Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

WWVWAAAAA/VNAAMAAAAAAAAAAAAAAA/VWWWVXAAAA/XAAAA/W^WWVSA# Péntek esti külpolitikai kommentárunk: A francoizmus végnapjai MINT A TÁVIRATI JELENTÉSEK hírül adlak, Juan Carlos Bourbon ideiglenesen átvette az államfői hatalom gyakorlását Spanyolországban. A 37 éves herceget Franco személyesen jelölte ki utódjául. Arjas Navarro miniszterelnök, a spanyol törvényhozó testü­let, a Cortes elnökéhez intézett levélben szögezte le, hogy az alkotmányt helyettesítő úgynevezett alaptör­vény értelmében az államfő akadályoztatása esetén a hercegnek kell ellátnia az államfői teendőket. Franco tábornokot betegsége jelenleg akadályozza teendői el­látásában, így az alaptörvény rendelkezéseit életbe léptetik. Az ideiglenes hatalomátvétel nem jogosítja fel a herceget lényegbevágó személyi, vagy politikai változásokra. Kérdés azonban, hogy Juan Carlosnak egyáltalán szándéka van-e változtatni az eddigi politi­kán? Az átmenet biztosításában kétségtelen a legna­gyobb szerep a hadseregre vár, s legalábbis kérdéses, hogy ez a testület hajlandó lesz-e Juan Carlost támo­gatni? Ugyancsak nem állapítható meg, hogy a spanyol egyház, amely az utóbbi években nyíltan demonstrálta ellenzékiségét a parancsuralmi rendszerrel és az erő- szakszervezetek tevékenységével szemben, elfogadja-e a trónutódlást. A TÁVOLABBI PERSPEKTÍVÁKAT tekintve azonban kétségtelen, hogy Spanyolország demokrati­kus erői mondják majd ki az utolsó szót. A spanyol baloldali ellenzék két illegalitásban működő pártszö­vetsége, a demokratikus szövetség és a demokratikus összetartás vezetői — bár vannak közöttük nézetelté­rések, elsősorban éppen a Juan Carlos iránt^ tanúsí­tandó magatartás kérdésében — máris tárgyalásokat kezdett egymással a további közös teendőket illetően. A demokratikus tanács szóvivője egy illegális.sajtóér­tekezleten közölte: a tanács nem ismeri el Juan Car­los jogát az uralkodáshoz. Felszólítja a herceget, hogy trónra lépése után tartson népszavazást. A demokrati- >kus erők további fő követelései: 1. Bocsássák szaba­don a politikai foglyokat!; 2. A munkások vegyék ke­zükbe a szakszervezeteket!; 3. Biztosítsák a politikai pártok szabad működését! FRANCO MÉG HALDOKLIK BETEGAGYÁN, de véreskezű diktatúrájának felszámolásáért a harc egyre erősödik Spanyolországban. S ézén táítosari'‘nem vál- 1 töztathat kijelölt utódjának, Juan Carlosnak trónra lépése sem.- * ..... ' < WVAAAAAAA^N\^\WWV\\OATAAAA/VANVWWWVVVWNAWVV\AAAAAAAA(VÚ Elfoglalták a fegyverraktárt - tiltakozásul Íz USA nem hajlandó elismerni a Palesztin Felszabaditási Szervezetet Az egyiptomi elnök New Yorkban felszólalt az ENSZ közgyűlésén és az amerikai üzleti élet képvi­selőivel folytatott tanácsko­zásokat. Nelson Rockefeller, az Egyesült Államok alelnöke az esti órákban fogadást adott Anvar Szadat tiszteletére. Pohárköszöntőjében Szadatot a „béke bajnokának” nevez­te és az egyiptomi elnök „bátorságát, tisztánlátását, hitét és eltökéltségét” dicsér­te. Robert Anderson, a kül­ügyminisztérium szóvivője csütörtökön újságírók kér­déseire válaszolva hangoztat­ta. hogy az Egyesült Álla­mok továbbra sem hajlandó elismerni a Palesztin Fel- szabadítási Szervezetet és nem kíván vele semmiféle kérdésről tárgyalásba bocsát­kozni. A szóvivő az amerikai kormány álláspontját azzal in­dokolta, hogy a PFSZ sem hajlandó tudomásul venni Izrael „létezési jogát”. Ugyanakkor , hozzáfűzte, az Egyesült Államok „teljes mértékben tudatában van annak, hogy a Közel-Keleten nem lehet mindaddig béke, amíg nem jön létre a Palesz­tinái nép törvényes érdekeit Súlyos gazdasági nehézségek Izraelben Az izraeli kormány köz­ponti statisztikai hivatala pénteken közzétette azt a je­lentést, amely a múlt év eredményeivel összehasonlít­va mutatja be az ország gaz­dasági helyzetét. Izrael bruttó nemzeti ter­méke egy év alatt hat száza­lékkal csökkent. Az amerikai hírügynökség ezzel kapcso­latban rámutat, hogy ez a gazdasági mutató az előző kilenc évben állandóan emel­kedett. Bár Haim Bar Lev keres­kedelem- és iparügyi, minisz­ter a közelmúltban azt jósol­ta, hogy az ország ipari ter­melése az elkövetkező idő­szakban évente 10 százalék­kal fog emelkedni, a statisz­tika háromszázalékos csök­kenést állapított meg. Az építőipari tevékenységben — a gazdasági fejlődés egyik mozgatórugójában — szintén jelentős, 7 százalékos csök­kenés következett be. Az év első félévében a be­ruházások értéke 11 száza­lékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Jelentősen 8,5 százalék­kal visszaesett az ország ex­portja is. Bár a munkanélküliséget egyelőre nem sorolják az or­szág legégetőbb gazdasági bajai közé, a munkaképes la­kosság 3,6 százaléka, 40 ezer ember állás nélkül van. Az izraeli rádiónak a sta­tisztikai jelentéssel kapcso­latos kommentárja nem sok jóval kecsegtet. A hírmagya­rázat szerint „az idei első félévben bekövetkezett gaz­dasági visszaesés úgyszólván semmiség ahhoz képest, ami a jövő évben fog bekövetkez­ni”. Tnrtóüiiali Igérkeiib a ÍPSyvcTnyugvás? A legnagyobb lisszaboni fegyverraktárban szolgálatot teljesítő katonák csütörtökön elfoglalták a raktárt és be­jelentették, hogy senkinek, semmiféle fegyvert sem ad­nak ki, parancsra sem. A ka­pukat lezárták. Eljárásukat azzal indokolták, hogy így kívánnak tiltakozni a főpa­rancsnokság leszerelési ter­vei ellen. A vezérkar fegyel­mezetlenség elhartfpódzása és a fokozódó nyugtalanság mi­att ugyanis elhatározta, hogy 18 százalékkal csökkenti a hadsereg létszámát, illetve a leszereltek helyét az Angolá­ból hazatérőkkel töltik be. Egy hónap óta a legnyu­godtabb éjszakáját tölthette el a lisszaboni főváros lakos­sága pénteken. A bejrúti rá­dió jelentése szerjint a leg­frissebb tűzszüneti megálla­podás nyomán pénteken haj­nalban már kisebb inciden­sek sem fordultak elő, az éj­szakai órákig azonban ezúttal is mintegy 20 személy lelte halálát az orvlövészek fele­lőtlen akciói következtében. A rádió ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egy nap­pal korábban, szerdán 57 volt a hatottak száma, kedden pe­dig 70-en vesztették életüket a főváros különböző körze­teiben. ' A szokatlan nyugalom elle­nére továbbra sem biztos a közlekedés a fővárosból ki­vezető fő útvonalakon, és a Bejruttól keletre levő Zahlé- ban még mindig hallhatók szórványos lövöldözések. T Szibéria tájain 5. Új város a tajgán Ismét Nyerere az elnök Ismét Julius Nyererét vá­lasztották Tanzánia köztár­sasági elnökévé. A szavaza­tok 92 százalékát adták az egyetlen jelöltre, Nyererére. Ugyancsak vasárnap voltak Tanzániában a parlamenti választások is. Ezek eredmé­nyei azt mutatják, hogy a la­kosság széles tömegei támo­gatják a szocializmus elveire alapozott politikai irányvo­nalat. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy DOBOS ANDRÁS r. főhadnagy hosszas betegség után, életének 33. évében 19*5. Oktober 30-án elhunyt. Temetése november ‘3-án, 15 órakor lesz Egerben, a Hatvani-temetőben. BM Heves megyei Rendőr-főkapitányság A gyászoló család 1975. november I., szombat Uszty-Ilimszkről azt mondják, hogy tulajdonkép­pen Bratszkban született. Onnan érkeztek az első épí­tők még 1962-ben helikopte­ren. Az Angara menti kis falucskában akkor nagy volt a csodálkozás, az őslakosság lelkesedése. Nem sokkal ké­sőbb kijelölték a vízi erőmű helyét, megtörtént az alap­kőletétel és 1967 februárjá­ban megkezdték a gátépí­tést az Angarán. Bratszk építői egész gépparkkal ér­keztek Uszty-Ilimszkbe, te­mérdek daruval és teher­autóval. S most, nyolc év múltán, már arról beszélnek, hogy Uszty-Ilimszk adja kez­detét egy úi város, Bobu- csán építésének is. Nem olyan régen a KGST tagállamai. elhatározták, hogy közös erővel cellulóz­gyárat építenek, hiszen va­lamennyi szocialista ország­nak nagy szüksége van a papírra: Á faieldolgozó 1978-bari kezd működni, majd 1980-ra teljesen fel­épül. Az építkezés bejáratá­nál hatalmas KGST-emblé­ma jelzi: a szocialista orszá­gok közös vállalkozása Egyelőre még keveset látni a leendő gigantikus üzem­ből, mindenütt az alapozás és a földmunka folyik. Találkoztam az építkezés .ve/eriguzga tó-helyettesé vei, Borisz . Nvikoiajevics IÁju-' movval, aki ezelőtt, hat éven át Bratszkban1 1 dolgozott, részt vett a fafeldolgozó komplexum építésében. __ A KGST-országok között hazánk is részes az építke­zésben: a raktárak építésé­hez például fémszerkezeteket szállít; a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyára 13 rak­tárcsarnok acélszerkezetét készíti majd el 60 ezer négy­zetméter 'alapterületen. Kö­zülük 8 raktár különleges hőszigeteléssel készül. (Erre azért van szükség, mert Usz- ty-Ilimszk időjárás szem­pontjából rendkívüli zónába esik.. A hőmérséklet télen el­érheti a mínusz 50, nyáron a plusz 35 fokot.) Összesen mintegy 700 vagon szüksé­ges a csarnokszerkezetek el­szállításához, eddig 340 va- gonnyi acélszerkezetet indí­tottunk útnak. Izjumov vezérigazgató-he­lyettes a legnagyobb' elisme­réssel szólt a magyar ter­mékek minőségéről és pon­tos szállításáról.' A vízi erőmű a bratszkihoz , hasonló. A gát. már áll, két turbina megkezdte az áram­szolgáltatást és még hat turbinát helyeznek üzembe az idén. A gátépítéshez több mint 4 "millió köbméter föl­det mozgattak meg, 4 és fél, millió köbméter vasbetont használtak fel. Uszty - Ili mszk ben mindenki épít. Szükség van elsősorban sok-sok laxasra. Ebben az évben 140 ezer négyzetméter uj lakrészt adnak át, s a vá­ros lélekszámát a mostani 42 ezerrel szemben 60 ezer­re tervezik. Mint minden új városra, igy Uszty-Ilimszkre is jellemző: lakossága fiatal. 90 százaléka 30 év alatti. S mint Alekszandr Szurkov, a városi pártbizottság titkára mondja, a városban nyugdí­jassal még nem találkozott. Bratszk, Uszty-Ilimszk és más új települések is mind azt bizonyítják, hogy Szibéria hatalmas változáson megy át Nemcsak a táj, az emberek élete változik, átalakul a környék mikroklímája is, hiszen a mérések megállapi tották: a bratszki tenger környékén (hosszúsága 570 kilométer), a téli középhő­mérséklet emelkedett. A változások még nagyob­bak lesznek. Sinkarev Szibé riáról írott könyvében idézi Viktor Boriszovics Szocsav akadémikussal folytatott be­szélgetését, amely elsősor­ban arra vonatkozik, hogy a mai tudásunk szerint' időben meddig lehet előre tekinte­ni Szibéria átalakulásában. Szocsav véleménye szerint a XXI. század végéig lehetsé­ges a prognózis, amelynek egyes elképzelései ma még fantasztikusnak tűnnek, de bizonyos, hogy ezek a ma még csak a képzeletet gaz­dagító elképzelések megva­lósulnak. s Szibéria a gaz­dagság és a jólét földrésze lesz. ­Weither Dániel (.Vagft) is figyelembe vevő megálla­podás”. A Fehér Ház által csütör­tökön nyilvánosságra hozott adatok szerint a washingto­ni kormány 500 százalékkal kívánja növelni az Izrael­nek nyújtott katonai segélyt s azt tervezi, hogy 500 .mil­lió dollár értékben szállít térítésmentes fegyvereket Iz­raelnek. Az adatokból az is kitűnik, hogy a kormány háromszorosára kívánja nö­velni az Egyiptomnak nyúj­tott amerikai gazdasági se­gélyt. A Fehér Ház szerint Ford elnök üzenetet intézett a kongresszushoz, kérve atör- véhyhozó hozzájárulását a két közel-keleti országnak szánt segélyek növeléséhez. Ford üzenetében azt hangoz­tatta, hogy a segélyek növe­lése elősegíti a Kissingerál- tal Közel-Keleten kiépített és a „Béke érdekeit szolgá­ló kedvező helyzet” megőr­zését. ‘ (MTI) 74 áldozata van a prágai repülőszerencsét­lenségnek PRÁGA A CTK csehszlovák hír-' ügynökség legfrissebb jelen­tése szerint 74-re emelkedett a DC—9 típusú jugoszláv utasszállító repülőgépet ért szerencsétlenség halálos ál­dozatainak száma. 45 utast prágai kórházakban kezel­nek, legtöbbjük állapota ki­elégítő. Egy sebesült pénte­ken elhagyhatta a kórházat. A DC—9, amelyen , 115 csehszlovák utas és öttagú személyzet tartózkodott, csü- törtökön zuhant le a prágai nemzetközi repülőtér közelé­ben. A személyzet tagjai kö­zül egyedül egy 35 éves légi­kisasszony élte túl a kataszt­rófát, könnyebb sérülésekkel ő is kórházi kezelésben ré­szesül, A szerencsétlenség okait kivizsgáló csehszlovák bi­zottság folytatja munkáját. (CTK) Pártmunkáskiiidottség utazott Bagdadba Az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottsága meghí­vására Katona Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Népszabadság. főszerkesztőjének vezetésé­vel Bagdadba utazott az MSZMP Központi Biaotteá-'*r gának pártmunkásküldött- sége. A küldöttséget elutazó- .Jt sakör Varga István, az MSZMP KB osztályvezető- ^ helyettese búcsúztatta. t A „harmadik kosár*’ Közös emberi ériékek MEGKEZDŐDÖTT a hel­sinki ■«■zárödokúméhturnban ' foglallak „materializálásá”. • Leonyid Brezsnyev használta ezt a kifejezést,mond Van: az • enyhülés1 •hSák ókkor • lehet ' tartós, ha anyagi tartalom­mal töltik meg. Más szóval: ha konkrét megállapodáso­kat kötnek az államok. Ez történik most az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróülésén alá­írt okmány negyedik pontjá­val is. Eredetileg az értekez­let zsargonján a „harmadik kosárnak” nevezték, de a té­makörök bővülésével végül is a negyedik főrésszé lett. Címe: „Együttműködés hu­manitárius és egyéb terüle­teken”.” Az okmány Te fi több pontjá­ra vonatkozik azemlítettsza- bály, hogy a matqjializálást kétoldalú államközi egyez­ményekkel kell és lehet meg­teremteni, de erre, az embe­riességi és kulturális témák­kal foglalkozó részre külö­nösen áll a tétel. Első fejezete az emberi kapcsolatokról szól, és ki­mondja: az aláíró államok jóindulatúan bírálják el a családlátogatást szolgáló uta­zási kérelmeket, í ugyanígy járjanak el az egymástól el­szakadt családtagok össze- költözését, vagyis a család- egyesítést, valamint' a külön­böző állampolgárságú háza­sulandók kérelmét illetően. Segítik továbbá a szakmai, illetve a személyi utazáso­kat, javítják az egyéni és a csoportos turizmus feltété-' leit. A felsorolásból is nyilván­való, hogy azoknak az álla­moknak kell a módozatok­ban megállapodniuk, ame­lyek között az utazások, az. áttelepülések lebonyolódnak, hiszen a helsinki dokumen­tumot aláírt országokban más-más rendelkezések ér­vényesek. AZ INFORMÁCIÓCSERE szélesítését a második feje­zet. tűzi ki célul. Növekszik az igény; hogy az emberek megismerjék idegen orszá­gok' és népek éleiét. Ebből a célból az okmány ‘aláírói megkönnyítik a szóbeli tá­jékoztatást, például előadá­sok szervezésének támogatá­sával; az írott információ cseréjét a külföldi újságok terjesztésének bővítésével, ugyanezt teszik a lévé- és a rádióadásokkal is. Szól e fe­jezet a külföldön dolgozó új­ságírók munkakörülményei­nek javításáról, s hírek sze­rint jó néhány áilaí» már kötött- is' kétoldalú megálló-.-'' pódást. A harmadik1 fejezet nagy;'- témakört foglíil magában: ,íí'~ kulturális,értékek cseréjét: Á. _ magyar példa. is mütát'ja <TR* külföldi klasszikád és fno--® dern irodalmat, művészetei, . .. filmtermést közönségünk igen széleskörűen megis­merheti), hogy nem kevés ' történt- már Európában. Ten­nivaló azonban van még bő­ven! A mi példánknál -ma­radva: a nyugati országok-..- ban sokkal kevésbé ismerik, a magyar szellemi életet,. mint mi az övékét. Az ok­mányt aláíró harmincöt át-., lám vállalta, hogy segíti egy­más kulturális értékeinek jobb megismerését, cseréjét, egyebek között a könyvki­adás fejlesztésével, művész- csoportok kölcsönös látogatá­sával, kiállítások rendezésé­vel, szimpóziumokkal, kul­túrpolitikai szakértők tapasz- , talatainak cseréjével. Végül az oktatási és a ne­velési tapasztalatok cseréjé­rői intézkedik e főrészben a záróokmány. Különösen nagy sikereket értek el e területen a szocialista országok. A mai és a jövő nemzedékek szem- , pontjából egyaránt igen . hasznos lesz'tehát, ha ezek a tapasztalatok áz eddigieknél jobban elterjednek, tanár- és diáklátogatások, személyes találkozások, könyvcserék, .tudományos értekezletek út­iján. A széles értelemben ve!t oktatási témakörbe tarto­zik a tudomány: itt nemcsak a kölcsönös megismerésre van lehetőség, .hanem nagy-, szabású közös munkára is. A helsinki záróokmány példá­kat is fölso/ol lehetséges és fontos közös munkaterüle­teken. ilyen: a matematika, ! a fizika, a kémia, a biológia,. az orvostudomány, különö­sen a rák-, a szív- és az ér­rendszeri betegségek alapku­tatása, a- humán és á társa­dalomtudományok sok téma­köré. MINDEZ AZT A CÉLT SZOLGÁLJA, hosy gazda-** godjanak az európai népek együttműködésének formák- s Nem szolgálhat tehát ,,a har­madik kosár” sem egymás társadalmi rendszerének alá- ásásáca, sem szellemi hideg- ■: háborúra. A „harmadik ko­sárban” foglaltakra is vo­natkoznak a záróokmány el­ső főrészében találhat 1 é az államok békés egymás m-O- , lett élését szabályozó alaps'- vek. • , T(Uur Imre i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents