Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-22 / 274. szám
Erős munkáshatalonr - fejlett szocializmus Beszélgetés Herczeg Károllyal, a SZOT titkárával Köztudomású, hogy december 8-án megkezdi munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa, amely mérleget von négy és fél esztendő munkájáról és megszabja a munkásosztály legfontosabb tömegszervezetének soron levő feladatait. Milyen Jtérdések foglalkoztatják ezzel kapcsolatban a szakszervezeteket — erről beszélgettünk Herczeg Károllyal, a SZOT titkárával. Hogyan fejlődött a szak- szervezetek termelést segítő munkája, amely feltétele, alapja az élet■ és munkakörülmények javulásának? — A szakszervezetek ter- ■lelést segítő tevékenysége természetesen, korántsem öncélú. Hiszen ez a népgazdaság, végső fokon a munkáshatalom erősítését szolgálja, ami a szervezett dolgozóknak nemcsak érdeke, hanem létfeltétele. Ez az a bázis, amin az életszínvonal «síelése nyugszik. Mert — közhelynek hangzik, de ez az igazság — csak azt oszthatjuk el. amit megtermettünk. A munka becsületéért — A szakszervezetnek, azonban nemcsak a termeles segítésében, hanem az elosztás módjában is szerepe van, esőt felelősséggel is tartozik érte. De nem hiányzik hozzá felkészültsége sem: ismeri a lehetőségeket, a problémákat, az igényeket egyaránt és rendelkezik az érdemi részvételhez szükséges jogokkal is. — A beszámolási időszakban fejlődött a szakszervezetek munkája, hozzáértéssel. sokoldalúan dolgoznak. De — mivel fejlett szocialista társadalmi rend kialakításán fáradozunk — a követelmények is egyre magasabbra emelik a mércét Az ennek megfelelő tevékenység két alapvető probléma megoldását sürgeti. Az egyik: a jogok és kötelességek dialektikus egysége, amelynek érvényesülését sok szélsőség zavarja. Illetve, hol az egyik, hol a másik pólus ,lép felnagyítva előtérbe. Márpedig a kettőnek együtt kell érvényesülnie, hatnia gondolkodásunkban. És itt nem véletlenül hangsúlyozom a gondolkodásmód jelentőségét. Hiszen a munka becsülete szintén tudati kérdés. Ennek megfelelően a Belföldön kevés olvasóhoz jut el a Magyar Hírek, a Magyarok Világszövetsége kéthetenként megjelenő, képes hetilapja. A határon túl azonban sokan ismerik, mert 200 ezer példányban nyomják, s eljut öt világrész 80 országába. A külföldön élő magyarok népszerű lapja legutóbbi számában — a Magyar megyek sorozatban — két oldalt közölt Heves megyéről. A kitűnő újságíró trió: Baróti Géza. Ruffy Péter és Kristóf Attila bemutatta az olvasóknak az ország területének három egesz kilenc tized százalékát kitevő érdekes tájegységét. A megyenév című írás azzal kezdődik, hogy itt találhatjuk a hazai természet olyan szépségét, mint a Mátra, a Bükk egyik nyúlványa. a Bükk-fennsík és a Szalajka-vö'gy, Szilvasvá rád s Kékes, az ország leg magasabb pontja. A természet sok szépségével megáldott terület háromszáznegy- SSsnezer ember lakóhelye. szakszervezet tudatformáló, nevelő tevékenysége szempontjából nem közömbös, hogy a szorgalmat még ma sem mindenütt méltányolják megfelelően, a lelkiismeretesen dolgozót — az igyekvőket — nem mindenütt becsülik eléggé. Ennek megváltoztatásában elsősorban a szocialista brigádokra, példamutatásukra kell támaszkodnunk. — A másik fő tennivalónk: a választott szakszervezeti testületek, tisztségviselők és a tagság kapcsolatának javítása. Nem formálisan, hanem tartalmilag, a szakszervezeti élet demokratizmusának fejlesztésével. Mit jelent ez? Azt. hogy a tagság véleményezési, egyetértési, döntési hatáskörébe tartozó kérdéseket' — legyen az kollektív szerződés tervezési, vagy bérprobléma — érdemben, szervezetten tárgyalják meg azokkal, akik ebben illetékesek, akiket érint, Érteni kell a munkások nyelvén Gyakran elhangzik, hogy ez csak formális lehet, mert a tagság, pontosabban a munkások tájékozottsága, szakértelme kevés az érdemi vitához. — Valóban ismerős az érvelés. De nem helyes, nem elfogadható. Igaz. hogy a kétkezi munkás nem érthet mindenhez, de a vezető azért vezető, hogy értse a munkás egyszerűen fogalmazott észrevételeit, megértse mondanivalója célját és levonja a belőle eredő tanulságokat. És lássa, mi az intézkedésének hatása, következménye a műhelyekben. Hogy egy időszerű példát említsek: ha egy műhelyben vagy üzemrészben szóváteszik a mértéktelen túlórázást, nyilvánvaló, hogy meg kell vizsgálni az okokat, először azoknak véleményét kérve, akik a legközelebbről látják, észlelik ezt. Alig hiszem, hogy ne lenne sok okos, hasznos javaslatuk a megoldásra. ha látják, hogy ezt valóban igénylik tőlük. — Az üzemi demokráciának — mert valójában erről beszélgetünk — fontossága napjainkban és a jövőben is növekedik. Jelentőségét aláhúzza, hogy az üzemekben egy sor nagy horderejű kérdés vár megoldásra, amiAz irodalmi értékeket ismertető fejezet bemutatja a Gárdonyi-házat, leírja a Titkosnapló részleteinek megfejtését. Elárulja, hogy Egerben őrzik Mikes Kelemen Törökországi leveleit. Elviszi az olvasót Bródy János egykori egri fakereskedő házához, s ír Bródy Sándorról, századunk kiemelkedő irodalmi alakjáról. „A földadta jó”: a gyöngyösi és az egri borok, melyek zamata egyedülálló. Kecskés Péter — a borok doktora — ad ismertetőt arról, hogy az egri bikavérnek háromféle vörös bor az alapanyaga. A legenda szerint ez kölcsönzött földöntúli erőt az egri várat hősiesen védő asszonyoknak. A színes, érdekes riportokat Gábor Viktor 10 szép fényképfelvétele illusztrálja, többek között a Hatvanyak egykori kastélyáról, a várbeli Gárdonyi-ház udvaráról és a Dobó-szóborróL I .. i. .. Ii... jRa ben felmérhetetlen segítség a közösség véleményének meghallgatása, érvényesítese. Közérdekű szigorúsággal Napjaink „divatos” problémája a termelési szerkezet változása. Milyen feladatai vannak ebben a szakszervezeti mozgalomnak? — A termelési struktúra változtatása igen fontos dolog. Ebből következik, hogy nekünk is felelősségteljes feladataink vannak, amiben közösen kell munkálkodni az irányító szervekkel, az üzemekkel, persze kinek-kinek a maga partnerével. És az eddiginél sokkal következetesebb munka szükséges, lehetőleg megrövidítve az elhatározástól a megvalósulásig terjedő, gyakran indokolatlanul hosszú utat, időt. — Nyugodtan elmondhatom ugyanis, hogy a problémákat jól látjuk — ez az állami, a gazdasági vezetés minden szintjére vonatkozik —, de á változás lassú. Itt van például a munkaerő téma, amely egyetlen beszámolóról sem hiányzik. A munkaerőhiány emlegetésétől azonban még mindig nem jutottunk el a munkaerő-gazdálkodásig. sőt az érvényes rendeletek betartásáig sem, például abban a vonatkozásban, hogy ne az járjon jól, aki sűrűn változtatja munkahelyét Ennek érdekében már a közeljövőben olyan határozott intézkedések kellenek, hogy a vándormadarak és alkalmazóik húzzák a rövidebbet — A közérdekű szigorúság érvényesítése mellett, természetesen gazdasági tennivalókban 6em szűkölködünk', például a nem gazdaságos termelés fokozatos megszüntetése, a munkaerő átcsoportosítása, átképzése szintén napirenden levő feladat, aminek bőségesen lesznek konzekvenciái a mi tevékenységünkben is. Hiszen az ilyen átcsoportosítás, a szakképzéstől az egyéni, emberi gondokig. ta problémák tucatjával áraszt el majd bennünket. Nekünk, szakszervezeti tisztségviselőknek pedig tervszerűen, módszeresen, tapintatosan kell végére járnunk a feladatainknak. Ehhez további erősítést kapunk a szervezett dolgozóknak a szakmai, majd a szakszervezetek kongresszusa révén megújult, megerősödött táborától — hangsúlyozta befejezésül Herczeg Károly. a SZOT titkára. Jeles vadászírónk. Széchenyi Zsigmond szerint vannak, akik a vad húsáért vadásznak, mások a trófeáért, a dicsőségért. Legkülönb mindenek között az igazi vadász, a „szalonka vadász”, aki az élményért fog kezébe fegyvert. Antal Pál, a Mátrai Erdő- és Fagazdaság vadászati főfelügyelője, az igazi vadászok közül való. Az élményért vadászik, ugyanakkor jártas és tevékeny a korszerű vadgazdálkodás munkáiban is. Ritkán találhatni íróasztal mellett. Ideje nagy részét az erdőn tölti. Korai égnyitástól késő estig a szabadban tartózkodik. Az erdő, a természet szerelmese. — Kevés híján negyven esztendeje tart ez a szolgálat — mondja emlékezőn. — Tizenöt évesen kezdtem, s most már az ötvenötödik esztendőt hagvom magam mögött. Felsőtárkányban, ahol születtem, már 10 éves koromban én vo’tam a leghűségesebb hajtó. Artán a kisegítői szeredtől, az erdőőri gvakoTioksá “tói kezdve mmd^n lépcsőfokot megjártam pályám során. Tö’gvtermetű. szívós, földerős emter. ősz hajával olyan, akár a /.ózmarás fa. Egy ízbon — erre nem szívesen emlékezik — majdnem étetével fizetett szenvedéséért. 1003 novemberében a D'sznótanya-iánánál rendezett haitóvadászaton őt terítette le egv csuhásnak szánt lövés. A bal li^ockanál beNyolcvan országba eljut Két oldal — Heves megyéről Golvéstolltól a műanyag tartályig 1969-ben alakult a Fővárosi Műanyagipari Vállalat rózsa- szentmártoni telepe, munkalehetőséget nyújtva a környező falvak lakóinak. A régi, elhagyott bányaépületekben először go- lyóstollakat készítettek, aztán az 1971-ben megépült új csarnok már bővítette a lehetőségeket. Jelenleg poliészter tartályok készülnek itt, százliterestől egésze^ kilencvenezer literesig. A megrendelők a mezőgazdasági üzemek, borászati kombinátok és a vegyipari vállalatok. 1970-ben a termelési érték még csak ötmillió volt, ma már a nyolcvanmillióhoz közelít. Készül a nagy tartályok palástja. Édes Antal és Nagy József ellenőrzik a vastagságot. (Fotó: Szabó Sándor) Egy kis emberséggel... A történet röviden a kővetkező: Gál József né füzesabonyi lakos 1973 októberében munkát vállalt a helyi Cipőipari és Javító Ktsz-néL •Szerződéssel vették föl március 1-ig. Amikor a szerződése lejárt, azt az év végéig meghosszabbították. A fiatalasszonyok novemberben kislánya született. A gratulációk mellé december 31-én megkapta a munkakönyvét is. A történet nem egyedülálló... ★ Az effajta eljárás nem szabálytalan, s talán még indokolható is. Hiszen terhesen már nem megy úgy a munka, s az asszonyok igénybe veszik a kedvezményeket is — amelyek persze mindenütt kötelezőek. Megtörténhetik például, hogy reggel később jönnek be, aztán az is előfordulhat, hogy könnyebb munkát kell keresni nekik. A legkisebb panaszra is kiírják őket. Később meg már kiveszik a „gyes-t”, esetleg szülnek még egy gyereket, az újabb három év... De mégha visszajönnek is hamarabb! Már eleve csak egy műszakba lehet a mamákat beosztani, na és ki tudja, hogy hányszor lesz beteg az apróság... Szóval, rengeteg problémát jelent a kismama, vagy a fiatal anyuka. Bizony akadnak olyan munkáltatók, akik a legegyszerűbb megoldást választják, szóba sem állnak a munkáért jelentkező gyermekteEgy vadáss fúródó golyó alig hajszálnyira csúszott át gerincoszlopa alatt, s jobb lapockáját roncsolta szél. — Voltam nagyobb veszélyben is — fordítja előbbre a szót. — A felszabadulást követő időkben egy lyukas garast nem adtak volna az erdészek életéért. Annyi volt a vadorzó, hogy minden bokor, minden fa mögül a halál leselkedett ránk. Baranyi Imrével, Bajzát Lajossal és másokkal 40 vadorzót fogtunk el és fegyvereztünk le. Annyira vakmerő- ek voltak, hogy például a hármaskúti erdészházat napokon át fegyvertűz alatt tartották. Az erdész ki sem léphetett az udvarra, ha nyílt az ajtó, már lőttek. A Keskeny-rétnél ütöttünk rajta a tanyájukon. Éppen früs tököltek, szalonnát bics- káztak, amikor észrevettem körbe fogtuk a bandát. Bajzát Lajos, ak’t mi biztosítottunk. mint egy sziú indián, éktelen csataord 'tással közéjük rontott s a meglepett orvvadászok mindent el- hánvva szanaszét futottak. Volt közöttük esv sánta aki nem tudott a .többi'kkeí fut- ni, azt nyakpn csíptük és estere már valamennyien lakat alá kerültek ... A vadászatra terelődik a Jól ismeri a vaöreitő sűrűket, a váltókat, dagonyákat, ahol a vada& forognak. len fiatalasszonyokkal: „Jöjjön vissza, majd ha már gyarapodott, a család, s ha a kicsi három-négy esztendős lesz!” Na, de mi történik akkor, ha mégiscsak szükség van a munkáskézre? Ilyenkor választják azt a lehetőséget, hogy nem véglegesen alkalmazzák, csak ideiglenesen szerződtetik a fiatal nőt, így aztán nincs gond vele. Hallottunk olyan esetekről is, hogy négy-öt évig hosszab- bítgatják a munkaviszonyt, aztán egyszer csak, amikor terhes a mama, máris küldik a munkakönyvét: „Magának is jobb lesz! Kapja a „gyes”-t, anyagilag sem jár tehát rosszul. És azután ha akar, később visszajöhet” — hangzik a nyugtatás. Ilyenkor azután jogos a panasz: hiába segíti a családokat egyre jobban a társadalom, hiába sokasodnak az anyukákat támogató jobbnál jobb ötletek, ha elhangzik olyan vélemény is, hogy a fiatalok manapság egyszerűen csak kedvezményeket akarnak, azért vállalják a gyereket. Csak azt? A kedvezményekért vállalnák a kilenc hónapig tartó kisebb-nagyobb rosszulléteket, a szülést, az aggódást — mi lesz, ha beteg a kicsi —, a virrasztásokat, a gyakori táppénzt? Ezért mondanának le a hitiintetése Hány őzet, szarvast, muflont, vaddisznót lőtt életében? Sokat. A trófeákat sem számolja. A vadakról úgy beszél, hogy mindig személyes névmást használ. Nem is maradhat meg bennem a kérdés: — Hogyan tud vadat ölni az, aki ennyire szereti őket? Nyílt mosollyal néz rám. Nem jön zavarba. — A természetnek valaha megvolt az egyensúlya, s a létküzdelemben csak a legjobbak, a legkiválóbbak maradhattak életben, csak nekik lehettek utódaik — magyarázza. — Az ember — eleinte önvédelemből, később szórakozásból — kiirtotta a nagy ragadozókat, s ezzel felborította az ősiség természetes rendjét. Ha tehát engednénk a vadak elszaporodását, ez felmérhetetlen károkozáshoz vezetne az erdőben, a mezőgazdasági kultúr terül eteken, nem beszélve a vadállomány lerontásáról, satnyulí; sáról. Ezért szükséges, hogy az állományszabályozási munkával (vada jzat. vadtenyésztés) közvetlenül beavatkozzunk a természet rendjébe. Ezért kel kilőni a rosszul fejlődött, satnya példányokat. És nem kegyelmezhetünk az öregeknek sem, mert nekik már nincs semmi hasznuk, csak bajt okoznának a vadállomány mtuősegfébgjo, A könnyebb, a gondtalanabb életről, arról, hogy korábban legyen kocsi? Hiszen így éve kig „ugrik” az új bútor is, az utazgatás, a szórakozás, — mindért majd ha nagyobb lesz a gyerek. Nem, nincs olyan édesanya, aki ne az első mosolyok örömére, az első tétova lépések kedvességére gondolva várná a babát... S mégis, akadnak olyanok, akik az ideiglenes szerződés hátrányaival büntetik az asz- szonyokat. Mert bizony, ha megszűnik a munkaviszony, akkor már „ugrik” a pótszabadság is, távolabb kerül a jubileumi jutalom és a törzs- gárdatagság. S az sem közömbös, hogy az anyuka így elveszti a régi munkahelyi közösséget, ahol pedig már tudják róla, hogy mennyit ér és hogyan dolgozik... „Nagyon félek — írja az egyik kismama —, hogy ha három év után újra elhelyezkedem, mindent elölről kezdhetek”. Ez bizony igaz. Az írott szabályokat persze nem sértették meg! Mégis, azoknak van igazuk, akik azt kérdik: Vajon miért ne lehetne ilyen esetekben egy kis emberséggel meghosszabbítani a munkaviszonyt, esetleg véglegesíteni az anyukát...? Mint ahogyan teszik art más üzemekben, szövetkezetekben, ahol nemcsak a rendeletek betűire, hanem azok humanista szellemére is felfigyelnek. Németi Zsuzsa mi munkánk végső soron természetvédelem és környezetvédelem egyben: útját álljuk a károsodásnak, hogy a fejlődést szolgáljuk. Antal Pál életében a vadászat több mint szenvedély — tervszerű tevékenység. Hivatás. Hozzáértését, szere- tetét a vadgazdálkodás eredményei igazolják. Azok az érmes trófeák, amelyeknek Viselőit a bükki és mátrai rezervátumokban gondozták, óvták és nevelték. Igazolják azok a hivatásos vadászok, vadőrök, akiket Antal Pál nevelt és nevel a korszerű vadgazdálkodás ismeretére, akik az ő keze alatt váltak és válnak gondos vadgazdákká. Otthonában a vadak trófeái mellett más „trófeákat" is őriz, a munkája elismerését jelző kitüntetéseket. A Munka Érdemrend bronz és ezüst, a Haza szolgálatáért arany fokozatú kitüntetés, a Kiválódolgozó-jelvények mellé most újabb „trófea” került. Megkapta a legmagasabb vadászati kitüntetést, a Nimród emlékérmet. A koronás agancsárt ábrázoló aranyveretű emlékérmet a Magyar Vadászok Országos Szövetsége alapította a magvar vadászatban, vadgazdálkodásban. a vadászati ku’túra terjesztésében, a vadászati hagyományok ápolásában, az új vadásznemzedék nevelésében ktemelkedő eredményt elérők kitüntetésére. Pataky Dezs£ A
