárgyalások során a Szovjetunió számá­ra teijesíthethetetlen feltételeket kell szabni .. ‘Ah' Űjabb letartóztatások a portugál fegyveres erőknél Símé Endre, dósitója jelenti: Meló An tunes őrnagy por­tugál külügyminiszter, a legfelsőbb forradalmi tanács tagja szerdán nyilatkozatot adott a portugál televízió­nak és állás foglalt a „plu­ralista szocializmus” építése mellett. Kijelentette, hogy az ejtő­ernyősök lázadása csak be­tetőzése volt s<* más tár­sadalmi problémának: a por­tugál népet az elmúlt hóna­pokban állandó nyugtalan­ságban tartották az ország­ban lejátszódó események, a jövőre vonatkozó terv hiá­nya. A „portugál civilizá­cióra” és a „társadalom alap­vető értékeire” hivatkozva „nemzeti baloldali terv” és „történelmi tömb” megte­remtése mellett szállt síkra egy olyan szocialista társa­dalom felépítése érdekében, amely Portugálja számára „járható baloldali út”. An­nak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi kormány képes tovább lép­ni a „szocializmus felé ve­zető békés úton”. An tunes kijelentette: „el­képzelhetetlennek” tartja a szocializmus építését Portu­gáliában a kommunista párt nélkül. Az őrnagy elismeréssel adózott a Neves ezredes ve­zette amadorai kommandó ezrednek azért, hogy elfoj­tották az ejtőernyősök és a COPCON-nak alárendelt egységek lázadását Morais da Silva tábornok, a portugál légierő főpa­rancsnoka, akinek leváltását követelték a kedden fellá­zadt ejtőernyősök, a tv-nek adott nyilatkozatában el­mondta, hogy letartóztatják a felelősöket sokat közülük már la la fogtak. Közölte, hogy a bárom haderőnem főparancsnoka „listát" állít össze a letartóztatandókról: ezek főleg olyan tisztek és tiszthelyettesek, akik „köz­vetlenül felelősek" a történ­tekért A közkatonákat tö­megesen nem büntetik meg, de természetesnek vélte, hogy a „legfegyelmezetlenebbeket” rendelkezési állományba he­lyezzék. Azt mondta, hogy a .katonai parancsnokoknak nem áll szándékukban meg­torlást alkalmazni. Lisszabon körzetében csü­törtökön is érvényben ma­radt a Costa Gomes elnök által két nappal ezelőtt el­rendelt rendkívüli állapot. A hivatalos kőkemények­ben, amelyeket a jelenleg csak egy műsort sugárzó rá­dióállomások időről-időre is­mertetnek, a kormányzat rendre és nyugalomra szó­lítja fel a lakosságot A sportlapokon kívül más saj­tótermék továbbra sem je­lenik meg. Csütörtökön reggel a rá­dióadók több ízben is fel­olvasták a fegyveres erők vezérkari főnökségének köz­leményét, amely állást fog­lal az ország déli részén ki­alakult helyzettel kapcsolat­ban. A közlemény „a dolgo­zók politikai érettségének bizonyítékaként” említi azt a tényt, hogy nem hagyták magukat kalandokba bele rángatni. Az ADN jelentése szerint a főváros déli ré­szének munkásnegyedeiben és Setubal ipari városban, amely húsz kilométerre fek­szik Lisszabontól, a tünte­tők szétoszlottak. A katonai körzet főhadiszállásán kö­zölték, ,h°gy a lisszaboni térségben több egység „kü­lönböző feladatok végzését vette át". Jasszer Arafat, a Palesz­tin Felszabadítás! Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottsá­gának elnöke a TASZSZ tu­dósítójával folytatott beszél­getése során kijelentette: nos tani látogatásunknak a Szovjetunióban igen nagy je­lentősége van, hiszen olyan időszakban került rá sor, .‘.mikor a Közel-Kelet térsé­gében rendkívül bonyolulttá /ált a helyzet A Palesztina! forradalom — folytatta Arafat — az ellen­séges erők veszélyes össze- • -skü vésővel és mesterkedé­seivel találja magát szemben. V Libanonban zajló véres .semények újabb elemét ké- ■ezik az összeesküvéseknek : '>ban a láncolatában, amely n .palesztinok ellen, az arab írség felszabadító mozgal­ma ellen, a libanoni haladó azafias erők ellen irányul. Mindez kísérlet arra, hogy jiyan konfliktusba sodorják >ele a palesztinokat, a li­banoniakat, és más arabokat, amelynek vallási színezetet 'rábainak adni. Ezek az ese­mények egyben új szakaszt Mentenek abban a harcban, melyet az arab nemzet vív \z imperializmus és a cionis­ta mesterkedések ellen. Az amerikai imperializmus és a cionizmus kétségtelenül olyan helyzetet akar kiala­kítani, amelyben az Egye- . sült Államok megszilárdít­hatja és kiszélesítheti befo­lyását ebben a térségben. A második egyiptomi—izraeli csapatBzétválasztási egyez­mény célja: megerősíteni az Egyesült Államok közel-ke­leti pozícióit, éket verni az arab világ és a Szovjetunió közé és aláaknázni az 1973-as októberi háború eredménye képpen é6 az algíri és ra­bat! arab csúcsértekezleteken elért arab egységet. Az egyez­mény titkos záradékai a Pa­lesztinái nép semmibevevé­sét, Izrael terjeszkedő törek­véseinek támogatását céloz­zák — hangsúlyozta Arafat, majd kijelentette, hogy fo­kozni kell a harcot ezek el­len a tervek ellen. Ebben a harcban a szocialista közös­ség országai, élükön a Szov­jetunióval, támogatást nyúj­tanak a palesztinai forra­dalomnak és az arab haladó, hazafias erőknek. A PFSZ végrehajtó bizott­ságának elnöke aláhúzta a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia mi­előbbi összehívását sürgető szovjet kezdeményezés nagy jelentőségét is. Arafat végezetül kijelen­tette: A palesztinai forradalom­nak a szocialista országok­hoz, a Szovjetunióhoz fűződő viszonya nem felszínes, át­meneti vagy taktikai jellegű viszony. Ezek stratégiai kap­csolatok, alapjuk a kölcsönös megértés, a bizalom, a mély és az idők múlásával egyre erősebbé váló barátság. Ssiiimi sem változón... sü t. János Károly spanyol király csapatokat szemlél meg a Los Jeronimos kápolna előtt, ahol még a koronázási pro­cesszushoz tartozó szertartásra került sor. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Vízágyúkkal, könnyfakasz­tó gránátokkal és gumibo­tokkal oszlatta szét a spanyol rendőrség csütörtökön a mad­ridi Carabanchel börtön épü­lete előtt tüntető, a politi­kai foglyok azonnali szaba­don bocsátását követelő mintegy 5000 főnyi tömeget. A Reuter tudósítása sze­rint 30 tüntetőt letartóztattak OJMsääM ember 28., péntek A pártkongresszus előtt Lengyelországban (2.) Bányászokhoz méltóan készülnek Lengyelországi utam kö­vetkező állomása Katowice, a világhírű sziléziai bánya­vidék központja lett volna. A sors azonban úgy hozta, hogy a néhány kilométerre fekvő, mintegy százötven- ezer lakosú Sosnowice egyik új szállodájában kaptam szállást. Ez a város azért is nevezetes, mert a soron kö­vetkező kongresszusra itt választották meg küldöttnek Edward Giereket, a LEMP Központi Bizottságának első titkárát Az ember azt hinné, hogy itt, ahol a környék hatvan­nyolc bányájában összponto­sul a lengyel szénbányászat, másról sem hall, csak ' bá­nyászatról. S milyen kelle­mes csalódás, hogy ez a vi­dék nemcsak szénben, hanem kultúrában is igen gazdag. Elsőként ezt tudtam meg Ru­dolf Kostorztól, a LEMP Ka­towicéi vajdasági Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tesétől. Tisztségéből adódóan ő elsősorban a kulturális élettel foglalkozik. Most, a kongresszus elő­estéjén olyan kezdeménye­zések sorozata indult el, amely hitelesen bizonyítja: az emberek szom'j ózzák a kultúra áldásait. A kultúra szeretete és . megfelelő rangra emelése. ösztönözte őket arra, hogy az 10-SS-ig terjedő időre ki­dolgozták a kulturális és művelődési élet fejlesztésé­nek programját. 1974-ben határozta el ezt a vajdasági pártbizottság. Egy évig tar­tott a távlati program előké­szítése, amelyben a vajdaság­ból hatszázan, párttagok és pártonkívüliek vettek részt. Így állt össze a programban az elméleti célok, a konkrét feladatok, az anyagi támoga­tás és beruházás, a személyi és tárgyi feltételek hogyan­ját és miértjét meghatározó javaslatok összessége. Most, a LEMP VII. kong­resszusa előtt a kulturális életet igen erős pezsdülés jellemzi. De beszéljen erről Rudolf Kos torz: — A a közelmúltban ipari tárlatot rendeztek képzőmű- vészeink a közelgő kongresz- szus tiszteletére. Témája a bányászat és a kohászat volt. A művek természetesen min­denekelőtt a munkásembere­ket ábrázolták munka köz­ben, de volt jó néhány olyan alkotás is, amely egy-egy üzemet mutatott be. őszin­te örömünkre szolgált, hogy ezen a seregszemlén nem­csak lengyelek, hanem ma­gyar, csehszlovák és jugo­szláv képzőművészek is részt vettek alkotásaikkal. — Létezik nálunk az úgy­nevezett „Érdemes emberek könyve”, benne a kiváló dol­gozók kannak helyet. Nos, festőink és grafikusaink vál­lalták, hogy méltó bemutatá­sukhoz ingyen megfestik ezeknek az embereknek a portréját. — Szinte nincsen a kultú­rának olyan ága, amely va­lamilyen többletvállalással ne segítené a kongresszusi felkészülést. íme néhány példa a sok közül: Az élüze­mekben ingyenes hangver­senyeket rendeznek. Ehhez hasonlóan a színházak is előadásokat tartanak. Az elő­adásokért sem a párttag, sem a párton kívüli színészek nem kérnek fellépti díjat. Ez az ők kongresszusi válla­lásuk. Folytathatnám a sort. Amint hallottam, november 8-ától—15-ig a szocialista országokban bemutatott színdarabokból színházi fesz­tivált rendeztek, természete­sen Lengyelország különböző társulatainak előadásában. A Gdanski Színház például Madách Imre Csák végnap­jai című drámáját mutatta be Katowicében. Hasonló fesztiválokat háromévenként rendeznek. Lám csak, a világhírű len­gyel szénbányászát fellegvá­rában milyen nagy gondot fordítanak az emberi tudat, a szépérzék és ízlés fejleszté­sére, a kulturális . igények sokoldalú kiegészítésére. Podina Péter Következik: Beszélgetés küldöttekkel és kísértek be rendőrőrszo­bákra. Többen megsebesül­tek. Az őrizetbe vettek között ismert színművészek, újság­írók, tv-riporterek vannak. Georges Séguy, a CGT fő­titkára, Jacques Séguinek, a francia tv munkatársának a madridi repülőtéren történt letartóztatására utalva kije­lentette: az incidens bizo­nyítja, hogy I. János Károly király trónralépésével „seid változtak a terrormódszerek, amelyekkel a fasizmus Spa­nyolországban kormányoz.” Á TASZSZ; Jugoszlávia nemzeti ünnepéről ■ : -K £S ■' ik ■Sií&i'- .-a. Jevgenyij Marinyin, TASZSZ szemleírója, ’ «mié- ■:» keztet arra, hogy november ..*1 29-e kiemelkedő dátum a szocialista Jugoszlávia tör- -.üt ténetében. Ezen a napon, 1943-ban a fasiszta bitorlók és cinkosaik elleni harcok közepette megnyílt az antifa­siszta'népi felszabadító ta­nács második ülése, amely­nek határozatai megvétettéh az új Jugoszlávia alapjait. A szovjet emberek —*■ hangsúlyozza Marinyin — jól- emlékeznek arra, hogy' á fa- ;‘-‘i sizmus ellen vívott harc aúi lyos éveiben a Jugoszláv-Né- , pi Felszabadító Hadsereg ás ... a partizánok nagymértékb«v hozzájárultak a közös ellen- ség megsemmisítéséhez. Ju- goszlávia testvéri népei- hú íi harcostársaink, fegyverbará- ,*• taink voltak. . •, .-..-»«k Jugoszlávia dolgozói a népi- hatalom éveiben nagy sike­reket értek él a szocialista ‘ építés, a politikai-gazdasági f 'J és kulturális fejlődés terület . tén Jelenleg a szocialista tu- J-lfc lajdonban lévő termelő' esz-"-^" közökkel állítják elő. a-tár- ísv sadalmi össztermék 82 szá-**« zalékát. Az ipari termelés -a, T„, háború előtti szinvpnalhöZ'';"' viszonyítva 14-szereséré !5'': emelkedett, a mezőgazdasági--; termelés pedig megkétszere- -j,.; ződött. ^ Az utóbbi években Jugo szlávia vezető szervei és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének szervezetei fontos . intézkedéseket hoztak a munkásosztály és a ' JKSlZ szerepének növelésére, a társadalmi-politikai és gazda- __ sági fejlődés időszerű kérdé­seinek megoldására. A Szovjetunió és '.TugoC ét szlávia népeit a hagyományos testvéri barátság szoros kö­telékei fűzik egymáshoz. A szovjet—jugoszláv együttműködés elmélyítése, új formákkal, való gazdagítá- ' sár á két páti# és a két ál­lam' ’kövatá *%Stcsönös meg­értés és bizalom megszilár­dulása kudarcra ítéli a szó-. cialxzmus ellenségeinek inin'-? den olyan kísérletét, hogy *, csapást mérjenek népeink;''*; barátságára, éket verjenek' a Szovjetunió és a Jugoszláv - Szocialista Köztársaság közé. Barátságunk erős és még- bonthatatlan. Leonyid Brezs- \ nyev aláhúzta: a két párt éshM a két ország között a teljes j"' egyenjogúság és a kölcsönödf^ tisztelet elvein alapuló‘ együttműködés további meg­szilárdítása megfelel a szov-' “ jet és a- jugoszláv népek . alapvető érdekeinek, segíti a szocialista világrendszer megszilárdítását, a béke és a haladás ügyét — fejezi be a is> szemléíró. -=■ > Húsz autónyeremény Heves megyében Gyorslista A gépkocsinyeremény-betétkönyvek 1975. november ill­án és 27-én megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény-be­tétkönyvek 58. sorsolását november 26-án és 27-én Buda- 1 pesten, az Utasellátó Vállalat kultúrtermében (V. Arany János ti, 13.) tartotta meg. A Budapesten váltott betétköny-' veket 26-án, a vidéken váltott betétkönyveket 27-én sorsol-. ták. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyv vek vettek részt, amelyeket 1975. július 31-ig váltottak és 1975. október 31-én még érvényben voltak. A kétnapos hú­záson összesen 711 gépkocsi talált gazdára. Az 5000 forintos betétkönyvekre 503 darab, a 10 000 forintosokra 208 darab autó jutott. Az alábbiakban adjuk a Heves megyében váltott betét­könyvek nyerőszámait. ' vái 10 000 Ft összegű nyertes betétkönyvek: Sorozat, A kisorsolt gép­szám kocsi gyártmánya 9 006898 Skoda 9 011847 Wartburg 9 025775 Skoda 9 028212 Wartburg 9 030261 Skoda 5000 Ft összegű nyertes be­tétkönyvek: 9 535914 Wartburg 9 543892 Trabant 9 544781 Skoda 9 545654 Wartburg 9 554873 Wartburg 9 567365 Wartburg 9 568942 Zsiguli 9 570741 Skoda 9 583200 Skoda 9 585152 Skoda 9 586016 Wartburg 9 587651 Skoda 9 536363 Skoda 9 596128 Trabant 9 600370 Zsiguli ezer, A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget, tes betétkönyvet, vagy az, azt helyettesitő igazolást könyvet kiállító takarékpénztári fióknál, postahivatalnál,-~ vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni. lír aZ A nyer- a betét—:at Dasszer Arafat nyilatkozata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents